Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-12-03 / 49. szám
2. AUIjW A V AA^IXIU x JO. 1905. december 3. és a kormányzásra való hivatottságát és képességét eddig bebizonyítani éppenséggel nem tudta, hanem a parlamenti rend és konszolidált viszonyok létesítése helyett a rendbontásban és a destruktiv politikában való jártasságát igazolta leginkább. De hiába éri majd utol a történelem, itélőszéke előtt a bekövetkezett eseményekért a felelősség első sorban a koalíciót — azért a válság válság marad és ha még sokáig húzódik, nemzeti katasztrófa vál- hatik belőle. A válság 'megoldására ez a kormány szerintünk nem alkalmas, mert módszereinek nincsen hatálya. Akinek tisztánlátását nem zavarta meg semmiféle elfogultság, annak nem lehet tagadnia, hogy a kormány a megzavart állami és társadalmi rend egyensúlyát helyreállítani képtelen. Ha a házam lángokban ég, nem azt nézem, hogy kigyújtotta azt fel, hanem azt, hogy a tüzet mihamarább kioltsam. A koalíciót jogosan vádolhatjuk ugyan, hogy lángbaboritotta az országot, — elég meggondolatlanság, könnyelműség és hiba volt tőle — de a kormány a tüzet nem tudja kioltani, még csak lokalizálni sem. A képviselőház feloszlatása sem vezethet kibontakozásra, mert, ha a kormánynak pártja, mely ez idő szerint a legkisebb a parlamentben, némileg meg növekednék is, minden kétségen felül áll, hogy gazdag és értékes programmja dacára, az ország mai hangulata mellett, többségre nem juthat. A tűz pedig folyton terjed és a láng- nyelvek már a gerendákat nyaldossák. — fii lesz a főispán ? A «Tolnamegyei Közlöny» híradása szerint Spnontsits Elemér vármegyei főjegyzőt nevezik ki Tolnavármegye főispánjává. Laptársunk ismét tévedésben van. mint volt legutóbb, mikor azt jelentette, hogy Simontsits Elemérnek főispánná való kinevezése megjelent már a hivatalos lapban. Tény, hogy illetékes helyen újabban ismét megkísérelték Simontsits Elemért a főispánság elfogadására rábírni, azonban Simontsits ugyanazon tiszteletreméltó indokokból, mint az utóbbi alkalommal, a főispánságot elvállalni nem volt hajlandó. Ezek szerint marad a status quo, vagyis Széchényi Sándor gróf főispán, ki meg az év elején beadta lemondását és annak elintézését már többször megsürgette, marad és fölmentése függőben tartatik mindaddig, mig az uj főispánt ki nem nevezik. Értesülésünk szerint egyelőre nincs senki sem kiszemelve, akivel a főispánság elfogadására nézve a kormány tárgyalásokat folytatna. VÁRMEGYE. — Döry alispán fölterjesztése egy miniszteri rendelet ellen- A honvédelmi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértésben kiadott ismeretes rendeletére, mely a főispánokat a csendőr- | őrsök felett rendelkezési joggal ruházza föl, .1 Döry Pál alispán .a következő fölterjesztéssel élt ő j Nagyméftóságu Honvédelmi Miniszter Ur 1 A csendőrségi utasítás módosítása tárgya- j ban folyó évi november hó 4-én 9732. s ezt pótlólag f. évi nov. 14-én 100.32. sz. a. kibo- csájtott rendeletére az 1886. 21.t.-c. 68. §-ának c) pontja alapján ezennel hivatalos tisztelettel jelentem, hogy azokat törvénybe ütközőknek s ; károsaknak tartom s ez okokból ugyanazoknak j hatályon kiéül helyezését kérem. Idézett kormány- j rendeletek úgy alakilag, mint anyagilag is törvénybe ütközők. Alakilag törvénybe ütközők azért, mert az 1881. III. i.-e. rendelkezése szerint a csendőrségi szervezeti és szolgálati utasítás kiadása s ebből folyólag módosítása és kiegészítése is a belügyi és honvédelmi miniszterek együttes hatáskörébe van utalva s ennélfogva l a törvényben megjelölt két miniszter egyike sem jogosult a másiknak kifejezett hozáj árulása nélkül azokon változtatásokat eszközölni. A 9732. sz. rendelet ezen illetékességi s formahibáját pótolja Nagyméltóságod 10032. sz. rendelete, amelyben a belügyminiszternek a változtatáshoz való hozzájárulása kifejezésre jutott. Ámde a törvénybe ütköző - az idézett kormány-rendelet anyagilag is, mert a főispánt a törvényhatósági közigazgatás . terén az 1886 XXI. t.