Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-08-26 / 35. szám

2 le a nemzet legjobb erejét, amely eddig a fogyasztó lateiner osztály felé tódult. Ha ifjúságunk már most igyekszik meg­szerezni azokat a képességeket, amelyeket egy iparüző és kereskedő országban meg­követelnek és megfizetnek : akkor majd nem kell irigykedve néznünk, hogyan foglalják el a legjobb teret élelmes idegenek. Nézzünk csak yégig gyárainkon, na­gyobb ipartelepeinken, tekintsünk be a nagy kereskedő házak irodáiba és raktáraiba, nézzük az építőipart; valamennyi el van árasztva bevándorlókkal, akik ifjúságuk alatt az életnek tanultak s a munkától nem félnek. Szeretünk magunknak hízelegni azzal, hogy gépiparunk három évtized alatt nem­csak versenyképes, hanem exportra is dol­gozik. Tessék benézni a gépgyárakba. Az előmunkásoktól, a felügyelőktől kezdve az igazgatókig kilencven százalék külföldi sze­mélyzet. Mutogatjuk cukorgyárainkat, szesz­gyárainkat. Akit érdekel, nézzen utána: kik alapították, vagy kik az igazgatók, vegyé­szek, szeszfőzők ? Bizony kevés embert talál ott abból a magyar középosztályból, amely megelégedett a társadalmi vezetéssel, a hagyományok büszke ápolásával, de gazda­ságitéren ki engedte venni kezéből a vezetést, amelyre pedig múltjánál fogva jogos igénye, értelmi erejénél fogva képessége is ran. Igyekezzenek lefoglalni a gyakorlati pályákat az erősebbek, a kitűnők, a vagyo­nosak. Ne fussanak diploma után, hanem seerezzenek olyan képességeket, amelyeket az élet k'&uetel. És ha ifjúságukat munkában töltötték, férfikorukban tekintély és jólét lesz a jutalmuk, A tekintély alapja nem a hivatal, ha­nem a tudás, a tisztes és munkás élet. A munka sohasem alacsonyitja le az embert, csak a tudatlanság és a bűn. És ez az el­fogult, előítéletekkel táplálkozó társadalom meg fog hajolni a munka előtt, amely ju­talmaz s eldobja magától az előítéleteket, amelyek rombolnak és pusztítanak. VÁRMEGYE. — A legtöbb adót fizető vármegyebizott­sági tagok 1907 évre érvénynyel bírandó név­jegyzéke a vármegye igazoló választmányának Szekszárdon a megyeház kistermében folyó évi szeptember hó 10-én délelőtt 9—12 óráig és délután 3—5 óráig Orffy Lajos elnöklésével nyilvánosan tartandó ülésében fog összeállit- tatni, illetőleg kiigazittatni s ugyanazon ülések tartama alatt fognak egyszersmind az 1886. évi XXI. t.-c. 25. §-a értelmében a f. évi 8298. sz. a. ezzel egyidejűleg közzétett hirdetmény szerint a vármegye irattári helyiségében ez évi szeptember hó 1 -tői 8 ig bezárólag betekint­hető adókimutatások ellen benyújtható felszó­lamlások is elinteztetni. Azok, kik adójuk két­szeres beszámításának kedvezményét a már idézett törvény 26. §-a alapján igénybe venni kívánják, kötelesek az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval, vagy Írásban jelentkezni s jogosultságukat igazolni. — Elvi jelentőségű határozatok Amely községben a felekezeti /emetőkbe más felekezetück eltemetése akadályokba ütközik : községi temető létesítendő. (Belügym. 57891. sz. 1906.) — Tizen­négy éves egyén halászati kihágásért csak az esetben büntethető, ha a hatóság külön vizs­gálat tárgyává teszi és itéletileg megállapítja, hogy cselekménye felismeréséhez elegendő be­látással bir. (Földmiv. min. 95439)905.) — Ipa­ros igazolvány nyal biró ékszerkereskedő ha egy alkalommal valamely ékszert kávéházban el­adott, azért ékszerekkel való házalás miatt nem büntethető. — Iskolai tanitó fegyelmi jogkörét túllépi, ha testi fenyítéket alkalmaz. (Kúria 6659|9ó6.) — Külföldön elkövetett sikkasztás ese­tén az a magyar bíróság illetékes, melynek területén a vádlott lakik. (Kúria 3444)906.) VÁROSI ÜGYEK. TOLNA VÁRMEGYE. Képviselőtestületi ülés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete folyó hó 21-én, kedden délután 2 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlésre hivatott egybe. Az ülésen dr. Hirling Ádám polgármester elnökölt, mig jegyzőkönyvi hitelesítőknek dr. Albersz Rezső és Steiner József Markvárt kéret­tek fel. Az ülés egyik legfontosabb tárgyát az ártézi kút létesítése tárgyában kiirt árlejtés ered­ményének bejelentése képezte. Az árlejtés ered­ménye elég szomorúnak mondható, amennyi­ben csak Majzik Imre temesrékási kútfúró tett ajánlatot. A polgármester ugyan még privátim fölszólította Reitíer Ferenc dunaföldvári lakost, hogy tegyen ajánlatot, azonban a tanács hatá­rozatára Majzik ajánlatát fogadta el a képviselő- testület s egyben fölszólítani rendeli a köz­gyűlés, hogy a szükséges bánatpénzt küldje be, továbbá, hogy ajánlata felülbírálás végett felterjesztessék az országos szakbizottságnak, melynek véleményétől függ az ajánlat végleges elfogadása. Az újvárosi menedékház telekvásárlása ügyé­ben a bizottság jelenti, hogy alkalmasnak négy telket, illetve házat talált, melyek közül meg­vételre a Budai-utcában levő Horváth-féle házat ajánlja, ahol a szükséges lakáson kívül tágas ovóda és udvari helyiség is lesz és az ára nem haladja túl a 180^0 koronát Csépi Sándor, Steiner József és Föglein Ferenc újból az új­városi templommal szemben fekvő köztérre kívánják építtetni az ovódát, mit dr. Hangéi Ignác ellenez, mivel van már egy jogerős köz­gyűlési határozat, mely szerint az említett köz­teret épülettel nem építik be, hanem befásitandó. Mivel a közgyűlés nem volt határozatképes, a házvételt az október 8-iki közgyűlésre halasz­tották el. lióth Ferenc és társainak kérvénye a vágo- kidi dijak leszállítása iránt ismét élénk eszme­cserére szolgált okul. Mehrwerth Ferenc ezzel kapcsolatban a vágóhídon uralkodó tisztátlan- ság ügyében intézett a polgármesterhez kérdést. Polgármester, valamint a gazdasági tanácsos e vádat valótlannak jelentik ki, mire dr. Rra- molin Gyula szólalt fel és panasz tárgyává tette, hogy a mészárosok és hentesek a rendes mértéket nem adják ki a kért húsból, hanem 30—40 százalék erejéig mindenféle értéktelen csont és húscafatokat sóznak a vevőkre. Szi­gorú ellenőrzést kér a teljes mérték megadása és ennek ellenőrzése tekintetében. A közgyűlés a telszólalást magáévá tette azzal a hozzáadás­sal, hogy a gazdasági tanácsos utasittassék a végóhid megvizsgálására s arról rövid időn belül tegyen jelentést. Halász Márton kérvénye építkezéshez se­gély megadása iránt, valamint Taksonyi József és társainak a Csendes-utcai vízlevezetőnek an­nak idején elfoglalt terület kártalanítása iránti kérelme elujasittatott. A szekszárdi temetkezési egylet kérvénye, beszerzendő halottas kocsijának a városházán leendő elhelyezése s a város lovainak temetés alkalmával való használhatása iránt aként in- téztetett el, hogy minden alkalommal az egylet a város lovaiért 4 koronát és a kocsisnak 1 koronát tartozik fizetni, mégis azon kikötéssel, hogy a temetés idejét 24 órával előbb be kell jelentenie. A szegény pénztárak, Ferdinánd szegény­i 906 augusztus 26. — mert istenek asztala a föld és teremtői uj szavaktól és istenek kockáitól rengő : — óh, hogyne kellene vágyakoznom az örökké­valóságra és a lakodalmas gyűrűk gyűrűjére, a visszatérés gyűrűjére ? Még sehol sem leltem asszonyt, akitől gyer­meket szerettem volna; legyen hát ez az asszony az, kit én szeretek; mert én szeret­lek téged, óh Örökkévalóság! 4. Ha ittam valaha hosszú huzamban abból a habzó, keverő és kavaró kancsóból, melyben minden dolgok oly jól keverednek; ha a legtávolabbat a legközelebbhez ön­tötte valaha keverő kezem, tüzet a szellemhez és kéjt a kínhoz, a legrosszabbat a legjobbhoz : ha magam is csakugyan egy morzsája va­gyok ama megváltó sónak, mely teszi azt, hogy minden dolgok a keverőkancsóban oly jól keve­rednek : — mert van egy só, amely a jót a rosszal megvegyiti, és még a legrosszabb is méltó a fűszerre és a végső kihabzásra — — óh, hogyne kellene vágyakoznom az örökkévalóságra és a lakodalmas gyiiriik gyűrű­jére — a visszatérés gyűrűjére ? Még sehol sem leltem az asszonyt, akitől gyermeket szerettem volna; legyen diát ez az asszony az, kit én szeretek ; mert én szeret­lek téged óh, Örökkévalóság ! 5. Ha szeretem a tengert és mindent, mi ten­gerszem és még jobban szeretem, mikor hara­gosan rámförmed : ha m°g van a keresésnek ama kedve ben­nem, mely felfedezetlen felé űzi a vitorlát, ha tengerészkedv van az én kedvemben : ha kiáltá valaha ujjongásom f eltűnt a part — most esett le rólam az utolsó bilincs — — a határtalan tombol körülöttem, messze kiragyog előttem tér és idő, rajta! föl! öreg szivem ! — Oh hogyne kellene vágyakoznom az örökké­valóságra és a lakodalmas gyűrűk gyűrűjére, — a visszatérés gyűrűjére ? Még sehol sem leltem az asszonyt, akitőt gyermeket szerettem volna, legyen hát ez az asszony az, akit cn szeretek, mert én szeretlek téged, óh Örökkévalóság. Mert én szeretlek téged, óh Örökkévalóság. 6. Ha erényem egy táncos erénye és gyakran ugrottam mindkét lábammal aranyos smaragd elragadtatásba ; ha gonoszságom nevető gonoszsá , rózsa­lugas és liliombozót között otthonos : — a nevetésben tudniillik együtt van min­den gonosz, de megszentesitve és megáldva a saját üdvössége által : — és ha az az én alfám és ómegám, hogy Mit igyunk ? Az elsőrerdU természetes szénsavas natrontartalmu ásványvizet, a mohai | ÁGNES­mer' fl,é,'eniil Kedvelt borvíz! tiszta, kellemes és olcso-------------------------------------------------------­savanyuviz ; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyogy- sóknál fogva kitUnő szere a legkülönfélébb gyomor-, lég- — = cső- és húgyszervi betegségeknek. ===== Vegyi vizsgálatok s ajánlatok az Ágnes-forrást az orvosok előtt nagyon kedvelt gyógyszerré tették s hamarosan óriási számban kerültek ki orvosi bizonylatok: dr. Kétly, dr. Stamhorszky, dr. Berger, dr. Naundorf, dr. Borcherdt, dr. Akantisz, dr. Biodig, dr. Fischer, dr. Mosetig, dr. Rust, dr. Werner, dr. Balogh, dr. Varga, dr. Szabó, dr. Scipiades, dr Moravcsik, dr. Glaser, dr. Markos­falvi, stb.-éktől, akik az Ágnes-forrást a legmelegebben ajánlották: ideges gyomorbajoknál, chronikus gyomorhurutoknál, főleg karlsbadi kúra után csontlágyulásnál, angolkórnál, vese és hólyag­betegségeknél, étvágytalanságnál, vérszegénységnél, mint óvószert fertőző betegségek ellen (typhus, cholera stb.) Háztartások szám.ra másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódaviznéi is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. (4952. 22—30 ) F óraktár: Sala m o n T estvérek cégnél Szekszárdi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom