Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-10-22 / 43. szám

1 4G5. október 22.

4.

— Uj ezredparancsnok. A 44. gyal. ezred parancsnokát, Seiht Gottfried ezredest az 56. gyalog dandár parancsnokává nevezte ki a király, mig a somogymegyei háziezred parancsnokságát HausJca Ottó ezredes, a Terezianum katonai akadémi tanára veszi át.

— Katonai hírek. Vizeld Tállián Zsigmond, a debreceni 3-ik honvéd gyalogezred I-ső oszt. századosa jeles és eredményteljes csapatszolgálata elismeréséül a katonai érdemkeresztet kapta; Jenöfi Izsó és Nagy Ferenc, pécsi 19-ik honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadnagyok védkötelezettségök teljesítése után a honvédség kötelékéből elbocsátattak.

— Halálozások. Barna Bertalan kir. mérnök szép fiatal felesége, Boross Sára, néhai Boross Gyulának, a Schell József báró féle uradalom volt intézőjének leánya, életének tavaszán, 25 éves korában Déván meghalt, ahonnét hült tetemét Szekszárdra szállították és f. hó 17-én óriási részvét mellett kisérék utolsó útjára. Bánkódó férjén kívül két kis gyermeke, édes anyja, nővére és fivére gyászolják az elhunytat. — Molnár Lajos tamásii kir. járásbirósági írnok í. hó 14-én Szekszárdon a Ferenc-közkórházban 42 éves korában elhunyt. — Özvegy Szondy Istvánná született Máchán Mária, Szondy István szekszárdi gyógyszerész édesanyja, életének 81-ik évében szerdán végelgyengülésben meghalt Pakson. Hült tetemét pénteken délután 3 órakor tették örök nyugalomra az ottani családi sírboltba. Az engesztelő szentmisék Pakson és Szekszárdon tartattak meg szombaton reggel 7x/2 órakor. A gyászszertartást Streicher József paksi apát-plébános végezte nagy segédlettel a gyászoló család és nagyszámú ismerősök részvételével. — A szekszárdi kereskedő világ egyik köz- tiszteletben álló, puritán jellemű tagja: Ferdinand József, a Ferdinand Antal és fiai cég tulajdonosa, f. hó 15-én rövid betegség után elhunyt. El- hunytát özvegye született Pajor Viktória, fiai : Ferdinand János szekszárdi pénzügyig, szám- vizsgáló, és Ferdinánd Lajos tengerész-mérnök, menyei és unokái gyászolják. Temetése f. hó 17-én nagy részvét mellett ment végbe, a be- szentelést Wosinsky Mór apát végezte. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Özv. Ferdinánd Józsefné szül. Pajor Viktória mint neje, Ferdinánd János és neje szül. Horváth Józsa, Ferdinánd Lajos és neje szül. Pajor Margit mint gyermekei és menyei, Ferdinánd Tibor és Ferdinánd Margit mint unokái úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják a forrón szerető férj, a gondos atya, nagyatya és kedves rokon : Ferdinánd Józsefnek folyó hó 15-én történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 17-én d. u. 4 órakor fognak a gyászházban a róm. kath. hitvallás szerint beszenteltetni és az alsóvárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 18-án reggel 8 órakor fog a belvárosi plébánia-templomban az Egek Urának bemutattatni. Szekszárd, 1905. évi október hó 15-én. Áldás és béke lengjen hamvai felett!

— Ipartestületi ülés. A szekszárdi általános ipartestület elöljárói, f. hó 16-án ülést tartottak. Az ülés tárgyát képezte a főszolgabírói hivatal átirata, amennyiben bejelenti az ipartestületnek, hogy Szekszárd r. t. várossá való átalakulása óta a törvény értelmében megszűnt felettes hatósága lenni. Ugyanezen okból mondott le Kovács Dávid polg. isk. tanár, iparhatósági biztosi állásáról, melyet 15 éven keresztül a legnagyobb megelégedésre töltött be. Az ülés úgy a főszolgabírói hivatal, mint Kovács Dávid volt iparhatósági biztosnak a testület érdekében kifejtett működésűkért, köszönetét nyilvánította. Több apróbb folyó ügy intéztetett még el ugyanez alkalommal.

— Megváltoztatott hivatalos órák. A szekszárdi kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál a lelek számára a hivatalos órák a következőképpen állapíttattak meg. Vasár- és ünnepna- 1 pokon d. e 9—11 óráig, köznapokon d. e. 9—I 1 óráig, d. u. 2-3-ig. Hetivásárkor d. e. 9—12-ig, d. u. 2—3-ig. Oszágos vásárok alkalmával d. e.

9—12-ig és d. u. 2—4 óráig.

— Uj hivatalszolga. Kóbor János elhalálozása folytán a völgységi járás főbírói hivatalához hivatalszolgává az alispán Dömötör József belaci lakost nevezte ki.

— A kivándorlás Tolnavármegye területén a lefolyt szeptember hónapban csekély emelkedést mutat. Beadatott 65 útlevél kérelem, kiadatott 67 útlevél és pedig 26 Amerikába, 30 Németországba, 4 Romániába, 4 egész Európára,

1 Szerbiába, 1 Svájcba és 1 Franciaországba. Tanulmányútra ment 3. Az útlevelet elnyertek között volt önálló férfi 6, kiskorú fiú 7, férj a családja nélkül 22, férj a családjával 5, 5 felnőtt és 7 kiskorú kíséretében, kiskorú leány volt 3, önálló nő 4, I felnőtt kíséretében, nő a férje után ment 23, 19 kiskorú kíséretében. Az egészből kivándorlónak tekinthető 23, 3 felnőtt és 26 kiskorú kíséretében. A vármegye egyes községeiből adott: Bátaapáti 7, Bátaszék, Tolna 5, Felsőireg, Váralja 4, Kánya, Majos, Szekszárd 3, Gyönk, Hant, Kismányok, Mucsfa, Németkér, ! Paks, Pincehely, Szárazd 2, Alsónána, Bikács, Bonyhád, Börzsöny, Dunaföldvár, Duzs, Felsőnyék, Felsőnána, Győré, Izmény, KoppányszántÓ, Kistormás, Kalaznó, Kéty, Kocsola, Mőcsény, Medina, Nagymányok, Simontornya, Tevel, Udvari, Varsád 1 — 1 kivándorlót. Külföldről kéretett 2 útlevél.

— Török versek magyarul. A török nyelvnek tanulmányozása egyre nagyobb tért hódit hazánkban és ez helyesen is van igy, mert kétségtelen dolog, hogy a magyar nyelv szókincsének igen tetemes része, mintegy kétharmada, török rokonságot és vonatkozást mutat, I (habár más részről a finn-ugor rokonság is két- < ségtelen) és e török rokonság tanulmányozása j a magyar őstörténetre úgy faji, mint művelő- j dési szempontból csak előnyös lehet, amint azt j Vámbéty és követőinek nagyszabású művei és 1 tanulmányai igazolják. Vámbéry iskolájához tar- i tozik Mészáros Gyula is, egy baranyamegyei származású bölcsészethallgató, aki a keleti nyelvek tanulványozására szentelte életét és az Akadémia támogatása mellett a múlt évben tanulmányutat tett a keletre. Tanulmányutjában az ozmán-török népies irodalom gyöngyeiből és a török költők műveiből egy kötetre valót gyűjtött és azt «Fuad Eminuddin» török irói név alatt egy kötetben «Cipruslombok alatt» címmel sajtó alá rendezi itthon. A 7—8 ívnyi kötet előfizetési ára 2 korona, amely összeg a szerző: Mészáros Gyula címére e hó 25-éig Szalántára (Baranyamegye) küldendő, ahol a szerző családja körében tartózkodik és ahonnan rövid idő alatt újabb keleti tanulmányútra megy. Szerzőt és művét a legmelegebben ajánljuk olvasó közönségünk támogatására.

— A becsapott grófnő Anderle József ka- kasdi plébános levelet irt a Newyork Germania biztosító-társaság budapesti igazgatóságának s megkérdezte, hogy özvegy Friderici Rudolfné, született Valvin grófnő belaci birtokos harmincezer forint erejéig biztosithatja-e az életét. A biztosító-társaság táviratilag felelt levelére, a melyben az állott, hogy elküldik hozzá Bányai Adolf titkárt, akit melegen ajánlanak figyelmébe.

A táviratot maga Bányai, a társaság ügynöke, adta föl-, aki azután azzal a hitegetéssel élt, hogy ha a grófnő életét biztosítja, harmincezer forint kölcsönt eszközöl ki számára, s ezért ötven forint külön jutalmat is kapott a grófnőtől, a províziót nem is számítva. Mivel azonban a Germania kölcsönök adásával nem foglalkozik, a kárvallott grófnő panaszára, a budapesti törvényszék, csalás büntette miatt egy évi börtönre ítélte Bányai Antalt, akinek büntetését a királyi tábla hét hónapra szállította le, semmiségi panaszát pedig a Kúria elutasította. Az elitéltnek sikerült kijárnia a pörujitást, amelynek során a törvényszék csalás kísérletének vétsége miatt két heti fogházra Ítélte a vádlottat, akit a tábla fölmentett. A főügyészség semmiségi panaszával ma foglalkozott a Kúria s mind a két alsóbb bíróság ítéletét megsemmisítette s Bányai Antal két hónapi börtönre ítélte.

Letartóztatott csendőr. Csányi József volt simontornyai csendőrörmestert, aki egy nála felejtett lopási ügyben a lefoglalt lopott pénzt elsikkasztotta, f. hó 18-án délután az alcsuthi csendőrség letartóztatta és Szekszárdra kisérte, mert bejelentett lakását elhagyta és ismeretlen helyen tartózkodott.

""'GUVá RJKLKG L Üi.

— Hihetetlen földárak. Hogy mily nagy megyénk egyes vidékein a földéhség és hogy ennek következtében mily magas árakat fizetnek a nép fiai az ingatlanokért, bizonyítja — a sok közszájon forgó adat mellett a györkönyiek példája. Györköny nagyobb községeink közé tartozik, közel 3000 németajkú lakossal, akik azonban erősen magyarosodnak és szorgalmuk, takarékosságuk, no meg jó bortermő szöllőik után szépen gazdagodnak is. A község határában 15 urasági birtok volt, kisebb-nagyobb terjedelemben, többek között a Kapuvári, Bognár. Meszlényi, Petrás, Kurc, Salamon, Moravcsik stb. féle birtokok. Ezeket a birtokokat 48 óta egymásután megvásárolták a györkönyi gazdák. Az utolsó, a tizenötödik ilyen birtokot: a Gold- stein-félét a napokban vette meg egy tehetős elöljáró, 160 kis holdat, holdját 860 koronáért> ami aránytalanul magas ár. Ebből a tényből is kitetszik, hogy az apró nemesi és középbirtoknak legszívesebb vevője a földműves parasztság, mely semmi árat nem sokai, csakhogy földterületeit szaporíthassa, avagy hogy földbirtokhoz jusson; De ez a körülmény egyúttal a györkönyiek vagyonosodását is mutatja és ezt a vagyonosodást szorgalmukon és takarékosságukon kívül az is fokozza, hogy a tengeren túlról nagy összegeket küldenek haza és hoznak vissza magukkal. Hogy mily becses előttük az ingatlan és mennyire nem sajnálják érette a pénzt, mutatja, az a legújabb eset, hogy egy falusi paraszt ház,, a hozzá tartozó 1000 öles szőlővel, 2000 öles belsőséggel és egy külön álló kis prés házzal 20200 koronáért kelt el árverésen. Abnormális viszonyok ezek és a baj az, hogy a nagy földéhség miatt igy van ez az egész országban. A nép kénytelen árán felül fizetni meg az ingatlanokat. Ezeken a viszás állapotokon csak okos telepítési politikával lehet segíteni. A népnek lehetővé kell tenni, hogy földbirtokot szerezhessen, bérbe, vagy örök tulajdonul. Akkor majd nem vándorol ki a hazából.

— A falurossza. Decsen f. ho 8-án Nellcr József vérszomjas természete utcai verekedéssel élénkítette a falu csendjét. Összeverekedett Sea- lódi Istvánnal és László Jánossal. Előbbit egy baltával sebesitette meg súlyosan s mikor azt tőle elvették, kést rántott, a mivel Lászlót szúrta meg veszélyesen. Ezalatt az összecsődült nép rávetette magát a falurosszára, miközben László. János bosszút lihegve oldalba szúrta Nellert. Mindkettőt följelentették a szekszárdi járásbíróságnál.

— Kózrekerült betöröbanda. Még élénk emlékezetünkben van néhány kereskedésnek pár nap előtt történt kifosztása. Azóta a legerélyesebb nyomozással sem sikerült a betörők kilétét megállapítani. Múlt szombaton végre a. véletlen kézrekeritett egy bandát. A múlt szombaton délben a piac körül föltűnt három ismeretlen, jól öltözött férfi alakja. Először a templom körül ólálkodtak, majd meg Mehrwert Lajos boltját vették szemügyre. Sulzer Oszkár kereskedő szemmel kisérte a gyanús alakokat s végre figyelmeztette az egyik rendőrt a három jőmadárra. A rendőr igazolásra szólította fel őket. Erre ők gorombáskodással feleltek s ha nincsenek közvetlen a városház előtt, úgy még megugranak, a rendőr körmei közül. így azonban két csendőr közbejöttével sikerült őket letartóztatni. Az egyik Puskás Ferenc kispesti betonmunkásnak, a másik Noviczki József dföldvári szobrásznak s a harmadik Tóth József szintén dunaföldvári mészárosnak mondta magát. Meg- motozásukkor több ékszert, aranyórát, láncot, vésőt, tolvajkulcsokat stb. találtak náluk. A három jóbarát átkozottul tagad mindent, pedig valószínűleg különböző városokban elkövetett betörések és lopások terhelik őket.

— A korai hideg áldozatai. A korán beköszöntött éjjeli hidegek ismét megkapták a maguk áldozatjait. Az egyik Krausz Antal várdombi utkaparó, kit a decsi szőlőhegyen f. hó

18-án reggel megfagyva találtak meg. A másik egy szegény, ismeretlen öreg asszony, kit a tolnai határban leltek meg egészen megdermedve. Bevitték a szegényházba, hol, anélkül, hogy magához tért volna meghalt.