Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-02-12 / 7. szám
a-ÜLIJAV AliMBGY K. Í9u5. február 12. mi, kik őt ismertük, szeretettel, tisztelettel bámultunk és csodáltunk és összes s/övetkezete'nk hálával emlékeznek meg róla. De nem mulaszthatom el ezen alkalommal PirJcncr János országos állattenyésztési főfelügyelőről is megemlékezni, ki ezen eszme meg- valósi'ása körül elvitázhat an nagy érdemeket szerzett, végül Jirbán Lajos tejgazdasági felügyelő — ki Nagy Vincze utódja lett — szintén fokozta a szövetkezetek számát, ha nem is vármegyénkben, de az ország deli részeiben, igy hát az ige, melyet ők hiidettek test é lön és ma már számokkal bizonyíthatjuk, hegy 13 év alatt hova fejlődtek szövetkezeteink. Az 1897-ik évben Magyarországban összesen 34 tejszövetkezet működöt , 1903-ik év végén már a szövetkezetek száma 517; az 1897-ik évben eladatott ös-zes tejtermékek után bevételeztek 539,282 koronát, míg 1903-ban már 10,553.912 korona volt az összes bevétel, legtöbb tejszövetkezet van Baranya megyében 96, u áua Tolna vármegyében, hol a szövetkezetek száma 55, ha azonban az évi bevételeket figyelembe vesszük, akkor ha'ározottan Tolna vármegyét illeti meg az elsőség, meit Tolna vármegye 55 teiszöve ke/.etének évi jövedelme 1903-ban voi 1,221.803 korona, mig Baranya megye 96 tejszövetkezetének jövedelme 1,596.403 korona vöt. Vármegyénk ben a legtöbb jövedelmet produkálta a Czikói tej szövetkezet 75513 koronát, az ország 517 tehzöve/keze'e kozott a hatodik, előtte van Brassó 237,800 kor. B.-Gyula 167,762 kor. U|-Verbá-z 150,000 kcr. Szécsény 90,957 kor. és Kas'-a 82,000 korona. Vármegyénkben tejtermékek után csupán a tejszövetkezetek révén bjfol\t 1903 ban 1,222 803 ko'ona, ki hitte volna ezt 8 évvel ezelőtt? igaz, hogy ezen tejszövetkezetek nélkül is volt a községeknek jövedelme tej és vaj után, de az elkallódott rei desen az asszonyok révén, leg öbbnyire a rőfös- kt reskedő'khöz keiül/, ma azonban minden hó végén a gazda zsebébe vándorol, ki abból fizeti adó,át, ledezi a háztartást, befektetést, a fölösleg vándorol a takaiékáiba, vagy hitel szövetkezetbe, hogy alkaloidig földe' vásároljon, igy nem csoda, ha vármegyénkben 1000Q öl fid ára igen gyakran 500—800 korona, — számtalan kereskedőt hallottam vidékünkön panaszkodni, hogy azon községekben, hol a te szövetkezetek megalakuhak, a röfös kere-kedés alig ér valamit, de ezen idő óta roha- iro an szaporodott váimegyénk állat állománya, én\e a szarvasmarha állományt, javultak a földek és foké zódott lermő képességük, pedg a szövet- kezési eszme még csak a kezdetén van, kiterjed az jövőben más terményekre is, különösen borainkra, hisz még tejs övetkezeteink sincsenek híva ásuk magaslatán, ezen szövetkéz; tek emelésére, számuk szaporuására igen nagy befolyással lehetnének a hitelszövetkezetek melyek vármegyénkben nem igen tudtak tért hódítani, holott annak üdvös működéséről minden tekintetben, de különösen a szövetkezetekkel kapcsolatban hasábokat lehetne irni. Hogy nagyon el ne térjek tárgyamtól c ak röviden óhajtok megemlékezni egyik hitelszövetkezetünknek szerfölött tevékeny működéséről, ezen hitelszövetkezet olc-ó kamat mellett oly egyéneknek is nyújt községéb-n hitelt, kik tehenet óhajtanak venni, ezen kölc-önt havi íészletekben a t^szövetkezeti pénztár utján törleszti az illető. Te,szövetkfzeteinket számba véve és járásonként felosztva, legtöbb van a völgységi járásban 20, a Simonytornyaiban 11, Központiban 10, Tamásiban 5, a Dombóváriban 5 és a Dunaföldvári- ban 4, ezen számok fényesen igazolják, hogy azon járásban, melyben a tarka marhának, a bonyhád vidéki tájfajtának hazáia van, ott a tejszövetkezeti eszme legtöbb tért hódított. Ha már vármegyénk tejs'öve kezeteinek számáról, jövedelméről beszámoltam, a termelt vaj m nőségéről sem hallgathatok. ' A pozsonyi Il-ik mezőgazdaslgi országos kiállításon 1902 ben tejterméket bemutatta az ország minden részéből 124 falusi tejs övetkezet, 27 nagybirtokos és nagytermelő és 5 különféle intézet, ezen kiállítók termékei kőül az első dijat vármegyénk Hant községe nyerte el legkitűnőbb, legizesebb és legtisztább tea vajával ezen kívül még egy községünk a második dijak egyikét; azt hiszem ez fényes bizonyítéka annak, ,iogy a vármegyénkben termelt vaj az országban első helyen áll, csaknem érthetetlen, hogy olyan kis község mint Hant, fölül múlja azokat a nagytermelőket, kiknél a szakértelem, pénz, anyag, szóval minden fölötte áll ilyen falusi szövetkezeteknek, melyeknek élén legtöbbször egyszerű po'gár ember áll, kik tudományukat a szom skédos szövetkezetben sajátították et. A tejszövetkezetek rohamos emelkedésével azonban a melléktermények különösen a túró értéké sRéi-e már nehezen ment, rendesen a fölösleg vissza adatott a termelőnek üzletrésze arányában, egy meghatározott egységi árban, ma már ezen is segítve van u. i egy bonyhádi uzég »Casein« gyárat épített, hol a túrót finom fehér liszté dolgozzák föl, ezen lis-t finomságú túrót szállítják és adják el Németországba, honnét különféle áru alakjában kerül Viösza hozzánk és pedig fésű, hajtü, szivarszipka, to Dzár, napernyő fogganttyu stb. számtalan közhasználatú tárgy és művészi utánzat »Celluid« név alatt jön forgalomba; mint mindenben, úgy e'en gyárban is hivatásának magaslatát csak félig érte el a gyáros t. i. csak a nyers anyag feldolgozását vállalta magára, a tulajdonképpeni hasznot hozó ipart mellőzte, az élelmes külföld javára, honnét a közönség jóval drágábban juthat ezen árukhoz. Midőn tejszövetkezeteink fejlődését, azoknak a köz.vagyonosodásra vonatkozó elvitázhafan befolyását ismertetni óhajtottam, megkell még em'é- keznem azoknak esetleges hátrányairól'-is. Vannak sokan, kik azt h:szik, hogy a tejszövetkezetek tagjai még saját gyermekeiktől is megvonjak a tejet és azok fejlődésükben vi szi maradnak. Utasok ál itása szerint a borjú nevelés rovására megy és szarvas- marha állományunk visszafejlődik, megengedem, hogy egyes esetek merülnek föl, de nagy átlagban nem tapasztal am, sőt örömmel konstatálhatom, hogy szarvasmarhaállományunk úgy mennyiség, mint minőség tekintetében előnyösen fejlődöd, e mellett bizonyr az évenként megtartod tenyészállat díjazással egybekötött vásár, hol 700 — 800 koronás árak me lett is történnek eladások, legnagyobb aggodalomra csak az adhatna okot, ha szövetkezeteknél túltermelés állna be és nem tudnánk sem bel sem külföldön előnyösen értékesíteni termékeinket. De azt h szem, hogy helyes és tudatos vámpolitikánk, kormányunknak a kis emberek javainak előmozdi'ására irányuló törekvése, annak idején ezen kérdést is megoldja. Tiringer Vilmos uradalmi tiszttartó. Hivatalos hirdetések 4211. sz. tkvi 1904. 9 \rv(*rósi y. A paksi kir. járásbíróság, ming telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Elkán Ármin szekszárdi lakos végrehajtatónak Schäffler Antalné dombóvári lakos végrehajtást szenvedő ellen 50 korona és járulékai iránt inditott végrehajtási ügyében, a szekszárdi kir. törvényszék területén levő, a paksi kir. járásbírósághoz tartozó, a nagypaksi 7659. számú tjkvben foglalt 1554. hrsz. 1416. népsorszámu ház, udvarral a beltelekben 1600 korona kikiáltási árban 1905. évi február hó 24 ik napján d. e. 10 órakor ezen kir. járásbíróság telekkönyvi irattárában megtartandó árverésen az alábbifeltételek mellett el fog adatni. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 °70-át bánatpénz fejében letenni, s vevő a vételárt 3 egyenlő részletben a duna- földvári kir. adóhivatalnál 6% kamattal lefizetni köteles, s végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál és Paks község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Pakson, 1904. évi november hó 25-én. Szentpétery kir. járásbiró. 32/1905. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez 102. §-a. értelmében ezennel közhírré teszi, Hogy a szekszárdi kir. járásbíróság 1904. évi 533/5. sz. végzése következtében Dr. Albersz Rezső ügyvéd által képviselt Schodits Ferencz javára, Szél János ellen 53 K 18 f. s járulékai erejéig 1905. évi január bó 5-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felül foglal t és 650 K.-ra beesült következő ingóságok, u. m. : 1 cséplőgép és 1 kocsi nyilvános: árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szekszárdi kir. járásbíróság 1904. évi V. 611/2 számú végzése folytán 53 kor, 18 tilt, tőke- követelés. ennek 1904. évi október hó 7 napjától járó 5% kamatai és eddig összesen 48 kor. 50 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Deeseh alperes lakásánál leendő megtartására 1905. évi február hó 13-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. í07. és 108. §§-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az .1881. évi KX. t. c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szekszárdon, 1905. évi január hó 29-én. JVUáiayoky, kir. bírósági végrehajtó. 9718. sz./tlkvi 1904. Árverési hirdetmény. A tamási kir. jbiróság, mint tkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Kis György agárdi lakos végrehajtatónak, Csutorás Ferenc és neje Horváth Róza gyulaji lakos végrehajtást szevedett elleni végrehajtási ügyében, 90 kor. tőke, ennek 1904. évi julius hó 16. napjától számitanó 5% kamatai, 43 kor. per és végrehajtási, már 18 kor. 20 fill, jelen megállapított költségek kielégítése czéljából, a szekszárdi kir. törvényszék, a tamásii kir. járásbiróság területén levő, 1. a gyulaji 764. sz. tjkvben fölvett A 2062. hrsz. ingatlan 176 kor., 2. az 1503. sz. tjkvben fölvett A 1912/a. hrsz. ingatlan 822 korona kikiáltási árban 1905. évi március hó 3-ik napján d. e. 10 órakor Gyulaj községházánál végrehajtató, vagy helyettese közbenjötte esetében megtartandó árverésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek a venni szándékozók, hogy az árverés megtartása előtt a fenti kikiáltási ár l0°/o-át bánatpénz fejében letenni, és a vételárt 3 egyenlő részletben 5°/0 kamatokkal együtt a tamásii kir. adóhivatalnál, mint letétpénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hivatalnál, úgy Gyulaj községházánál megtekinthetők. Tamásiban, a kir. járásbíróságnál, mint tkvi hatóságnál 1904. évi november hó 23-án. Várady kir. járásbiró. r Arlejtési hirdetmény. A u A magyar vallásalap uradalom tulajdonához tartozó s Bárányává/megye Mágocs és Nagy-Hajmás községeinek határában fekvő úgynevezett Györgyi, Nemere és SCis-Lak pusztákon levő gazdasági épületeken, nem- különben a BVIágocs községben fekvő bérBölak és melléképületein ^ foganatosítandó sJ ryi knrhaho/.ási és ujrnéniiési munkálatok i;j kivitelének biztosítása iránt 1905. évi március hó 9-én d. e. 10 óra- |"j kor Pécsváradon a közalap, királyi gazdászati kerületi felügyelőség hiva- talos helyiségeben nyilvános zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. kJ A Nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. Ministerium 1904. évi 91,295. számú rendeletével 12.730 K. 29 f. a karbahozási munkák költségét az tij építkezési munkák költségér 12.533 99 25.264 K. 28 fillérOsszesen ben állapította meg. A vonatkozó kellően bélyegeit és e felirattal ,,Ajánlat a mágocsi urad. építkezésekre“ ellátott öt pecséttel lezárt borítékba helyezett ajánlatok, melyekhez az ajánlott összeg tiz százalékának megfelelő bánatpénznek készpénzben vagy óvadékkéjtes értékpapírokban kell csatolva lenni, — a fent jelzett napon délelőtt 10 óráig alulírott felügyelőséghez benyújtandók, az ajánlatokban kitüntetett százalék számokkal és betűkkel írandó be. Rosszul szerkesztett utó vagy távirati ajánlatok nem vétetnek figyelembe. A vonatkozó terv, költségvetés, építkezési feltételek s a kötendő szerződés tervezete alulirt felügyelőségnél a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A vállalkozók közötti szabad választási jog a Nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister urnák tartatik fenn. Pécsvárad, 1905. évi február bó 4-én. (4566. 1—3.) Kir. közalap, gazd. kér. felügyelőség. V GO;
