Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-09-23 / 39. szám
6 A közbiztonsági és rendészeti szolgálat a rendezett tanácsú városok területén. (Irta: Molnár Lajos szekszárdi rendőrkapitány. Szekszárd, 1906. Molnár Mór könvynyomdai intézete.) Molnár Lajos rendőrkapitány a rendőri szakirodalomnak szorgalmas munkása. Tollából már több érdemes tanulmány jelent meg, melyek elárulják hivatottságát és szakképzettségét. Hogy ezt rendőri körökben is elismerik, bizonyságul elég lesz íelhozni, hogy a rendezett tanácsú városok rendőrkapitányainak néhány hó előtt Budapesten tartott országos értekezletén Molnár Lajosnak vezető szerep jutott. Molnárnak érdeme, hogy a rendőrséget, mint a közrend és közbiztonság fentartására hivatott intézményt magasabb szempontból nézi. Ilyen magasabb nézőpontból foglalkozik tárgyával a most megjelent brosúrájában is, mely ismét tanúságot tesz Molnárnak kiváló elméleti tudásáról s gyakorlati érzékéről. Hozzá tesszük még, hogy okfejtése világos, stílusa nemesen egyszerű s ezzel körülbelül adtuk is volna könyvének külső jellemzését. Nem térhetünk azonban ki előle, hogy a tartalmát is közelebbről ne ismertessük és pedig azért, mert a rendezett tanácsú városok anyagi érdekeit közelről érdeklő kérdéssel is foglalkozik. Bevezetésül két tényre mutat rá : az egyik az, hogy a rendőrség a budapesti államrendör- séget kivéve, Magyarország egyetlen városában sem áll hivatása magaslatán; a másik az, hogy úgy a törvényhatósági, mint a rendezett tanácsú városok egyhangúlag tagadják meg a rendőrség fejlődéséhez feltétlenül megkivántató anyagi eszközöket, mert ez a város lakosságának megter- heltetésével jár. Mikép kell tehát a bajon segíteni ? Molnár mindenekelőtt reámutat arra, hogy a szellemi és anyagi jólét alapját képező közrend biztosítása kizárólag állami feladat. Hogy mégis a községi törvény (1886: XXII. t. c.) a rendőrség kezelését a városok hatáskörébe utalta, ez csak azért történt, mert akkor az állam- kincstár nem volt abban a helyzetben, hogy az összes városokat állami rendőrökkel lássa el, de hogy a terhet helytelenül rótta a városokra, az kitűnik a csendőrség szervezéséről szóló 1881: III. t. c.-ből, melynek 1. §-a szerint: «A közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett csendőrség állítandó fel». A törvény tehát a rendezett tanácsú városokra is vonatkozik, a mit még jobban megerősít az a tény, hogy az idézett törvények 3. §-a kifejezetten kiveszi a törvényhatósági városokat, a melyeknek közbiztonsági teendő iránt külön törvény fog rendelkezni, aminthogy rendelkezik is a későbben megalkotott 1882: X. t. c. Ennek a törvénynek 4. §-a mondja: ha valamely törvényhatósági joggal felruházott város csendőrséget kíván, úgy a belügyminiszter a város által megtérítendő költségekre nézve avval szerződésre lépjen. A rendezett tanácsú városokra vonatkozólag az idézett törvények egyike sem szól. A szerzőnek végkonkluziója tehát az, hogy az államnak kötelessége a kincstár terhére csendőrségi szolgálattal ellátni a városokat az <881. III. t. c. végrehajtása folyományakép, továbbá, hogy a községekre vonatkozólag szerződés kötésnek, mely a törvényhatósági városok mintájára a városok közönsége figyelmének elterelő- dése folytán abuzus gyanánt lett kilerjesztve a rendezett tanácsú városokra, — helye nincs. Bővebben fejtegeti ezután a szerző a rendőrség államosításának szükségességét, a rendőr- kapitány hatáskörét, végül a rendőrség kiképzésére és szervezésére ajánlott célszerű javaslatok zárják be a mindenképen tanulságos fejtegetést. Dr. Horvát Jenő. 4 közönséges csukamájolaj oly undorító szagu és izü, oly nehezen emészthető, hogy az gyermekek és érzékeny betegek részére sokszor szóba sem hozható, de az az óriási táp- és gyógyerő, melvet a csukamájolaj bebizonyultan tartalmaz, ma már mindenkinek hozzáférhető, mert Scott-féle Emulsio formájában a csukamájolaj teljesen meg van szabadítva undorító tulajdoságaitól. A Scott- féle Emulsio feltétlenül jó izü, könnyen emészthető és háromszor oly hatásos mint a közönséges csukamájolaj. A Scott-féle Emulsio sohasem okozza a legcsekélyebb zavart sem és állaodóan, szemlátomást a legkedvezőbb befolyást gyakorolja a szervezetre. A Scott-féle Emulsio valódiságának jele a «hátán nagy csukahalat vivő halász* védjegy. (5097. 2—28.) Ezen lapra való hivatkozással 75 fillér levélbélyeg beküldése ellenében mintával bérmentve szolgál: Dr. BUDAI EMIL „Városi gyógyszertára“ BUDAPEST, IV., VÁCZI-UTCZA 34/50. Egy eredeti üveg ára 2 kor. 50 fill. Kapható minden gyógyszertárban. TOLNA VARMEGYE. 1906- szeptember 23. KÖZGAZDASÁG A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya, úgyis, mint a vármegyei mezőgazdasági bizottság., 1906 évi szeptember 27-én (csütörtökön) délelőtt 9 órakor Szekszár- don, a vármegye székházában Jeszenszky Andor elnöklésével ülést. tart. Tárgy: 1. Jegyzőkönyv hitelesítők kiküldése. 2. Földmivelésiigyi m. kir. miniszter leirata a gazdatiszti alaki képesítés hiánya alól leendő fölmentésre irányuló kérvények tárgyalása ügyében. 3. Ugyanannak leirata a gazdasági házi ipar fejlesztésére irányuló törekvés anyagi támogatása ügyében. 4. Ugyanannak leirata a Németországba szállítandó lovak kedvezményes vámkezelése ügyében. 5. Ugyanannak leirata az engedélyezett III. gazdatiszti gyakorlati vizsga szabályozása ügyében. 6. Ugyanannak leirata a mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t.-c. revíziója ügyében. 7. Országos mezőgazdasági egyesület átirata ágyanezen törvény revíziója ügyében. 8.U. a. átirata agazd. érdekképviselet szervezése ügyében. 9. Ugyanannak átirata a gazdasági egyesületi titkártól megkívánandó qualifikáció ügyében. 10. Ugyanannak átirata Károlyi Sándor gróf emlékének megörökítése ügyében. 11. Ugyanannak átirata a cselédtörvény revíziója ügyében. 12. Fejermegyei gazdasági egyesület átirata gazdasági munkás és cseléd ügyben. 13. Ugyanannak átirata a földbérlők III. oszt. kereseti adójának rendezése ügyében. 14. Szabolcs vármegyei gazdasági egyesület átirata a tagosítás és oirtok rendezés ügyében. 15. Magyar szőlősgazdák országos egyesületének átirata az 1893. XXIII. t.-c. revíziója és uj bortörvény hozatala ügyében. 16. Gazdák biztositó szövetkezetének átirata érdekképviseletének szervezése ügyében. 17. Országos gazdasági munkás- és cselédsegély pénztár átirata erkölcsi támogatás ügyében. 18. Országos tejgazdasági felügyelőség átirata a III. nemzetközi tejgazdasági kongresz- szuson leendő részvétel ügyében. 19. Pécsi ipari és mezőgazdasági kiállítás gazdasági csoportjának programmja. 20. Bonyhád község jelentése havi állatvásárjai ügyében. 21. Dombóvár kösség kérvénye 2 uj állatvásár engedélyezése ügyében. 22. YVeszelei Zsigmond egyesületi tag kérvénye a lentermesztés ügyének támogatása érdekében. 23. Schiffer Jakab kérvénye a gazdatiszti alaki képesítés hiánya alól leendő fölmentése ügyében. 24. Időközben beérkező tárgyak és indítványok. — Andrássy és Darányi a gümőkór ellen. A közegészségi kormányzás két vezetője, a belügyi és földmivelésiigyi miniszter összefogott a közegészséget fenyegető veszedelem ellen való küzdelemben. Nemrégiben vett tudomást a nyilvánosság azokról az intézkedésekről, amelyek a husvágást fogják a közegészségügy követeléseinek megfelelően szabályozni. Legújabb mozzanata a két miniszter akciójának a szarvas- marhák t ő g y-g ümőkórja ellen való védekezés szervezése. Sajnos tragikuma a fejlődésnek, hogy a városi lakosságnak éppen két legfontosabb tápszere, a hús és tej, a legerősebb terjesztője lehet a nyavalyáknak. A fejőstehenek között szinte kapcsolatban a tejgazdaság gyarapodásával mutatkozik a tőgy gümőkór. A gümőkóros állatok testrészei, de főleg a teje erős terjesztői úgy az emberek, mint az állatok között a gümő-kórnak. Darányi — gróf Andrássy hozzájárulásával— rendeleti tervet dolgozott ki a tőgy-gümőkór ellen való védekezés érdekében s mielőtt életbeléptetné, szétküldte a gazdasági szakegyesületeknek és száktekintélyeknek hozzájárulás végett. A tervezett intézkedés célja az, hogy az oly gümőkóros állatok, amelyek a betegséget emberek és állatok között terjeszthetik, levágassanak, illetve a tenyésztésből okvetlenül kizárassanak. A földművelési miniszter, hogy a gazdákat a gümőkór ellen való védekezésre minél inkább serkentse, állami támogatást helyez kilátásba azoknak az állattulajdonosoknak, akik a tiidőgümőkórt te- nyész- és gazdasági szarvasmarha állományukból kiküszöbölni óhajtják. A támogatás a levágandó tőgygümőkóros szarvasmarhákért nyújtandó áll. kárpótlásból és abból fogna állami, hogy a tu- berkulint az állattulajdonosok díjtalanul kapják s hogy az állatvizsgálat és tuberkulózissal megbízott m. kir. állatorvos útiköltségeit és napidijait az államkincstár fogná viselni. Azoknak az állattulajdonosoknak, akik az áll. kedvezményt igénybe veszik, kötelezniük kell ma?ukat, hogy a betegség irtása céljából a rendeletben meghatározott feltételeket megtartják. A rendelettervben részleteíesen meg van állapítva,, hogy az állami támogatásért hogyan kell folyamodni, milyen kötelezettségeket kell az álattulajdonosoknak előzetesen elvállalni, akik az állami támogatást igénybe veszik, hogyan kell az állatvizsgálatoknál és a tuberkulózisnál eljárni stb. Végül intézkedést tartalmaz a rendeleti terv oly irányban is, hogy ujonan beszerzett bikák köz- tenyésztésre csakis abban az esetben bocsáj- tassanak, ha a m. kir. állatorvos bizonyítványával igazolva van, hogy legalább egy hónappal megelőzőleg tuberkulinoztattak és a tuber- kulinra nem reagáltak. Iskolaszéki nyomtatványok: Zárszámadás Beszedési lajstrom Jegyzék Főkönyv Adókönyv Számadási főkönyv Pénztári napló Kivetési lajstrom Nyugta Ellennyugta Adó fiz. iránti megint. Beszerezhetők Molnár Mór könyvnyomdájában Szekszárdon A közönség köréből. Köszönet nyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen férjem NÉMETH ATHANÁZ kir. utmester elhunyta alkalmával a gyászszertartáson részt vettek és bánatomat enyhítették, ez utón mondok hálás köszönetét. Szekszárd, 1906 szeptember 20. Özv. Németh Athanászné. 694. sz./tkvi 1906. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gráci kir. jbiróság Cb. II. 424 4. és a bpesti kir. jbiróság 1906 évi Sp. I. 514/3. számú végzése következtében dr. Hochenberger Viktor és dr. Belatini Braun Zoltán ügyvéd által képviselt Ekkert Albert és Braun Testvérek javára, Kondru Józsel ellen 86 K 04 t. és 196 K 06 f. s jár. erejéig 1906 julius hó 31-én foganatosított kielégítés végrehajtás utján le és felül - foglalt és 7133 koronára becsült bolti berendezés és felszerelés, bolti árucikkek stb.-bői álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak Mely árverésnek a szek>záidi kir. járásbíróság 7-II. 253 3. lUütí. szaniu végzet-e folytán 282 korona 10 f. tókeköveteles, ennek a végzések szerint járó 6% kamatu és eddig ősszé***n 68 korona 78 fillérben i.író.lag nur megállapított költségek érdjéig Szekszardo i alperes üzletében leendő eszközlésére 1906. évi október hj 6-ik napjának d. u. 2 oraja határidőül ki tűzeti k és ahhoz a venni szándékozók oiy meg jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok a/, 1881. évi LX. t. ez. 107. és 1U8. §-ai értelmében kész pénzfizetés mellett a leatöbber Ígérőnek, szükség esetén nevsai'on alul i? elfognak adatni. Kelt Szekszárdim, 190*ő évi szeptember hó 18. napján. MÁNYOKY, kir. bir. végrehijtó. HIRDETMEinY. Szárazdon, forgalmas VEGYESKERESKEDÉS családi viszonyok miatt szabad kezbő', épülettel együtt ela o. 5102 Értekezni lehet ugyanott i_j HAIZER JÁNOS TULAJDONOSNÁL.
