Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-09 / 37. szám

37. szám. . Szekszárd, 1906 szeptember 9 . . ..........................._.......... XVI. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 > Negyed évre 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Klőflzetésoket ós hirdetéseket a kiadó- hlratr.lon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája én papirkereskedóse Szokszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. í3ülá Í5S". zST. r vüí POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjeleli minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon - szám I8> — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főruunkatárs : Dm. LEOPOLD KÖRNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak} A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Fejlesszük iskoláinkat. A Bonyhádon megnyílt főgimnáziumot, mint a magyarságnak és kultúrának az eddigi intézetnél kiterjedtebb hatáskörrel biró hajlékát, vármegyénkben örömmel üdvö­zölj ük. Ennek a fölavató ünnepségnek hatása alatt önkéntelenül is a szekszárdi iskola­ügyre gondolunk, mely nemcsak megérdemli mindnyájunk érdeklődését, hanem azt meg is követelheti. időszerű is ez az érdeklődés és pedig nemcsak a bonyhádi alkalomnál fogva, ha­nem mert az iskolai év kezdetén vagyunk. Ezekben a napokban ugyancsak volt a szülőknek és tanügybarátoknak részök az iskolákra vonatkozó dolgokban és gondok­ban és ha ezekre nézve egy megjegyzést teszünk, ez csak az : kár, hogy úgy a szü­lők, mint taniigybarátok ez érdeklődése a beiratások után lelohad és nemcsak nem terjed ki az egész iskolai évre, hanem mint­egy kialszik. Nem szándékozunk ez alkalommal sem népiskoláinkkal, sem az ismétlő iskolázta­tással, sem az inas-iskolával foglalkozni; éppen igy nem terjeszkedünk ki uj iskolák, minők : kereskedelmi vagy ipariskola létesí­tésének fölvetésére, bár meghalljuk, hogy nincs az az ujtipusu iskola, melynek föl­állítását Szekszárdon vagy megyénk terü­letén bárhol, örömmel ne üdvözölnék és érettek a lehető legnagyobb áldozatot is sokalnők. Ez alkalommal csupán főgimnáziumunkra és polgári iskolánkra vonatkozólag óhajtunk néhány megjegyzést tenni. Főgimnáziumunkat illetőleg nem csak óhajtandónak, de hovatovább elkerülhetetlen TÁRCA. A bonyhádi gimnázium 100 éves jubileumára. Sébten-siet a gyors Idő folyója, Hullám-sírjával közeleg feléd; A búbánat tövisét elsodorja, El, az örömnek rózsalevelét. Kelő s tűnő habjának tükörén Születik s meghal annyi szép remény; • Útjelzőül sziklák is állnak ott, E mohosult szikláik a századok. Száz év határán ünnepelni jöttünk, Imára tárul szivünk és kezünk, S mig áldjuk Azt, Aki trónol fölöttünk, A régiekről hűn emlékezünk. Mint felhöbül Jcitör a napsugár, Kődéiből feslik a múlt s fényben áll, S ámulva látjuk, a keblünk dagad: Merész sudárba hogy szökkent a mag. Áldás a lelkes magvetők porára, ttotok, ti nagghitü apostolok; Koszorút fon nevetekre a hála, Emléketek, müvetek élni fog. Sir ok megnyílnak, kelnek szellemek, Lágler1, Novák 2 közöttünk lengenek, Ezeknek élén a vezér Te vagy, Püspöki tisztre s névre nézve Nagy.3 4 szükségesnek tartjuk, hogy ezzel kapcsolat­ban — vagy ettől függetlenül — konviktus \ létesittessék, ahol a tanulók olcsó és jó, tápláló étkezésben részesíthetők legyenek. Annyival inkább szükséges ily emberbaráti intézmény létesítése, mert városunkban nem­csak gimnáziumi, de polgári iskolai tanulók is túlnyomó számban vannak a vidékről, kiknek évi ellátásuk legkevesebb 5 — 600 koronába kerül és ha számításba vesszük, hogy Szekszárdon a piac hallatlanul drága és e drágaság folyton emelkedik, bizonyosra vehető, hogy a vidéki szülőkre nézve gyer­mekeiknek Szekszárdon leendő iskoláztatása igen súlyos, szinte elviselhetetlen anyagi terhekkel fog járni. Egy ily konviktus létesitése egyenlően érdeke a tanintézeteknek, hogy ne kelljen az elnéptelenedéstől tartaniok, a városnak, hogy mentői több tanuló keresse föl tanin­tézeteit szellemi kiképeztetés végett és ér­deke a vármegyének, hogy a vidéki szülők gyermekeiket a megyei központban nevel­tethessék. A bonyhádi gimnáziumban a növendé­kek — valláskiilömbség nélkül — évi 115 koronáért kapnak kitűnő és elegendő déli .és esti .ellátást. Igaz, hogy ez intézetnek erre a célra alapítványai is vannak, de ezek összege tudomásunk szerint a 60,000 koro­nát nem eri el, ami ily humánus intézmény létesítésénél számba sem jöhet és nekünk meggyőződésünk, hogy, ha komolyan hozzá­látunk egy ily alap létesi:éséhez, az az állam, a város, a felekezetek, egyesek, községek és a vármegye hozzájárulásával a legrövidebb idő alatt előteremthető lesz. Ami pedig a polgári iskolát illeti, most, hogy a leányiskola uj épülete a létesítés stádiumába jutott, rá akarunk mutatni, hogy S lön nemzetünknek egyik büszke fája, Itt öltött szárnyat, itt fogott tüzet Petőfi5, a szabadság pacsirtája, Sárkánynyal6, Sassal 1 itt ölelkezett. Lehr András 8, e három professzora, S nemes tanárainak egész sora Plántált e helytt. Nevetek itt ragyog Két föfertész: Marhauser s Gyalog. Áldás reájuk s áldás mindazokra, Kik ápolják e fát, áldozva itt, Hogy mint a kertet nyíló rózsabokra, Úgy ékesítse Tolnánk tájait. Szép veteményes kert az iskola, Benne virul fel magyarok hona, Mert rég megírva : «Elvesz — elmúló — A nép, mely tudomány nélkül való.» 1 Lágler György tormási —, 2 Novák Jakab mekényesi —, 3 Nagy István szentlőrinci ev. lelkész, a dunántúli evang. egyházkerület püspöke. A többi buzgó lelkészek élén e három lelkes férfiú tervezte és állította fel ez iskolát. 4 Lelkészek, tanítók, gyülekezetek. Évről-évre ezek adóztatták meg magukat az iskola fentartására. mily visszás helyzet az, hogy nálunk Szek­szárdon a polgári iskola 4-ik osztályával a leány tanítás befejeztetik. — A szülők, ha akarják és bírják, vihetik leánygyermekeiket nevelóintézeiekbe, vagy hozathatnak mellé­jük társalgónőt, vagy nevelőnót. Föltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy polgári leányiskolánk 6 osztályúra egészittes- sék ki, hogy igy a megyebeli középosztály leánygyermekei itthon teljes kiképeztetést nyerhessenek. A városi iskolaszék, mely eddig oly nagy következetességgel és sikerrel vezette az uj leányiskola építkezésének ügyét, ter- jeszsze ki figyelmét a leányiskola 2 felső osztályának kiegészítésére is, ami semmiesetre sem járhat oly költségekkel, hogy azokat el ne bírhatnánk. Ne legyünk szűkmarkúak a nőképzés szent ügye iránt. Ne felejtsük, hogy a nő, 1 a leány a család ékessége és dísze ; mentői műveltebb az esze és kedelye, annál derüi- tebb és tisztább az otthon, melyet család­jának nyújt. Gondoljuk meg, hogy mily veszedelmek környékezik a fölserdült leány j lelkét, kit a kiképzés folytatása idegen kör­nyezetbe kényszerit és akkor, meg vagyunk győződve, nem akad szekszárdi polgár, aki sokalna egy kis áldozatot, hogy leányaink a polgári iskolában teljes polgári iskolai ki­képeztetést nyerhessenek. F. M. A bonyhádi gimnázium ünnepe. A bonyhádi ág. ev. gimnázium százéves jubileuma és főgimnáziummá alakulása abban a keretben, melyet az egyházkerület és Bony- hád, sőt az egész vármegye lakosságának ér­Itt érik a kert pirkadó gyümölcse: A földi és az égi tudomány, Rendeltetését hogy híven betöltse Az ember, e parancsolat nyomán: Legyetek szentek s tökéletesek, Isten — s emberek előtt kedvesek. Szép-, jó-, igazra ez a hely nevel, Itt fejti ki bimbait a kebel. Mint a virág a napnak tartja kelyhét, Fényt, meleget, éltet belőle szív: Hogy a tusán meglelje édes enyhét, A nap felé hajoljon itt a szív. Az írás szól'. Jézus a mi napunk, És mi a napnak fiai vagyunk; A nap fia bitben ver gyökeret: Istent imád, embert s hazát szeret. Istent imádni, óh mily fölséges! A mennyországnak előize ez. Embert, hazát szeretni, óh mi édes ! Élsz akkor is, ha már a sir fedez. 5 Petőfi az 1831/32 és az 1832/33-ik iskolai évben tanult ez iskolában Szentlőrincen (Kecskeméten tanult Petőfi az 1828/29, 1829/30 és az 1830/31 -ik iskolai évben). 8 Sárkány Sámuel, a jeles nyugalomba vonult püspök. 7 Néhai Sass István, Tolnavármegye volt főorvosa, mindkettő Petőfi tanulótársa és barátja. 8 Lehr András, a jeles tanár, utóbb Sopronba hivatott tanárnak. Ennek fia, a korán elhunyt Lőrinczi (Lehr) Zsigmond, pozsonyi tanár és költő s Lehr Albert nyugalmazott budapesti tanár, akadémiai tag és Író. Es szállt a Szentlélek fehér galambja, Szegények4 ajtaján kopogtatott, S meghallgatásra lelt tüznyelvü hangja, Befogadván az eszmét, mint magot. A magból, mit Szentlörinc ültetett, Száz ágú, lombos viruló fa lett; S mely szép növésnek indult hajdanán, Megizmosült itt Bonyhád talaján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom