Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-11-19 / 47. szám
1905. november 19. TOLNA VÁRMEGYE. 7. A tolnavármegyei községi- és körjegyzők, okleveles al- és segédjegyzők, valamint a jegyzői oklevéllel bíró községi Írnokok nyugdíjazásáról és azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló szabályrendelet. I. FEJEZET. A nyugdíjintézet célja és részesei. 1. §. A nyugdíjintézet célja a nyugdíjintézet tagjainak, úgy azok özvegyei és árváinak a jelen szabályrendeletben foglalt feltételek beállta esetén nyugdij, kegydij, végkielégítés vagy ellátásban való részesítése, mely célra a már 1874 évben létesített és jelen szabályrendelet értelmében gyarapitandó «Tolnamegyei községjegyzői nyugdíjalap» szolgál. 2. §. A nyugdíjintézetnek kötelezőleg tagja Tolnavármegye területén megválasztott minden községi és körjegyző, úgyszintén állására élethossziglan megválasztott minden okleveles al- és segédjegyző és jegyzői oklevéllel birö rendszeresített állásra megválasztott községi írnok. II. FEJEZET. Nyugdíjalap. 3. §. A tolnavármegyei községi jegyzők nyugdij a'apja áll: 1. az alaptőkéből, mely csonkittatlanul fentartandó. 2. A forgótőkéből, mely a nyug- és kegy- dijak, végkielégítések, segélyezések, úgy a kezelési és egyéb folyó kiadások fedezetére szolgál. 3. A tartaléktőkéből, mely a forgótőke elég- télensége esetén, annak kiegészítésére, pótlására szolgál és' miután egyedül a forgótőke elégtelensége esetén használható fel, a forgótőke tartalékalapjául tekintendő és mint ilyen kezelendő. 4. §, Az alaptőkét képezi az 1873. évben alkotott és Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának 29. rkgy. 880. számú, majd 24. rkgy. 1898. számú, legutóbb 621. rkgy. 1899. számú közgyűlési határozatával módosított községjegyzői nyugdij-szabályrendelet értelmében a «Tolnavármegyei községi jegyzők nyugdíjalapjának» alaptőkéje javára összegyűlt és eddig is alaptőke gyanánt kezelt összeg. Ezen alaptőke gyarapítására fordítandók : 1. A nyugdíjintézet tagjai által megválasztásuk, helyesebben a nyugdíjintézetbe történt felvételük alkalmával ezen szabályrendelet 8. 1. pontja szerint egyszer és mindenkorra fizetendő felvételi-, úgy nősülésük alkalmával a 8. §. 2. pontja értelmében fizetendő nősülési dijak. 2. Magasabb javadalmai állásba történő előlépésnél vagy a fizetés emelkedésénél a fizetéskülönbözet után ezen szabályrendelet 8. §. 4. és 5. pontja értelmében utánfizetendő felvételi és nősülési dijak. 3. A nyugdíjalap javára teendő alapítványok. 4. Kifejezetten a nyugdíjalap alaptőkéje javára történő segélyezések és rendkívüli bevételek. 5. §. A forgótőkét képezi : 1. Az alaptőke kamata: 2. A községeknek jelen szabályrendelet 7. £-a értelmében minden lélek után 8 fillérben megállapított hozzájárulása. 3. A nyugdíjintézet tagjaink a 8. §. 3-ik pontja értelmében javadalmuk 5 százalékban megállapított évi rendes hozzájárulása. 4. Magasabb javadalmai állásba történő előlépésnél vagy a fizetés emelkedésénél a fizetési különbözet után, a felvétel évéig visszamenő időre a 8. §. 4. pontja értelmében utánfizetendő évi rendes hozzájárulási dijak. 5. Okleveles jegyzők nem rendszeresített állásban szolgálati idejének jelen szabályrendelet 8. §. 5. pontja értelmében való beszámítása esetén utánfizetendő évi rendes hozzájárulási dijak. 6. Rendbírságok és büntetéspénzek. 7. A nyugdíjalap javára történő mindennemű segélyezések, állami, törvényhatósági, községi és egyéb hozzájárulások és rendkívüli bevételek, ha ezek nem kifejezetten az alaptőke avára tétettek. 8. A forgó- és tartaléktőke elégtelensége esetén a 9. §. értelmében a községek, esetleg a törvényhatóság külön hozzájárulása. 6. §. A tartaléktőkét képezi azon összeg, mely az 1874. évben létesített tolnavármegyei _ községjegyzői nyugdíjalapnak eddig összegyűlt * Közérdekű rendelkezéseire való tekintettel égés összes cselekvő vagyonából az alaptőke és az évi rendes kiadások - nyugdijak, kegydijak, segélyek, végkielégítések, kezelési és egyéb kiadások — levonása után fenmarad. Ezen tartaléktőkéhez csatolandó évenként a forgótőkének a rendes kiadások fedezése után fenmaradó összes fölöslege, viszont, ha a forgótőke évi jövedelme az évi rendes kiadások fedezésére elegendő nem volna, a hiány a tartaléktőkéből pótlandó. III. FEJEZET. Hozzájárulások a nyugdíjalaphoz. 7. Tolnavármegye minden egyes községé köteles a községnek minden egyes lakosa után évenként 8 fillérrel hozzájárulni a községjegyzői nyugdíjalaphoz. Ezen hozzájárulás mindig a legutóbbi nép- számlálás alapján, még pedig a népszámlálás évétől kezdve állapítandó meg. Ezen községi hozzájárulás, mint az állami adók minden nemét egyformán érdeklő kiadás, a községek költségvetéseibe évenkint felveendő és a községi elöljáróság által évnegyedes elő- leges részletekben az illető járás állampénztárába befizetendő. 8. §. 1. Köteles a nyugdíjintézet tagja — az eddig megválasztottak csak az esetben, ha ebbeli kötelezettségüknek eleget nem tettek volna — felvételi dij cimen a jelen szabályrendelet 21. £-a értelmében meghatározandó és beszámítandó évi javadalmazásuk 10 százalékát a megválasztás napjától számított 6 százalékos kamattal 6 hónap alatt az alaptőke javára egyszer s mindenkorra befizetni. 2. Hasonlóan köteles a nyugdíjintézet minden tagja — amennyiben ebbéli kötelezettségének eddig eleget nem tett volna - nősülési dij címén, peszámitható fizetésének 5 százalékát és pedig ha megválasztása alkalmával már nős, a választás napjától, egyébként a nősülés napjától számított 6 -százalékos kamattal 6 hónap alatt szintén az alaptőke javára egyszer és mindenkorra befizetni. 3. - Köteles ezenkívül minden eddig megválasztott és alkalmazásban álló, úgy ezután megválasztandó nyugdijintézeti tag rendes évi hozzájárulás címén jelen szabályrendelet 21. §-a szerint a nyugdij alapjául beszámítható évi fizetésének 5 százalékát évenként évnegyedes előleges részletekben a forgótőke javára befizetni. Aki a 28. szakasz értelmében egész évi fizetésével, egyenlő nyugdíjra szerzett igényt, a jogosultság időpontjától kezdve rendes évi hozzájárulást továbbra fizetni nem köteles. 4. Ha a nyugdíjintézet valamelyik tagja magasabb javadalmazásu állásra választat k meg, vagy nyugdíjba beszámítható javadalmazása bármi okból (fizetés javítás, személyi pótlék, korpótlék, földek magasabb jövedelme stb.) — emelkedik vagy emeltetik, köteles a magasabb beszámítható javadalmazás különbö- zetének 10 százalékát felvételi dij óimén, — ha nős még 5 százalékot nősülési dij címén az alaptőke javára, — ezenkívül rendes évi hozzájárulás címén a 20 §. szerint nyugdíjba beszámítható addig eltöltött összes szolgálati éveinek mindegyikére, az azon évekre meg állapítva volt évi rendes hozzájárulási százalékot a forgótőke javára, a fizetés emelkedésétől számított 6 hónap alatt kamat nélkül utánfizetni. Viszont aki kisebb javadalmazással egybekötött állásra választatik meg, vagy a kinél a nem készpénzben nyert javadalom értéke újabb becsű utján kisebb összegbe állapittatik meg, az a további évi hozzájárulást csak a kisebb javadalmazás után tartozik fizetni és nyudijigénye is a tényleg élvezett javadalom után lesz megállapítandó. Az előbb élvezett magasabb javadalom után befizetett járulékok visszatérítésének helye nincs. Jogában áll azonban a kisebb javadalma- zásu állásra megválasztott nyugdijintézeti tagnak, valamint annak, kinél a nem készpénzben nyert javadalom értéke újabb becsű utján kisebb összegben állapíttatott meg, az előbbi élvezett magasabb javadalom után már megállapítva volt hozzájárulást továbbra is fizetni, amely terjedelemben közöljük a vármegyei törvényhatóság legutóbbi esetben nyugdíjigénye is az előbb élvezett magasabb jövedelem után lesz megállapítandó, de csak azon esetben, ha ezen szándékát a kisebb javadalomra történt megválasztás, illetve a nem készpénzben nyert javadalom értékének újabb megállapítása, vagy pedig a jelen szabályrendelet életbe lépte napjától számított 6 hónap alatt a jegyzői nyugdíjra felügyelő választmánynak bejelenteni. 5. A nyugdíjintézet tagjainak jogukban áll a vármegye területén megszakítás nélkül, községjegyzői irodában, de nem rendszeresített állásban előzőleg eltöltött szolgálati idejűket 10 évre visszamenőleg beszámíttatni, de csak azon esetben, ha a jelen szabályrendelet életbe lépése napjától - az ez után megválasztandók pedig a rendszeres állásra történt megválasztásuktól számított egy éven belül azt kérik és ezen idő alatt a rendszeres állásban élvezett beszámítható- javadalom után a 3. pontban megállapított évi rendes hozzájárulást a beszámítani kért szolgálati idő minden évére 6 százalékos kamataival együtt, a forgó tőke javára utánfizetik. A kedvezméiyms beszámítás azonban csak a jegyzői oklevél keltéig terjedhet vissza. 9. §. Az ezen szabályrendelet alapján kiérdemelt nyug- és kegydij, végkielégítés, özvegyei ellátás az esedékesség napján mindenkor teljes összegében, minden levonás nélkül, csorbítatlanul kiadandó, miért is ha a községjegyzői nyugdíjalap jövedelme, forgó- és tartaléktőkéje az évi rendes kiadások — nyug- és kegydijak, végkielégítések, özvegyi ellátások, segélyezések úgy a kezelési és egyéb folyó kiadások — fedezésére elegendő nem volna, Tolnavármegye törvényhatósága az egyes években netalán mutatkozó hiány fedezéséről a 7. §-ban megállapított községi hozzájárulás emelése, vagy módosítása, esetleg a vármegye kezelése alatt álló valamely szabad alap felhasználása utján gondoskodik. 10. §. A jelen szabályrendelet 7. §-ban körülirt községi hozzájárulás úgy a nyugdijintézeti tagoknak a 8. ij. 3. pontjában meghatározott évi rendes hozzájárulása a közadók módjára, minden évnegyed első napján esedékes és az évnegyed második hónapjának 15-ik napjáig kamat nélkül fizetendő az illető járás állam- pénztárába. Ezen batáridő be nem tartása esetén az évnegyedes járulék, az egész évnegyedre számítandó 6 százalékos kamataival együtt, a közadók módjára behajtandó. A jelen szabáhuendelet 8. §. 1. es 2. pontjában körülirt felvételi- és nősiilésidij, úgy a 8. §. 4. pontja szerint a magasabb javadalomba lépés napján esedékes és hat hónap alatt kamM nélkül befizetendő és ezen határidő be nem tartása esetén az esedékesség napjától számítandó 6 százalákos kamataival együtt a közadók módjára behajtandó. • Ha a nyugijalap javára fizetendő járálé- kok a fentebb meghatározott idő alatt be nem fizettetnek, a fizetési határidő lejáratától számított 8 nap alatt az állampénztári hivatal részéről kiadott hátraléki kimutatás alapján a hátralékos felek a járási főszolgabírók által megin- tendők, — s ha a hátralékos tartozások befizetése további 8 nap alatt nem igazoltabb, az esetben a hátralékos felek ellen a közadók behajtására nézve előirt végrehajtási eljárás foganatosítandó és ez utón első sorban a hátralékos nyugdijintézeti tag fizetése foglalandó le. A nyugdijintézeti tag fizetesenek megtörtént lefoglalásáról áz illető község bírája és pénztárnoka, esetleg a kir. állampénztár a járási főszolgabíró által írásban kiadandó és vétiv mellett kézbesítendő letiltó rendelvény mellett ér- tesitendők, melyben egyúttal figyetmeztetendők, hogy a hátralékos nyugdíjalap járulék befizetésért felelősek és ha a lefoglalt fizetést mind ennek dacára kiszolgáltatják, a hátralékos feleken be nem vehető nyugdijjárulékot a község pénztára tartozik megfizetni, fenmaradván a köz- 1 ségnek a mulasztást elkövető biró es pénztár-' ; nők, ezeknek pedig a illető nyugdijintézeti tag I ellen érvényesíthető visszkereseti joga. . A 7. és 8. §-ban megállapított járulékok ■ behzetésére a felügyelő választmány rendkívüli | esetben, egy ízben 6 hónapon túl nem terjed- ! hető, halasztást engedélyezhet. közgyűlésén jóváhagyott nyugdijszabályrendeletet. A szerk.
