Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-10-01 / 40. szám

felsorolt indok nemcsak a törvény, de bel­ügyminiszteri rendeletekkel is megdöntve van. A egész felebbezés csak az egyik állásnál kisebbségben maradt pályázó le­küzdhetetlen keservének folyománya, ki ezen egyéni fájdalmát a közügy üdvének aláren­delni nem tudja. Szekszárd, 1905 szept. 23. Dr. Hirling Ádám _____ polgármester. — Szekszárd képviselőtestületi ülése. Szekszárd r t. város képviselőtestülete a múlt kedden ülést tartott Dr. Hirling Ádám polgár- mester elnöklete alatt. Az ülést, elnöklő polgár- mester, üdvözlő szavak kíséretében nyitotta meg s az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Boda Vilmos és Goldberger J. Mór képviselőtestületi tagok kérettek fel. — Az ülés egyik tárgya az iparos tanonciskola múlt évi zárszámadásának és 1905—1906. iskolai év költségvetésének hite­lesítése, illetve megállapítása volt. A zárszám­adás 62 korona maradványt tüntet fel. A jövő évi költségelőirányzat 1788 korona bevétellel szemben 3922 kor. 60 fillér kiadás mutatkozik, mely többlet részben 2°/tí-os pótadóból, részben pedig a kérendő államsegélyből pótlandó. Ezen indítvány egyhangú elfogadása után polgár- mester áttér a második tárgyra, az A u g u s z- árvaházban üresedésben levő 3 hely betöltésére. A múlt tanév végén Kovács János, Prájmájer Ferenc és Simon Ferenc 12 éves fiuk léptek ki az árvaházból, ezek helyére a folyamodók kö­zül fölvétettek: Wnstadt József, Tóth Ferenc, Schmidt Mihály és föltételesen Szabó Júlia. 1905 október 1. Előfizetési felhívás! 1905. évi október ho 1-vel uj előfizetést nyitunk lapunkra. - Azon t. előfizetőinket, kiknek elöfizetésök lejár, — felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megujitani szíves­kedjenek, hogy a lap szétküldésében fenn­akadás ne történjék. Előfizetési feltételek : Kg ész évre . . . \2 korona. Fél ..........................<3 Ne gyed évre . 3 Hazafias tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap kiadóhivatala. — Mindenre kérlek, kisérj el. Nem látok és félek igy magam a temetőn végigmenni. Borzasztóan félek, édes jó uram, kérlek, ki­sérj el. — No te nagyon is erőszakos, tolakodó vagy — szólt az őr. — Nos jól van, jer. És elindultak ketten egymás mellett, szót­lanul. A nedves, átható szél épp az arcukba csapott s a láthatatlan hatalmas fák ágairól kövér vizcseppek hullottak rájuk. Az óriási fa­sorban lépten-nyomon óriási viztócsákon gázol­tak keresztül. Hosszas hallgatás után megszólalt az őr : — Csak egyet nem értek, hogy hogyan jutottál te ide ? A kapu be van zárva. Csak nem ugrottál át a kerítésen, mert ha igen, az egy ilyen öreg embertől bizony szégyen, gyalá­zat volna. — Nem tudom, apuska, nem tudom, hogy hogy kerültem ide. Az ördög űzött játékot velem. Ez bizony, Isten büntetése. A sátán el­vette az eszemet. De te apuskám ugy-e itt őr vagy, mi? — Az! ' —• Te vagy itt magad a temetőőr ? A szél most oly erővel fújt, hogy néhány pillanatra mindketten megállották. A heves szél­roham csillapultával folytatja az őr: — Hárman volnánk temetőőrök, de az egyik most lázbetegen fekszik, a másik alszik, így hát mi ketten őrködünk fölváltva. — Úgy, úgy testvérkém ?! De micsoda szél dühöng ! Ezt bizonyosan hallják ám a kedves halottak is. Úgy üvölt, akár egy vadállat. TOLNA VARMEGYE. HÍREK. — Személyi hírek. Perezd Dezső v. b. t. t. a múlt héten rokonai látogatására Mohácsra utazott, honnét kedden érkezett vissza Bony- hádra. — Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. fő­ispán, ki vadászaton néhány napig távol volt, szeptember hó 26-án érkezett haza Nagydorogra. Szilassy Aladár közigazgatási bírósági tanács­elnök és ev. ref. egyházkerületi főgondnok részt vett a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak szeptember 26-án és 27-én Sopronban meg­tartott IX-ik vándorgyűlésén. — Az nj törvényszéki elnök. Hazselinszky Géza a szekszárdi kir. törvényszék uj elnöke családjával együtt szeptember hó 30-án érkezik városunkba és október hó elsején veszi át a kir. törvényszék vezetését Ágoston István elnök- helyettes, kir. táblai bírótól. Az uj elnök még múltkori ittléte alkalmával, mikor a hivatalos esküt letette, látogatást tett a törvényszék tag­jainál és bemutatkozása mindjárt igen rokon­szenves volt. — UJ bírák a kir. Táblán. Ő Felsége Abay Leo szekszárdi kir. törvényszéki bírót a temesvári kir. táblához bíróvá nevezte ki. Abay Leo körülbelül 12 év óta volt a szekszárdi kir. törvényszék bírája és szorgalmas, lelkiismeretes és szakavatott munkásságával rászolgált erre az előléptetésre. A pécsi kir táblához ugyanakkor Jobst Béla pécsi kir. törvényszéki bírót, Visy (Jobst) László pécsi ügyvéd, kamarai elnök testvéröcscsét nevezték ki bíróvá. — Humánus gróf. Apponyi Sándor gróf v. b. titkos tanácsos megengedte, hogy tolna­megyei birtokán Rudolfmajorjában levő tankö­teleseket a téli rossz időben a varsádi iskolába az ő fogatain szállítsák be és azon hozzák is vissza mindennap. E major 5-35 km. távolságra fekszik Varsádtól, de igy kocsin a 19 minden­napi tanköteles mégis könnyen juthat el az is­kolába. — Rendkívüli kiadásunk. A koalíció vezé­reinek szeptember hó 23 án a bécsi Burgban történt történeti nevezetességű fogadtatásáról nyomban a kihallgatás után Bécsből küldött távirati értesítéseket csak lapunk zárta után kaptuk kézhez, miért is rendkivüli kiadásban közöltük olvasóinkkal a bécsi eseményeket, köz­tük Ő felsége által katonás szigorral megállapí­tott, a magyar alkotmányba és közjogba egy­aránt belütköző kemény pontozatokat azoknak szószerinti, pontos szövegében. Vidéki előfize­tőinknek rendes lapunk melléklete gyanánt, mig a helybelieknek a rendes lap megjelenése után házhoz késbesitve küldöttük meg az emlékeze­tes politikai eseményeket megörökítő rendkivüli kiadást. — De te honnan jössz, mondd ? — Messziről, nagyon messziről, Wologdá- ból. A szentföldre zarándokolok és a jó embe­rekért imádkozom. Uram ments meg a gonosz­tól és könyörülj rajtunk. A temetőőr pillanatra megállóit, hogy pi­pára gyújtson. A vándor háta mögé húzódva elhasznált egy pár szál gyújtót. A hogy az első szál gyufa föllobbant, sárga fénye megvilágította egy pillanatra a fasor jobb oldalát, egy fehér sírkeresztet, amelyen egy angyalka térdepelt és egy hatalmas kőkeresztet. A második gyufa fénye alig, hogy fölvillant, a nagy szélben azon nyom­ban kialudt. A harmadiké jobbra is, balra is megvilágította a fasort, a nagy keresztet, az angyalkát és egy fehér rácskeritést, amelyik egy kis gyermek sírját futotta hörül. — Alusznak a kedves halottak, a szegé­nyek — morogta a vándor, miközben hangos sóhajt hallatott. — És alusznak a gazdagok, a szegények, alusznak az okosok és a bolondok, a jók és a gonoszok, mind egyformák most valamennyien. És aludni fognak a föltámadás harsonaszaváig. Isten vezérelje őket és adjon nekik örök nyugodalmat. — Most bizony itt járunk, de lesz idő, amikor mi fogunk itt pihenni — szólt a te­metőőr. — Ez biz ug}^ van, úgy ! Mindnyájan pihenni fogunk, mert olyan ember nincs, aki meg ne halna. Oh Istenem, bocsásd meg a mi rossz tetteinket, a mi bűneinket, bocsáss meg a mi átkozott, a mi telhetetlen lelkűnknek, a mi élv­3. — Izraeliták ünnepe. Az izraeliták újéve — és pedig az ő időszámításuk szerint az 5666-ik év — pénteken este köszöntött be és két napig tart, szombaton és vasárnapon, szeptember 30-án és október elsején. Ez alkalommal a templom szorongásig megtelt ájtatos hívekkel, kikhez Rubinstein Mátyás dr. főrabbi magas