Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-01 / 27. szám

k ásókkal méltányosan és akkor az aratósztrájk az anyaföld sötét méhében marad és az aratás igazi áldás lesz az egész országra.

2 . _ __________

VÁ

RMEGYE.

— A vármegye útépítési kölcsöne egy nagy lépéssel ment előre a megvalósulás utján. Tudva lévő dolog, hogy a folytonos ex-lex idején a kereskedelmi kormány azon az állásponton volt, hogy a vármegye vegyen föl 717 ezer koronás hozzájárulása alapján kölcsönt és abból előlegezze az útépítési esedékes részleteket. Ezzel szemben a vármegye — tekintettel a pénzpiac drágaságára, meg a bizonytalan politikai helyzetre — úgy vélekedett, hogy ennek a nagy. kölcsönnek nincs elegendő fedezeti alapja. A kereskedelmi miniszter leiratot intézett a vármegyéhez, hogy igenis: e kölcsönnek elegendő fedezeti alapja van. Hát hiszen akkor se baj! A vármegye is ezt akarta és igy most már nem lesz akadálya a közúti építkezések tervszerű folytatásának.

— Elvi jelentőségű határozatok. Magán- személyeknek saját céljaikra országos könyör- adománygyüjtési (koldulási) engedély nem adható. (Belügymin. 56,489/906.) — Ipari kihágási ügyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező és igy ügyvédi eljárási és felebbezési költségek nem számíthatók fel. A tárgyaláson a vádlott képviseletében megjelent egyén a tényleges költségek megtérítésére igényt tarthat, ha ilyen költségek a vádlott személyes megjelenése esetén is fölmerültek volna. (Keresk. min. 86,877|906.) — Iparkihágási ügyekben csak a vádlottnak vagy a sértettnek van felebbezési joga. A feljelentő iparhatósági biztos, mint hatósági közeg, sértett félnek nem tekinthető. (Keresk. min. 23,732|906.) — Az üzletszerű beadványszerkesztés és a felek érdekébeff” a hatóságoknál való Üzletszerű eljárás csak ügyvéd által folytatható. (Keresked. min. 9177|906.) «Borgyáros» és «bornak elkeresztelt hitvány gáncsot küldenek» kifejezések bor- kereskedővel szemben becsületsértést képeznek. (Kúria 2074|906.) — Magántulajdonban nem álló köztérnek magán egyén által, falépitésével történt elfoglalása miatt keletkezett vitás kérdésben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanács határozata.) — Közkereseti hatósággal kötött bírói egyezség alapján nem lehet a cég beltagja ellen végrehajtást elrendelni. (Bpesti ítélőtábla 1572j906.)

a helyéből. Ellenben a feje csodaszép vala. Sötét szemeiben titokzatos szomorúság borongott, magas nemes formájú homlokáról pedig tragikum sugárzott. Istenfej volt egy ördögnek a törzsén.

A szultán egy pillanatig ránézett, azután igy szólt:

— Néked köszönöm az életemet.

— Nekem, — mondá hidegen a férfi.

— Tudod-e, hogy ki vagyok ?

— Tudom.

— A szultán vagyok, a te urad és parancsolod.

—Az vagy.

— Ezért mentetted meg az életemet ?

— Ezért.

— Kötelességedet teljesítetted. Látszik, hogy szeretsz és becsülsz.

— Gyűlöllek és megvetlek.

A szultán fölugrott. Megrázkódott, mint egy tigris, a kígyó véres maradványait lerázta magáról s haraggal és bámulattal nézett a különös emberre. De inkább bámulattal, mint haraggal. Olyat még sohasem hallott, a milyet ez az ember mondott neki.

— Ha igy áll a dolog, mégis szeretném tudni, hogy miért ölted meg a kígyót ?

Az ember igy felelt:

— Gyűlöllek és megvetlek, mert kegyetlen zsarnok vagy. De még jobban gyűlölöm és megvetem az emberiséget, mert ép oly kegyetTOLNA VÁRMEGYE.

KÖZSÉGI ÉLET.

Jegyzői értekezlet Bátán.

A központi járási jegyzői égőiét a legutóbbi közgyűlésén tervbe vett váMdor értekezletét első ízben, folyó hó 23-án Bátán tartotta meg- ' '

, Ezen első értekezlet eredményéből a résztvevők mindegyike örvendetesen konstatálhatta, hogy az ilyen értekezletek minő üdvös és a közcélokra hasznos munkásságnak adják meg irányitó hatásukat és a hol a mindennapi életet legjobban ismerő, a községek fejlődési viszonyait és a nép anyagi helyzetét legsikeresebben előmozdítani képes tényezők, a községi jegyzők vállvetett érővel munkálhatják tevékenységüknek — talán a földhátán legszélesebb — területét.

A járásbeli jegyzők, a legtávolabb, helyről is — kevés kivétellel — már a reggeli órákban érkeztek, hogy az értekezlet megnyitásán idejében jelen lehessenek.

Délelőtt 10 óra körül a községház tanácstermében gyűltek össze az egyleti tagok, kiknek soraiban foglaltak helyet a meghívott vendégek is. Ezek között voltak láthatók a helybeli róm. kath. és ev. ref. egyházak lelkészei, a tanítói karnak összes és a községi elöljáróságnak néhány tagja

Pontban 10 órakor szép beszéd kíséretében nyitotta meg Purth Adolf hátai főjegyző és egyleti elnök az értekezletet. Szívélyes szavakkal üdvözölvén az egylet tagjait, röviden vázolta azokat a magasztos feladatokat, melyeket az egylet magának ezen értekezlet tartásával kitűzött. Köszönetét fejezi ki a megjelent vendégeknek az egylet ezen működése iránt tanúsított érdeklődésükért, akik állásuknál fogva mindannyian hivatottak is arra, hogy önzetlenül, tisztán a közjóiét érdekében teljesített nehéz munkájában a jegyzőnek segítő társai legyenek.

A napirend előtt meleg szavakban emlékszik meg a múltkori közgyűlés óta oly hirtele- nül elhunyt Vágner József várdombi jegyzőről és általános helyeslés mellett indítványozza, hogy az értekezlet őszinte részvétét jegyzőkönyvbe iktassa és arról az elhunyt özvegyét értesítse.

Zsigmond Elemér azon sajnálatos eseményből kifolyólag, hogy Vágner haláláról a járásbeli jegyzők csak későn és akkor is csak a hirlapok utján értesültek, azon megállapodást ajánlja, hogy a jövőben előforduló haláleseteknél a legközelebbi szomszéd községbeli jegyző a járásbeli jegyzőket alkalmas módon azonnal értesítse. Ehhez az értekezlet egyhangúlag hozzájárult.

Ezekután következett a napirend első pontja :

A községek utcai világításának irányelveit megállapító szabályrendelet tervezetről a közgyűlés által kiküldött bizottság jelentése.

Zsigmond Elemér egyleti jegyző ismerteti a bizottság által átvizsgált és javaslatba

len, mint te, csakhogy amellett gyáva és alávaló. Azért mentettem meg az életedet, mert halálod nagy örömet szerzett volna alattvalóidnak. Pedig azt akarom, hogy épp úgy szenvedjenek, mint ahogy velem megszenvedtették az életet. Csak kínozd tovább az embereket, fakassz könypatakot, véráradatot és légy az én bosszulom.

A szultán elhallgatott. Azután oly mosoly- lyal kérdezte, melyet a pokol is megirigyelt volna tőle :

— Vannak-e barátaid?

— Nincsenek.

— Sohasem keltettél magad iránt szánalmat ?

— Soha.

— Hát szerelmet ? „

— Azt sem, hanem csak mindig megvetést.

— Akarod-e, hogy részed legyen a szerelemben ? Akarod-e, hogy homlokodat a szerelem könnyei harmatozzák be, ajkadon csókok égjenek, nyakadat puha fehér -női karok fogják körül, füledbe szerelmes szózatokat suttogjanak ? Akarod-e ?

Az isteni fejű és szörnyütestü ember megremegett, lesütötte szemeit s nem felelt.

A szultán folytatá :

— Mivel megsértettél, halált érdemelsz, mivel azonban megmentetted az életemet, a

hozott szabályrendelet tervezetet. Előadja, hogy a községek különleges viszonyait a tervezet keretében figyelembe venni'nem lehetett, de erre szükség nincs is, miután annak különösen 1. §-a értelmében a községek teljesén önnállóan, saját helyzetükhöz mérten rendezhetik világítási szükségleteiket. Mint általában rendészeti okokat és célokat szolgáló ezen tervezetet azzal ajánlja elfogadásra, hogy az hasonló célból a vármegye: jegyzői egyletnek küldessék meg.

Behatóbb vita után az értekezlet a tervezetet a kivilágitás módozatainál tett ' javaslatok figyelembe vételével egyhangnlag elfogadta és azt a vármegyei jegyzői egyletnek megküldeni rendelte.

A tárgysorozat második pontja értelmében Purth Adolf egyleti elnök a kölcsönös állatbiztosításról tartotta meg felolvasását. Mindenekelőtt általánosságban kifejtette azokat a nagy- fontosságú gazdasági okokat, a melyek az állat- tenyésztést a kisgazdák és igy a falusi lakosság zömének egyedüli létkérdésévé teszik, majd behatóan ismerteti az állatbiztosítás előnyeit és azokat a módosatokat, melyekkel ,az a községekben meghonosítható lenne. — Bemutatja és pontról-pontra tárgyalja a Bátán már behozott állatbiztosítás szabályzatát, valamint az ügykezelés összes ágait. A mindvégig érdekes és tanulságos előadást az értekezleten jelen voltak a legnagyobb figyelemmel hallgatták és annak befejezésével előadónak a legőszintébb elismerésüket és kőszönetüket fejezték ki.

Végül az értekezlet a legközelebbi Őszi tanácskozásnak helyéül Decs községet jelelte ki.

Ezzel az értekezlet az elnök lelkes éltetésével délelőtt 11 és fél órakor véget ért.

Tanácskozás után az értekezlet tagjai és a megjelent vendégek Bokányi Antal vendéglőjében ebédre gyűltek, a melynek első fogása az ez alkalommal is csak jó hírnevét növelő bátai halpaprikás volt. Mi természetesebb, mint az, hogy a mindjobban emelkedett hangulatot a toasztok özöne követte. Az első felköszöntőt Purt Adolf mondotta, melyben a járási jegyzői egylet működésére kívánt áldást. Zsigmond Elemér harci jegyző az elnökre emelt poharat, kit kartársai szeretetéről és ragaszkodásáról biztosított. Ezután Rozmanits tanár a járási jegyzőket, Kardos István alsónánai jegyző pedig a vendégeket üdvözölte. Beszéltek még Virányi, Komándinger és Öllé jegyzők, Szakáts Imre mórágyi ev. ref. lelkész és még számosán.

A társaság a legjobb hangulatban csak az esti órákban oszlott szét. Mindenki magával vitte egy szép nap kellemes emlékeit, no meg — a mit elől kellett volna említeni, — az értekezletnek odahaza értékesíthető tanulságait.

— Állategészségügy. Dunaföldváron és Alsó- tengelicz pusztán a sertésvész megállapittatott. — Mucsiban a sertésvész megszűnt Elhullott 16 drb sertés. — Dunaszentgyörgyön a sertésvész megállapittatott. — Ozorán veszettség következtében az ebzárlat elrendeltetett.

1906. Julius 1.

legnagyobb jutalmat megérdemled. Én azonban türelmes vagyok és igazságos.

E pillanatban fekete felhő födte el a napot s távoli menydörgés morajlott végig a látóhatáron. Mintha a természet is elfödte volna az arcát s bedugta volna a füleit, hogy ne lássa és ne hallja ezt a nemes érzékkel dicsekvő szörnyeteget.

Nemsokára ezután előkerültek a szultán emberei is.

— Fogjátok meg ezt az embert s gondosan takarjátok be a sátorom vásznával, hogy senki meg ne lássa. De baja ne essék. — Rakjátok elefántra s vigyétek haza. Ez a szörnyeteg az életemet mentette meg s ezért meg akarom jutalmazni. De egy szót se arról, amit láttatok s hallottatok. Ha csak egy szót is kifecsegtek, mind halálnak halálával haltok meg.

Mikor az éj beállt, a szultán és kísérete a kutyákkal, lovakkal és elefántokkal beért a városba s kürtszó mellett vonult be a palota remek ivezete alá.

Leszállt az édes fenséges éj. Sötétkék volt az ég sátora, ezüstösen ragyogott a hold s szikráztak a csillagok, a firmamentum örök világai. A palota egyik kertjében mély árkot ástak s mellette katonák tartották azt az embert, kivel a szultán türelmességét s igazságosságát akarta éreztetni.

A szultán hidegvérrel nézte a készülődést. Mikor a gödör már elég mély volt, az áldoza-