Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-09-17 / 38. szám

TOLNA VARMEGYE. 6. _______ ■ . ;;. KÖ ZGAZDASÁG Erőtakarmányszállitási kedvezmények A junius óta tartó szárazság az egész ország­ban igen súlyos helyzetet teremtett. A tengeri­termés sok helyen majdnem megsemmisült, egye­dül a Dunántúl némely vidéke biztat valami re­ménnyel. Kétszeres súllyal nehezedik ez a gazda­közönségre, mert takármánvkészlet a múlt esz­tendőről egyáltalában nem maradt és a gazdál­kodó közönség, különösen kisgazdák tehetetle­nül állanak ilyen viszonyok között. Gazdasági egyesületeinkre e tekintetben, valamint a vidéki szövetkezetekre feladat hárulna, hogy a gazda­közönség segélyére legyenek. A segélyforrások közül főfontosságu volna, hogy a takarmány- nemüekre általában az évek óta érvényben levő kedvezményes szállítás alkalmaztassák ez évben is. A tavalyi ínséges esztendő alkalmából az eddig érvényben volt 15% kedvezmény még na­gyobb mérvben kiterjesztetett azáltal, hogy külö­nösen az erőtakarmány és szálastakarmány szál­lítására nézve igen olcsó díjszabás állapíttatott meg. Ezek a kedvezményes díjszabások í. évi május végéig voltak érvényben. Akkor midőn elérkezett ezen véghatáridő, úgy alakultak az az időjárási vizsonyok, hogy a takatmányter- més a legjobb reménnyel biztatott, később azon­ban, sajnos, megváltozott a helyzet, és a hosz- szantartó szárazság tönkre tette az összes ter­ményeket. Megszüntették az összes kedvezmé­nyeket es megvonták még azt a 15%-os csekély mérvű szállítási kedvezményt is, amely a korábbi jobb években is érvényben volt. Itt volna az ideje, hogy most már, miután a gyenge termés- eredmény ismeretes előttünk, lépések tétetnének az irányban, ha más nem is, legalább a 15%-os kedvezmény újból adassék meg. A hódmező­vásárhelyi gazdasági egyesület legutóbb sürgős föliratot intézett ez ügyben a földmivelésügyi miniszterhez, mely alkalommal kérte, hogy esz­közöljön ki a földm. kormány olcsó dijszállítást a takarmánynemiiekre nézve. A miniszter meg­ígérte, hogy előterjeszti az egyesület kérvényét, a kereskedelemügyi miniszternél, és gondosko­dása tárgyát képezi, hogy az egyesület kérelme a lehetőséghez képest teljesítessék. Kívánatos volna, ha a többi gazdasági egyesületeink is ebben a dologban egyöntetűen járnának el, hogy kellő súlya legyen a gazdaközönség állásfogla­lásának. — Védekezés a perenoszpora ellen. A központi kísérleti állomás és ampelelogiai in­tézet feladata a szervezeti szabályok értelmé­ben, hogy a gazdaközönséget Útmutatókkal lássa el a szőlővédelem tekintetében. Az intézet eb­beli munkásságának eredménye az a füzet, a mely a földmivelésügyi minisztérium kiadásá­ban jelent meg s a melyben a peronoszpora ellen történő védekezés van népszerű módon leírva. Az intézet díjmentesen ad felvilágosítást bárkinek, ha szőlőjében betegséget, bánfáimét, visszaesést tapasztal s ezt az intézetnek be­jelenti. A földmivelésügyi minisztérium minden­kinek megküldi a tanulságos füzetet, ha azt kérelmezi. NYÍLT fER.* Nyilatko at. A «Tolnamegyei Közlöny» f. évi szeptem­ber 14-én megjelent 37. számának «Nyilttér» rovatában Nits István m. k. állami szőlőszeti és borászati felügyelő részéről személyemre vo­natkozólag tett nyilatkozat arra kötelez, hogy az általa burkoltan hagyott ügyet annyival is inkább teljes világosságban tárjam a nyilvános­ság elé, mert a nevezett felügyelő a. nagyérdemű közönségre úgy bízta egyéniségem megítélését, mintaki sérteni igen, de elégtételt adni nem tudok. igaz, hogy a f. hó 9-én Tevelen a polgári kaszinóban Nits Istvánt tettleg bántalmaztam. Tettem pedig ezt abban a felháborodott kedély­hangulatban, amelyre a mindkettőnk ingerült­sége miatt részemről már meg is szakított, de a harmadik oldalról kétségtelenül jó szándékból megkísérelt békéltetésre újból megkezdődött szó­váltás folyamán, három ember jelenlétében, azzal a rágalommal ingerelt, hogy engem Gziriák Fri­gyes ózsáki intéző «felpofozott». A következő napon délelőtt az történt, amit ifj. Weber János és Wiltzek Sándor urak, mint a nevezett felügyelő megbízottai a meg­bízójuk számára jegyzőkönyvbe foglaltak. A párbajok utján keletkezett igazságtalan sorsitéletek tudatában mindenkor kárhoztattam a párbaj ozást és régen szigorú elvem van a becsületbeli és személybiztonsági ügyeknek emez ingatag igazságu alapon nyugvó elintézési módja ellen. Tudom, hogy ezen elvemmel egy ma még általánosnak mondható, pedig tételes törvény által tiltott — társadalmi, hogy úgy mondjam, törvénynek és ezen nyugvó egyéni felfogásnak állok szemközt, amely álláspontom azonban a maga nehéz volta mellett nem háríthatja reám még azt a terhet is, hogy a rajtam esett sérel­met annak minőségéhez képest meg ne toroljam. Eme felfogásommal nem vagyok egyedül. Magas társadalmi positióban álló, nálam sokkal jelentékenyebb egyének harcolnak a párbajo­zás ellen. A fennforgó esetben pedig annál kevesebb okom lehetett arra, hogy elvemtől eltérjek ; mert a nevezett felügyelő által túl ingerelt lelki álla­potomban elkövetett tettlegességre közvetlen okot a szemembe mondott olyan rágalom szolgáltatott, ') Ezen rovat alatt közlöttekért nem vállal felelős*:'' et a szerkesztőség. amelynek igaz volta esetén nekem a művelt, tisztességes emberek társaságában helyem nem lehetne és a melynek vádja alól, felfogásom szerint és a párbajozás ellen elfoglalt álláspon­tomból kifolyólag, csak a törvény utján keres­hetek feloldást. Ezért tereltem az ügyet bírói útra, a mely­nek eredménye elé nyugodtan tekintek és amidőn a felháborodásomban elkövetett tetlegessé- gem fölött őszinte sajnálkozásomnak a nyilvános­ság előtt is kifejezést adni bátor vagyok, a nagy­érdemű közönséget — mélyen tisztelt barátaimat és ismerőseimet különösen is — arra kérem, hogy a Nits István részéről egyéniségemre pro­vokált Ítéletüket a törvény igazságtételéig függő­ben hagyni szíveskedjék. Szekszárd, 1905. szeptember 14. Molnár József. i905. szeptember 17. Hivatalos hirdetlek 639. szám/v h 1905. Árverési hirdetmény. Alólirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102- §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a debreceni kir- járásbiróság 1905. évi Sp. II. 309/5. számú végzései követ­keztében dr. Révi Nándor ügyvéd által képviselt Hajdumegyei népbank javára Gyük Ferenc ellen, 960 korona s jár. erejéig 1905 évi május hó 18-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 951 koronára becsült szobabútorok­ból álló ingóságok nyilvános árverésen ejadtnak. Mely árverésnek a szekszárdi kir. járásbíróság V. II. 23712 1905. számú kiküldést rendelő végzése folytán 960 kor. tőkekövetelés, ennek 1905 évi január hó 17. napjától járó 6°/0 kamatai és eddig összesen 43 korona 10 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Szekszárdonleendő esz közlésére 1905-ik év szeptember hó 18-ik napjának d. u. 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán lékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is eladatni fognak. Kelt Szekszárdin. 1905. évi szeptember hó 4. napján. Mányoky, bír. bírósági végrehajtó. 3056. tkv./9005. Árverési hirdetményi kivonat. A paksi kir járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság k zhirré teszi, hogy Laky Sándor gerjeni lakós végrehajtatónak Maixner Mátyás es neje Parragh Ida gerjeni lakós végre­hajtást szenvedők ellen 34 kor. s jár. iránt indított végrehajtási ügyében a szekszárpi kir. törvényszék területéa levő, a paksi kir.-járásbírósághoz lartozó, a gerjeni 1581. számú tjkvben foglalt t 247/a hrsz. 195 nép*z. ház udvar és kerttel 544 kor. kikiáltási árban 1905 évi október 9-én délelőtt 0 órakor Gerjen községházánáf megtartandó árverésen az alábbi teltéte­lek mellett el fog adatni Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át készpénz vagy óvadékképes papírban bánatpénz fejében letenni s vevő a vételárt 3 egyenlő részletben a dunaföldvári kir. adóhivatalnál 6u/0 kamattal lefizetni köteles s végre, hogy az árverési fel­tételek a hivatalos órák alatt az alulirt telekkönyvi hatóság­nál és Gerjen község elöljáróságánál megtekinthetők. Paks, 1905 augsztus 1-én. Szentpétery, kir. járásbiró. Budapesten és a vmkejW ó'~' i., tfli tar SI S AT» -‘ a M ÍJjjr 2 krajeas*. ^ FI >i í ? j fi * . .j Szenzációs tartalom. ■j HaöiUális ellenzéki politika. A. NAP" Zomba község elöljáróságától. 392/905 Árlejtési hirdetmény. Zomba nagyközség elöljárósága a képviselőtestületnek jóváhagyott 2/905. sz. határozata alapján, a község tulajdonát képező vendégfogadó ujraépitési munkáira Zomba község tanács­termében 1905 évi szeptember lié 30-án délelőtt 10 órakor tartandó szóbeli árlejtést hirdet. A költségvetésben megállapított összeg 26.693 K 06 fillér; bánatpénz ennek 5°/®*ka. írásbeli zárt ajánlatok az árlejtés meg­kezdéséig szintén elfogadtatnak. Az árlejtésre vonatkozó terv, költség- vetés s egyéb részletes feltételek a jegyzői irodában betekinthetők. Zombán, 1905 évi május hó 27-én. Lun óva János jegyző. Schatz Ignác bíró. CD .SC o 5} ce —, - ._ — S-a^-Já « o % j? fifi ft 00 S TO ­-O 4? tn tz ez Q d 3 ea CL) ____ __ "o o O fA-j ■—. £ £ .if cr '> be cu .S ‘ £ T. '<v ce ° . _< vqj ö) ^ ^ n JÉ ő w Jß be Hl £2 <rí ’"O .21, ® ■= M o3 8 « if) sg SP s wi <u cl,- w V2 w S) *0) N Q (ft *0)-H O N «3° 2-s Ü2*:0 .C P 3 Ä C “(C JÓ c NU'S á’S ar-f eSs»*j E-« 8 42 o ^ *n *0) SSol) J c E L fc ATU-UJ nettem (4723. 1—3.) Értesítés. Szives figyelmébe ajánlom a bortermelő közönségnek, hogy a hires Mayfarth-féle borsajtók és szölözúzók a gyárban az óriási kereslet folytán már fogytán vannak és minthogy nekem sikerült még raktárra kapnom egy nagyobb küldeményt, ezeket árusítom, mig a készlet tart. Ugyancsak nálam egyéb gazdasági gépek is beszerezhetők. Kramer József •(4730. 1—3.) Mayfarth-féle gépek kizárólagos elárusítója Szekszárdim, Sótpatak-utca.

Next

/
Oldalképek
Tartalom