Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-11-05 / 45. szám

2. bírni az egész nép szükségleteinek kielégj- lése iránt. Arról lehet szó, hogy az álta­tó nos titkos választói jog behozatala nálunk most időszerü-e, arról is, hogy nem sérti-e a magyarság nemzeti érdekeit, de ezt a kérdést azzal a fanatikus ellenszenvvel fo­gadni, mint azt Tisza István teszi, inkább illenék egy erősen konzervatív hajlamú, mint liberális államlérfmnak álláspontjához. VÁRMEGYE.______ — Elvi jelentőségű határozatok. A községi közutak hálózatát megállapító, továbbá egyes utak felvételét, vagy kihagyását kimondó köz­ségi képviselő-testületi határozatok az alispán­hoz minő,énkor fölterjesztendők, még akkor is, ha e határozatok ellen felebbezés nem adatott be. (Keresk. min. 19,230./1904.) — A közérdekű vasutak javitó műhelyeiben alkalmazott tanon- cokkal kötött tanonc-szerződések körül fölme­rülő vitás kérdések és panaszok elbírálása nem tartozik az iparhatóságok hatáskörébe. (Keresk. min. 47,250. sz. h.) — Ipartestül etek iparüzle­teknek saját nevükön való folytatására nem jogosultak. (Keresk. m. 54,911/1905.) — Csalárd bukásnak vétséggé történt helyesbítése esetén mellékbüntetés nem alkalmazható. (Kúria 1937. 1902. sz. h.) — A közvádló jelenléte a tárgyalás­nál csak a főmagánvád esetében nem kötelező. (Kúria 7813/1905. sz. h.) — A bizonyítás tekin­tetében indítvány csak a főtárgyaláson terjeszt­hető elő; ha ott elmulasztatott, a semmiségi panaszban nem pótolható. — A sajtótörvény értelmében több szerző együttesen is vonható felelősségre. Szerzőség kérdését az esküdtek döntik el. (Kúria 5630/1905. sz. h.) — A bel­földi sajtótermékeknek az egész ország területén való házalására az engedélyezés a belügyminisz­ter hatáskörébe tartozik. (Belügyin. 106,647/1905.) — A fegyelmi ügyben kiküldött szolgabiró főszolga­bírójával szemben csupán tényleges kiadásai megtérítését igényelheti, de napidijait nem. Ha e tekintetben köztük megegyezés nem jönne létre, az alispán illetékes határozni. (Belügyin. 98,793/1904.) — Munkakönyv kiállítása nem ta­gadható meg attól az egyéntől, aki előbbi munka­adójától a tanszerződés lejárta előtt lépett'ugyan ki, de munkaadója a kilépéstől számított 14 nap alatt visszavezetését nem kérte. (Belügyminiszter 56,314/1905.) ____ sz onyt féltékennyé tegyen ? Pedig még egyéb is van hátra. Van Ilmának egy igen jó barát­nője, Edith, Imrédyné. Imrédy névtelen levelet kapott, hjgy a felesége megcsalja a férjét. A Korlát-utcában van egy lakása, ott szokta fel­keresni szeretőjét. Imrédy kimegy a Korlát-ut­cába és csakugyan látni véli a feleségét. Még szerencse, hogy Ilma Edith könyörgésére el­vállalja, hogy Edith nála volt egész délelőtt, holott nem volt nála és holott a Korlát-utcában van Örleyngk legénykori lakása, melyet még nem oszlatott föl. De hisz Örley egész délelőtt a képviselőházban volt; legalább Ilma,úgy tudja. De csak egy darabig; Örley nem volt a kép­viselőházban és ezt később Ilma is megtudja. Már a kezében van a pisztoly, drágakövek­től csillogó csodaszép eszköze az enyészetnek. Ekkor lép be Örley. Védeni már nem tudja ma­gát. Csak könyörög. Hiszen amit ő tett, nem­csak az ő bűne, az egész világé, a koré, a köz­felfogásé. Ilma nem bocsát meg. És Örley fel­ajánlja a legsúlyosabb elégtételt: nem lépi át többé felesége küszöbét és visszaadja az asz- szonynak teljes szabadságát. Ilma elfogadja : — De vigyázzon! — mondja. — Ezt az elégtételt az ön erkölcsi világrendje találta ki ! Ezentúl Ilmát és Dégent, az elutasított egykori kérőt mindenütt együtt látni. Az elő­kelő világ irigyli Dégent, holott valójában nincs rá oka. De Ilma eléri, a mit akar. Mindenki azt hiszi, hogy szeretőt tart és . . . azt hiszi férje is. Beleköt Dégenbe. Megverekszenek és ezáltal tiszta lesz Örleynek, a félelem és gáncs nélküli Bayard lovagnak a neve és tiszta lesz a TOLNA VARWTEG YK Gróf Zichy Gyula, pécsi püspök. Vásonkeői Zichy Gyula gróf, az ősrégi Zichy-család ivadéka, mely már sok jeles fér­fiút adott a hazának neveztetett, ki, pécsi püs­pökké. Gróf Zichy Gyula született a Zichyék ősi fészkében, a szomszédos Febértnegye nagyjángi kastélyában 1871. november 7-én. Első nevelé­sét itt a családi körben nyerte, hol a legpatri- archálisabb magyar élet folyt. Édes apja gróf Zichy János, a magyar nábobok mintaképe, a kinek kastélya a megyei élet központja, a tár­sadalmi és politikai nagyságok rendes találkozó 1 helye volt abban az időben. A kastély maga egy község, melynek temploma, plébániája, iskolája van és a családi élet központja. A püspök édesanya, Rhedern grófnő, a ki fenkölt lelkű, szellemes, széles látkörü, lelkes magyar nő. Gyermekei nevelését maga vette kezébe és a gyönge gyermeki szivet maga idomította kez­dettől fogva, ami rendkívüli hatással volt gyer­mekei jövőjére. Az elemi és a gimnázium négy alsó osztályát otthonában, a négy felső gimná- ziális osztályt a székesfehérvári főgimnáziumban végezte s ott is tett érettségit. Nevelője a jeles iró és költő Kálmán Károly volt orsz. képviselő és hires műfordító volt, aki a zsoltárt zsidó­nyelvről fordította le magyarra versekben. A papi pályára való hivatása már a gimnáziumi évek alatt egész határozottan kifejlődött lelké­ben, és az érettségi vizsga letevése után néhai dr. Steiner Fülöp akkori székesfehérvári megyés püspök szívesen vette föl az egyházmegye fia­tal gárdájába és tanulmányainak folytatására az insbruki jezsuita egyetemre küldötte. A je­zsuiták Rómába küldötték tanulmányai befeje­zésére, a hol 1895 évi julius hó 25-én áldozó­pappá szentelték. Ekkor visszatért egyházmegyé­jébe, ahol püspöke Budakeszire tette Káplánnak. A budakeszii svábok még ma is nagy lelkese­déssel beszélnek működéséről. Egy évi káp- lánoskodása után már mint egyházi censor és pápai titkos kamarás Rómába került a nemes, ifjak akadémiájára, a mely a pápa diplomácia előkészítő iskolája. Az akadémiából, a hol már föl keltette maga iránt XIII. Leó pápai érdeklő­dését, egyenesen a pápa környezetébe került mint szolgálattevő kamarás. Itt valóságos mis­siót teljesített, midőn az utóbbi években Rómá­ban járt magyar zarándokok ciceroneje, tanács­adója és mecená'sa volt, egyúttal a magyar ! viszonyokról a szentszéket mindenkor a leg­alaposabban informálta. A király 1902. évben őt kiváló egyházi érdemeinek elismeréséül, bul- csi címzetes apáttá nevezte ki és itt: éri a ki­tüntetés, mely őt a pécsi püspöki székre emelte. Püspöki kinevezésének hire nemcsak ná­lunk Magyarországban, hanem Rómában is nagy örömet keltett s az uj püspököt mindenfelől elárasztották üdvözlő sürgönyökkel és felirattal, így az elsők között volt a szekszárdi rom. kath. olvasókör üdvözlő sürgönye, melyre az uj püskök rögtön szívélyes szavakban válaszolt, a szekszárdi róni- kath. néptanítók pedig felirat­tal üdvözölték az egyházmegye uj pásztorát. Az uj püspököt maga X. Pius pápa fogja Rómában felszentelni. Püspöki székét, mint halljuk, karácsony ünnepén fogja elfoglalni. Választások a városnál. Október hó 30-án folytatólagos tisztújító* közgyűlés volt a városnál, a melyen Dory Pál alispán elnökölt. Az ülésen 100-nál több kép­viselő volt jelen. A főjegyzői állásra Janos'ts Károly, Matzon Béla, az állatorvosira Halász . Gyula és Eisler Manó pályáztak. A kijelölés és titkos választás eredményekép.en főjegyzőnek 65 szavazattal Matzon Béla 59 szavazata ellené­ben Jawsits Károlyt, állatorvosnak pedig Eisler Manó 42 szavazata ellenében 75 szavazattal Halász Gyulát választották meg. A választást a megválasztott tisztviselők a következő szavakkal köszönték meg : Janosits Károly főjegyző beszéde : Nagyságos Alispán űr! Tekintetes Képviselőtestület! Midőn 2 év előtt abban a szerencsé­ben részesültem, hogy Szekszárd nagy­község aljegyzőjévé megválasztattam,, hálám kifejezése mellett utaltam állásomnak tevé­kenységemet korlátozó. erősen határolt működési körére. S midőn ma Szekszárd r t. város főjegyzői állását vagyok sze­rencsés a. tekintetes képviselőtestület meg­tisztelő és soha eléggé meg nem hálálható bizalmából elfoglalni, szinte ugyanazon hely­zetben vagyok. Mindazonáltal tudatában vagyok an­nak a felelősségnek, melyet a város közön­sége, a megválasztatásunkban megnyilat­kozott bizalom ellenszolgáltatásául, a tanács minden tagjára joggal ró azon várakozásá­nak teljesedése tekintetében, mely a vá­rossá átalakulás elhatározásához fűződött., Városunk fejlődéséhez, a városi szel­lem és városi élet kialakulásához szükséges feltetel meg van az értelmiséghez tartozók nagy számában, nemkülönben a polgári _____ 1905. november 5. fel esége is. Hiszen a párbaj olyan tapasz, mely szemlátomást hiábavaló, de mégis mindent meg tud gyógyítani. Csakhogy ez az elégtétel nem kell Ilmának, neki egyéb kell : hogy férje belássa erkölcsi fel­fogásának hibás v oltát. Es ezt el is éri. A pár­baj előtt találkozik férjével. Megvallja neki, hogy soha meg nem csalta és, megvallja neki, hogy miért játszotta el a világ előtt az egész hosz- szu komédiát ? — Egyszerű az egész! — mondja. — El­fogadtam azt az elégtételt, melyet nekem fel­ajánlott. Fejtetőre állítottam azt az erkölcsi világrendet, melyben ön olyan jól érezte magát. Célt értem! Most már • csakugyan kárpótolva vagyok. Ott állok a világ szemében, a hová ön juttatott . . . Kettőnk között azért van némi különbség . .. . Ön megcsalt, megszegte esküjét. Ön azért félelmes és gáncánélkiili Bayard-lovag. En ellenben csupán a látszat játékát űzve, csalfa, hűtlen asszony vagyok, a ki férjét ked­vesével állítja szemközt. / Örley csakugyan megérti a helyzet kép­telenségét. A párbajban megsebesül és tüstént felesége lakására viteti magát. Félig ájultan, félig ébren mondja: — Mit bánom most a fájdalmat? A pil­lanat gyönyöre felér minden szenvedéssel. Ér­telek ! Látom már a te üde, napfényes világodat, olyan szép abban minden, olyan igaz, olyan áttetsző. Mig; az én lelkem hazugság sötétjében téveleg ... — Idegláz — mondja az orvos. Nem, ez a megtérés ! — szól Ilma és oda­| veti magát szerelmesen, boldogan urának, a 1 megtért bűnösnek, az immár hűvé lett férjnek ; a keblére. * * A mindvégig érdekes, úgy a mese szövés- ! ben, mint a cselekményben kiváló avatottsággal ! kidolgozott darabot, nagy tetszéssel fogadta a közönség és ritka elismeréssel a kritika. Az egymásután következő három előadásra a szin- j házat zsúfolásig megtöltő közönség többször nyílt színen felhangzó erős tapssal fejezte ki tetszését, minden felvonás után pedig 6—7-szer hívta ki a szerzőt és szereplőket. A darabot a 1 Nemzeti Színház legjobbjai játszották. P. Márkus \ Emilia művészi egyéniségének teljes erejével és bájával játszotta Ilmát, kitünően érvényre juttatván szerzőnek azt a célzatát, hogy a szen­vedő, letiport fél rendszerint az asszony es hogy Örley bárónak — ennek a modern Bayard lovagnak — erkölcsi világfelfogása, amely sze­rint a férfi hibája a koré, amelynek jelszava az élvezet, a mámor és a gyönyör s amelyben a legerősebb is elmerül, hibás és téves. — Nem csoda, hogy ez az asszony még Bayard lova­got is megtudta téríteni, Örley bárót Császár játszotta a nála megszokott nagy művészi i telligenciával. Igen jó és bájos volt B. Len Hedvig is Edith szerepében. Remek alakit produkáltak; Gál és Rózsahegyi, de igen jól szottak még: i'izváriné,. Retkes, Mihály fi Gabányi. A darabot csütörtökön telt ház játszották negyedszer, a jövő hétre is ki var tűzve és előreláthatólag sokáig megmar Nemzeti Színház műsorán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom