Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-02-26 / 9. szám
4 — A legújabb pécsi püspökjelölt. Az eddigi sok kombináczió után legújabban Fehér Ipoly pannonhalmi íoapátot, kit Ő Felsége nemrég nevezett ki belső titkos tanácsosnak, emlegetik a kinev ezendő uj pécsi püspök gyanánt. Egyelőre sűrű homály födi ezt a kérdést és bármennyire szerencsés kinevezés volna, ha Hetyey örökébe a bencés rend tudós főapátját, ki Vaszarv Kolos hercegprímásnak közvetlen utódja a pannonhalmi főapátságban, ültetnék, mégis valósziníitlen, hogy a pécsi püspöki szék betöltését még a jelenlegi kormány intézze el.- Előléptél és. A király Wigand János szekszárdi állami főgimnáziumi igazgatót mostani állomáshelyén kinevezte a VII. fizetési osztály 3-ik fokozatába. A főgimnázium tanári kara Szabó Ferenc tanár vezetésével testületileg tisztelgett Wigand János igazgatónál, hogy őt előléptetése alkalmából üdvözöljék. Kaszinói elet. Mióta a szekszárdi Kaszinót az a tisztesség érte, hogy a város legértékesebb háza saját tulajdonába ment át és a tagok most saját hajlékukban nem pedig bérhelyiségben szórakoznak, igen emelkedett hangulat és derűs jókedv mutatkozik a tagok között, Ez is hozzájárul, hogy legközelebb több rendbeli mulatság lesz a Kaszinóban, jövő szombaton, március 4-én táncestély lesz a Kaszinóban. Ezt farsang utolján, húshagyó kedden, március 7-én álarcos jelmez estély fogja követni ugyancsak a Kaszinóban. Végül a még márciusban megtartandó szokásos halvacsora a házvétel örömére azzal lesz tüszerezve, hogy a halvacsorán az idén kivételesen hölgyek is részt fognak venni. — Esküvők. Dr. Albersz Rezső szekszárdi ügyvéd múlt szerdán vezette oltárhoz menyasszonyát Csiba Lenke kisasszonyt, Csiba Lajos kölesdi gőzmalomtulajdonos leányát. Az esketést Kálmán Dezső kölesdi ev. ref lelkész, a jeles iró, végezte. — Hirschmann Mór kaposvári gőzmalomtulajdonos ma lép házasságra Taubner Margit urhölgygyel, Taubner József tolnai kereskedő s háztulajdonos leányával. Uj gazdasági tudósitó. A m. kir. földművelésügyi miniszter Návay Emil bátaszéki lakost, a bátaszéki uradalom főtisztjét Tolnavármegye központi járására nézve a gazdasági tudósitói tiszttel bizta meg. Vasúti előmunkálati engedélyek. A kereskedelmi miniszter előmunkálati engedélyt adott Gábor Ignácz budapesti mérnöknek a magyar kir. államvasutak Hidasd—Bonyhád állomástól Bonyhád községig vezetendő rendes nyomtávú gőz- vagy villamos íizemíi helyiérdekű vasútvonalra. /'.'j'jui'ia v Axi*ü.tia x xj. — A József főherceg szanatórium javára az elmúlt héten Döry Naxi k. a. folytatólag eladott még 104 darab sorsjegyet, Trieb- ler Ilmától befolyt ismét 10 kor. Vizsolyi Ákosnétól (Alsópél) 10 kor. Leopold Gusztávtól (Szentágota) 1.0 kor. A Döry Pálné elnökhöz beküldött összesen 10 "0 drb sorsjegy a megválasztott hölgybizottság közbejöttével immár eladatott és Döry Pálné a befolyt 1000 koronát még február 24-én beküldötte a központnak, ahol 25-én ejtették meg a sorsjegyek húzását. Ä .sorsjegyek eladása körül különösen Döry Naxi k. a. fejtett ki kiválóan nagy buzgóságot. Ha minden városban ilyen lelkesen felkarolják a szerencsétlen tüdőbetegek ügyét, akkor hamarosan meglesznek a szanatóriumok. Ügyvédek létszáma. A pécsi ügyvédi kamara területén 1905. évi január elsejéig 172 kamarailag bejegyzett ügyvéd működött. Ebből egyedül Pécs. városára esik 61 ügyvéd. Tolnamegyéből 58 ügyvéd van bejegyezve. Ezek közül Szekszárdra esik 22 ügyvéd (az elmúlt évben F ö r d ö s Vilmos elhalt, U j. f at1 u s i Imre és Hollós Alajos pedig töröltették magukat) Bátaszéki’e 1, Bonyhád r a 4, Dombóvárra 2, D u n a- földvárra 9, H ögyészre 2, Gyönkre 4, P a k s r a- 5, Tamásira 7 és Tolnára 2 ügyvéd. Ügyvédjelölt működött a kamara területén 57, ezek közül tolnamegyei 14. — Elutasított kérvény. Bauer Zsigmond monyorókeréki lakos kérvényt nyújtott be Szek- szárd város képviselőtestületéhez, hogy a város adjon neki ingyen telket, az építéshez 10.000 koronával járuljon és adjon 20 éves adómentességet, mely esetben Így ő cognacgyárat fog Szekszárdon felállítani és a szükséges bormeny- nyiséget itt fogja beszerezni. A képviselőtestület Bauer kérvényét visszaküldte azzal, hogy egy magán érdeket szolgáló vállalatot ennyi támogatásban nem részesíthet. — A szekszárdi kereskedelmi alkalmazottak mozgalmat indítottak, melynek célja főnökeiket, az összes szekszárdi üzlettulajdonosokat az üzleti megnyitási és zárórák egyöntetű megállapítására fölkérni és rábírni. Álláspontjukat azzal a méltánylást érdemlő körülménynyel indokolják, hogy a rendelkezésükre állandó szabad időt önművelődéssel kívánják eltölteni. A kereskedelmi alkalmazottak kérelmüket egy nyílt levélbe foglalva intézték főnökeikhez. — A róm. katb. ovoda megnyitása. Döry Pálné, mint a szekszárdi róm. kath. ovodaegye- sület elnöke ez utón értesíti a t. közönséget, hogy a róm. kath. ovoda és menhely folyó évi március hó elsején megnyílik. 1005. február 26. — Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Lantos Férencz szekszárdi kir. pénzügyigaz- gatósági segédtitkárt titkári minőségben Lúgosra helyezte át, illetve nevezte , ki. — Segédjegyző-választás. Pincehelyen a halálozás . folytán megüresedett segédjegyzői állásra Hegedős Mátyás nagykónyi segédjegyző választatott meg. — A tenyészállatvÁsír. Az Országos Magyar Gazdasági egyesület marezius hó 26-án és 27-én tartandó tenyészállatvásárjára megkezd eltek a bejelentések, A bejelentési határidő márczius hó 10 én jár le, az állatokat pedig márczius' 23-án estig kell a Tattersalba, a vásár színhelyére szállítani Meghosszabbított vasúti előmunkálati engedélyek. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a következő előmunkálati engedélyek érvényét hosszabbította meg egy-egy év tartamára és pedig : Kronberger Lipót budapesti, Pettanovits Dániel és Rabinek Pál paksi és Perczel József bikácsi lakosoknak a Fejér és Tolnavármegyei helyi érdekű vasút Paks állomásától kiágazólag Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd és Tolna községek érintésével, a magy. kir. államvasutak rétszil as—szekszárdi vonalának Tolna-Mözs állomásáig vezetendő rendes nyomtávú gőzüzemű helyiérdekű vasútvonalra, továbbá a Magyar helyiérdekű vasutak részvénytársaság budapesti cégnek, a magyar kir. államvasutak rétszilas—szekszárdi vonalának Czecze állomásából kiágazólag és Czecze község belterületén át Alsó-alap és Németkér irányában a fehér és tolnavármegyei helyi érdekű vasút adonyszabolcs—paksi vonalának Duna- földvár állomásáig vezetendő vonalrészre. — Iskola megnyitás. Alsónánán, minthogy a kanyaró-járvány megszűnt, az iskola, fertőtlenítés után, újból megnyittatott. — A hajózás megnyitása. Mint értesülünk, ' március elejével a hajózást Budapesttől felfelé a Dunán megnyitják. A hajózási vállalatok ez elhatározását a jég állása siettette, ugyanis a Duna felső része legnagyobbrészt csaknem jégmentes. Ezen útirányban pedig a vállalatoknak nagy mennyiségekre kiterjedő kötelezettségei vannak. A szállítási anyagot nagyobbára a helyben elraktározott, részben uszályokban fekvő búza fogja képezni, melyet Ausztriába és Délnémetországba adtak el. — Felolvasások. A dombóvári szabad lyceum egyesület rövid időközben 3 felolvasást fog tartani. Az első márczius 12-én lesz. Dr. Honig János a társadalom fejlődéséről fog felolvasást tartani. A második március 20-án lesz. Gyenis Antal Keletázsiáról tart értekezést. A harmadikon pedig, mely április hó 9-én lesz, Dr. Kovács Rezső, a baleseteknél nyújtandó első segélyről tart előadást. *• De a következő pillanatban, mintha valaki ingerelte volna, visszafordult: Hol az az ur, aki ezt a nadrágot viselte ? Az külön gyárthatta magának hozzá a posztót! — mondá gúnyosan. Az asszonyka a konyha cementpadlójára mutatott : — Lent! — Fiatalon ? —- Nem. Negyvenkilenc éves volt. Már volt egy betett szemfoga is. Ez utóbbi mondatot az özvegy inkább magának mondta. — Ne tessék haragudni, csak úgy kérdezem, micsoda mesterségen volt ? — kérdé a vénebbnél-vénebb ember. — Zeneszerző ! — mondá a nő szelíd, de nem céltalan büszkeséggel. — Bár egyszerű a legutolsó iparos lett volna! — tette hozzá aztán haraggal, ami ártott különben kedves fejének. — Úgy ? ! — szólt a házaló és tapogatta, fogdosta az öltözetmaradványt, amelyen a vasalás — középütt — még azon fris volt. — Úgy ? ! — ismételte az öreg és fokozódó érdeklődéssel kérdezte: mi az a zeneszerző ? Választ azonban nem várt, hanem a gyakorlati lélektan minden törvénye ellenére kimondta nyíltan, hogy a nadrág tetszik neki, lehet róla szó. Mire leültették, törkölypálinkával kínálták meg — véletlenül volt még a háznál — és az okos és derék asszonyka, amig reggeliztek, nem csak tárgyalt, de beszélgetett vele. — Lássa, — mondá — nekem nagyon rossz férjem volt. Egész éjjel muzsikált és hajnalban elment más helyiségekbe, hogy másokat hallgasson. Reggel akart aludni, amikor nekem klopfoltatni és tisztogatni kellett. — Bolond ember volt erősítette a házaló is, de nyomban hozzátette: — bolond volt, hogy ilyenkor fel nem kelt és a ténsasszonyt meg nem verte! . . . A nadrág azonban szép, finom szövet ! — szólt a nagyszakálu, kóbor ruhakereskedő, hogy el ne mérgesítse a vitát. — Ritka darab ! Ilyenekben járt a megboldogult télen is ! — jegyezte meg az asszony, most már nem roszkedvü gúnyolódással. — Az egyik férfi ilyen, a másik olyan ; az asszony mindig egyforma, azért kell, hogy odasimuljon az egyikhez is a másikhoz is! — mondá az öreg olyan világos és rendes beszéddel, hogy a nő megijedt tőle, egyszerre csak nem tudta, hogy kicsoda micsoda ? De mégis biztosan, egész közönséges házaló volt, aki szerette, hogy itt felmelegedett, pálinkát kap és esetleg egy kis üzletet is csinál. — Nekem van egy fiam, aki szereti az ilyen ruhát, annak venném meg, az is olyan különös ember, mint a ténsasszony ura., volt; nem jár haza rendesen, a holnapi napot keresi, a tegnapit kutatja, és mindenkivel azt szeretné elhitetni, hogy ő nagy ur, még azzal a bútor- kereskedővel is, akinek a kis kocsiját végig- huzza a városon, hogy majd megszakad bele.' — Maga, bácsi, mindent tud ! — mondotta az özvegy; nem lehetetlen, hogy azért, hogy az öregembert hiúságában kikezdje, és a nadrág árán szebb játékot vehessen a gyermekeknek — Tudunk valamit, — szólt az öreg — gyövünk, megyünk, veszünk eladunk. Tapasztalunk egyet-mást. Csak a fiam nem ért ehhez.. Az asszon}^ nem felelt, megreggelizett és az üzletet szerette volna már lebonyolítani, hogy biztos legyen a dologban. A gyerekek is — a legidősebb hat éves —- mozgolódni, ébredezni kezdtek odabent és az aggastyán még ■ mindig filozofált: — A kedves ura — kérdé — miért halt meg olyan hamar ? — Sokáig kínlódott. — Úgy ? A ténsasszonjü is kínozta, persze! — Bizony megtette, amikor csak módja volt rá. Nem volt vele talán egy jó órám se. Mindig csak az idegenekhez volt jó. — Miért lett volna jó az idegenekhez^ ha nem volt jó a magáéhoz, magához ?
