Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-08-27 / 35. szám

I I r----------------ö----------------—---------------■---------:----­— Lopások Tóth Juli 19 éves szekszárdi (születésű cseléd Schmitz Géza zombai keres­kedőnél volt szolgálatban, ahonnan folyó hó 4-én megszökött s az üzletben levő pénzes­fiókból 1 drb 20 koronást lopott el. Nevezettet ia zombai csendőrség folyó hó 22-én elfogta és ;a kir. ügyészséghez bekísérte. — Rúzsa János ;53 éves dunaföldvári lakos folyó évi február hó >óta vadházasságban él a 23 éves Csernyánszki Imréné, szül. Szántó Jul,aval. Folyó hó 21-én a csendőrségnél panaszolta Rúzsa János, hogy a délelőtt folyamán a menyecske szerelmeskedés közben 44 koronáját ellopta és visszaadni nem akarja. Ugyanakkor azt is panaszolta, hogy a tavasszal 110 koronáját már ellopta, de akkor nagy könyörgés után a pénzt 10 korona híjá­val visszaadta. A csendőrség a menyecskénél házkutatást is tartott, de a pénzt fel nem találta. — 72 darab igen erős tölgyfa keretbe foglalt ablakszárny, melynek mindegyikében 8 üvegtábla van, jutányosán eladó. Czim a kiadó- hivatalban megtudható. 1—2 — Menyasszonyi selyem né .rje 1 kor. 70 fillérül 22 korona 70 fiiérig minden spinben. Ber­lin-ntve és vámmentesen há/ho' 1 zállitintik. Nagy mint.i választékot a'oin 1 küld He?ineberg selyem- gyáros Zürich. — Utánzó mánia. Ha egy készítmény számos utánzókat teremt, ez legjobban bizo­nyítja annak jóságát! így van ez a hírneves Kriegner-féle arcszépitő különlegességekkel is, — vessenek hölgyeim egy pillantást a napi vagy szépirodalmi lapok hirdetési rovatába s úgy meggyőződést szerezhetnek arról, hogy hány mindenféle arckrémeket ajánlanak külön­féle cégek. Még 1885. évben vett szabadalmat készítményére a feltaláló, néhai Kriegner György gyógyszerész és creálta a hírneves Créme de Margueritet, mint az első zsirtalan crémet a continensen. Bármint erőlködnek is némelyek ezen szerrel konkurrálni, annak finomságát és hatályosságát elérni nem tudják, mert annak titkos készítési módját csakis a Magyar Korona gyógyszertár Budapesten, Calvin-tér bírja és szigorúan őrzi. — Egy nagy tégely ára 4 kor. 1905. augusztus 27. Az összes iskolaszerek jutányos áron beszerezhetők MOLNÁR MÓR papír-, iskola- és irodaszerek áruraktárában SZFKSZÁRD __V1DEKR CL.______ — A simontornyai uj községháza felava­tása. Vasárnap aug, 20-án volt a simontornyai uj községház felavatási ünnepélye. Az ünnepség azzal kezdődött, hogy a képviselő testület és elöljáróság 9 órakor a r. k. templomba vonult, hol misét hallgatott. Délelőtt 11 órakor volt a képviselőtestületnek diszgyülése, melyen az összes elöljárók és képviselőtestületi tagok, továbbá br. Jeszenszky György járási főszolgabíró, Rátkai László orsz. képviselő, Totth Ödön megyei fő­ügyész stb. vettek részt. Takács János biró rövid beszédben üdvözölte a képviselő testületet, azután Bereczk István főjegyző ismertette az uj épület történetét, genezisét, nevezetesen, hogy a ma bemutatott díszes kivitelű, stylszerü és belső beosztás dolgában is nagyon kényelmes, világos és még a jövő nemzedéknek is megfelelő épüle­tet, Zenker Alajos budapesti műépítész tervezte és Löiuy Mór fiai simontornyai épit. vállalko­zókkal építették. Továbbá Raisz József állam- épitészeti kir. főmérnökről is elismeréssel emlé­kezett meg, ki az építést lelkiismeretesen ellen­őrizte. Löivy Jakab szakszerűen ismertette a görög és római, végül hazánk építészetének fej­lődését. Dr. Kiss István beszélt a község tör­ténetéről és a mai szervezetéről. Br. Jeszenszky György főszolgabíró üdvözli a képviselő testü­letet, hogy ily szép községházát építtetett és azon óhajának ad kifejezést, hogy a simontor- nyaiak példáját a többi községek is kövessék. Totth Ödön a szülőföldhöz való ragaszkodás érzelméről szólt nagy hatással. Németh József üdvözölte a vendégeket. Dr. Tas J. a község szellemi vezetésének helyes irányáról beszélt és indítványozza, hogy az elhangzott beszédek jegy­zőkönyvbe vétessenek. A disz gyűlés bezárása után a nagy közönség a fellobogózott és íel- diszitelt községház előtti téren gyülekezett, hol a községház oszlop csarnokából Bereck István közs. főjegyző üdvözölte a lakosságot nemes gondolkozásukért; kjvánja, hogy az épület min­den időn át a legszebb erények méltó emlék­műve legyen és hirdesse az utódoknak a mostani nemzedék bölcsességét s áldozatkészségét. Végül Rátkay László a kerület orszgy. képviselője, a hazaszeretetről, a felekezeti egyetértésől, az ifjú­ság neveléséről, az ipar és kereskedem fejlesz­téséről tartott nagy beszédet megjósolván, hogy Simontornya szép jövőnek néz elébe. Ezek után a községház udvarán ősi szokáshoz híven áldo­más volt. A közönség vidáman fogyasztotta a helybeli bortelmelők által e-célra összeadott ki­tűnő rizling és kadarka levet.Délután 1 órakor a nagyvendéglő feldíszített udvarán víg zeneszó melleti társas ebéd volt, mely Liptai/ Ferenc nagyvendéglős konyháját dicséri. Felköszöntőt mondtak : Totth Ödön (Szekszárdi, Löwy Ignác, Rátkay László orszgy. képv., dr. Vas J. Bereczk István, dr. Kiss István, Gyimóty Jenő (Gyönk), dr. Mánijoki Gyula (Gyönk), Tauschen Dénes, László Ede egy. tanár (Budapest), Báli Sándor (Szigetvár) stb. Este ugyancsak a nagyvendéglő udvarán igen jól sikerült táncmulatság volt. T A N Ü G Y. TOLNAVAJF KJL'r Y7A. A polgári leányiskola értesítése. A szekszárdi áll. s. községi polgári leány­iskolában az 1905—6-iki. tanévre a tanulók föl­vétele és beiratása folyó évi szeptember 1—5 napjain délelőtt 9—12 óráig történik. E napok délutánjain tartatnak a felvételi, pótló, javító és magán vizsgálatok. Szeptember 6-án d. e. lesz a tanév ünne­pélyes megnyitása, d. u. magánvizsgálat. A polgári leányiskola I-ső osztályába csak oly tanulók vétetnek fel, kik életévük 9-ik évét betöltötték és a népiskola 4. osztása számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassággal bírnak s ezt vagy nyilvános iskolákban nyert bizonyítvánnyal, vagy fölvételi vizsgálat utján igazolják. Rendes tanulóul a polg. leányiskola bármely osztályába bevehető minden oly tanu­ló, ki koránál fogva az által kijelölt osztályba beillik és az ezen osztályba megkivántató elő- készültségről vizsgálat utján bizonyságot tesz. Az elemi népiskola 5—6 osztályát jó eredménnyel végzett tanulók a polgári is­kola II., illetve III. osztályába vehetők fel, ha koruknál fogva oda beillenek és ha a tan­tárgy különbözeti vizsgálatot sikerrel leteszik. E vizsgálat dija tantárgyanként 4 korona Mindazon tanulók, kik első ízben iratkoz­nak be az intézetbe, a beiratkozáskor az előző évi iskolai bizonyítványukon kívül keresztelő leve­lüket (illetőleg születési bizonyítványukat) és védhimlőoltási bizonyítványukat is tartoznak bemutatni. Magán tanulóknál az állandó lakó­hely községi bizonyitvánnyal igazolandó. A felvételre minden tanuló személyesen és szülei, vagy azok helyettesei kíséretében tartozik az iskola igazgatójánál jelentkezni. Az iskolai illetékek egy évre; beiratási díj .: 4 kor; tandíj 16 kor; könyvtári illetmény 1 kor. nyomtatványok dija 1 kor., hitoktatási dij 4 kor. tanítói nyugdij-alapra 30 fillér. (Francia nyelv mint rendkívüli tantárgy — tanításáért 1 évre 20 korona.) A rendes illetékből fizetendő be­hatáskor 18 korona 30 fill., február 1-én pedig 8 korona. Tandíj elengedésért azon szorgalmas és jó- viseletü tanulók folyamodhatnak, kik szegény­5. ségüket községi bizonyítvánnyal igazolják. Oly szülők gyermekei, kik beigazolják, hogy egy­szerre 3 vagy több gyermeket gimnázium-, polgári- vagy reáliskolában felső leányiskolá­ban tudomány vagy műegyetemen, vagy hasonló intézetben taníttatnak, szegénységi bizonyítvány nélkül és folyamodhatnak tandijelengedésért. A tanárok és tanítók gyermekei is szegénységi bizonyítvány csatolása nélkül folyamodhat­nak ezen kedvezményért. A tandíj elengedése iránti kérvények a közs. iskolaszékhez czimezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandók be. A kérvényhez csato­landó az előző tanévről szóló iskolai bizonyít­vány és egy évnél nem régibb keletű szegény­ségi bizonyítvány. A kérvén}', ha szegénységi bizonyítvánnyal van ellátva, bélyegmentes, ellen­kező esetben bélyegköteles. A vidéki szülők figyelmeztetnek, hogy leányaik szálláshelyének megválasztásánál a leg­nagyobb körültekintéssel járjanak el. Erre nézve az iskola igazgatója készséggel szolgál útmuta­tással. Kelt Szekszárdon, 1905 augusztus hóban. Kovácsné Nagy Luiza, igazgató. — Értesítés. A szekszárdi Májer-Arlov- féle nyilvánossági joggal felruházott fiú- és leánytanintézetben az 1905/6. tanévre a beiratás szeptember 1—7 napjaiban történik. Ez alka­lommal fizet minden növendék beiratási dij fejé­ben 3 koronát, az egész évi hitoktatásért a rk. növendékek 2 koronát, az ev. ref. növendékek 4 koronát. A havi tandíj az I-II-dik oszt.-ban 5 kor. a III-IV. oszt.-ban 6 kor. az V-VI. oszt.- ban 7 korona. Francianyelv tanításért havonként 2 korona fizetendő. Szekszárdon, 1905. augusztus 22-én. Az igazgatóság. — A paksi m. kir. áll. polg. fiúiskolában a rendes tanulók beiratása szeptember, hó 1-, ' 2-, 3-, 4- és 5-én d. e. 8—12 óráig eszközölhető. A javító-, felvételi- és pótvizsgálatok szeptember hó 6-án délelőtt 8—12 óráig lesznek. Az első osztályba jelentkezők a behatáshoz szülőikkel vagy azok helyettesével tartoznak megjelenni.. Iskolai illeték : I. Beiratási dij : 2 K. II. Tanitási-dij: 10 K. III. Értesitő-dij: 1 K. IV. Nyug­díjalapra : 30 fill. Összesen 13 K 30 fillér. Tandíjmentességre csakis oly szegén}-sorsú tanulók számíthatnak, akik jó magaviseletüek,. s bizonyítványaikban egynél több elégséges nincs. Kérvényező csak a tanulók szülője, vagy annak helyettese lehet. A kérvény Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjéhez címezve, mindjárt a beíráskor nyújtandó be az igazgatónak. xA kérvényhez csatolandó: 1) Iskolai bizonyítvány. 2) Egy évnél nem régibb szegénységi bizonyítvány. A tanárok és tanítók valamint állami tisztviselők fiai szegény­ségi bizonyítvány nélkül is folyamodhatnak. A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter azon szülők érdekében, akik fiaikat később valamely gimnázium megfelelő felsőbb osztályába óhajtják'adni, megengedte, hogy isko­lánkban a latin nyelvet rendkívüli tárgykép tanítsuk. A latin nyelv tanításáért külön tandíj jár, melyet a nagym. vallás- és közoktatásügyi miniszter évi 20 koronában állapított meg. Magánvizsga évenkint négy ízben van és pedig a tanév elején, karácson- és luisvéttáján és az évvégén. A magántanuló tandíj címén: 10 K, beira­tás fejében 2 koronát és értesitodij fej éber. 1 K-át köteles fizetni. A tankötelns tanulók ezen kívül 30 fillért a nyugdíjalapra is fizetnek. Ezek a dijak csak egyszer fizetendők még azon esetben is, ha egyszerre több osztályról tétetik vizsga. Vizsgálatidéi : Egy osztályból 30 korona, osztály összevonás esetén, minden következő osztály vizsgájáért 20 korona fizetendő. Magán vizsgát leányok is tehetnek intéze­tünknél. Paks, 1905. augusztus hó 20-án. A paksi áll. polg. fiúiskola igazgatósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom