Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-05-20 / 21. szám
XYI. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elíogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése í, SzokazArdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. Szekszárd, 1906 május 20 21. szám POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-jelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiüJóhivatal: Szekszárdion, Vár-utca 130. sz. Sz i'rkesztőségi telefon - szám 18. — Kiadóhiwatali telefon - szám !!. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : 7~ Forounkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a s/ei kesztőséghez intézendők Hirdetések mérsékelten megállapított Árszabály szerint számíttatnak. Jegyzetek. Két nap múlva megnyitják az uj országgyűlést. A trónbeszéd elé kíváncsisággal tekint az egész ország, mert a parlament többsége, a kormánypárt ezúttal a negyvennyolcasokból áll. A trónbeszéd rendszerint csak parafrázisa a I kormány programmjának. Ilyen körülmények között kétségtelen, hogy a trónbeszéd nem fog tartalmazni semmit sem a 48-as kormánypárt tényleges és évtizedek óta vallott programm- jából. Abból, ami a függetlenségi és 48-as pártnak tulajdonkepeni politikai programmja, ami sarkalatos dogmái közé tartozott minden időben, aminek népszerűségét köszönheti, előreláthatólag semmi sem lesz a trónbeszédben és azért bizonyára mégis tetszés és helyeslés hangzik majd fel nyomában. Az önálló magyar hadsereg ... az önálló nemzeti bank ... az önálló vámterület ... az önálló külügyi képviselet ... az önálló magyar udvartartás . . . stbf volt a függetlenségi és 48-as párt politikai evangéliuma, programmja, ország- gyűlési feliratai hűségesen es következetesen ezen eszmék körül jegecesedtek ki. Most, hogy a függetlenségi párt elérte az abszolút többséget, nagyobb, mint volt a szabadelvüpárt Tisza István idejében, feliratában, melyet a trónbeszédre válaszul fog adni, aligha fogja visszautasítani a trónbeszédet és aligha fog feliratában régi elveinek megvalósítása mellett kardot rántani. Mindezt pedig éppenséggel nem azért említjük fel, mjntha a függetlenségi pártot az elvtagadás vádjával akarnánk illetni és mintha a Tisza Kálmán nevéhez fűződő történelmi nevezetességű szeg mellé egy másik szeget akarnánk verni, hanem csupán konstatálni kívánjuk, hogy a függetlenségi és 48-as párt magatartása részben azt bizonyítja, hogy eddigi programmja híján volt a gyakorlati TARCA. Ítész vét. Egy égbe nyúló sziklás hegység hátán Haraggal járt fel és alá a sátán. A föld gyomrából jött elő, hogy lássa, Még él-e, áll-e Isten alkotása. S látván, hogy még a nap mindig ragyog, Ajfát harapva szólt'. «Gyengébb vagyok.» S Dny szemlesütve járkál, hogy ne lássa, Az ég boltján mmt tündököl a nap, Felszáll a templomok harangzúgása S a sátán rémülten füléhez kap; S a völgybe néz, hol ünneplő ruhában Az emberek javában A templomok felé özönlenek, Ä haragra gyúlnak a sötét szemek, h üvöltve szól s visszhangozzák a bércek: «Flóré, démonok, Mércék, r/Ajre, alvilági istenek, Apró!;, nagyok, Az uratok vagyok! Előre, kivink, ; érték! E házak, kertek, Ha majd adattok Őrjöngve elhaladtok, Halljátok, démonok, keresztüívihetőségnek, részben pedig, hogy a politika inkább az alkalmazkodás, mint a következetesség tudománya. * * * A trónbeszédet régi mód szerint a királyi várlak tróntermében fogja a király az előtte megjelenő hű magyar főrendek és képviselők előtt felolvasni. Ugyancsak a függetlenségi és 48-as párt évtizedeken keresztül az alkotmányosság megsértésének tekintette, hogy nem a király jelent meg az országgyűlésen, hogy azt megnyissa, hanem az országgyűlés vonult fel a király elé, a fekete-sárga lobogóval és kétfejű sasokkal díszített királyi .váriakba, ahol azután Ő Felsége felolvasta a legmagasabb trónbeszédet és megnyitotta az országgyűlést. Maga Kossuth Ferenc — ki követeléseiben mindenkor lojális volt és a 'mérséklet politikáját hirdette — a nemzet szuverenitása és az alkotmányosság ellen intézett súlyos sérelemnek, a mai kort jellemző «csúszás-mászásnak» minősítette azt az eljárást, hogy nem az uralkodó ment a képviselőházba, hogy az országgyűlést megnyissa, hanem az országgyűlés tagjai mentek fel a királyhoz'a budai váriakba, a hol a fekete-sárga lobogó kitűzéséhez makacsul ragaszkodtak. Ezen okoknál fogva sem Kossuth Ferenc, sem pedig párthívei nem jelentek meg a trónbeszéd meghallgatása végett a királyi váriakban, hanem a képviselőházban erőteljes tiltakozással foglaltak állást az országgyűlésnek és a magyar állam önállóságának ilyetén megsértése ellen. Kemény szavakkal Ítélték el a kormányt, mely felelősségével fedezte az országgyűlés megnyitása körül lefolyt szertartást. Több, mint valószínű, hogy hétfőn, május hó 2 -én, teljesen a régi mód és a régi szertartások szerint fogja Ő Felsége a királyi Mint hús romo'; Heverjenek a földön: Rajtuk haragomat kitöltőm! Erőre hát. parancsolom, előre! ...» S mint trónusára ül a hegytetőre. És jöttek zúgva, búgva, sisteregve 8 uruk körül verődtek nagy serei/be S az igy folytatja : ■<Hívtalak avégett, Hogy feldúljátok azt a szép vidéket, Amely e begy körül Virulva elterül. Tomboljatok, romboljatok e tájon : Kekem harangzúgás többé ne fájjon! Dübörgve, szakadatlan Forrjon megint a katlan, Forrjon megint a földgyomor, S jajszó, nyomor Kisérjen mindenütt, mindenfelé, S előbb ne jertek a színem elé, Amíg bosszúit nem álltatok, Míg újra nem kacaghatok, Ha mindent elpusztWok, összetörtök'.» így szóit az ördö". . ú S az alvilági had Rikoltva szé szalaa1 S egy pillanat ala t Eltűnt, nyoma veszi tt, De bent, a hegy szivében halk moraj, váriakban az 1906—1911 évekre összehívott uj országgyűlést megnyitni. Több, mint valószínű az is, hogy a megnyitásnál jelen lesznek a kormánynak 48-as miniszterei és a képviselőháznak 48-as többsége. Több, mint valószínű, hogy az alkotmányunkat és nemzeti önállóságunkat bértő emez eljárás miatt Kossuth Ferenc nem fogja kérdőre vonni a kormányt és nem fog az ellen úgy a sajtóban, mint a parlamentben tiltakozni. Távolról sem azért hozakodunk most ezzel elő, hogy Kossuth Ferencet és pártját az elvtagadás vádjával illessük. Hanem csupán konstatálni kívántuk újból, hogy a politika inkább az alkalmazkodás, mint a következetesség tudománya, no meg azt, hogy Széli Kálmán, Tisza István, stb. miniszterelnökök és az azokat támogató szabadelvüpárt szintén nem voltak hazaárulók, amikor az országgyűlés megnyitása végett a budai királyi váriakba vonultak fel. * * * Amikor az uj kormányt az egész nemzet általános és jogos örömére kinevezték, az eskütétel után mindjárt az első minisztertanácsot Bécs- ben tartották meg. Ebben nem látunk semmi helytelent, semmi elitélni valót. Sürgős határozatokra és fontos tanácskozásra volt szükség, tehát hamarosan összejöttek és tanácskoztak a miniszterek Bécsben, ahol hivatalos ügyben tartózkodtak. Azonban véletlenségből a Tisza István kormánya annak idején, az eskü letétele után, szintén Bécsben tartotta az első miniszter- tanácsot. Erre azután felhangzott a hazaárulás vádja. A magyar királyi miniszterek — hangzott a vád -- nem tanácskozhatnak, ha magyar emberek és hazafiak, máshol, mint Budapesten. A magyar kormány törvényes székhelye — mondották a mostani kormánypárti urak —- BudaMajd zúgás, dörgés, tombolás, robaj Keletkezeit. Ez volt a kezdet, És nyomban rá a föld inogni kezdett. Ingott a föld: A házak Összedőltek; Az emberek jajgatva menekültek, S a hegytetőn, a pusztul ásnak láttán, Ujjongva szólt a sátán : «Enyém a föld s mindaz, mi rajta van, Mindent ledönthet egy parancsszavam. S ti balga, félszeg emberek, Most úgy-e könnyetek pereg? Pedig nektek csak addig ártok, Amig áldást az ég Urától vártok. Az alkotó örök ellenfelem, De itt sosem mérkőzhetek velem . . . Még szólna, de e percben hirtelen Nagy fényesség keletkezik az égen; Felhangzik a mennybéliek dala, S a földre szállva átsuhan a légen A részvét angyala. S a föld dörgése nyomban megszűnik. Vadul felsír az ördög s eltűnik : A részvét angyala leverte . . . S az emberek Istent dicsérik szerte És visszaadják igaz szeretettel )
