Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-10-22 / 43. szám

1 4G5. október 22. 4. — Uj ezredparancsnok. A 44. gyal. ezred parancsnokát, Seiht Gottfried ezredest az 56. gyalog dandár parancsnokává nevezte ki a ki­rály, mig a somogymegyei háziezred parancs­nokságát HausJca Ottó ezredes, a Terezianum katonai akadémi tanára veszi át. — Katonai hírek. Vizeld Tállián Zsigmond, a debreceni 3-ik honvéd gyalogezred I-ső oszt. századosa jeles és eredményteljes csapatszol­gálata elismeréséül a katonai érdemkeresztet kapta; Jenöfi Izsó és Nagy Ferenc, pécsi 19-ik honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadnagyok védkötelezettségök teljesítése után a honvédség kötelékéből elbocsátattak. — Halálozások. Barna Bertalan kir. mérnök szép fiatal felesége, Boross Sára, néhai Boross Gyulának, a Schell József báró féle uradalom volt intézőjének leánya, életének tavaszán, 25 éves korában Déván meghalt, ahonnét hült tetemét Szekszárdra szállították és f. hó 17-én óriási részvét mellett kisérék utolsó útjára. Bánkódó férjén kívül két kis gyermeke, édes anyja, nővére és fivére gyászolják az elhunytat. — Molnár Lajos tamásii kir. járásbirósági írnok í. hó 14-én Szekszárdon a Ferenc-közkórházban 42 éves korában elhunyt. — Özvegy Szondy Istvánná született Máchán Mária, Szondy István szekszárdi gyógyszerész édesanyja, életének 81-ik évében szerdán végelgyengülésben meghalt Pak­son. Hült tetemét pénteken délután 3 órakor tették örök nyugalomra az ottani családi sír­boltba. Az engesztelő szentmisék Pakson és Szek­szárdon tartattak meg szombaton reggel 7x/2 órakor. A gyászszertartást Streicher József paksi apát-plébános végezte nagy segédlettel a gyá­szoló család és nagyszámú ismerősök részvételé­vel. — A szekszárdi kereskedő világ egyik köz- tiszteletben álló, puritán jellemű tagja: Ferdinand József, a Ferdinand Antal és fiai cég tulajdonosa, f. hó 15-én rövid betegség után elhunyt. El- hunytát özvegye született Pajor Viktória, fiai : Ferdinand János szekszárdi pénzügyig, szám- vizsgáló, és Ferdinánd Lajos tengerész-mérnök, menyei és unokái gyászolják. Temetése f. hó 17-én nagy részvét mellett ment végbe, a be- szentelést Wosinsky Mór apát végezte. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Özv. Ferdi­nánd Józsefné szül. Pajor Viktória mint neje, Ferdinánd János és neje szül. Horváth Józsa, Ferdinánd Lajos és neje szül. Pajor Margit mint gyermekei és menyei, Ferdinánd Tibor és Fer­dinánd Margit mint unokái úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják a forrón szerető férj, a gondos atya, nagyatya és kedves rokon : Fer­dinánd Józsefnek folyó hó 15-én történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 17-én d. u. 4 órakor fognak a gyászházban a róm. kath. hitvallás szerint beszenteltetni és az alsóvárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 18-án reggel 8 órakor fog a belvárosi plébánia-temp­lomban az Egek Urának bemutattatni. Szekszárd, 1905. évi október hó 15-én. Áldás és béke leng­jen hamvai felett! — Ipartestületi ülés. A szekszárdi általános ipartestület elöljárói, f. hó 16-án ülést tartottak. Az ülés tárgyát képezte a főszolgabírói hivatal átirata, amennyiben bejelenti az ipartestületnek, hogy Szekszárd r. t. várossá való átalakulása óta a törvény értelmében megszűnt felettes ható­sága lenni. Ugyanezen okból mondott le Kovács Dávid polg. isk. tanár, iparhatósági biztosi állásáról, melyet 15 éven keresztül a legnagyobb megelégedésre töltött be. Az ülés úgy a főszol­gabírói hivatal, mint Kovács Dávid volt iparha­tósági biztosnak a testület érdekében kifejtett működésűkért, köszönetét nyilvánította. Több apróbb folyó ügy intéztetett még el ugyanez alkalommal. — Megváltoztatott hivatalos órák. A szek­szárdi kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál a lelek számára a hivatalos órák a következő­képpen állapíttattak meg. Vasár- és ünnepna- 1 pokon d. e 9—11 óráig, köznapokon d. e. 9—I 1 óráig, d. u. 2-3-ig. Hetivásárkor d. e. 9—12-ig, d. u. 2—3-ig. Oszágos vásárok alkalmával d. e. 9—12-ig és d. u. 2—4 óráig. — Uj hivatalszolga. Kóbor János elhalálo­zása folytán a völgységi járás főbírói hivatalá­hoz hivatalszolgává az alispán Dömötör József belaci lakost nevezte ki. — A kivándorlás Tolnavármegye területén a lefolyt szeptember hónapban csekély emel­kedést mutat. Beadatott 65 útlevél kérelem, ki­adatott 67 útlevél és pedig 26 Amerikába, 30 Németországba, 4 Romániába, 4 egész Európára, 1 Szerbiába, 1 Svájcba és 1 Franciaországba. Tanulmányútra ment 3. Az útlevelet elnyertek között volt önálló férfi 6, kiskorú fiú 7, férj a családja nélkül 22, férj a családjával 5, 5 felnőtt és 7 kiskorú kíséretében, kiskorú leány volt 3, önálló nő 4, I felnőtt kíséretében, nő a férje után ment 23, 19 kiskorú kíséretében. Az egész­ből kivándorlónak tekinthető 23, 3 felnőtt és 26 kiskorú kíséretében. A vármegye egyes köz­ségeiből adott: Bátaapáti 7, Bátaszék, Tolna 5, Felsőireg, Váralja 4, Kánya, Majos, Szekszárd 3, Gyönk, Hant, Kismányok, Mucsfa, Németkér, ! Paks, Pincehely, Szárazd 2, Alsónána, Bikács, Bonyhád, Börzsöny, Dunaföldvár, Duzs, Felső­nyék, Felsőnána, Győré, Izmény, KoppányszántÓ, Kistormás, Kalaznó, Kéty, Kocsola, Mőcsény, Medina, Nagymányok, Simontornya, Tevel, Ud­vari, Varsád 1 — 1 kivándorlót. Külföldről kére­tett 2 útlevél. — Török versek magyarul. A török nyelv­nek tanulmányozása egyre nagyobb tért hódit hazánkban és ez helyesen is van igy, mert kétségtelen dolog, hogy a magyar nyelv szó­kincsének igen tetemes része, mintegy kéthar­mada, török rokonságot és vonatkozást mutat, I (habár más részről a finn-ugor rokonság is két- < ségtelen) és e török rokonság tanulmányozása j a magyar őstörténetre úgy faji, mint művelő- j dési szempontból csak előnyös lehet, amint azt j Vámbéty és követőinek nagyszabású művei és 1 tanulmányai igazolják. Vámbéry iskolájához tar- i tozik Mészáros Gyula is, egy baranyamegyei származású bölcsészethallgató, aki a keleti nyel­vek tanulványozására szentelte életét és az Akadémia támogatása mellett a múlt évben tanulmányutat tett a keletre. Tanulmányutjában az ozmán-török népies irodalom gyöngyeiből és a török költők műveiből egy kötetre valót gyűjtött és azt «Fuad Eminuddin» török irói név alatt egy kötetben «Cipruslombok alatt» címmel sajtó alá rendezi itthon. A 7—8 ívnyi kötet előfizetési ára 2 korona, amely összeg a szerző: Mészáros Gyula címére e hó 25-éig Szalántára (Baranyamegye) küldendő, ahol a szerző családja körében tartózkodik és ahonnan rövid idő alatt újabb keleti tanulmányútra megy. Szerzőt és művét a legmelegebben ajánljuk olvasó közönségünk támogatására. — A becsapott grófnő Anderle József ka- kasdi plébános levelet irt a Newyork Germania biztosító-társaság budapesti igazgatóságának s megkérdezte, hogy özvegy Friderici Rudolfné, született Valvin grófnő belaci birtokos harminc­ezer forint erejéig biztosithatja-e az életét. A biztosító-társaság táviratilag felelt levelére, a melyben az állott, hogy elküldik hozzá Bányai Adolf titkárt, akit melegen ajánlanak figyelmébe. A táviratot maga Bányai, a társaság ügynöke, adta föl-, aki azután azzal a hitegetéssel élt, hogy ha a grófnő életét biztosítja, harmincezer forint kölcsönt eszközöl ki számára, s ezért ötven forint külön jutalmat is kapott a grófnőtől, a províziót nem is számítva. Mivel azonban a Germania kölcsönök adásával nem foglalkozik, a kárvallott grófnő panaszára, a budapesti tör­vényszék, csalás büntette miatt egy évi börtönre ítélte Bányai Antalt, akinek büntetését a királyi tábla hét hónapra szállította le, semmiségi pana­szát pedig a Kúria elutasította. Az elitéltnek sikerült kijárnia a pörujitást, amelynek során a törvényszék csalás kísérletének vétsége miatt két heti fogházra Ítélte a vádlottat, akit a tábla fölmentett. A főügyészség semmiségi panaszával ma foglalkozott a Kúria s mind a két alsóbb bíróság ítéletét megsemmisítette s Bányai Antal két hónapi börtönre ítélte. Letartóztatott csendőr. Csányi József volt simontornyai csendőrörmestert, aki egy nála felejtett lopási ügyben a lefoglalt lopott pénzt elsikkasztotta, f. hó 18-án délután az alcsuthi csendőrség letartóztatta és Szekszárdra kisérte, mert bejelentett lakását elhagyta és ismeretlen helyen tartózkodott. ""'GUVá RJKLKG L Üi. — Hihetetlen földárak. Hogy mily nagy megyénk egyes vidékein a földéhség és hogy ennek következtében mily magas árakat fizetnek a nép fiai az ingatlanokért, bizonyítja — a sok közszájon forgó adat mellett a györkönyiek pél­dája. Györköny nagyobb községeink közé tar­tozik, közel 3000 németajkú lakossal, akik azon­ban erősen magyarosodnak és szorgalmuk, ta­karékosságuk, no meg jó bortermő szöllőik után szépen gazdagodnak is. A község határá­ban 15 urasági birtok volt, kisebb-nagyobb ter­jedelemben, többek között a Kapuvári, Bognár. Meszlényi, Petrás, Kurc, Salamon, Moravcsik stb. féle birtokok. Ezeket a birtokokat 48 óta egy­másután megvásárolták a györkönyi gazdák. Az utolsó, a tizenötödik ilyen birtokot: a Gold- stein-félét a napokban vette meg egy tehetős elöljáró, 160 kis holdat, holdját 860 koronáért> ami aránytalanul magas ár. Ebből a tényből is kitetszik, hogy az apró nemesi és középbirtok­nak legszívesebb vevője a földműves paraszt­ság, mely semmi árat nem sokai, csakhogy föld­területeit szaporíthassa, avagy hogy földbirtok­hoz jusson; De ez a körülmény egyúttal a györ­könyiek vagyonosodását is mutatja és ezt a vagyonosodást szorgalmukon és takarékosságu­kon kívül az is fokozza, hogy a tengeren túlról nagy összegeket küldenek haza és hoznak vissza magukkal. Hogy mily becses előttük az ingatlan és mennyire nem sajnálják érette a pénzt, mutatja, az a legújabb eset, hogy egy falusi paraszt ház,, a hozzá tartozó 1000 öles szőlővel, 2000 öles belsőséggel és egy külön álló kis prés házzal 20200 koronáért kelt el árverésen. Abnormális viszonyok ezek és a baj az, hogy a nagy föld­éhség miatt igy van ez az egész országban. A nép kénytelen árán felül fizetni meg az ingat­lanokat. Ezeken a viszás állapotokon csak okos telepítési politikával lehet segíteni. A népnek le­hetővé kell tenni, hogy földbirtokot szerezhes­sen, bérbe, vagy örök tulajdonul. Akkor majd nem vándorol ki a hazából. — A falurossza. Decsen f. ho 8-án Nellcr József vérszomjas természete utcai verekedéssel élénkítette a falu csendjét. Összeverekedett Sea- lódi Istvánnal és László Jánossal. Előbbit egy baltával sebesitette meg súlyosan s mikor azt tőle elvették, kést rántott, a mivel Lászlót szúrta meg veszélyesen. Ezalatt az összecsődült nép rávetette magát a falurosszára, miközben László. János bosszút lihegve oldalba szúrta Nellert. Mindkettőt följelentették a szekszárdi járásbí­róságnál. — Kózrekerült betöröbanda. Még élénk em­lékezetünkben van néhány kereskedésnek pár nap előtt történt kifosztása. Azóta a legerélye­sebb nyomozással sem sikerült a betörők ki­létét megállapítani. Múlt szombaton végre a. véletlen kézrekeritett egy bandát. A múlt szom­baton délben a piac körül föltűnt három isme­retlen, jól öltözött férfi alakja. Először a tem­plom körül ólálkodtak, majd meg Mehrwert Lajos boltját vették szemügyre. Sulzer Oszkár kereskedő szemmel kisérte a gyanús alakokat s végre figyelmeztette az egyik rendőrt a három jőmadárra. A rendőr igazolásra szólította fel őket. Erre ők gorombáskodással feleltek s ha nincsenek közvetlen a városház előtt, úgy még megugranak, a rendőr körmei közül. így azon­ban két csendőr közbejöttével sikerült őket le­tartóztatni. Az egyik Puskás Ferenc kispesti betonmunkásnak, a másik Noviczki József dföldvári szobrásznak s a harmadik Tóth József szintén dunaföldvári mészárosnak mondta magát. Meg- motozásukkor több ékszert, aranyórát, láncot, vésőt, tolvajkulcsokat stb. találtak náluk. A három jóbarát átkozottul tagad mindent, pedig valószínűleg különböző városokban elkövetett betörések és lopások terhelik őket. — A korai hideg áldozatai. A korán be­köszöntött éjjeli hidegek ismét megkapták a maguk áldozatjait. Az egyik Krausz Antal vár­dombi utkaparó, kit a decsi szőlőhegyen f. hó 18-án reggel megfagyva találtak meg. A másik egy szegény, ismeretlen öreg asszony, kit a tolnai határban leltek meg egészen megdermedve. Bevitték a szegényházba, hol, anélkül, hogy magához tért volna meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom