Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-11-05 / 45. szám
2. bírni az egész nép szükségleteinek kielégj- lése iránt. Arról lehet szó, hogy az áltató nos titkos választói jog behozatala nálunk most időszerü-e, arról is, hogy nem sérti-e a magyarság nemzeti érdekeit, de ezt a kérdést azzal a fanatikus ellenszenvvel fogadni, mint azt Tisza István teszi, inkább illenék egy erősen konzervatív hajlamú, mint liberális államlérfmnak álláspontjához. VÁRMEGYE.______ — Elvi jelentőségű határozatok. A községi közutak hálózatát megállapító, továbbá egyes utak felvételét, vagy kihagyását kimondó községi képviselő-testületi határozatok az alispánhoz minő,énkor fölterjesztendők, még akkor is, ha e határozatok ellen felebbezés nem adatott be. (Keresk. min. 19,230./1904.) — A közérdekű vasutak javitó műhelyeiben alkalmazott tanon- cokkal kötött tanonc-szerződések körül fölmerülő vitás kérdések és panaszok elbírálása nem tartozik az iparhatóságok hatáskörébe. (Keresk. min. 47,250. sz. h.) — Ipartestül etek iparüzleteknek saját nevükön való folytatására nem jogosultak. (Keresk. m. 54,911/1905.) — Csalárd bukásnak vétséggé történt helyesbítése esetén mellékbüntetés nem alkalmazható. (Kúria 1937. 1902. sz. h.) — A közvádló jelenléte a tárgyalásnál csak a főmagánvád esetében nem kötelező. (Kúria 7813/1905. sz. h.) — A bizonyítás tekintetében indítvány csak a főtárgyaláson terjeszthető elő; ha ott elmulasztatott, a semmiségi panaszban nem pótolható. — A sajtótörvény értelmében több szerző együttesen is vonható felelősségre. Szerzőség kérdését az esküdtek döntik el. (Kúria 5630/1905. sz. h.) — A belföldi sajtótermékeknek az egész ország területén való házalására az engedélyezés a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. (Belügyin. 106,647/1905.) — A fegyelmi ügyben kiküldött szolgabiró főszolgabírójával szemben csupán tényleges kiadásai megtérítését igényelheti, de napidijait nem. Ha e tekintetben köztük megegyezés nem jönne létre, az alispán illetékes határozni. (Belügyin. 98,793/1904.) — Munkakönyv kiállítása nem tagadható meg attól az egyéntől, aki előbbi munkaadójától a tanszerződés lejárta előtt lépett'ugyan ki, de munkaadója a kilépéstől számított 14 nap alatt visszavezetését nem kérte. (Belügyminiszter 56,314/1905.) ____ sz onyt féltékennyé tegyen ? Pedig még egyéb is van hátra. Van Ilmának egy igen jó barátnője, Edith, Imrédyné. Imrédy névtelen levelet kapott, hjgy a felesége megcsalja a férjét. A Korlát-utcában van egy lakása, ott szokta felkeresni szeretőjét. Imrédy kimegy a Korlát-utcába és csakugyan látni véli a feleségét. Még szerencse, hogy Ilma Edith könyörgésére elvállalja, hogy Edith nála volt egész délelőtt, holott nem volt nála és holott a Korlát-utcában van Örleyngk legénykori lakása, melyet még nem oszlatott föl. De hisz Örley egész délelőtt a képviselőházban volt; legalább Ilma,úgy tudja. De csak egy darabig; Örley nem volt a képviselőházban és ezt később Ilma is megtudja. Már a kezében van a pisztoly, drágakövektől csillogó csodaszép eszköze az enyészetnek. Ekkor lép be Örley. Védeni már nem tudja magát. Csak könyörög. Hiszen amit ő tett, nemcsak az ő bűne, az egész világé, a koré, a közfelfogásé. Ilma nem bocsát meg. És Örley felajánlja a legsúlyosabb elégtételt: nem lépi át többé felesége küszöbét és visszaadja az asz- szonynak teljes szabadságát. Ilma elfogadja : — De vigyázzon! — mondja. — Ezt az elégtételt az ön erkölcsi világrendje találta ki ! Ezentúl Ilmát és Dégent, az elutasított egykori kérőt mindenütt együtt látni. Az előkelő világ irigyli Dégent, holott valójában nincs rá oka. De Ilma eléri, a mit akar. Mindenki azt hiszi, hogy szeretőt tart és . . . azt hiszi férje is. Beleköt Dégenbe. Megverekszenek és ezáltal tiszta lesz Örleynek, a félelem és gáncs nélküli Bayard lovagnak a neve és tiszta lesz a TOLNA VARWTEG YK Gróf Zichy Gyula, pécsi püspök. Vásonkeői Zichy Gyula gróf, az ősrégi Zichy-család ivadéka, mely már sok jeles férfiút adott a hazának neveztetett, ki, pécsi püspökké. Gróf Zichy Gyula született a Zichyék ősi fészkében, a szomszédos Febértnegye nagyjángi kastélyában 1871. november 7-én. Első nevelését itt a családi körben nyerte, hol a legpatri- archálisabb magyar élet folyt. Édes apja gróf Zichy János, a magyar nábobok mintaképe, a kinek kastélya a megyei élet központja, a társadalmi és politikai nagyságok rendes találkozó 1 helye volt abban az időben. A kastély maga egy község, melynek temploma, plébániája, iskolája van és a családi élet központja. A püspök édesanya, Rhedern grófnő, a ki fenkölt lelkű, szellemes, széles látkörü, lelkes magyar nő. Gyermekei nevelését maga vette kezébe és a gyönge gyermeki szivet maga idomította kezdettől fogva, ami rendkívüli hatással volt gyermekei jövőjére. Az elemi és a gimnázium négy alsó osztályát otthonában, a négy felső gimná- ziális osztályt a székesfehérvári főgimnáziumban végezte s ott is tett érettségit. Nevelője a jeles iró és költő Kálmán Károly volt orsz. képviselő és hires műfordító volt, aki a zsoltárt zsidónyelvről fordította le magyarra versekben. A papi pályára való hivatása már a gimnáziumi évek alatt egész határozottan kifejlődött lelkében, és az érettségi vizsga letevése után néhai dr. Steiner Fülöp akkori székesfehérvári megyés püspök szívesen vette föl az egyházmegye fiatal gárdájába és tanulmányainak folytatására az insbruki jezsuita egyetemre küldötte. A jezsuiták Rómába küldötték tanulmányai befejezésére, a hol 1895 évi julius hó 25-én áldozópappá szentelték. Ekkor visszatért egyházmegyéjébe, ahol püspöke Budakeszire tette Káplánnak. A budakeszii svábok még ma is nagy lelkesedéssel beszélnek működéséről. Egy évi káp- lánoskodása után már mint egyházi censor és pápai titkos kamarás Rómába került a nemes, ifjak akadémiájára, a mely a pápa diplomácia előkészítő iskolája. Az akadémiából, a hol már föl keltette maga iránt XIII. Leó pápai érdeklődését, egyenesen a pápa környezetébe került mint szolgálattevő kamarás. Itt valóságos missiót teljesített, midőn az utóbbi években Rómában járt magyar zarándokok ciceroneje, tanácsadója és mecená'sa volt, egyúttal a magyar ! viszonyokról a szentszéket mindenkor a legalaposabban informálta. A király 1902. évben őt kiváló egyházi érdemeinek elismeréséül, bul- csi címzetes apáttá nevezte ki és itt: éri a kitüntetés, mely őt a pécsi püspöki székre emelte. Püspöki kinevezésének hire nemcsak nálunk Magyarországban, hanem Rómában is nagy örömet keltett s az uj püspököt mindenfelől elárasztották üdvözlő sürgönyökkel és felirattal, így az elsők között volt a szekszárdi rom. kath. olvasókör üdvözlő sürgönye, melyre az uj püskök rögtön szívélyes szavakban válaszolt, a szekszárdi róni- kath. néptanítók pedig felirattal üdvözölték az egyházmegye uj pásztorát. Az uj püspököt maga X. Pius pápa fogja Rómában felszentelni. Püspöki székét, mint halljuk, karácsony ünnepén fogja elfoglalni. Választások a városnál. Október hó 30-án folytatólagos tisztújító* közgyűlés volt a városnál, a melyen Dory Pál alispán elnökölt. Az ülésen 100-nál több képviselő volt jelen. A főjegyzői állásra Janos'ts Károly, Matzon Béla, az állatorvosira Halász . Gyula és Eisler Manó pályáztak. A kijelölés és titkos választás eredményekép.en főjegyzőnek 65 szavazattal Matzon Béla 59 szavazata ellenében Jawsits Károlyt, állatorvosnak pedig Eisler Manó 42 szavazata ellenében 75 szavazattal Halász Gyulát választották meg. A választást a megválasztott tisztviselők a következő szavakkal köszönték meg : Janosits Károly főjegyző beszéde : Nagyságos Alispán űr! Tekintetes Képviselőtestület! Midőn 2 év előtt abban a szerencsében részesültem, hogy Szekszárd nagyközség aljegyzőjévé megválasztattam,, hálám kifejezése mellett utaltam állásomnak tevékenységemet korlátozó. erősen határolt működési körére. S midőn ma Szekszárd r t. város főjegyzői állását vagyok szerencsés a. tekintetes képviselőtestület megtisztelő és soha eléggé meg nem hálálható bizalmából elfoglalni, szinte ugyanazon helyzetben vagyok. Mindazonáltal tudatában vagyok annak a felelősségnek, melyet a város közönsége, a megválasztatásunkban megnyilatkozott bizalom ellenszolgáltatásául, a tanács minden tagjára joggal ró azon várakozásának teljesedése tekintetében, mely a várossá átalakulás elhatározásához fűződött., Városunk fejlődéséhez, a városi szellem és városi élet kialakulásához szükséges feltetel meg van az értelmiséghez tartozók nagy számában, nemkülönben a polgári _____ 1905. november 5. fel esége is. Hiszen a párbaj olyan tapasz, mely szemlátomást hiábavaló, de mégis mindent meg tud gyógyítani. Csakhogy ez az elégtétel nem kell Ilmának, neki egyéb kell : hogy férje belássa erkölcsi felfogásának hibás v oltát. Es ezt el is éri. A párbaj előtt találkozik férjével. Megvallja neki, hogy soha meg nem csalta és, megvallja neki, hogy miért játszotta el a világ előtt az egész hosz- szu komédiát ? — Egyszerű az egész! — mondja. — Elfogadtam azt az elégtételt, melyet nekem felajánlott. Fejtetőre állítottam azt az erkölcsi világrendet, melyben ön olyan jól érezte magát. Célt értem! Most már • csakugyan kárpótolva vagyok. Ott állok a világ szemében, a hová ön juttatott . . . Kettőnk között azért van némi különbség . .. . Ön megcsalt, megszegte esküjét. Ön azért félelmes és gáncánélkiili Bayard-lovag. En ellenben csupán a látszat játékát űzve, csalfa, hűtlen asszony vagyok, a ki férjét kedvesével állítja szemközt. / Örley csakugyan megérti a helyzet képtelenségét. A párbajban megsebesül és tüstént felesége lakására viteti magát. Félig ájultan, félig ébren mondja: — Mit bánom most a fájdalmat? A pillanat gyönyöre felér minden szenvedéssel. Értelek ! Látom már a te üde, napfényes világodat, olyan szép abban minden, olyan igaz, olyan áttetsző. Mig; az én lelkem hazugság sötétjében téveleg ... — Idegláz — mondja az orvos. Nem, ez a megtérés ! — szól Ilma és oda| veti magát szerelmesen, boldogan urának, a 1 megtért bűnösnek, az immár hűvé lett férjnek ; a keblére. * * A mindvégig érdekes, úgy a mese szövés- ! ben, mint a cselekményben kiváló avatottsággal ! kidolgozott darabot, nagy tetszéssel fogadta a közönség és ritka elismeréssel a kritika. Az egymásután következő három előadásra a szin- j házat zsúfolásig megtöltő közönség többször nyílt színen felhangzó erős tapssal fejezte ki tetszését, minden felvonás után pedig 6—7-szer hívta ki a szerzőt és szereplőket. A darabot a 1 Nemzeti Színház legjobbjai játszották. P. Márkus \ Emilia művészi egyéniségének teljes erejével és bájával játszotta Ilmát, kitünően érvényre juttatván szerzőnek azt a célzatát, hogy a szenvedő, letiport fél rendszerint az asszony es hogy Örley bárónak — ennek a modern Bayard lovagnak — erkölcsi világfelfogása, amely szerint a férfi hibája a koré, amelynek jelszava az élvezet, a mámor és a gyönyör s amelyben a legerősebb is elmerül, hibás és téves. — Nem csoda, hogy ez az asszony még Bayard lovagot is megtudta téríteni, Örley bárót Császár játszotta a nála megszokott nagy művészi i telligenciával. Igen jó és bájos volt B. Len Hedvig is Edith szerepében. Remek alakit produkáltak; Gál és Rózsahegyi, de igen jól szottak még: i'izváriné,. Retkes, Mihály fi Gabányi. A darabot csütörtökön telt ház játszották negyedszer, a jövő hétre is ki var tűzve és előreláthatólag sokáig megmar Nemzeti Színház műsorán.
