Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-10-08 / 41. szám
19o5. október 8. ható s a megállapított díj 5 korona fenntartandó volna. Valamint változás nélkül fentartandó a másodpéldányokért megállapított díj, vagyis az első példány munkadijának fele része. 2, pontban egyébb szolgálati szerződésekért a munkadijat 80 fill, helyett 1 koronában. a 4. pont utolsó bekezdésében a szerződés másodpéldányaiért ivenként 50 fillérben megállapított munkadij helyett, az első példányokért megállapított munkadij felét; az 5. pont adóslevelek tételénél 50 koronáig dijat nem kérünk, 50—600 koronáig összevont tételeknél azonban a dijat 1 koronában kérjük megállapítani, mig a további fokozatos tételek után a megállapított dij változatlanul meghagyandó volna. 8) pont vázrajzokért a munkadijat az első birtokrészlet után 50 fül helyett 1 koronában minden további birtokrészletért pedig 50 fillérben kérjük megszabni, valamint az összes e címen követelhető dijat 2 koronáról 10 koronára kérjük fölemelni. a 9) pont alatti telekkönyvi kérvényért 3 korona helyett 4 koronát kérünk megállapítani, mégis azon hozzáadással, hogy ha egy kérvényben több telekkönyvi jog bejegyzése kéretik, a dij minden további nyilvánkönyvi jog bejegyzése után 1 koronával emelkedjék. Végre kérjük a 15 pont alatt magán levelek írásáért megállapított 50 fii. dijat teljesen törölni, mert azoknak díjazására igényt nem tartunk. 8. Indítvány a községi pénztár kezelés és számvitelről szóló szabályrendelet némely szakaszának módosítása tárgyában. A közgyűlés egyhangúlag hozott határozatként kimondja, hogy kérvényt intéz Tolnavármegye tekintetes törvényhatósági bizottságához az iránt, hogy a községi pénztári kezelés és számvitelről szóló vármegyei szabályrendeletet akként módosítsa, hogy a községi számadások beterjesztésének határideje minden év május 31-ére legyen kitűzve, mert az uj év tájékán minden évben beálló munkatorlódás mellett a községi számadást február végéig közszemlére kitenni, letárgyalni és beterjeszteni merő képtelenség, lehetetlen. 9. Pestmegyei jegyzői egylet, indítványa a vármegyei számvevőség és pénztárkezelés visz- szaállitása iránt. A közgyűlés a Pestmegyei jegyzői egylet indítványát egész terjedelmében helyesli, azt magáévá teszi és pártoló véleménynyel felterjeszteni határozta, mégis az indítvány indokolását még kibővitendőnek tartjá a gyámpénztárak kezelésének kérdésével. Ugyanis a gyámpénztárak kezelése az uj rend mellett oly nehézkes, hogy a gyámpénztári adósok sorban visszafizetik kölcsöneiket, aminek következménye, hogy Tolnavármeg\-e árvái a megyei kezelés mellett élvezett 5'4 százalék helyett ma csak 4'4 százalék kamatot kapnak, amely kamat, ha az adósok visszafizetése oly arányban szaporodik, mint eddig, a közel jövőben 4 százalék alá fog szállni. 10. Szvidniki (Sárosmegye) körjegyző kérelme anyagi segélyért. A tűzkárt szenvedett szvidniki körjegyző kérelmét, hogy részére az egyleti pénztárból segély adassék, a közgyűlés — tekintettel az egyleti pénztár nagyon is szerény anyagi viszonyaira — nem teljesíthette, mégis határozatként kimondja, hogy az elnök szerezzen magának meggyőződést a kár nagyságáról és a károsult vagyoni viszonyairól és ha a segélyezés szükségét látja, indítson gyűjtést a károsult javára az egylet tagjai között. 11. Országos központi jegyzői egylet folyó évi jubiláló közgyűlésére megbízottak kiküldésé. A közgyűlés az országos központi jegyzői egylet ez évi közgyűlésére az egylet képviseletére Kerbolt István egyleti elnököt, úgy a saját költségén utazó Niefergall Nándor duna- földvári jegyzőt egyleti tagokat, küldi ki. Ugyanezen alkalommal a jubiláló közgyűlés ünnepély rendező bizottságának azon kérelmét, hogy a jubileum ünnnepség költségeire a Tolnavármegyei községi és körjegyzők egylete is adakozzék, a közgyűlés teljesíthetőnek nem találta. 12. Hitter Béla kalaznói jegyző bejelentése az egyletbőli kilépésről. A közgyűlés a kilépést tudomásul veszi azzal, hogy a kilépő joga és kötelezettsége 1905 december 31-én szűnik meg. 13. Kö:ponti járási jegyzői egylet megalakulásának bejelentése. Egyleti elnök bejelenti, hogy Tolna ármegye központi járásában is a járási jegyzői egyiet Purth Adolf bátai jegyző elnöksége alatt megalakult és igy most Tolnavármegye minden járásában van járási jegyző egylet. A közgyűlés a bejelentést örvendetes tudomásul veszi. Egyéb tárgy nem lévén, a közgyűlés be- rekesztetett. --- Kmft. Klimes Antal s. k. Kerbolt István s. k. eyyleti I. jegyző. egyleti elnök. TOLNA VÁRMEGYE. Előfizetési felhívás! 1905. évi október hó 1-vel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. - Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetősök lejárt, — felkérjük, liog’y az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, bogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési feltételek : Egész évre . • • 12 korona. Fél „ ... tt Negyed évre . 3 Hazafias tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap kiadóhivatala. HÍREK. — A király névnapja. Október hó 4-én a király nevenapján a szekszárdi belvárosi templomban ünnepélyes nagymise volt, melyet Wosinsky Mór apát-plebános végzett segédlettel. A szentmisén megjelentek az összes hivatalok képviselői a hivatal főnökök vezetése alatt, továbbá az elemi iskolák, polg. fiú és leányiskolák és a főgimnázium ifjúsága, tanítóik, tanáraik kíséretével. — Személyi hirek. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. tanácsos főispán csütörtökön reggel városunkba érkezett, elnökölt a közigazgatási bizottság ülésén és hivatalos ügyek elintézése után visszautazott Nagydorogra. — Perczel Lajos kajdacsi nagybirtokos, vármegyei közéletünk régi tisztes alakja, a vármegyei közigazgatási bizottságban annyi évek óta viselt tagsági állásáról egészségi okokból lemondott. — Podhoránszky Géza műszaki tanácsos, az állam- épitészeti hivatal főnöke a közigazgatási bizottság ülésén vett búcsút a vármegyétől, mert még ebben a hónapban elhagyja Szekszárdot és elfoglalja felügyelői állását Temesvárott. — Áthelyezés. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Alacs Zoltán kir. főmérnököt Tordáról áthelyezte Szekszárdim és az itteni államépitészeti hivatal vezetésével nov. hó 1-től kezdődőleg megbízta. Október 6. Az aradi gyásznap évfordulóján fekete lobogók hirdették, hogy nem hal ki a szivekből a vértanuk iránt érzett kegyelet. Szekszárd tanulóifjúsága 8 órakor gyászmisét hallgatott, melyet Szabó Géza főgimnáziumi hittanár mondott. A gyászmisén a testületek is képviseltették magukat. — Szekszárd r. t. város rendőrkapitánya. Gr. Széchenyi Sándor főispán f. hó 5-én nevezte ki Molnár Lajos Korpona szabad kir. város rendőrkapitányát Szekszárd r. t. város rendőr- kapitányává. Molnár Lajos az uj rendőrkapitány, mint hírlik, 10 évig állott a fővárosi magy. kir. államrendőrség szolgálatában, négy év óta pedig Korpona szab. kir. város rendőrkapitánya és eddigi működéséről kitűnő bizonyítványai vannak. Városunk első rendőrkapitányára fontos feladatok teljesítése vár, erős kézzel és ambícióval kell hivatása gyakorlásához látnia és eredményes munkássága esetén számíthat az illetékes tényezők elismerésére. — Wosinsky és a miizenm. Wosinskynak múzeumunk berendezése és fejlesztése érdekében kifejtett szakavatott, önzetlen és lelkes munkássága még mindig talál magának teret, hogy minél szélesebb alapokon, minél intenzivebben mozditsa elő a múzeumnak fejlődését. A muzem- ban vasárnap, e hó 8-án megkezdődnek a felolvasások, melyeknek érdekességét a Wosinsky által beszerzett nagy szkioptikon segélyével vászonra vetített képek fogják emelni. Az első felolvasást maga Wosinsky tartja meg. A felolvasás tárgya : A teremtés a biblia és a modern tudományok tanai szerint. Belépő-dij személyenként 50 fillér. Jegyek válthatok : Krammer Vilmos és Árva J. urak könyvkereskedésében és este a pénztárnál. A képtárterembe vezető feljárás a baloldali lépcsőnél van. Minden hónapban két felolvasás lesz. Ugyanazon felolvasást közben megismétlik a tanulóifjúság és a nagy közönség számára. Az uj pécsi püspök. Hosszú üresedés után végre betöltötték a pécsi püspöki széket. Ő Fel- sége már aláirta Zichy Gyula grófnak, a pápa szolgálattevő kamarásának pécsi püspökké való kinevezését Az uj püspök életrajzi adatai a következők : Zichy Gyula gróf 1871-ben november 7-én született Nagy-Lángon Fejérmegyében. Gimnáziámi tanulmányait Karlaburgban a jezsuitáknál és Székesfehérvárott a ciszterciták gimnáziumában végezte, ugyanitt tett érettségit is 1891-ben. Az érettségi letétele után Insbrukba került a szemináriumba, ahol egy évig filozófiát és négy évig dogmatikai kurzust hallgatott. A jezsuiták által vezetett szeminárium bennlakó növendéke volt öt éven keresztül. Az ötödik évben már mint presbiter. Az insbrucki szemináriumban, noha ő képviselte a magyar arisztokráciát, legszívesebben magyar polgári növendéktársa között tartózkodott s a magyar és lengyel növendékek között erős barátságot létesített megnyerő kedves modorával. Pappá 1895 évi julius 15-én szentelték és első szentmiséjét Nagy-Lángon julius 16-án tartotta. 1896-tól rövid ideig volt káplán Budakeszin. 1897-től már egyházmegyei cenzor és XIII. Leo pápa kamarássá nevezte ki. Ugyanezen évben tagja lesz Rómában az Akadémia dei Nobilinek (a nemesek akadémiája), 1900 ig az marad s 1901-től kezdve ő szentsége a pápa szolgálettevő kamarása volt. 1902-ben nyerte el a Szent Mártonról nevezett Bulchi apátságot Solymosréve mellett. Az uj püspök Zichy Nepomuki Jánosnak fia és két testvére van, az egyik a trónörökös barátja Zichy János gróf orsz. képviselő a néppárt volt vezére, a másik testvére Zichy Béla gróf. — Anyakönyvi kinevezés, A belügyminiszter a regölyi anyakönyvi kerületbe Csukly Gyula segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettesnek nevezte ki. — Orvosi gyakorló kórház Szekszárdon. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium Szekszárdon levő «Ferenc» közkórházat felvette az orvosi egy évi kötelező gyakorlat eltöltésére feljogosított kórházak közé és a felvehető gyakornokok maximális számát háromban állapította meg. — Uj iparfelügyelőségek A m. kir. kereskedelemügyi minisztérium rendelete folytán az iparfel ügy eteti és kazánoizsgálati szolgálat decentralizációja következtében, az ipari főfelügyelői teendők ketté osztása mellett, az iparfelügyelői kerületek uj beosztást nyertek, mely beosztás f. é. november hó 1 vei fog életbe lépni. így Tolnavármegye a pécsi iparfelügyelői kerületbe lett beosztva, melynek élén Paichl Károly ipar- felügyelő áll és beosztottja iic'chenberg Zsigmond ip. s. felügyelő. — A bátaszók—dombóvári vasút elsőrendűvé való átalakítására vonatkozó munkálatokat a kiküldött államvasuti mérnöki kirendeltség végleg befejezvén, a még itt maradt Hangéi Andor és Bacher Ernő mérnököket a zágrábi üzletvezetőséghez helyezték át. — Korzó Szekszárdon. Mint lapunk utolsó számában már megirtnk, Simoni sits Elemér kaszinói ügyvezető-igazgató kérvényt nyújtott be a városhoz az iránt, hogy a kaszinói bazár előtt levő területet egészen a korlátig asztaltiroztassa, fotytatásképpen a Kaszinó, mint háztulajdonos, által készítendő három méter szélességű járdához. Az eszme városszerte általános helyeslésre és legélénkebb viszhangra talált. Városunknak alig van sétahelye s ezen a város központján fekvő aszfaltirozandó terület a legalkalmasabb arra, hogy a sétáló közönségnek csakhamar kedvenc találkozó helyévé váljon. Ez lesz a város közönségének korzója, azzá predesztinálja védett, kedvező fekvése, tágas és egyenes útvonala, mely a város legnagyobb forgalmi pontja. A korzó nemcsak az impozáns bazárépületnek fog szép keretül szolgálni, hanem a város külső képét és díszét is a legelőnyösebben fogja emelni és annak városias jellegét elő fogja mozdítani. Nem kételkedünk benne, hogy rendezett tanácsú városunk képviselő-testülete a kedden délután e tárgyban tartandó ülésen szószólója és végrehajtója lesz a közhangulatnak, mely a tervezett korzó létesítését a legmelegebben óhajtja. _____________________________5._
