Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-15 / 29. szám
1906. julius 15. TOLNA VARMEGYE. 3 Ez a hiány főleg onnan ered, hogy a hizlalást folytató gazdaságok, tekintve az uj német vámegyezseg következtében beállt értékesítési nehézségeket, várakozó álláspontra helyezkedtek és a hizó állomány pótlására szolgáló, más vármegyékben vásárolni szokott tinókat az idén még nem vásárolták meg. A tinók létszámának apadásához lényegesen hozzájárulnak még a tejszöveikezetek is, úgy az, hogy a gazdák a jobban értékesíthető tenyészanyag előállítására helyezik a fősulyt. Ló van összesen 35185, 605 felnőttel kevesebb és 81 növendékkel több mint a múlt évben. Ragadós száj- és körömfájás van Pálfán. Sertésvész van 25 községben. Sertésorbánc 4 községben. Ebveszettség 2 községben. Lépfene nincs. Takonykor van Kajdacson, Szekszárdon, Pakson. Riihkór megszűnt Bátaszéken és Felsőnyéken. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 76 egyén. Ezek közül kórházban kezeltetett 19. Feltételes szabadságra bocsáttatott 1 egyén. — Központi választmányi ülés. F. hó 19-én d. e 10 órakor a vármegyei székház kistermében Simontsits Elemér h. elnök, főjegyző elnöklésével a központi választmány ülést tart. Tárgy : Az országgyűlési képviselőválasztásra jogosult választóknak 1907. évre egybeállitott ideiglenes névjegyzéke ellen beérkezett felszólamlások elintézése. KÖZSÉGI ÉLET — Állatbetegség. Váralján a sertésvész megszűnt. Elhullott 1 drb. sertés. — Értényen a lórühkór megszűnt. — Keszőhidegkuton és Simontornyán a sertésvész járványosán megálla- pittatott. VÁROSI ÜGYEK. Városunk szervezési szabályrendelete. A legutóbbi vármegyei közgyűlésnek egyik tárgya volt Szekszárd város ujonan alkotott szervezési szabályrendeletének és ügyrendének visszautasítása. Nemcsak a jóváhagyás tagadtatott meg, hanem Szekszárd- város képviselőtestülete egyúttal utasittatott is, hogy a véghatározatban megokolt pótlások iránt haladéktalanul intézkedjék és a véghatározat kézbesítésétől számított 30 nap alatt a szervezési szabályrendeletet, valamint az ügyrendet terjessze föl Mert, mondja a vármegye véghatározatának indokolása, melyet Szentkirályi Mihály dr. előadó a nála megszokott alapossággal készített, «eltekintve a szabályrendet és különösen az Ügyrendben előforduló azon stiláris és ortográfiái hibáktól, melyek az azokban foglalt rendelkezéseket érthetetlenekké teszik, azok jóváhagyhatok azért sem voltak, mert sem az 1886. évi XXII. t. c. szellemének, sem a törvényhatóság által 41/889 sz. a községi szervezési irányelvek tárgyában kiadott szabályrendelet irányitó célzatainak meg nem felelnek. Mivel ugyanis a községi életben az ön- kormányzat egyik főszerve, az 1886. évi XXII. t. c. 55. és következő §-ai szerint a képviselő- testü’et «közgyűlése» lévén, azok idejének, számának és minőségének meghatározása, úgy szervezetének, működési körének és határozatai joghatályosságának megállapítása — a hivatkozott törvény értelmében — de meg az átalakulásnak a kezdet nehézségeivel küzdő jellegét is figyelembe véve, nem az ügyrendi, hanem a szervezési szabályrendelet keretébe tartozik. Éppen ezért ezen felsorolt intézkedések a szervezési szabályrendelet II. fejezetébe feltétlen felveendők és az ügyrendből pedig törlendők, illetve kihagyandók. Mihez kepest az ügyrend 1., 2., 3. és 4-ik, nemkülönban a 10., 5., valamint a III. fejezet 39., 40., 4L és 44, § ai is a szervezési szabály- rendeletbe a megfelelő fejezetek alá helyezendők át.» A közgyűlési véghatározat e hét folyamán kézbesittetett a polgármesternek és most már nyugodtan várhatjuk, hogy az átdolgozás miként fog «eszközöltetni», ami különben nem is lesz olyan nehéz dolog, mert a vármegye véghatározata kiterjed minden megkívánt és szükséges változtatásra és helyesbítésre. Alkalmunk volt e véghatározattal bővebben foglalkozhatni és tekintve, hogy a város polgárságára nézve a képzelhető legnagyobb érdekkel bir az uj szervezési szabályrendelet, közöljük a véghatározat indokoló részéből a fontosabb részeket: A szervezési szabályrendelet 7. §-a ezen ponttal egészítendő ki: «Minden a város nevében indítandó fontosabb per megkezdése, vagy letételének elhatározása és a város érdekeit érintő egyezségek jóváhagyása.» Mert az 1886. évi XXII. t. c. szellemében ezek világosan a képviselőtestületnek mint a város legfőbb önkormányzati szervének hatáskörébe tartozóknak tekintendők. A szervezési szabályrendelet 8. és 9. § ai helyébe azért az «Ügyrend» 39., 40., 4L és 44. §-aiban foglaltak kellő szövegezésben áthelyezendők, különösen a 8. §, melyben a tanács jogi és törvényi fogalma juttatandó határozott kifejezésre a következőképp módosítandó : «A tanács az állami és törvényhatósági közigazgatásnak felelős végrehajtó közege, a törvények és szabályrendeletek által hozzágta- sitott ügyekben pedig önálló közigazgatási hatóság, ehhez képest eljár mindazon ügyekben, melyek a törvény és felsőbb rendeletek által a képviselőtestületnek fentartva, vagy a törvények által a rendőrkapitányhoz és a város saját szabályrendeletei által az elöljárósághoz utalva nincsenek», mely módosítással a 9. § is törvényszerű kiegészítést nyer. Külön pontként felveendő : «Az építkezési engedélyeknek a megalakítandó középitkezési szakbizottság véleményének meghallgatása és az érvényben levő vármegyei építkezési szabályrendelet rendelkezéseinek figyelemben tartása mellett való kiadása.» Mert tekintettel azon jogosult magasabb igényekre, melyeket a nagyközségnek rendezett tanácsú várossá való átalakulása minden tekintetben, különösen pedig a város külalakjának szépészeti és építészeti fejlődése tekintetében támaszt, a középitkezési ügyet és a vele kapcsolatos építkezési engedély kiadását önkormányzati és jogi szempontokból inkább a több tagból álló városi tanács hatáskörébe, sem mint a rendőrkapitánynak — mint egyesnek teljesen különleges ügykörébe tartozónak ls utalandó- nak kell tekinteni. A 11. §. akként egészítendő ki, hogy az elöljáróság sorába a városi «állatorvos» is fel- veenvő. Mert bár a két évtizeddel előbb hozott 1886. évi XXII. t. c 63. §-a az állatorvost mint az elöljáróság tagját fel nem is sorolja, mégis tekintettel a mezőgazdaságnak különösen az állattenyésztésnek a törvény hozatala óta nagy mértékben kifejlődött közgazdasági jelentőségére és az állategészségügynek államilag is kiváló gonddal kisért fontosságára, az állatorvost, mintegy ma már kormányzatilag is fontos és jelentős szakma képviselőjét az elöljáróság szervezetéből kizárni okszerű intézkedésnek annál kevésbé sem tekinthető, mert a törvény ezen hézaga már több felmerült esetben okszerüleg kormányhatóságilag is pótoltatott. A szervezési szabályrendelet III. fejezetének 12. §-a a rendezett tanácsú város legelső és legfontosabb tényezőjének és sok tekintetben személyi hatóságot teljesítő főközegének : a polgármester állásának jog és hatáskörével foglalkozván, annak terjedelme és lényege, de mindenek felett a törvény és jogélet követelményeinek figyelembe vétele mellett a következőkép állapítandó meg: 1) A hivatkozott 12. §. fejezetében a «polgármester» állásának törvényi és önkormányzatjogi körvonalozásául ez a szöveg használandó : «A polgármester első tisztviselője a városnak, vezetője a város önkormányzatának, végrehajtója az állami és törvényhatósági közigaz- gatásnak a város területén. Ehhez képest az 1886. évi XXII. t.-c. rendelkezése alapján hatáskörébe a következő ügyek tartoznak.» 1) A 11-ik §. c. pontja^ helyett ezen szöveg veendő: «Vizsgálatot rendel és az 1886. évi XXII. t. c. 92. §-a értelmében fegyelmi hatóságot gyakorol. Szolgálati engedeilenség és kisebb fokú hanyagság esetében az illetők meghallgatásával de a felebbezés kizárásával annyiszor-mennyi- szer rendbüntetést alkalmazhat, mely áll: 10 koronáig terjedhető és vármegyei községjegyzői nyugdíjalapra fordítandó pénzbüntetésből.» A 13. §. 3. pontjának utolsó szavai után a következő szöveg helyezendő : «illetőleg sürgős és tanácsi tárgyalást vagy határozatot nem igénylő ügydarabokat maga elintézi, ezekről elnöki iktató könyvet, betüso- ros névvmutatót vezettet, úgyszintén átveszi a városhoz érkező pénz és értékküldeményeket és azokat a polgármesteri letétnaplóban bevezetve haladéktalanul a pénztárba adja.» Az 5. pontba a következő mondatrész illesztendő be: «ehhez képest legalább havonként egyszer az ügyész és számvevő köremüködésével pénztár vizsgálatot tart.» Ugyancsak e pont végszava után ezen mondatrész teendő : «felügyel a közrendre és intézkedik a karhatalom kirendelése szükségének eseteiben.» A 13. §. 16. potja e szövegezéssel veendő fel: «felfogadja és elbocsájtja a dijnokokat és a szolgaszemélyzetet, valamint a rendőrkapitány előzetes meghallgatásával a rendőröket is és mindezen alkalmazottak felett a fegyelmi hatóságot gyakorolja.» A 18. pontból a «zárórák» engedélyezése törlendő és az a rendőrkapitány hatáskörébe utalandó. Mert az teljesen rendészeti kérdés lévén tehát adminisztrátiv ellenőrzést egyáltalán nem igényel. A 21. pontból ezek a szavak törlendők: és «rendőrhatóság» «rendőri». Mert amellett, hogy a szöveg azon kifejezésben «mint az összes városi közigazgatás fejének» a polgármester főfelügyeleti joga teljesen megóva van, a pont eredeti szövege könnyen hátrányos hatásköri összeütközésekre vezethetne, holott maga az 1886. évi XXII. t. c., 89. §-a is a felelősség kimondását a polgár- mesterre nézve az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehajtására vonatkoztatván, a többi városi hatóságok hatáskörét épségben hagyja. 22. pontként felveendő : A polgármester köteles a képviselőtestületi közgyűlések jegyzőkönyvét 15 nap alatt a vármegye alispánjához felterjeszteni. Mert az 1886. évi XXII. t. c. 89. §-a sze- rivt a belügyekben tett intézkedések felett a felügyelet és ellenőrzés jogát az alispán gyakorolja. Ezt pedig hatékonyan csakis a tett intézkedések összességét feltüntető jegyzőkönyv birtokában eszközölheti. A 14., 15. és 16. §-ok helyett a következő szöveg illesztendő : forrást, mert föltétlenül g£6r|velt EjOPVb > tiszta, kellemes és olcso a^^**wmj**' ■ savanyuviz ; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógy- sóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, lég- -■ ■ cső- es húgyszervi betegségeknek. : Vegyi vizsgálatok s ajánlatok az Ágnes-forrást az orvosok előtt nagyon kedvelt gyógyszerré tették s hamarosan óriási számban kerültek ki orvosi bizonylatok : dr. Kétly, dr. Stamborszky, dr. Bér ger, dr. Naundorf, dr. Borcherdt, or. Akantisz, dr Biodig, dr. Fischer, dr. Mosetig, dr. Rust, dr. Werner, dr. Balogh, dr. Varga, dr. Szabó, dr. Scipiades, dr. Moravcsik, dr. Glaser, dr. Markos falvi, stb -éktől, akik az Ágnes-forrást a legmelegebben ajánlották : ideges gyomorbajoknál, chronikus gyomorhurutoknál, főleg karlsbadi kúra után, csontlágyulásnál, angolkórnál, vese- és hólyag betegségeknél, étvágytalanságnál, vérszegénységnél, mint óvószert fertőző oetegségek ellen (typhus, cholera stb.) Háztartások számára másfélliterestui valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidó - 'árosokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható, A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben 4952. 16—30. Főraktár : Salamon Testvérek cégnél Szekszárdion. Mit igyunk? Az elsőrendű természetes szénsavas natrontartalmu ásványvizet, a mohai ÁGNES-