-c. 57. ij-ának B. pontja szerint csupán őrködő és ellenőrzési jog illeti meg, impériuma nincs; ez a törvényhalósági önkormányzatot illeti, a felelősséggel együtt, amitől a főispán gondosan meg van óva. Rendeleteket ä főispán csupán «ellenőrzési és felügyeleti körön belül» bocsájthat ki. így rendeli ezt ugyanazon törvény- szakasz i) pontja. Rendőrhatósági jogot tehát, aminő a csendőrkarhatalom kirendelése és alkalmazása is, a főispán nem gyakorolhatKárosnak pedig azért tartom Nagy méltóságod fentebb idézett ezen rendeletéi, mert a főispánnak a csendőrkarhatalommal ez alapon való rendelkezése minden esetben a törvény- hatósági önkormányzat csorbító sóival jáirand és hatásköri összeütközéseket idézend elő s végeredményében oda vezet, hogy nem a törvényhatóság választott tisztviselője, hanem a kormánynak csupán ellenőrzésre jogosult közege ; a főispán fog adminisztrálni. Féltékenyen őrzött önkormányzatunkat s ez által alkotmányunkat is sértő ily rendelkezések pedig elkeseredést keltenek, rontják a legfőbb hatóság iránti-közbizodalmát, megingatják a törvény uralmába vetett hitet s a magas kormány legfőbb hivatásául vall ott nagy feladatnak : a poli ikai válságból való kibontakozásnak megoldását ■ is felette nehezítik. Szekszárd, 1905 nov, 20. Döry Pál alispán. — Elvi jelentőségű határozatok. Vasúti váróteremben elkövetett kihágás elbírálása a köz- igazg. hatóság hatáskörébe tartozik. (Miniszter- tanács határozata). — A segédjegyzőválasztás érvényességéhez a viszonylagos szavazattöbbség is elegendő. (Közigazgatási bíróság 876.905.) — A temetkezéssel kapcsolatos munkák munkaszüneti napon is végezhetők. (Belügyminiszter 5049/1904.) — A közigazgatási bizottság által községi óvónői választásra elnöki minőségben . kiküldött főszolgabíró ezért a kiszállásért útiköltséget és napidijat nem számíthat föl. (Köz- igazg. bíróság 5175/1904.) - A vicinális úti érdekeltség, kötelékéből való kihagyást célzó kérelem felett első fokban az alispán, másod fokban a közigazgatási bizottság illetékes határozni. (Keresk. min. 58,402/1905.) — A vámtulajdonos a vámtárgy jókarba hozatalára csakis az utrendészeti hatóságok részéről hívható fel s az intézkedési jog is ezen hatóságokat illeti. A közigazgatási bizottság ily ügyekben intézkedni nem illetékes. (Keresk. min. 44 307/1905.) A vicinális utak érdekeltségének megállapítása folyamán fölmerülő csoportositási kérdések felett határozni az alispán illetékes és kőteles és abban a törvényhatósági közgyűlés, ha az eljárás törvényszerűen már megindittatott, többé semmifele irányban nem intézkedhetik. (Keresk. min. 66,684/1905.) — Aki népiskolai tanítóról azt a hirt terjeszti, hogy vallásellenes tanokat hirdet, rágalmazásban bűnös. (Kúria 8149/1905.) — Periratban nem perben álló egyén ellen elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás miatt a periratot ellenjegyzett ügyvéd büntetőjogilag felelős. (Kúria 83460905.) KÖZSÉGI ÉLET. Szekszárd r. t. város folyó hó 2-án délután 2 órakor rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott a következő tárgysorozattal : 1. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére 2 tag kiküldése. 2 A menedékházak költségvetése. 3. Szekszárd- szálló bérbeadása tárgyában megtartott árverés- jóváhagvása. 4. A polgári iskolánál levő aladálatos dolog: nem mesterkedik rövid lélekzésü mondásokkal, nagyképü tudós kijelentésekkel; úgy foly az ő stílusa, mint a csendesen folyó viz, hosszú utat tesz meg egy-égy mondata, de mi megyünk vele bizalommal, mert a folyóvíz tükre tiszta : tudós beszél hozzánk, kinek tudományában feltétlen a bizodalmunk; igazi iró beszél hozzánk, ki úgy közli velünk tudományát, hogy azt meg nem értenünk lehetetlenség; oly világos színtiszta ez a beszéd, hogy valósággal élvezzük nemes egyszerűségét, folyamatosságát; nincs ebben tekervényesség, zavarosság; igy kell írni egy igazi tudósnak, s akkor lesz a magyar tudománynak közönsége ! Általában mi a valódi célja a Műveltség Könyvtárának ? Bizonyára nem arra vállalkozott a kiadó a tudósok nagy seregével, hogy könyvtárainkba becsempésszenek tizenkét könyvóriást s azoknak díszes aranyos fokát bámuljuk s látogatóinknak mutogassuk. Nem, a derék vállalkozók célja a tudomány összes ágainak népszerűsítése. Hogy a tudós a maga tudományából átadjon nekünk laikusoknak, a mennyit átadni föltétlenül szükséges az általános műveltség megszerzésére s úgy adja át, hogy azt elfogadhassuk, valósággal magunkévá lehessük. Ezt az eléggé meg nem becsülhető nagy célt szolgálja a Műveltség Könyvtára, s természetesen ez a kötet is, teljes címén : Az ember testi és lelki élete, egyéni es faji sajátságai. A könyv címében rejlő feladatot Lenhossék Mihály Bevezető-jén kívül tiz fejezet szolgálja, ugv szolgálja, hogy bármely nemzet büszke lehetne rá. Ez a könyv maga egy óriási fejlődés a tudomány népszerűsítésének mezején. Ha feltámadna a jó Apáczai Cseri János, a magyar tudomány e mártírja, ki harmadfél- száz év előtt megírta az ő Magyar Encvklo- paediá-ját, megelőzve a művelt németet is a tudomány összes ágainak hazai nyelven való ismertetésében! Ha látná, hogy harmadfélszáz év után óriási mértékben csinálják meg magyar tudósok azt, mit ő kicsiben kezdett, egyedül, félreértve, meg nem értve! Ha látná, hogy a magyar, a lekicsinylett magyar most újra megelőzött sok, műveltségére büszke nációt e könyvével! . íme, az ember fejlődését tárja fel előttünk e könyv s egyébb nagy szolgálatot is tesz nekünk: mutatja nemzetünk fejlődését is s ápolja bennünk a nemzeti öntudatot, a magunk erejében, a magunk művelődési képességében való bizodalmát — elpusztulhat-e a nemzet, mely igy tör előre, mely ily fegyverekkel harcol a müveit világ közösségében való elismertetéséért r Lám, hová vezetett a könyv, az én könyvem, mindnyájunk könyve ! De visszatérek hozzá s nézem mi mindent rejteget magában. Qorka Sándoré most a szó, aki az ember származását magyarázza el s a természetben való helyét jelöli meg. Méltó tanítványa Lenhossék mester-. nek. Az Pékár Mihály is, ki az emberi test szervezetét és működését, ezt a csudálatos világot irja le. Van-e nagyobb csuda az emberi test szerkezeténél ? Van-e érdekesebb olvasmány annál, mely az emberi test fejlődését kialakulását tárja elénk, mely megdöbbentve a gondolattal, hogyha ez a fejlődés nincs, mik vagyunk mi büszke emberek ? Aztán átveszi a szót Ranschburg Pál, ki két fejezetben bilincseli le .figyelmünket két rendkívüli érdekes dolog részére : A szellemi munka természete az egyik, A lelki élet abnormitásai a másik, mely a könyv- utolsó fejezete. A lelki elet nagy ismerője és doktora Ranschburg Pál : az ő kalauzolása mellett nagy haszonnal jár az olvasás : sok, nekünk laikusoknak érthetetlennek tetsző lelki jelenség világosodik meg az ő tollán s tanácsai, miket a szellemi munka arányos beosztásáról mond: arany tanácsok. Az ember faji sajátságait Semayer Villibáld, a tudós ethnografus irja le hatalmas fejezetben. Itt találkozunk az ember legérdekesebb, legnevezetesebb fajtáival, az ősember végtelenül érdekes életével, a kezdetlegességből való lassú kiemelkedés, csendes fejlődés leírásával s végezetül külön áll előttünk a magyar faj a maga mivoltában. Négy fejezetet Dalmadg Zoltán egymaga irt meg. Úgynevezett praktikus dolgokat foglalnak magukban e fejezetek. A betegség es egészség fejezet egész tömegét ismerteti meg a leg-
