Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-10-14 / 42. szám

2 1906 október 14. TOUfAVÄRMEGYH. nek és hogy idegen lovakkal arra kijelölt uta­kon, a községen át közlekedni lehessen. A közgazdasági előadó jelentése szerint a burgonyatermés jónak mondható, kataszteri hol- dankint 65 mázsa. Kukorica átlag jó termést adott, kataszteri holdankint 12 5 mázsa. A cukorrépa termése jó, közepes. A sarjutermés az augusztusi szárazság miatt gyenge, közepes volt, de a beállott eső­zések következtében jó őszi legelő Ígérkezik. A szüret a sok esőzés folytán beállott, rothadás és korai szüretelés miatt a reméltnél gyöngébb eredményt hozott, mennyiségileg pedig közepes termést. A szüretelt bor vevőre talál, a kereslet elég jó. KÖZSÉG! ÉLET. Jegyzőkönyv. Felvétetett a Tolnavármegyei községi és kör­jegyzők egyletének Szekszárdon, 1906. évi szep­tember hó 25-én tartott évi rendes közgyűléséről. Jelen voltak: Purt Adolf bátai jegyző, egyl. elnök ; Klimes Antal hőgyészi jegyző, egyleti I. jegyző; Virányi Károly sióagárdi jegyző, egyl. II. jegyző; Rész Pál tamási jegyző, egyl. pénztáros: Janosds Károly Szekszárd r. t. város főjegyzője, Dúzs Dániel őcsényi, Kiss Pál gyu- laji, Erdős Gábor bátaszéki, Illés Gyula döbrö- közi, Niefergall Nándor dunaföldvári, Helfenbein Dániel bátaapáti, Kardos István alsónánai, Pápai István mözsi és Halmai Tivadar medinai jegy­zők, továbbá Huszár Pál őcsényi II., Várkonyi István gindlicsaládi II., Gazdag Dezső dunaföld- yá.n II., Huber Ferenc dunaföldvári III. és Zab­ján József dunaföldvári Il-od jegyzők és Horváth Ignác szekszárdi tanitó és hírlapíró, mint vendég. Kerbolt István egyleti elnök elnöki tisztéről lemondván, az alapszabályok értelmében Part Adolf egyleti alelnök nyitja meg a közgyűlést. Üdvözli a megjelenteket és az egylet tagjait egyetértésre, összetartásra, kitartásra és az ön­bizalom ápolására buzdítja, mert abban a küz­delemben, amely a községi- és körjegyzők jo­gainak kivívásáért folyik s amelyben a jegyzők teljesen magukra vannak hagyva, csak abban az esetben győzhetnek és a siker csak akkor lesz tartós, ha a jegyzők jogaikat a maguk ere­jével vívják ki. A jegyzőkönyv vezetésére Virányi Károly egyleti II. jegyzőt, annak hitelesítésére pedig Janosits Károly és Helfenbein Dániel egyl. tago­kat kéri fel. Napirend előtt az elnök fájdalommal jelenti Glöckner Keresztély nyugalmazott felsőnánai jegyzőnek, aki 45 éven át szolgálta becsülettel és nagy ügybuzgósággal községét és a köz- igazgatást, folyó hó 22-én 88 éves korában tör­tént elhunytét és indítványozza, hogy a köz­gyűlés efölötti részvétének és fájdalmának adjon jegyzőkönyvi kifejezést. A közgyűlés Glöckner Keresztély nyugal­mazott felsőnánai jegyzőnek folyó hó 22-én tör­tént elhunyta feletti igaz részvétét és fájdalmát jegyzőkönyvileg megörökíti. Következik a tárgysorozat: 2. Elnöki jelentés : «Tisztelt Közgyűlés! Az elnöki jelentés a közgyűlési tárgysoro­zatnak lényeges része szokott lenni, mert abban összegezi az elnök az egylet életműködéséről gyújtott megfigyeléseit és abból levont tanul­ságait, abban fejtegeti a köztünk és a nagy tár­sadalom többi erőtényezői között fenálló viszonyt és összefüggést, abban jelzi az egylet életútjá­nak további irányát. Az ilyen gondolatmenetben és szellemben taitott elnöki jelentés, mely felöleli mindazt, ami egyletet érdekli, joggal számíthat a legnagyobb figyelemre, mert hatásában nemcsak vonzó, ha­nem tanulságos és oktató is. Csekélységem egyéni és tárgyi okokból a közgyűlés igényét az imént jelzett módon nem tudom kielégíteni és igy elesik a tisztelt köz­gyűlés attól az élvezettől, melyet egy ügyesen összeállított, tanulságos elnöki jelentés nyújtani Ezéit jelentésem nem egyébb, mint az elnök helyettesítésének ideje alatt történt dolgoknak és az ezekkel összefüggő ténykörülményeknek száraz felsorolása: Váltók leszámítolása •• Kölcsön­ingatlanokra •• sorsjegyekre, értékpapírokra •• Jelzálogkölcsönök konvertálása Távirati cim : 1. Kerbolt István, ki közel 2 évtized óta elnöke egyletünknek, folyó évi május hó 9-én kelt és hozzám intézett levelében elnöki tiszt­ségéről lemondott. — Lemondásának okául fel­hozta megrongált egészségét és a mült évi köz­gyűlésen történteket. A tárgysorozat következő pontja alatt lesz helye a kérdés kimerítő tár­gyalásának. 2. Gróf Apponyi Géza főispán uf Ő mél­tóságának folyó évi május hó 14-én tartott szék­foglalása alkalmával csekélységem vezetése alatt a Tolnamegyei községi- és körjegyzők egylete is tisztelgett, mely tisztelgésünket Ő méltósága szívesen fogadván, kilátásba helyezte, hogy munkakörünket és helyzetünket különös figyel­mére fogja méltatni. 3. Néhai Tóth Andor árvái részére rende­zett adománygyűjtés 146 K 30 fillért eredmé­nyezett, mely összeg Illés Gyula döbröközi jegyző által, — mint kihez az adományok kül­dettek — özv. Tóth Andornénak megküldetett,, mit utóbb nevezett az egylet elnökéhez intézett köszönőlevelében elismer és nyugtat. Illés Gyula az adományokról szabályszerű számadást vezetett, ezt a számadást átvizsgál­tam és teljesen rendben, és helyesnek találtam, ennélfogva ajánlom és javaslom, hogy részére a felmentvény megadassák. 4. Az egylet elnökének azon kérelme, hogy a felszabadult vármegyei alapok és pótadók a községi jegyzői nyugdíjalap gyarapítására for- dittassanak, alispán urnák 9871/1905. számú véghatározatával elutasittatott, mert a m. kir. Belügyminiszter 7223/11 /9. 1905. számú rende­letével a 27,444. korona tartalékalap évi hozzá­járulását nem engedélyezte,' illetőleg annak fel- használását eltiltottá, igy tehát .mi sem all a törvényhatóságnak rendelkezésére, hogy abból akár saját szükségletét fedezze, akar pedig ily nemes célra adományozza, mint a jegyzői nyug­díjalap támogatása. Habár a felszabadult vármegyei alapokból a községi jegyzői nyugdíjalap nem is részesül­hetett támogatásban, a vármegye. egyébként igen méltányosan gondoskodott nyugdíjalapunk­ról, mit hálás köszönettel tartozunk elismerni. Ezzel kapcsolatban, mint feljegyzésre és tudomásvételre érdemes dolgot meg kell említe­nem, hogy a vármegyei egylet vezetősége nevé­ben Klimes Antal egyleti I. jegyző által elő­készített és a járási egyletek által is letárgyalt nyugdijszabály-tervezetet a nyugdíjra felügyelő választmány 2 teljes napig tartott ülésén a leg­kisebb részleiekig menő pontossággal letárgyalta és a tervezetet csekély változtatással a törvény- hatósági bizottságnak elfogadásra ajánlotta. Hálás köszönettel tartozunk a vármegyét képviselő nyugdíj felügyelő választmányi tagok­nak és a vármegye intéző köreinek a községi és körjegyzők ezen fontos ügye iránt tanúsított igen meleg érdeklődésükért és az egyes pontok megállapításánál követett humánus, igazságos és méltányos eljárásukért. A törvényhatósági bizottság által a múlt év november havában alkotott szabályrendelet ezen év február havaban felterjesztetett a belügy­minisztériumhoz, ahonnét, miután a számvevőség és állampénztár a pénzügyminiszter hatásköre alatt állanak, március hó 2-án áttétetett a pénz­ügyminisztériumhoz, ahonnét csak augusztus 12-én érkezett vissza a belügyminisztériumba, ahol, ha a nyugdíj felügyelő-választmány hatás­körének kérdése tisztázva lesz, a szabályrendelet mihamarább jóváhagyást fog nyerni. 5. A nyugdíj szabályzat megalkotása körül a tek. vármegye részéről tapasztalt atyai gon­doskodással feltűnő ellentétben állott _a magán­munkálati dijak szabályozásáról szóló szabály- rendeletnek első kiadása, melyben a több mint 30 év óta élvezett irásdijaknak több tétele, most, midőn az élet szükségleteinek száma nagyobb és nagyobb terhet róva a községi és körjegy­zőkre is, napról-napra fokozatosan emelkedik, jelentékeny mértékben leszállittatoit. Az egylet elnöke ezen mostoha bánásmód által indíttatva, kérvényt adott be a községi és körjegyzők által végezhető magánmunkálatokról szóló díjszabás ezen pontjainak módosítása iránt, melyeket ránk nézve sérelmeseknek találtunk. Ezen kérvényhez hozzácsatoltatok egy összehasonlító táblázat, melyben Baranya-, Pest-, Somogy-, Fejér- és Nógrádmegye díjszabása volt felsorolva, összehasonlítva a mienkkel együtt. Ezen benyújtott összehasonlítás még egy külön kérelemmel kiegészítve, megküldetett a közigaz­gatási szakosztály minden egyes tagjának is, kiket most már ügyünk igazságos voltáról annyira meggyőzni sikerült, hogy az általunk kért té­teleket az 1893. év óta érvényben volt összeg­ben megállapította és ezen fölül egyes kisebb aránytalan díjtételt saját kezdeményezésére is rendezett. 6. Jelentem, hogy az egyletnek ez idő­szeri nt 95 rendes és 9 tiszteletbeli tagja van. 7. Jelentem továbbá, hogy az egylet 1905 évi számadása 691 K 68 f. bevétellel, 502 K 27 f. kiadással, .189 K 40 f. maradvány- és 3 drb. 33 K értékű császári arany-készlettel, 1545 K 21 f. követelésbeli és 1442 K 28 f. tartozásbeli hátralékkal zárul, végül: 8. hogy az egyletbe uj tagokul felvéttek ifj. Lágler Sándor nagyszoko.lyi II. jegyző és Várkonyi Imre gyönki főjegyző Kérem jelentésem tudomásul vételét. — Purt Adolf egyleti alelnök.»' A közgyűlés az elnöki jelentést egész terje­delmében tudomásul veszi s ezzel kapcsolatban a jelentés 3-ik pontjára vonatkozólag Illés Gyula részére a felmentvényt megadja. Minthogy azon­ban a gyűjtés csekély eredménnyel jár s azzal néhai Tóth Andor árváin segítve nincsen, azok részére a. folyó évben is karácsony táján uj gyűjtést rendeztet, amivel ismét Illés Gyulát bízza meg. A 4. és 5. pontra nézve úgy az uj jegy­zői nyugdijszabályrendelet, mint a magánmun­kálatokra vonatkozó díjszabás módosításánál oly sok jóakaratot tanúsító összes közreműkö­dőknek, nemkülönben az ügynek előadója: Si- montsits Elemér vármegyei főjegyző urnák a községi és körjegyzők ügye iránti meleg érdek­lődése és jóindulatú tevékenységéért elismeré­sét és köszönetét jegyzőkönyvileg megörökitteti. A jelentés 8. pontjára nézve kimondja, hogy az uj tagokul felvett ifj. Lágler Sándor és Várkonyi Imre tagsága 1906. év január hó 1-től számit. 3. Egyleti I. )egyző felolvassa Kerbolt Ist­ván egyleti elnöknek az egylet alelnökéhez in­tézett 1906. május 7-én kelt lemondó levelét és a közgyűléshez intézett 1906. augusztus 20-án kelt búcsúlevelét. A közgyűlés Kerbolt István egyleti elnök le­mondását, miután az iig}^, (a magánmunkálatok díjszabása) amelyből azok a kellemetlenségek, amelyek miatt elnöki tisztéről lemondani szán­dékozik, közmegelégedésre jó megoldást njmrt és igy a lemondás oka is megszűnt, de tekin­tettel közel 20 évi fáradságos, tevékeny és hű­séges elnöki működésére is, nem fogadja el és őt az elnöki tisztség további viselésére fölkéri. 4. Az egylet 1905. évi számadásának elő­terjesztése. A közgyűlés a 691'67 K bevétel, 502-27 K kiadás, 189'40 K pénztári maradvány és 3 drb., pályadijak kitűzésére adományozott 33 K értékű császári arany készlettel, 1545-21 K követelés­beli és 1442-18 K tartozásbeli hátralékkal záruló 1905. évi egyleti számadást felülvizsgálás végett Erdős Gábor elnöklete alatt, Janosits Károly és Kardos István tagokból alakított számvizsgáló bizottságnak adatja ki. Egyben felhatalmazza és utasítja az egylet pénztárnokát, hogy az egylet nevében az összes hátralékosokat tagdijaiknak 8 nap alatti kifize­tésére hívja fel, ezen felhívás folytán nem fize­tőktől pedig hátralékukat fizetési meghagyások utján hajtassa be. Egyebekben fentartja a köz­gyűlés múlt évi 5. számú határozatát. 5. A millenium ősztöndi-jalap 1905. évi számadásának előterjesztése : A közgyűlés a 88 K 22 f. bevétel, K 88 22 f., kiadás, mint gyümölcsözőleg elhelyezett tőkével és 3005 K 62 f. követelésbeli hátralék­kal záruló 1905. évi milleniumi ösztöndij-alap számadást felülvizsgálás végett Erdős Gábor elnöklete alatt Janosits Károly és Kardos István tagokból alakított számvizsgáló bizottságnak adatja ki. 6. Számvizsgáló bizottsági jegyzőkönyv az 1904. évi egyleti számadásról. A közgyűlés a számvizsgáló bizottság jegyzőkönyve alapján a 349 K 05 f. bevétel, 193 K 37 f. kiadás, 155 K 68 f. pénztári marad­vány, 314 K 29 f. leírás, 1404 K 52 f. követe­lés, 1294 K 22 f. tartozás és 3 drb. osztrák veretű aranykészlettel helyesnek Laláit 1904. évi egyleti számadást elfogadja és Hesz Pál számadó egyleti pénztárnoknak a felmentvényt — a szo­kott óvás fentartása mellett — megadja. 7. Számvizsgáló bizottsági jegyzőkönyv a mileniumi ösztöndij-alap 1904. évi számadásáról. A közgyűlés a számvizsgáló bizottság jegyzőkönyve alapján a — K — f, bevétel, Biztositó kötvény- felruházott Előleg árukra, Szekszárdi, Széehenyi-utca 648-ik szám Generali, Szekszárd 9940. sz. cheque-számla a m. A Trieszti Általános Társaság (Generali) kiállítási joggal —- főügynöksége kir. postatakarékpénztárnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom