Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-06-25 / 26. szám

4,

OLN A VÁRMEGYE.

1905. junius 25.

— A rendezett tanács. A belügyminiszter rendelete, a mellyel Szekszárd nagyközségnek rendezett tanácsú várossá alakulását jóváhagyta, a következő :

I. 45217

II. b. 1905.

Tolnavármegye közönségének!

Boda Vilmos és társai szekszárdi lakosok és birtokosok részéről előterjesztett .Szekszárd nagyközség képviselő testületének múlt évi szeptember hó 19-én 77. sz. a. és a vármegye közönségének múlt évi november hó 23-án tartott közgyűlésében 551. közgyűlési sz. a. hozott határozatával támogatott kérelme alkalmából az 1886. évi XXII. t. c. 150 §-a alapján Szekszárd nagyközségnek rendezett tanácsú várossá való átalakulását ezennel megengedem.

Igaz, ugyan, hogy a bemutatott költség- vetés nem igazolja, hogy a pótadó 3—4 százalékkal fog emelkedni, mert a személyi és kapcsolatos kiadások a nagyközségi ily kiadásokkal szemben 11.000 korona többlettel szerepelnek. E több kiadás viszonyítva a községi pót- adó kivetésére alapul szolgáló 129.397 korona államadóhoz, nem 3-4 százalék, hanem több mint 9 százalék pótadó emelést fogna eredményezni és ha a próbaköltségvetésben csak 3—4 százalék emelkedést mutattak ki, e kedvezőbb eredmény onnan származik, hogy felemeltettek a bevételi előirányzatnak az átalakulással semminemű ösz- szefüggésben sem álló egyes tételei, — «például cselekvő hátralékokból 100 kor.-val több stb.»

— holott e tételek a nagyközségi költségvetésben is ép úgy felemelhetők volnának, miből azután a községi pótadó mérvének leszállítása következhetnék.

Habár tehát az átalakulás következtében a teherviselő lakosság és birtokosság által viselendő tehertöbblet tulajdonképpen nem 3—4°/0. hanem 9°/o többlettel jelentkezik, mindazonáltal, minthogy ezen átalakulást a községi lakosok és birtokosok ama része kívánja, mely a községhez fizetett összes egyenes államadónak felénél jóval nagyobb részét fizeti és egyébként is az 1886 22. t.-c. 151. §-ában előirt feitételek fenforgása igazoltatott; minthogy továbbá ezenkívül az átalakulás iránti kérelem a községi képviselőtestület és törvényhatósági bizottság határozataival támogattatott és ezek hozatala alkalmából sem felebbviteli beadvány, sem ellenkérvény előterjesztve nem lett, az átalakulás tehát az összlakosság és birtokosság egyhangú óhajául jelentkezik : mindezeknél fogva az átalakulás megengedését indokoltnak találtam.

A felterjesztett ügyiratokat, továbbá Szekszárd község elöljáróságának közvetlen hozzám juttatott két beadványát oly felhívással küldöm meg a vármegye közönségének, hogy a község rendezett tanáesu várossá való átalakulásának tényleges keresztülvitele céljából szükséges intézkedéseket mielőbb tegye meg és az eredményről ide jelentést tegyen.

Budapest, 1905. junius 17. Tisza.

— Nyilvános köszönet. Hoffmann Sándor főerdész az esküdtszéknél kapott napidijait, 15 koronát, a vezetésem alatt álló róm. kath. ovoda és gyermekmenhely javára adományozta. Ezen kegyes adományért hálás köszönetemet fejezem ki az egyesület nevében: Döry Pálné, elnök.

— Névmagyarosítás. Strasser Sándor szem- csédi illetőségű simonmajori lakos és kiskorú gyermekei: Andor, Erzsébet, Géza, Ottó, Ernő, Magdolna, Olga nevöket «Szunyog»-ra magyarosították.

— Záróünnepély. A szekszárdi polgári leányiskola tegnap délelőtt tartotta záróünnepélyét a Szekszárd-Szálló nagytermében, a mely zsúfolásig megtelt szülőkkel és a tanügy iránt érdeklődőkkel. Az ünnepélyt az intézet tanítónői vezették Kovácsáé Nagy Lujza igazgató elnöklésével. A záróünnepélyt énekszámok, zongora- darabok játszása és szavalatok képezték, mely után kiosztották a bizonyítványokat, értesítőket, jutalom- és ösztöndíjakat és jutalomkönyveket.

— Ösztöndíjakat kaptak az »Amizoni« alapból egyenkint 17 kor. 65 fillért Debrecenyi Margit

III. o. t., Schandl Mária I. o. t. A tolnamegyei Takarék és Hitelbank 20 koronás aranyból álló jutalmát Kayos Ilonka IV. o. t. Az iskola segélyalapjából 15—15 kor. jutalmat kaptak Szegő Ilona IV. és Tóth Anna II. o. t. Jutalomkönyveket kaptak jó magaviselet és szorgalomért az,

I. osztályban : Hauck Jolán, Kramolin Emilia, Kis Margit, Fischhof Sára, Ágoston Erzsi, Vár- konyi Dalma és Kovács Blanka, a II. oszt.-ból : Konstancer Mária, Kovács Jolán, Horváth Ida, Hoff Ilona, Székelyi Gizella, a III. osztályból: Salamon Elza, Treer Ilona és Seiner Margit, a IV. osztályból: . Parrag Márton, Hoff Emilia, Székelyi Margit. A magyar nyelvben tett előmenetelért Müller Erzsi I. o. t. Kiváló jó viseletűkért Kniesz Éva és Varga Ilona IV. o. tan:

— Az intézetbe a tanév alatt beiratkozott 178 növendék, rendes tanuló volt 148, magántanuló 30. ismétlő 9, évközben kimaradt 6, volt az év végén 172 tanuló.

— Orvosgyülés. «Az országos orvosszövetség tolnamegyei fiókja» folyó évi junius hó 22-én délelőtt tartotta meg alapszabályszerü rendes évi közgyűlését Szekszárdon a Ferenc- közkórház üléstermében. A fiókszövetség ötvenhárom tagja közül húszán jelentek meg a vármegye különböző részéből. Dr. Hangéi Ignác fiókszövetségi elnök üdvözölvén a terhes és lekötött foglalkozásukhoz képest elég szép számban egybegyíilt tagokat, megnyitotta az ülést. A közgyűlésen jelen voltak : dr. Tanárky Árpád, dr. Dragics Imre, dr. Herczeg Gyüla, dr. Spitzer Manó, dr. Kramolin Gyula, és dr. Sztanó Sándor orvosok Szekszárdról, dr. Varga Pál (Tolna), dr. Somogyi Zsigmond és dr. Grünfeld Adolf paksi orvosok, dr. Schützenberger Endre (Düna- földvár), dr. Zavaros Gyula (Kölesd), dr. Schall Kálmán (Gyönk), dr. Boszkovitz Mór (Bátaszék), dr. Kertész Lipót (Dombóvár), dr. Fehér Soma (Felsőireg), dr. Póth Radó és dr. Berde Mózes bonyhádi, és dr. Grünwald Elek váraljai orvosok. A kimerítő elnöki beszámoló után a közgyűlés a tárgysorozat beható megvitatásába fogott, melyből különösen két pont tarthatott számot a tagok melegebb érdeklődésére. — Az egyik dr. Túrán Bódog javaslata volt az országos orvosszövetség gazdasági szervezése tárgyában. — Túrán az immár több mint négyezer taggal bíró orvos-szövetség fejenkint évi négy koronányi tagdíját évi huszonnégy koronára óhajtván felemelni s igy a szövetségnek circa 100,000 koronányi évi jövedelmet biztosítani, ezzel pár év alatt oly hatalmas anyagi alapot vél teremthetni, mely egyrészt az eddig még nagyon- sovány nyugdíjalapból majdan feslő szerény nyugdíjakat is jelentékenyen kiegészíthetné, másrészt pedig egy «orvosi-strike-kassza» jellegével bíró alapot is létesíthetne, mely a sok helyütt szégyenletesen dotált körorvosi állások anyagi javításának kiharcolását eszközölni volna hivatva. A közgyűlés ezen javaslatot sok érdekes hozzászólás után, a benne rejlő előnyök dacára, elvetette ; mert a tagok többsége a strikolásnak - a javaslatban jelzett módját részben gyakorlatilag kivihetetlennek, részben pedig az orvosi gondolkodás humánus elveivel össze nem egyeztethetnek találta. — A másik fontosabb javaslat dr. Boskovicz Mór bátaszéki orvos javaslata volt, ki is a körorvosok munkaképtelensége és el- aggásának szomorú napjain, valamint özvegyeik és árváik nyomorúságos sorsán azzal kívánna segíteni, hogy a körorvosok az elmúlt évek díjainak pótló utánfizetése mellett lépjenek be a már fennálló községi jegyzői nyugdíjintézetbe. Ezt az életrevaló és az illetékes intéző köröknek némi jóindulata mellett könnyen keresztül is vihető javaslatot a közgyűlés elvben magáévá is tette és a kérdésnek beható tanulmányozása és a szükséges lépések megtételére egy dr. Hangéi Ignác, dr. Dragics Imre, dr. Tanárky Árpád, dr. Boskovicz Mór és dr. Kramolin Gyula orvosokból alakított albizottságot küldött ki. — A fiókszövetség alelnöke dr. Ellbogen Fülöp bonyhádi orvos e napokban érvén meg orvostudorrá avatásának negyvenedik évfordulóját, miután jelenleg egészsége helyreállítása végett fürdőben tartózkodik s igy a tagoknak szerencse- kivánataik személyes kifejezésére ezúttal alkalmuk nem nyílt, a fiókszövetség jegyzőjét dr. Schützenberger Endrét bízta meg az érdemes kartársnak a tagok nevében való írásbeli üdvözlésével. — A tisztujitásnál az összes eddigi tisztviselők közfelkiáltással újból megválasztatván, az elnök lelkes záró szavai után a tagok a kaszinó nyári helyiségében'társasebédre gyűltek össze, mely kedélyes hangulatban az előrehaladt délutáni órákban ért véget.

— Szerencsétlenség a tornavizsgán. A múlt szerdán tartotta a szekszárdi főgimnázium a tornavizsgát, mely alkalomból Csiba János

II. osztályú tanuló oly szerencsétlenül esett le a korlátról, hogy karját törte.

— A dunaföldvári u] kompkikötő létesítése ügyében, amelyet Simon József révtulajdonos kérelmezett és amelyről már előzőleg hirt adtunk olvasóközönségünknek, a budapesti folyammérnöki hivatal úgy vélekedik, hogy az nem szükséges.

— Iskolatársi találkozó Szekszárdon. A

szekszárdi polg. fiúiskola VI. osztályát végzett ifjak 1895 évben elhatározták, hogy 1905 junius

29-én Szekszárdon 10 éves találkozót, tartanak. Ez alkalommal 8 órakor a. belvárosi templomban misét hallgatnak, majd összejövetelt tartanak,, volt tanáraiknál tisztelegnek és este bankettre gyűlnek össze. — Tiz évvel ezelőtt tizenöten végezték a VI. osztályt, de sajnos, azok közül csak 12-en jelenhetnek meg, mert hárman időközben meghaltak. A találkozón a következők vesznek részt: Bogár Zsigmond (Tatabánya) máv. pályafelvigyázó, Ferner Ödön (Hór) gazdatiszt, Grósz Dezső (Budapest) könyvelő, Háry Béla (Szekszárd) p. ü. számtiszt, Kogelbauer Lajos (Szekszárd) törvsz. Írnok, Matzon Géza (Irsa) községi jegyző, Mittweg Dénes (Tolna) urad. pénztáros, öllé AJihály (Bátaszék) közs. jegyző, Schöner Nándor (Kecskemét) szőlő- és borgazdasági s. felügyelő, Szabó Károly (.Szekszárd) járásbir. írnok, Szüts Ferenc (Szekszárd) közs. nyilvántartó, Tóth János (Őrhegy) g.-tiszt.

— Egyleti élet. A felsöiregi gazdakör

alapszabályait a földmivelésügyi miniszter jóváhagyta. — Az őcsényi ifjúsági olvasókör alapszabályait belügyminiszter láttamozta. — A dunaföldvári keresztény társaskör módosított alapszabályai visszaküldettek azzal, hogy 3 példányban leírva terjesztessenek föl. •

— Halálozások. Bergmann Stefánia Pakson 25 éves korában folyó hó 21-én elhunyt.. Haláláról a következő gyászjelentést vettük : Alulírottak, a kiterjedt rokonság nevében is, fájdalommal tudatjuk, hogy a legjobb gyermek,, n drága jó testvér, sógornő és nagynéni Bergmann Stefánia folyó hó 21-én délelőtt 6 órakor hosszú és kínos szenvedés után 25 éves korában az Urban csendesen elhunyt. A boldogult hült tetemei folyó hó 22-én délután fél 6 órakorfognak az ág. ev. hitvallás szertartásai szerint megáldatni s a paksi ág. ev. sirkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Paks, 1905 junius 21. Áldás és béke lebegjen drága porai felett! Özv. Bergmann Emilné édes anyja. Bergmann Vilma férj. Bajó Jánosné, Bergmann Lajos testvérei. Bajó Stefiké és Mártika unoka- hugai. Bajó János sógora.

— A muzeum épületének tatarozása kezdetét vette. A munkálatok huzamosabb időt fognak igénybe venni és ez idő alatt a muzeum- helyiségeket csupán szakemberek, illetőleg múzeumi szaktudósok tekinthetik meg.

— A paks—kölesdi törvényhatósági közút

0—2,535 km. szakaszára vonatkozólag a kereskedelmi miniszter a bejárási jegyzőkönyvben foglalt megállapodásokat jóváhagyta és a műszaki műveleteket végrehajtásra alkalmasaknak találván, a költségösszeget 36213 korona 94 fillérben állapította meg azzal, hogy a földmunkák mennyisége és költségösszege a kiviteli műveletben lesz végleg megállapítandó. A központi felügyelettel Kikinday Gyula miniszteri főmérnök bízatott meg.

— Sztrájkoló aratók. Még nincs is itt az aratás és már arról panaszkodnak a gazdák, hogy a szerződött aratók megkezdették [a sztrájkot, így a tamási járáshoz tartozó Medgyes, Muth és Ságh-féle gazdaságokban alkalmazott nagy- kónyi-i aratók megtagadták az aratási szerződésben elvállalt takarmánynemüeknek levágását, ellenben aratórész fejében megállapított tizenegyedrész helyett a gabona nyolcadrészét követelték. Az érdekelt gazdák panaszára Száváid Mór főszolgabíró eljárt ez ügyben és a sztrájkoló i 200 aratót szerződésszegés miatt; egyenként 20 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre, magát pedig a sztrájkolok felbujtóját és vezérét 40 napi elzárásra és 400 korona pénzbüntetésre ítélte. Az elmarasztalt sztrájkolok kijelentették, hogy az ítélet ellen az országgyűléstől kérnek majd orvoslást, »holmost a szegény embert is meghallgatják.

— Meglopott postamester. Dobrik Lajos, tolnai postamester arra a tapasztalatra jött, hogy időnkint több-kevesebb pénz eltűnik a zárt pénzes asztal fiókjából. A napokban aztán sikerült a tolvajt megcsípni Nagy Juli cselédje személyében, ki bevallotta, hogy álkulcs használatával a múlt hónapban és e hónap elején több. mint 70 koronát ellopott. A tolvaj cselédet letartóztatták.