szárnya- lásu szent beszédet intézett. — Kitüntetett ezredes. A király Seibt Gott­fried ezredesnek, a 44. gyalogezred parancsno­kának, kitűnő szolgálata elismeréséül a 111 osztályú vaskorona rendet adományozta. — Joggyakornoki kinevezés. A pécsi kir. tábla elnöke Weichart Rezső dr. szigetvári la­kos, végzett joghallgatót a pécsi ítélőtábla ke­rületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — A kir. pénzügyigazgatóság palotája. Elkészült a Dicenty-féle ház. Folyó év március 1-én kezdték a régi alacsony földszintes házat elbontani, hogy helyébe egy hatalmas modern bérpalota kerüljön. Az uj lakók már serényen költözködnek. Az uj épületben elhelyezett kincs­tári hivatalok beköltözése már napok óta tart. Az emeleten a pénzügy igazgatóság és számvevő­ség nyert 31 helyiségben — köztük nagyobb termekben — elhelyezést, mig a földszinten az adóhivatal van nagy terjedelmű, magas méretű termekben elhelyezve. Áz összes hivatali helyi­ségek az ügyrendnek megfelelő célszerű elren­dezéssel bírnak, tágasak, világosak és a közön­ség kényelmére csoportosítottak. A kincstár 9500 korona évi bérösszeget fizet a tulajdonos­nak. Ezen két utcára szolgáló, román stílben épült emeletes bérpalota 84-00 méter utcahosz- szal bir s mindkét utca felől eg}^-egy külön bejárata és lépcsőháza van, melyeknek ügyes elhelyezése nagyban hozzájárul a belső közle­kedés alkalmas lebonyolításához. Az egész épü­let a legszolidabb kivitelben a modern épitő- teknika pontos betartásával készült. A kincs­tári hivatalokon kivül több üzlethelyiség is van az épületben, melyeknek nagyvárosias belső berendezésén serényen folyik a munka. Az egész bérpalota közel 200,000 koronába ke­rült, ízlés, disz és kivitel tekintetében városunk­nak egyik legsikerültebb és legkiválóbb épülete, mely minden tekintetben becsületére válik ter­vezőjének és építőjének: Diczenty László szek­szárdi építésznek. — Felekezeti középiskolák látogatói A vallás- és közoktatásügyi miniszter a felekezeti középiskolák meglátogatásával és azokban az állami főfelügyelet gyakorlásával a dunamelléki ev. reform, egyházkerület főhatósága alá tartozó gyönki és a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó bonyhádi algimnáziumra nézve Váradi Károly székesfehérvári tankerületi kir. főigazgatót bízta meg. — Eljegyzések. Fekete Ferenc máv. tiszt­viselő e hó 20-án eljegyezte Schröder Laura óvónőt Kurdról. —- Vinecker János Varsádról eljegjmzte Linde Karolin kisasszonyt. sóvár testünknek. Megharagitottam az Urat és nem nyerek bünbocsánatot sem itt, sem a más­világon. — De hiszen mindnyájunknak meg kell halnunk 1 — Hisz ez az éppen, hog}' kell! — Egy zarándok meg csak könnyebben hal meg, mint a magamfajta ember. — Igen, de a zarándokok is különfélék. Vannak igazi zarándokok, Isten szolgái, akik vigyáznak a lelkűkre és vannak olyanok, akik éjjel a temetőket járják és az ördögnek kedves­kednek . . . Igen, van olyan zarándok is, aki megtámadja az embert, ha kedve tartja és olyat üt a fejedre valami furkóssal, hogy beleszé­dülsz . . . — Miért mondod te ezt nekem ? — Hát csak úgy mondom . . . No nézd, amint látom, itt van a kis kapu. Ugy-e ? No, nyisd ki, édesem ! Az őr tántorogva nyitotta ki a kis kaput, kivezette rajta karjánál fogva a vándort és igy szólt: — Itt a temető vége és most eredj, a mig el nem éred az országutat. De vigyázz, hogy bele ne ess a határárokba. A mint azonban kiértél az országúira, jobbra fordulj és úgy érsz a malomhoz . . . — Óh, óh, — sóhajtott a vándor kis vár­táivá. — Ám azt hiszem, hogy most már nem is kell a malomhoz mennem. Mi az ördögnek is mennék én oda? Inkább itt maradok, baiá- tocskám, melletted . . . — De miért akarsz itt maradni.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom