Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-08 / 15. szám

5 19!>6. április 8. — Táncestély. A szekszárdi Kaszinó, husvct másnapján táncestélyt rendez. — A főldéhség. Manapság ugyancsak so­kat olvashatunk a telepítésről, parcellázásról. Gondolkozik erről a nép gyermeke is, talán a kelleténél többet is. De hogy is ne gondolkod­nék, mikor olyan szép nagy uradalmakat lát, neki pedig alig van néhány négyszög öl földje. Egy regölyi polgártárs is szépen elképzelte, hogy milyen jó' volna, ha a határukban levő Eszterházy uradalom, mely kerek 12,000 hol- dacska, a nép között osztatnék ki kisebb-nagyobb bérletekben. Úgy olvasta és úgy is hallotta, hogy az ily földek bérletéhez elsősorban a népnek van joga. Ugyanazért folyamodványt irt a föld­mi velés.ügyi miniszterhez, hogy juttassa nekik bérbe azt a kis uradalmat. Hiszen van még elég nagy uradalom az országban. A miniszter, mit tehetett egyebet: utána járt, hogy kié és mek­kora az az uradalmacska és miután a fölvilá- gositást megkapta, utasította a regölyi folyamo­dót, hogy forduljon kérelmével a tulajdonos Eszterházy-herceghez. Az talán majd juttat a a népnek olcsó berietet. De csak talán. — Vásár áthelyezések. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy Nagykónyiban f. hó ll-ikc helyett 12-én, Sátán pedig április 9-ike helyett május 7-én legyen országos vásár. — A távírda szigetelők pusztítói Gyerek és siheder népség között általános rossz szokás, hogy a távirda-szigetelőket dobálják és elpusz­títják, ami által nemcsak a távirda- és telefon- forgalom lebonyolítását akadályozzák, de a kincstárnak igen tetemes kárt okoznak. Nagyon helyén való dolog lenne, ha a községi elöljáró­ságok egy kissé szigorúan lépnének föl az ilyen csínyt tevő suhancok ellen, akikkel maholnap már amúgy sem lehet bírni. Meg kell tanitani őket — esetleg érzékenyebb büntetéssel is, -- hogy a távirda-oszlop nem játékszer és hogy azok megrongálása nem tréfa dolog. — Nagy tűz Bátlü. Hétfőn délelőtt Bátán abban a nagy szélviharban, tűz ütött ki Botz János présházában, mely csakhamar tovaterjedt a szomszédos nádfedeles házakra is. A lakosság a tűzoltókkal válvetve óriási munka mellett délután 5 órakor tudta csak a tüzet lokalizálni, amidőn a dühöngő szél kissé megszűnt. Leégett egy présház és 12 lakóház mintegy 10000 korona értékben. A kár legnagyobb része biz­tosításból megtérül. A csendőrség a nyomozást megejtette, mely alkalommal megállapította, hogy Botz János előtte való napon a présházban volt, a tüzet, melyet rakott, nem oltotta gondosan el, ettől aztán a présházban elszórt szalma tüzet fogott. Botzot följelentették a bíróságnál. — Elveszett fehér- és ruhanemíiek. Egy tolnai szegény özvegyasszony, ki Pécsett lakó fiánál volt látogatóban, március hó 31 én haza­jövet Csokoládé-puszta. Pécsvárad, Nádasd, Hidasd, Bonyhád, Széptölgyes, Kakasd, Szek- szárd és Tolna községeken keresztülvonuló kocsiuton valahol a kocsiról elvesztett egy nagy csomagot, amelyben számos ruha- és fehér­nemű volt. Minthogy ennek a szegény asszony­nak ez volt az összes ruhakészlete, ezenkívül semmi vagyonnal nem bir, ezen az utón kéri a becsületes megtalálót, hogy őt erről özvegy Kóródi Antalné címen Tolnán, vagy Tolna község elöljáróságát értesíteni szíveskedjék. A szerencsétlen özvegy azonnal elmegy holmi­jáért és a megtalálónak háláján kívül illő jutal­mat is ad. — Mai számunkhoz mellékletül adjuk a «Szekszárdi Kaszinó-Bazár* cimü hirdetési közlönyt. — Nyersselymet 19 korona 20 fillértől 86 korona 50 fillérig egész ruhának bérmentesen, vám nélkül, úgyszintén bőséges mintagyüjte- ményt szállít a Hennebcrg-iéXe selyemgyár Zü­richben. — Az időjárás szeszélyének minden ember ki van téve. Ez az oka, hogy oly sok ember szenved csuzban és köszvényben. A legelőkelőbb orvosok elismerik, hogy csuzos, reumás fájdal­makat nemcsak csökkenti, hanem meg is szün­teti a hires Zoltán-kenőcs. Üvegje 2 K Zoltán B. gyógytárában Budapest, V., Szabadság-tér. LEGÚJABB. A kibontakozás. Lapunk zárta előtt vesszük Bécsből és Budapestről a következő híreket: Bécsben a korona és a koalíció között Fejér­váry közbenjárásával pénteken délután létre jött a megegyezés. Fejérváry közölte a korona föltételeit Kossuthtal és Andrássyval, kik azokat elfogadták. Ennek alapján fogadta őket a király pénteken délután 5 órakor. Wekerle Sándor a designált mi­♦O LN A V Ai? aifc:r3 Y ifi niszterelnök, ki szombaton reggel! érkezett Bécsbe, előbb konferált Kossuthtal, Andrássyval, Fe jér - váryval, 11 órakor pedig megjelent a királynál. Wekerle a kormányalakítást elfogadta, kihall­gatása egy óránál tovább tartott. A béketöltéte- lek ezek : A király a koalíció bevonásával uj kormányt alakit. A választásokat nyomban kiírják és még májusban összeül az uj országgyűlés. Az uj kormány az általános választói jog programm- javal aegy bele a választásokba Az uj ház a választási jog reformját az általános választói jog alapján megalkotja a Kristoffy-féle tervezet alapján. Az állami szükségleteket: a költség- vetést, a rendes ujoncjutalékot a hadsereg nél- külözaotetlen több szükségletét megszavazza az uj parlament, úgyszintén a külfödl államokkal kötött szerződéseket ratifikálja. Belügyi kérdé­sekben szabad kezet enged a kormány, a katonai kérdések pedig — a koalicio elvi álláspontjának változatlan fentartásával kikapcsoltnak, vagyis fenmarad a Tisza István idejében a ki­lences bizottság által megállapított katonai Prog­ramm. Az általános választói jog törvényerőre emelkedése után a kormány újra feloszlatja a Házat, hogy a második választás már az álta­lános választói jog alapján történjék. A személyi kérdések csak a legközelebbi 48 Óraban nyernek végleges elintézést. A füg­getlenségi pártból hárman lépnek az uj kor­mányba. Ezek állítólag: Apponyi Albert gróf (vallásügyi miniszter), Holló Lajos (igazságügy­miniszter) és Kossuth Ferenc (kereskedelemügyi miniszter). Az alkotmánypártból: Darányi Ignác (földmivelésügyi miniszter), Andrássy Gyula gróf hir szerint nem vállal ebben a kormányban tárcát, hanem házelnök lesz, viszont Justh Gyula kapná meg a belügyi tárcát. Wekerle tartja meg a pénzügyi tárcát. Ha Apponyi nem vállalkoznék, Wiassics lesz az uj kul­tuszminiszter. a néppárt is kapna egy mi­niszteri tárcát, Zichy Aladár gróf lenne O Felsége személye körüli miniszter. Politikai államtitkárok gyanánt a következő neveket em­legetik : Baifyányi Tivadar gróf, Szivik Imre, Günter Antal, Nagy Ferenc, Bolgár Ferenc és üSezössy Béla. Kedden jelenik meg a hivatalos lapban az uj választások kiírása és az ország- gyűlés egybehivása. Ezt megelőzi az uj kormány kinevezése és eskütétele. * * * Mindenki teli örömmel üdvözli a békét, a parlamenti rend helyreállítását, az abszolutizmus eltűnését és az alkotmány visszaállítását. Különösen két örvendetes momentuma van a békének. Egyik, hogy O Felsége tiszteletben kívánván tartani az a'kotmányt, az országgyűlést a törvé­nyes időben egybehívja. A másik, hogy Ö Felsége a kormány mag- alakítását a népjogok kiterjesztésének föltételéhez köt és a kormányzati programm legfőbb pontja gyanánt az általános választói jog behozatalát jelöli meg. * * * A koalíció okosan teszi, hogy elvállalja a kormányzást. De sokkal okosabban tette volna, hogy a válság okozta tengernyi bajok elkerüíé sével ebbe már másfal év előtt belement volna. A koalíció ugyanis az általa felállított programúi­ból nem valósíthat meg semmit sem. A kato­nai vívmányok, szolgálati, vezényleti nyelv stb. elmaradnak, az önálló gazdasági berendezke­désről 1917. előtt szintén nem lehet szó. Ellen­ben a koalíció kénytelen a haladópárt által fölvetett programm: az általános választói jog keresztülvitelére vállalkozni. Mindegy, csakhogy meg van végre a béke és lesz rend és nyugalom és haladás az országban. * * * A korona egyenes kívánságára az uj kor­mány és a koalíció a Fejérváry-kormány tagjai­nak felelősségre vonásától eláll, sőt nagy nehezen egyezett csak bele a király, hogy ne Kristóflfy legyen az uj belügyminiszter, ki az ált. választói jog programmját elsőnek állította fel. Az ált. vá­lasztói jogról Knstóffy által készített tervezetet Battliányi Tivadar akként kívánja módosíttatni, hogy 1. választó az legyen, ki magyarul tud írni. és olvasni, 2. a más nyelvűek közül az, aki katonaviselt és legalább alacsony adócenzust fizet. A Fejérváry áítal kinevezett főispánok vagy más tisztvise ök teljes kártalanítását kivánja a király, amibe a béke kedvéért a koalíció szin­tén beleegyezett. * * * A kibontakozás eszméje, módja és föl­tételei Mór?.y HorváTh károly . szociológus író­tól indultak ki, ő közölte tervét Barabás Béla utján Kossuth Ferenccel, majd pedig Kristóffv- j val, ő közvetítette a találkozást Fejérváry "és Kossuth között. Méray-Horváth Károly még március elején megírta a «Huszadik Századi­ban «A koalíció kórisméje» cim alatt megje­lent hatalmas tanulmányában, hogy a kibonta­kozás egyedül az általa javasolt és a tények logikája szerint egyedül elképzelhető módon jöhet létre. A nagy elmeéllel, éles megfigyelés­sel és mélységes tudással megirt tanulmányból közöljük a következő frappáns részleteket: Az egész válság oka, azaz egyetlen fizio­lógiai momentum az ország életében, hogy 18+8—67 előtt egy oly ország élt itt, amelyben még nyoma sem volt annak a modern kultur- és gazdasági életnek, amely azóta kifejlődött. Pedig ez a kifejlődött uj réteg lett azzá, ami az ország életenek tulajdonképeni életfentartó, produktiv, dolgos, gyarapodó, gazdasági erejét, fejlesztő életét alkotja. A központi szerv, a parlament azonban ennek dacára még a régi struktúra szerve maradt, a modern, dolgos kulturélet folyamataitól úgyszólván teljesen elzárkózva. Központi működése a régi struk­túra közjogi harcaira szolgált, holott az uj kulturréteg a magyarság életéért nem a régi struktúrák harcaival A űzd már, hanem a gaz­dasági élet folyamatai, a kulturtermelése foko­zásával. Az uj kulturréteg, mely 1848—67 óta keletkezett, átalakítja azt a parlamentet, amely az 184S—67 előtti idők szamára, volt beren­dezve. Ennek a folyamatnak a lefolyása mélyebb válság nélkül nem mehetett végbe. Majd pedig: A függetlenségi párt jut kormányra. De csak egyetlenegy programmal: az általános választó jog megvalósításának és annak alapján az uj választáisok keresztülvitele feladatával. Kizárólag ezzel. Viszont azon­ban a bécsi kapcsolatnak szüksége lévén arra, hogy a függetlenségi párt eg}^éb tendenciái zavarólag ne hassanak közre, azért a korona, a maga védelmére, ilyen eshetőleges zava­rok ellen, szintén közrehat a maga közvetet- len képviseletével a kormányzati központ működésében. Azaz a kormányban ott lesz a korona által odahelyezett nem függetlenségi párti miniszter. Hogy függetlenségi párti mi­niszterelnök legyen s annak vezetése alatt működjék a góc, az ellen reagál a korona. Viszont, hogy a korona vagy a 67-es alaku­latok valamely egyéne foglalja el ezt a pon­tot, az ellen meg a függetlenségi párt. így önkénytelenül is keresődik olyan politikai egyén, aki 1. legkevésbbé van a régi szabadelvű- párti hagyományoktól érintve, 2. aki ezen tulajdonsága mellett lehetőleg kívül áll úgy a Bánffy-párt, mint a volt kormány érdekelt­ségén. — Amennyiben ilyen alkalmas egyén nem találódnék, úgy az engedmény a korona javára történhetik és belehelyeződik a kor­mányelnöki székbe egy közjogilag aránylag kevésbbé engagált bizalmiférha a koronának. Ilyen vegyes kormány, amely egyelőre csakis a választójogi törvény és a választások keresztülvitelére alakul, ez azon organikus alakulat, amely a válságot végre eljuttatja befejező pontjára, hogy t. i. az uj, az 1848 és 67 óta keletkezett uj Magyarország modern kulturrétege átalakítja a parlamentet, mely mindesideig a 48-as és 67-iki idők számára volt berendezve, azon idők számára, amelyben a modern kuiturrétegnek még nyoma sem volt. Egyletek Intézetek. — Az Egyesült Szaíiszárd-Tolnamegyei Nőegyesület f. hó 29-én d. u. 3 órakor tartja a r. k. ovoda nagytermében özv. tiass Istvánná elnöklésével rendes évi közgyűlését. — A szekszárdi Kér. Betegsególyző Pénztár ez évi közgyűlését ma d e. 10 órakor tartja meg a pénztár hivatalos helyiségében. — A szekszárdi Kér. Betegsególyző Pénztár zárszámadása az 1905-ik évről megjelent, ennek adataiból közöljük a következőket: A pénztár múlt évi működésének eredménye fokozottabb emelkedést mutat úgy a létszám gyarapodás, mint az elért tagjárulék bevételben s igy a tagok segélyigényeit az alapszabályok módosításával 1905 szeptember 1-vel 10 százalékos fölemelt tápdijjal folyósította. Betegellátásért a pénztár kifizetett 24,66b korona 1 fillért, vagyis a be­vételeknek 66 százalékát fordította a segélye­zésekre. Egyenleg, mint vagyon 15416 korona 1 1 fillér volt, mig 1904-ben 10723 korona 79 fillér. Tagjainak száma 3770-et tett ki, a múlt évihez képest a szaporodás 244. A halálozások száma. 18. Baleset bejelentést a budapesti m. központi statisztikai hivatalhoz 57 esetben ter­jesztett iöl a pénztár. Az elmúlt évben a pénz­tár 1 közgyűlést, 2 igazgatósági ülést, 1 fel­ügyelőbizottsági- és 3 választott birósági ülést tartott. Szekszárd nagyközség r. t. várossá ala­kulván át, a központi járási főszolgabíró, mint I. fokú iparhatóság felügyeleti joga a pénztárim! szemben megszűnvén, Szekszárd r. t. tanácsra szállott át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom