Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-11-19 / 47. szám
i9u5. november 19. TüJjXiiVAÍvMEGYfe;. ■el. A mennyiben iparosok és kereskedők között a megérkezés sorrendje tekintetében vita merülne tol, az esetben a sorrend megállapításánál- az iparigazolvány kelte veendő irányadóul, megjegyeztetvén, hogy a helybeli iparosok és kereskedők árusítási helye megelőzi az idegeneket és a tolnamegyebeli a más megyebelieket. — A vásározás megkezdése után érkező árusítók az illető cikk árusítására kijelölt hely sorrendjének végén nyernek elhelyezést, tekintet nélkül az illetők helybeli vagy idegen voltára. — A mennyiben a forgalmi és helyi viszonyok megengedik, az eladó részére a hatóság egynél több kirakó helyet is jelölhet ki, ez esetben azonban minden további ily hely ■ csakis ott jelölhető ki, ahol az első vonalban kijelölt árusítási helyek végződnek és csak az esetben jelölhetők ki, a mennyiben az eddig érkezők sorrendjében való elhelyezés már befejeztetett. 5. §, Sátrak, asztalok, szekerek, ládák, rekeszek, ponyvák, zsákok, kosarak s egyébb az áru kirakására, tartására, úgy szintén a közterületen való sütés vagy főzésre használt készülékek a kijelölt közterületeken csak a rendőrkapitány engedélyével állíthatók fel. — A köztéren felállított főző — vagy sütőkészülék használatának feltételeit tűzrendészed szempontból • esetről esetre a rendőrkapitány állapítja meg. — A felsorolt készülékek az árusítás s illetve a vásár befejeztekor a közterületről a felállító által haladéktalanul eltávolitandók. — Trés szekeret a vásártérén hagyni, vagy fogatot járatni — kivéve az e célra Kijelölt helyet — tilos. — Befogott járműről csak a hatóság által kijelölt helyeken szabad árusítani. 6 Ü Emberi élelemre szolgáló cikkek csak tiszta s hamisítatlan és emberi élvezésre alkalmas és ártalmatlan minőségben hozhatók a vásárra. A tisztátlan vagy hamisított, vagy egyébbként is ártalmas minőségű cikkek, s az árusításra, kirakásra stb. használt tisztátlan edények s egyébb készülékek elkobzandók. 7. kAz áruk. termények a szokásos tartályokban u. m. hordó,, zsák, puttony, kosarak stb. is árusíthatók ugyan, de az ily módon való árusításnál tilos az oly készülék használata, mely által a vevő a tartály valódi űrtartalma iránt tévedésbe ejthető, és a vevő kívánságára köteles az eladó az ügylet tárgyát képező, kialkudott árut, amennyiben az darabszám szerinti forgalom tárgyát nem képezi, hiteles mértékkel átmérve, a vevőnek átadni. A vásárokon való adás-vétel tárgyát képező cikkeknek, vagy •árunak súly-, hossz-, vagy iirmértékkel történő eladásánál csak hatóságilag hitelesített mértékeket szabad használni. Ezen célból a város köz- használatra hiteles súly és iirmértékeket tart. mely mértéknek használata azonban nem 'kötelező. 8. §. A város tulajdonát képező hiteles s.uly- és ürmértékek- használatáért a következő dijak fizetendők: A körtvés mértékért 20 fillér 1 drb. 0-5literes mértékért 2 1 » 1 » » 2 > 1 » 2 » * 4 i » 5 * 5 . >»' 1 » 10 > j. » . 5 » 1 » 20 » » 10 > 1 » 50 20 » 9. g. Kivágott hús, továbbá disznózsír, háj és szalonna csak súly szerint árusíthatók. A köztéren való elárusitás tárgyát képező kivágott hús s szarvasmarha, bivaly, borjú és disznóhus csak fedett, sátor alatt árusíthatók és a hús árak a közönség tájékoztatására az elárusító által alkalmas helyen és: könnyen észrevehető módon egy táblán olvashatóan kifüggesztendők. Sült hús neműek s azonnali élelmezésre szolgáló husnemüek darabonkint is árusíthatók, az ily husnemüek azonban csak fedett helyen tarthatók s csak bádoggal bevont asztalon árusíthatók. A sátrak vagy egyébb vásári készülékek felállításával a köztéren okozott mindennemű rongálásért az elárusító felelős: 10. §. Az elárusitásra hozott gyümölcsnek — a befőzésre szántnak kivételével — érettnek kell lennie. A befőzésre szánt, még nem teljesen érett gyümölcsöt a többitől elkülönítve kell árulni. Gombanemüek közül csakis a városban s környékén leginkább ismert s használt, emberi élvezetre alkalmas ama gombafajokat szabad piacon árusítani, melyeknek árusítását a rendőrhatóság szabályszerű közhír rététellel évenldnt megengedi. 11. §. •Élelmezésre szánt szárnyas állatokat egy párnál nagyobb mennyiségben, összekötött lábakkal vinni tilos. Ha egy elárusító két párnál több szárnyas állatot hoz be, ezeket csak ketreces vagy fonott kocsikon ketrecben, kalitkában kosarakban viheti és árusíthatja. Az ily ketrecek és kalitkáknak akként kell készítve lenni, hogy a bennük levő állatok kívülről is. jól láthatók és megkülönböztethetők legyenek. 12. §. Minden eladó köteles a vásáron a hatósági közegek kívánságára az elárusitás tárgyát képező áruk és cikkék mennyiségét és árát lelkiismeretesen bemondani. 13. §. A vásáron a rendet a rendőrkapitányi hivatal tartja fenn. 14. §. Vásárok alkalmával nem szabad a közterületet az elkerülhetetlenül szükségesnél nagyobb mérvben piszkitani. 15. A vásártéren tilos a sebeshajtás, sebeslovaglás és kerékpározás. 16. §. Állatoknak a vásárra való felhajtása a városon keresztül csak a városi tanács által kijelölt utakon és utcákon történhetik. 17. §. A vásárra hozott vagy hajtott állatok kellő etetéséről és itatásáról a tulajdonos gondoskodni köteles. 18. §. A vásártéren s a vásár alkalmából a közterületeken igénybe vett területért helypénz- szedési szabályzat értelmében fizetendő dijak a helypénz beszedésére rendelt közegnek azonnal átadandók. 19. §. Az eladóknak az áruk helyükre való megérkezésük előtt árucikkeiket áruba bocsájtani tilos. A 3. ij-ban meghatározott idő előtt való vásárlás, valamint a piacra jövőknek útközben való megállítása és áruiknak lefoglalása szintén tilos. 20. §. Kereskedők országos és heti vásárok alkalmával üzletük hosszában területet csak úgy foglalhatnak el, ha ez által a szabad közlekedést nem akadályozzák. 21. Az üzletszerűen viszontelérusitással foglalkozóknak április hó 1-től szeptember hó 30-ig délelőtt 9 óra előtt, október hó 1-től március hó 30-ig délelőtt 10 óra előtt úgy a város bel-, mint külterületén tilos az élelmi cikkeknek, úgy maguk mint megbízottjaik' által a saját háztartásuk szükségletét meghaladó mennyiségben való vásárlása. 22. §.' Ezen szabályrendelet érvénye kiterjed a köztereken naponta folyó árusításokra és bevásárlásokra is. 23. §. Mindazok, akik ezen szabályrendeletben foglalt rendőri tilalmak vagy rendelkezések ellen vétenek, kihágást követnek el, amennyiben cselekményük vagy mulasztásuk törvénybe nem ütközik s vagy magasabb beszámítás alá nem esik, esetről—esetre 1 koronától — 40 koronáig terjedhető, behajthatatlanság esetén az 1879. évi 40. t. c. 22. §-ának rendelkezéseihez képest megfelelő elzárással bűntetteinek. 24. §. A jelen szabályrendeletbe ütköző kihágások után befolyó pénzbüntetések az 1901 évi XX. t. c. 23. §-ában meghatározott célokra fordítandók. 25. §. A kihágások elbírálásánál elsősorban a városi rendőrkapitány, másodsorban a vármegye alispánja, hamadsorban am. kir. belügyminiszter, az 1888. évi VII. t. c. alapján büntetendő kihágás esetén pedig harmadsorban a m. kir. földművelési miniszter ítél. 26. §. Az ezen szabályrendelettel ellenkező s a vásárrendtartásra vonatkozó minden más eddig intézkedés és szokás hatályon kívül helyeztetik., 27. §. • Jelen szabályrendelet a felsőbb hatóság jóváhagyása után, a kihirdetést követő 30 nap elteltével lép életbe. a dolog, az én Paulám tudni fogja, mit kell tennie . . . Paula melegen csókolta meg anyósa kezét. — Oh te bohó asszonyka te. ne vedd hát annyira a szivedre. Te tiszta vagy és ártatlan. De most egy nagy kötelesség vár reád. — Szóljon, édes mama 1 — Meg kell mentened ezt a szegény fiút! — Nem értem mama! Az a szegény Csipkey oly fancsali áb- rázattal távozott el innen az imént, hogy — isten ments ! még valami bolondot csinál . . . Ezt meg kell akadályozni . . . Oh, édes lelkem ne hidd ám, hogy én ezt a nagy bölcseséget csak úgy szopom az ujjamból . . . En is voltam ám fiatal. Nekem is volt ám cseresnye az ajakam, hamvas barack az orcám, égő csillag a két szemem és cédrus a termetem. En értem is járták a bolondját ifjak, legények, fiatalok, vének. Az igaz, hogy már régen volt. De volt. És mit tagadjam, én is flirtöltem nem is egygyel, nem is' kettővel, — bizony isten! egyszerre sokszor talán még öttel is! Bizony kacér kis dáma voltam én valamikor. És jól esett nekem is a nagy udvar, amely körülfogott. A sok ünneplés, a sok titkos sóhajtás, a sok remegő kéz- nyujtás. Jól esett éreznem, hogy annyi ember, annyi szép ember hozzám köti, tőlem várja boldogságát. Es én kacérkodtam valamennyivel . . . Játszottam valamennyivel, mint macska az egérrel. Mit törődtem én vele, hogy vágyakat ébresztek, melyeket soha sem fogok teljesíteni, hogy reményeket keltek, melyek sohasem fognak megvalósulni, nogy érzelmeket fakasztok, melyeket sohasem fogok viszonozni! Mit törődtem én vele, hogy annyi ember életének boldogságával én könnyelműen játszhatom. Tudtam is én akkor, hogy a fiirt nem egyébb, mint veszedelmes játék a tűzzel ? Egy nagyon szomorú esetnek kellett bekövetkeznie, hogy végre könnyelműségemből kigyógyuljak. Egy tragikus esetnek, mely egész lelkemben megrendített. Udvarlóim közül leginkább egy fiatal inzsellért tüntettem ki, aki Tiszát szabályozni járt a a vidékünkön. .Szép szögfürtii szőke fiú volt, ! éppen ilyen mint ez a Csipkey Tóni. Nagyon | tetszett nekem és kissé nagy avanceokat enge- | dett neki a kacérságom. A férjem nem egyszer j ki is szidott miatta. Egyszer aztán — amint ez ! soha elmaradni nem szokott — az én fiatal, ! szögfiirtü mérnököm beállított hozzám es köveI telesekkel lépett föl. Hogy ő szeret, hogy ő imád és hogy én is kell, hogy szeressem, Ő ezt kiolvasta szemeimből. Es hogyha én nem akarnám boldogítani szerelmemmel és nem tudom én még mivel, hát akkor ő megöli magát. A Tiszába veti magát. En persze föl voltam háborodva és kiadtam az útját. És tudod lelkem mi történt ; másnap a szegény hátai mérnököt holtan fogták ki a Tiszából. Végtelen sokat szenvedtem e szegény ifjú halála miatt. amit én okoztam és ettől a naptól kezdve fölhagytam a kacérkodással. Veszedelmes játék az! Paula ijedten szólott: — Istenem, ha elgondolom, hogy az a szegény Csipkey. — Bizony az képes rá, hogy valami bolondot csináljon. — De hát mit tegyünk. — Meg kell őt mentenünk. Ülj le csak az Íróasztalhoz és irj neki. — De mama, ezek után ......... — Csak irj neki, amit diktálni fogok. Paula engedelmeskedett. Leült az íróasztal mellé és leírta, amit az anyósa tollba mondott neki: Kedves Csipkey! Ma estére szívesen látjuk önt vacsorára, okvetlenül elvárom. Igen' fontos beszélgetésem lesz magával. Szívesen üdvözli Paula. — De én nem ertem édes mama. . . . — Kis bohó te . . . ezzel a fiúval szemben most még bizonyos kötelességeid vannak. Hirtelen nem szabad vele szakitanod. Tartsd még egy ideig benne a reményt. Es ha másképpen nem tudsz szabadulni tőle hát — Isten neki! — csókold meg egyszer és aztán dobd ki! . . . Csak az életére vigyázz már szegénynek :
