Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-28 / 5. szám

2 ___

szépe

n hangzik és igen rokonszenves, csak kérdés, hogy Szerbia meddig bírja ezt? Elképzeljük, hogy Péter királyt, amint a szerb trónon megmelegedett, hatalmasabb vágyak vezetik s a Balkán fölött való hegemónia-féléről ábrándozik Csak az a kérdés., hogy szánnak-e a jó szerbek erre a fenkölt célra háromszázhuszonegy milliót? Talán sok lesz ez egy oly ifjú államnak, mint Szerbia?

— Andrássy Gyula gróf Becsben. A koalíció vezérének a király elé történt meghivatása reménységgel és bizalommal tölti el az országban mindazokat, kik a mai áldatlan viszonyok megszüntetését és a békés kibontakozást kívánják. Pártkülönbség nélkül, egyetemes érdeke az egész nemzetnek, hogy a király és a parlament között létrejött kínos kontliktus kiegyenlittessék, hogy a parlamenti rend végre helyreálljon és hogy béke legyen már közviszonyainkban, .úgy az állami életben, hogy az általános bomlás, felfordulás és anarkia helyét a békés és hasznos nemzeti munka foglalja el. Az ország gazdasági hanyatlásának, a beállott pangásnak és bénulásnak csak a válság megszüntetése vethet véget, a nemzetnek nincsen égetőbb szüksége és fontosabb érdeke, mint a kibontakozás, azért kívánatos, hogy a korona részéről belátás, a koalíció részéről pedig mérséklet legyen a tárgyalásoknál a kiinduló pont, mert enélkül nem várható a béke és a megegyezés létrejötte.

VÁRMEGYE.

— Elvi jelentőségű határozatok. Belügyminiszteri engedélyivel nem bíró utazási vállalat ismertetése: kivándorlási kihágás. (Kúria 10.990/905.) — Az örökösöknek még át nem adott ingatlanoknak az örökös által az örökhagyó nevében történt eladása nem képez bűn- cselekményt. (Kúria 8150/905.) — «A király megszegte esküjét» kifejezés királysértést foglal magában. (Kúria 1906. január 4-ik'i határozata.) — Ha a községi kőrorvos választásánál a választási elnök a többséget sem felkiáltás, sem pedig szavazás utján nem állapította meg, hanem oly módon, hogy a két pártot két felé osztva két oldalra felállította, a választás megsemmisítendő. (Közigazgat, bíróság 877/905.) — A marhalevelek kiállítása, záradékolása és átírása fejében szedhető dijak nem a marhalevelek

fekete haja, olyan mély tüzü szeme és olyan elragadó fehér homloka.

II.

Hónapok múltak el, eltelt egy esztendő is, de a király állapota, szomorúsága nem változott.

Az Ormuzból érkezett hírek mind nyugtalanítóbbak voltak, de a király nem törődött az országát fenyegető veszedelemmel. A miniszterek vetettek ugyan ki hadiadókat a király nevében, de a helyett, hogy a hadsereget szerelték volna fel, a szépen csengő aranyokat feneketlen zsebükbe süllyesztették. Az ország nyögött a súlyos adók alatt és mégis nyitva állt a hódítani vágyó ellenség előtt. Az elégületlenség napról-napra növekedett, mind többen csoportosultak a királyi palota előtt, hogy kérjenek és panaszkodjanak. A kérésből, követelésből majd lázongás lett és a népet katonaság verte szét. Mindebből a király nem tudott semmit.

, A szerencsétlen király minden idejét ott töltötte a kép előtt, a mely ellenállhatatlan va- rázszsal bilincselte őt magához.

Egy nap azonban — a kelő nap éppen megaranyozta a tájékot, — a király az ablakhoz lépett. Alulról éneklés hallatszott fel. Tiszta, csengő hang volt, vidám és kellemes, mint a pacsirta dala.

A király meg volt lepetve, nehány lépést tett, homlokát az ablaküveghez szorította és kitekintett. Alig tudta felkiáltását magába fojtani. Egy kis pásztorleány hajtotta ki juhart a

TOLNA VÁiaCEG’YE.

kezelésével megbízott közeg, hanem az illető község közpénztára javára esnek, amely ezek felhasználásáról intézkedik s ezen az eddig fennállott gyakorlat sem változtathat, mert a gyakorlat a törvénynyel nem ellenkézhetik. (Közigazg. bíróság 3562/905.) — A harmadik korosztályban állítási kötelezettségüknek eleget nem tett, de a harmadik korosztályból 1905. dec. 31-én kilépett hadkötelesek kivételes engedély nélkül nősülhetnek. (Belügym. 5195/906.)-7-- Tényleges szolgálatban álló póttartalékosok csakis a katonai hatóság engedélyével köthetnek házassá« got. (Belügym. 135,438/905.) — Vasúti váróteremben jegy nélkül való tartózkodás és ugyanott való dohányzás miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanács határozata.) — Ut- rendőri kihágások eseteiben a vádlott pusztán azon az alapon, hogy a tárgyaláson idézés dacára meg nem jelent, kihágásban nem marasztalható. A kihágási tárgyalás a megidézett vádlott meg nem jelenése esetén is megtartható és ítélet csak a tárgyalás és kiderített tények és bizonyítékok alapján hozható. (Keresk. min. 77410/905.) — hegy ver eltitkolás miatt nem birságolható az a fél, aki fegyverét adó alá egyszer már bejelentette, habár e bejelentés az előző évben történt is. (Közigazgatási bíróság 16980/1905.)

KÖZSÉGI ÜGYEK.

Kéty községben a lépfene megállapittatott. — Ocsényben a sertésvész föllépett. — Varsádon az ebzárlat elrendeltetett.— Bátaszék községben a lépfene megszűnt. — A kisszékely! rk. hitközség iskolai államsegély iránt beadott kérvénye, minthogy országos költségvetés nincs, nem terjesztetett föl a közoktatásügyi miniszterhez. Ugyanily sorsban részesült Kurc József kisszékelyi rk. tanító korpótlék, — és a pálfai ev. ref. tanító államsegély-kérvénye is. —- A miszlai nyári menedékház 1905. évi költségvetése felterjesztetett. — Öcsény község elöljáróságát fölhívta a közigazgatási bizottság, hogy az őcsényi hegyen tervezendő községi iskola építési ügy ében tegyen jelentést.— A Szemcséd községhez tartozó Hékus pusztán a ragadós száj- és körömfájás föllépett. —- Dőrypatlan községben a sertésorbánc megszűnt. — Felső- ireg község kérelme, hogy a január 29-én meg1906 január 28

tartandó országos vásárjára hasított körmü állatok fölhajtása megengedtessék, fölterjesztetett a miniszterhez. — A dombóvári népiskolák és . ovo da megnyitását a kellő fertőtlenítés után az alispán elrendelte. -— Szemcséd községben a sertésorbánc megszűnt. — Felsöireg községben a. ragadós száj- és körömfájás megszűnt.

HÍREK.

— Személyi hir. Tóth László, a pécsi kir. ítélőtábla uj tanácselnöke már elfoglalta hivatalát és a napokban a. kir. tábla teljes ülése előtt letette a hivatalos esküt.

— Tolnavármegye a püspöki installáción. Zichy Gyula gróf pécsi püspök installációs ünnepsége február 7-én lesz Ez alkalommal Tolnavármegye küldöttségileg képviselteti magát Döry Pál alispán vezetése alatt. A küldöttség tagjai : Apponyi Sándor és Géza grófok Sztan- kovánszky János, Bernrieder József, Wosinsky Mór, Kämmerer Ernő és Perczel József.

— Udvari tanácsos. A király hilibi Haller Józsefnek, a herceg Ezterházy-féle hitbizományi uradalmak központi igazgatójának, ki az utolsó képviselőválasztás alkalmával a szakcsi kerületben szabadelvüpárti programmal föllépett, a katonai igazgatás érdekében tett kiváló szolgálatai elismeréséül a magyar királyi udvari tanácsosi címet díjmentesen adományozta.

— Bankett. Leopold Sándor tiszteletére a hitközségi elnöki állástól való visszavonulása alkalmából folyó hó 31-én bankettet rendeznek a hitközség tagjai.

— Kinevezés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Beöthy László végzett joghallgató szekszárdi lakost, Beöthy Károly dr. ügyvéd fiát a tábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki.

— Esküvő. Jagitza Vince, gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. uradalmának számvivő tisztje, e hó 22-én tartotta esküvőjét Kölesden Vár- konyi Iván gindlicsaládi jegyző és neje, szül. Jásek Gizella leányával, Erzsikével. Násznagyok voltak : Apáth Alajos uradalmi kasznár és Vár- konyi Imre gyönki községi jegyző. Koszorús leányok : Várkonyi Gizella, Várkonyi Jolán és Steiner Olga. Esküvő után a násznép az örömszülők házába vonult, hol ősi szokás szerint nagy lakodalmi lakoma volt s cigányzene mellett egész reggelig táncoltak.

— Községi Írnok választás. Felsőnyéken az üresedésben volt községi irnoki állást a képviselő testület Heklcinger József oki. jegyzővel töltötte be.

legelőre. Hanem hozzá hasonló kedves teremtést már régen nem látott.

Olyan szőke haja volt, hogy azt lehetett hinni, hogy a hajnak kisugárzása aranyozza meg a napot és nem megfordítva.

Kissé alacsony homloka rózsás volt, szeme világos, tiszta, mint a mosolygó reggel, szája oly kicsiny, hogy mikor énekelt, akkor is alig lehetett négy-öt fehér fogacskát megpillantani.

Bármilyen elragadó volt is azonban, a király nem nézte őt sokáig, bosszús lett önmagára, hogy kedves halottjáról egy pillanatra is megfeledkezett. Letérdelt a kép előtt fájdalmában hangosan felzokogott és nem gondolt többé a kis pásztorleányra, aki juhait hajtotta el a palota ablaka alatt.

III.

Másnap reggel, mikor a király az elhunyt képét megtekintette, kínos meglepetés érte őt. Pillanatig némán bámult a festményre, azután elgondolkozott;

— Különös, különös ... Ez a terem mindenesetre nedves ; a kép feltűnően sötétedik. Nem tévedhetek. Határozottan emlékszem, hogy a királynénak sohasem volt ilyen fekete haja. Hisz ez a haj valósággal ébenfekete, pedig én jól emlékszem, hogy aranyos szálak voltak benne. Olyan volt, mint a fénykirálynő és ezen a képen az éjkirálynőhöz hasonlít.

Gyorsan ecsetet és palettát vett kezébe és kijavította, amit a nyirkos levegő elrontott,

— Hála Istennek ! — sóhajtott föl azután.

— Megint azt az arany hajat látom, amelyet annyira szerettem és amelyet mindig szeretni fogok.

Magában ismét megesküdött, erős fogadást tett, hogy örökké hü marad felesége emlékéhez, hacsak nem talál valakit, aki teljesen hasonlít a képhez, amely őt ábrázolja.

Mintha azonban valami gonosz démon in- gerkedett volna vele, három nap múlva megint kénytelen volt, hogy javítson a képen.

— Ki tette ezt ? — kiáltott fel haraggal — ki mert ehhez a képhez nyúlni ? Most egy- ' szerre hófehér, magas a homloka, valaki bizon}^- nyal szentségtörő kézzel változtatott rajta. Hála Istennek, jó emlékező tehetségem van, tudom, hogy homloka alacsonyabb volt és rózsás, mint a mezők vadvirága.

Ismét nehány ecsetvonással alantabb húzta az aranyszőke haját és az igy alacsonyabbá homlokot rózsásra festette.

Meg volt elégedve azzal, amit cselekedett és valósággal áhítattal nézte órákon át a másodszor is kijavított képet,

Hanem a harmadik nap még rosszabb volt számára. Kénytelen volt meggyőződni róla, hogy valami gonosz varázsló űzte vele rosszindulatú játékait. Különben hogy történhetett volna, hogy most meg a száj és a szemek változtak meg egyszerre ?

Nem, sohasem volt a királynénak ilyen szája és sohasem voltak ilyen sötét, mélytüzű szemei!

Ellenkezőleg! Szeme világos és tiszta volt, mint a nroso'ygó reggel, szájacskája pedig oly kicsiny, oly parányi, hogy ha nevetett, ha éne-