Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-06-18 / 25. szám
6 i vu5. junius 18. VIDÉK. Gindlicsalad. Folyó hó 1-én egy egyszerű, de igen szép ünnepély folyt le Kistengeliczhegyen a gindli- családi állami iskolában. Ugyanis a minisztérium megajándékozta az iskolát az I. tipusu könyvtárral, a «Dunántúli Közművelődési Egyesület» pedig az iskolával kapcsolatos Ifjúsági Egyesületnek egy 100 kötetes diszes könyvtárt ajándékozott. Ezt a szép könyvtárt hozta a községbe az állami iskola gondnoksági elnöke Várkonyi Iván f. hó 1-én. Úgyszólván az egész község jelen volt a könyvtár ünnepélyes átadásánál s az ünnep fényét még emelte a környékből megjelent intelligencia. A gondnoksági elnököt és a vidéki vendégeket az ifjúsági egyesületből kiküldött lovas küldöttség • várta a határon és igy a fogatok ősi magyar szokásként lovas kísérettel robogtak be az iskolához, a hol a könyvek ünnepélyesen átadattak a közhasználatnak, mely alkalommal Várkonyi Iván elnök szép beszédet intézett a jelenlevőkhöz. Az egyesület részéről Szalai Sándor, Károly József beszéltek, Báli János pedig a Szózatot szavalta el. Több hazafias ének előadása után az ifjúság kedélyes majálist rendezett. Bonyhád. A bonyhádi kereskedő-ifjak jótékonycélu asztaltársasága 1905 junius 18-án Garay Lajos zenekarának közreműködésével az állami szőlőtelepen (Erzsébet-liget) tánccal egybekötött nyári mulatságot rendez. Belépti dij személyenkint 1 korona 20 fillér. Kezdete délután 5 órakor. A tiszta jövedelem felerészben a «Bonyhádi Fillér- Egylet» javára fordittatik. Döbrököz. A «Döbröközi Olvasókör» a múlt vasárnap műkedvelői előadással egybekötött táncmulatságot rendezett, mely várakozáson felül, igen jól sikerült. Színre hozták ez alkalommal egy fiatal szerzőnek, Heller .Samu döbröközi lakosnak «Szalmaözvegy» című vigjátékát, melyet nagy törekvéssel irt meg a tehetséges fiatal szerző. A közönség nagy érdeklődéssel és tetszéssel hallgatta végig és Hellernek egy babér- koszorút nyújtottak át. Dicséret illeti Heller Jolán kisasszonyt, ki igen sokat fáradott az est sikere érdekében. A bevétel 260 korona volt. Felülfizettek: Vince Ferenc 20 K, Harka János 10 K, Heller Gyula 3 K, Gondos Mihály 80 fill, és Bakán István koronát. Jegyeiket megváltották : gróf Apponyi Sándor (Lengyel) 5 K, Heller Bernát (Dunavecse), Guthardt Ignác (Szekszárd), Simon Jánosné (Dunaföldvár) 2—2 koronával. Harc. A harci önkéntes tüzoltó-testület ma, 18-án a sióparti füzesben jótékonycélu nyári mulatságot rendez. TÖRVÉNYKEZÉS. Esküdtszéki tárgyalások. i. Apagyilkosság. Egy fiatal, alig 16 éves bölcskei suhanc került f. hó 13-án a szekszárdi esküdtbiróság előtt a vádlottak padjára apagyilkosság büntette miatt. Ifjabb Varga Ferenc még a múlt év őszén otthagyta a szülői házat, mivel mostohájával nem fért össze. Azóta több helyen megfordult, hogy foglalkozást keressen magának. Célt azonban nem ért sehol s igy ismét csak visszakerült Bölcskére, ahol beszállásolta magát egyik rokonához, kinek fiával, ugyancsak Varga Ferenc nevű gyerkőccel ez évi március hó 2-án elment szüleihez, hogy azok adják ki neki ruháit. A szülők ezt megtagadták, sőt a fiút kiutasították a lakásból is. Mikor kifelé haladtak mostoha anyja elkezdte szidni pajtásának anyját és még ráadásul a rokon Varga Ferencet pofon is ütötte. Erre ifj Varga pajtása védelmére kelt és botjával mostoha anyja fejére vágott. A sikoltásra kijött az apa is, ki a verekedő fiát elkapta, hogy elverje. Ez azonban kisiklott kezei közül, mire az apa a másik Varga gyereket kezdte ütlegelni. Ifjabb Varga a társának fogta pártját s apját is a nála volt fütykössel jobb halántékon ütötte, minek következtében atyja id. Varga Ferenc véredény repedéstől eredő agyhüdést kapott s másnap márc. 3-án meghalt. Az esküdtszéki tárgyaláson Dr. Selc József törvsz. elnök elnökölt. Szavazó bírák voltak: alapi Salamon Iván és dr. Kövessy Ödön trvsz. bírák. Jegyző : Wágner Andor. A vádhatóságot dr. Kozáesek József kir. alügyész képviselte, mig védő dr. Steiner Lajos ügyvéd volt. Az esküdtek a vádlottat bűnösnek mondták ki halált okozott súlyos testi sértésért, minek alapján az esküdtbiróság tekintettel a vádlott fiatal korára, büntetlen előéletére és iskolázatlan szellemi képességére, 4 évi fegyházra Ítélte. Vádló és védő semmiségi panaszt jelentettek be. 11. Utcai véres verekedés. Ugyancsak. Bölcskén történt még 1902. május 25-én, hogy a korcsmából civakodva került az utcára egy 6—7 tagból álló csoport, mely aztán az utcán véres verekedést rögtönzött. A verekedés alkalmával majdnem mindnyájan megsérültek, sőt Dér Mihály sérülésébe néhány nap múlva bele is halt. Ekkor a gyanúsított Mihalkó Jánost letartóztatták, kihallgatták és törvényt ültek fölötte. A verekedés azonban oly bonyolult volt, hogy a tanúkihallgatások nem vezettek a vádlott bűnösségének beigazo- lására, miért is annak idején az esküdtbiróság az esküdtek fölmentő verdiktje után fölmentő Ítéleteit hozott. Mihalkó azonban ezzel még nem szabadult meg teljesen a vád alól, mert. mint a ki szintén résztvett az utcai harcban, ■a Curia alapján újra az esküdtszék elé állították f. hó 14-én. A verekedésre a mostani tárgyalás sem vetett tisztább képet, de azért megállapit- hatóbb volt az, hogy Mihalkó János is elő- segitője volt a csatának. Ez alkalommal is dr. Selc József elnökölt. Szavazó bírák voltak : Ágoston István táblabiró és dr. Sonnewend Frigyes, trvszki biró. Jegyő: dr. Végess Ferenc. Vádló: Beke Ferenc, védő pedig: dr. Spányi Leó ügyvéd. Az esküdtek arra a kérdésre, hogy bünös-e Mihálkó János a Bölcskén 1902. évi máj. 25-én végbement verekedésben, melyből megállapítható nem volt, hogy kitől eredt Dér Mihály halálos sérülése, 7-nél többen igenlő szavazatot adtak be, mire az esküdtbiróság a vádlottat 2 évi börtönre Ítélte. Az ítélet ellen semmiségi panasszal éltek úgy a vádlott és védő, mint a vádló kir. ügyész is. III. Rablógyilkosság a pusztán. F. hó 15. és 16-án tárgyalta Farkas János Imre István és Imre Miklós ozorai legények bünpörét, kiket a kir. ügyészség Miszlai János, a Gyérey Richárd-féle uradalom csősze ellen elkövetett rablás büntette miatt vádolt. Az esemény úgy történt, hogy Farkas János összebeszélt társaival, hogy az uradalom rétjéről szénát fognak lopni. Múlt év junius 11- és 12-ike közötti éjjelen csakugyan ki is mentek a rétre, ahol Farkas János és Imre Miklós egy-egy köteg lopott szénával megrakodva hazafelé indultak. Eközben találkoztak Miszlai János uradalmi csőszszel, aki Imre Miklóst fölszólította, hogy vigye vissza a szénát, azonban Farkas János és Imre István ezt nem engedték meg; szóváltásba elegyedtek a csőszszel, aki, állítólag azért, hogy csősztál sainak jelt adjon, pisztolyát négyszer elsütötte ; a civakodás közben farkas János a nála levő vasvillával,' Imre István pedig a csősz kezéből kiütött fokossal a csőszt agyba főbe verték. A csőszön ejtett sérülés ug}r látszott kezdetben, hogy nem volt oly súlyos természetéi. A kezelő orvos bizonyítványa szerint 20 napon belül meggyógyult. Néhány nap múlva azonban a csőszön elmezavar jelei mutatkoztak, s állapota annyira rosszabbodott, hogy a szekszárdi kórházba kellett szállítani, ahol néhány nap múlva meghalt. Néhány hét múlva az elhalt özvegye azon kéréssel fordult a törvényszékhez, hogy férjének holtteste exhumáltassék, s boncoltassék föl annak megállapítása' végett, hogy férjének elmezavarát azon sérülések okozták-e, melyeket Farkas János és Imre István ejtettek rajta. Az exhumálás az eltemetés után 84 nappal meg is történt, dr. Hangéi Ignác és dr. Kramolin Gyula boncoló orvosok véleményükben annak adtak kifejezést, hogy az elhalt koponyáján talált repedésen átszivárgóit vérömlényének az agyra gyakorolt hatása okozta az elmezavart, melynek következménye a halál volt. Ezzel szemben a kórházi főorvos kizártnak tartotta, hogy az elmezavart a sérült koponyáját ért ütés okozta volna. Minthogy igy az orvosok véleménye egymással homlokegyenest ellenkezett a védők azt kérték, hogy a véleményadás végett az igazságügyi orvosi tanács kerestessék meg. Ez meg is történt. A igazságügyi orvosi tanács a koponyát megvizsgálván, kijelentette, hogy azon a boncoló orvosok által leirt repedés nem található, a koponya teljesed ép, mindazonáltal i nincs kizárva, hogy az agyra más módon is 1 juthatott vérömlény okozhatta az elmezavart, ’ s valószínűleg ez okozhatta a halált. A két napig tartó tárgyalás után, melyen igen sok érdekes jogi kérdés merült föl, a vádhatóság képviselője Beke József kir. alügyész fentartotta a rablásra irányuló vádat, mig ezzel szemben dr. Ilorvát Jenő, dr. Máyer Gyula és dr. Müller Ferenc védők azt iparkodtak bizonyítani, hogy tettesek nem a lopott széna- megtartása végett fetjettek ki erőszakot; továbbá, hogy az sem állapítható meg, minden kétséget kizárólag, hogy az elmezavar, illetve a halál a sérülés következménye volt-e. Az esküdtek, kiknek főnöke Percei József volt, Farkas Jánost és Imre Istvánt nem rabTOLiaA A. V A kvitlEbr Y tlí. lásban, hanem csupán elmezavart okozó testi sértésben és szénalopásban mig Imre Miklóst csupán szénalopásban mondták ki bűnösnek, ez alapon a kir. törvényszék a két előbbit 3—3 évi börtönre, mig Imre Miklóst 50 kor. pénz- büntetésre. ítélte. Ezen ítéletben a vádlottak és védők megnyugodtak, mig a kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be. XközönsécTköréből.* A' vili kérelem. Nagyságos Podhoránszky Géza műszaki tanácsos úrhoz, a tolnamegyei állami építészeti hivatal főnökéhez Szekszárd. A dombóvári Eszterházy-utca lakói társultak, hogy utcájukat öntöztessék. ezen havi 200 koronába kerülő munka azonban csak úgy vezet igazán célra, ha a por az útról rendesen le lesz kotorva. Jól tudjuk, hogy az utmester felügyelete alatt az utkaparók meg teszik e tekintetben is kötelességüket, ámde külön utasítás nélkül az öntözött útvonalat a kívánatos nagyobb gondozásban nem részesíthetik. Ezért fordulunk nagyságodhoz, mint a ki a haladás hivatott pártfogója, mert hisz technika és haladás elválaszthatatlan ! — Tudjuk, hogy tanácsos urnák csak egy szavába kerül s az öntözött útvonal — nagy szárazság idejében még napszámos erő igénybe vételével is — a kívánatos karban lesz tartva, a mi az úttestnek is csak előnyére szolgáland. Nagyon kérjük, ha lehetséges, legyen kegyes kérelmünket teljesíteni s odahatni, hogy azEsterházi utcában mint legnagyobb forgalmú vonalon, a nyári hónapok alatt a por vagy sár fokozott mérvben letisztitassék. Biztos reményünkben küszönetünk nyilvánításával vagyunk Dombóvár, 1905. junius 15. Az Esterházy utca lakói nevében Csery István s. k Hamulyák Mihály s. k. * Ezen rovatbau közérdekű felszólalásokat díjmentesen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terhiá A. szerk. nyílttéri Figyelmeztetés. Bátorkodm t. vevőim és a n. é. közönség- figyelmét azon körülményre felhívni, hogy csak azon sörök az Első Magyar Részvény Serfőződe Kőbányai gyárából valók, melyek fenti címmel a címkén és dug-aszon vannak ellátva. Más a verseny által, de a gyár megnevezése nélkül olcsón ajánlott sör alsóbbrendű pécsi gyártmány. Tisztelettel Friedmann Béla, az Első Magyar Részvény serfőződe raktárosa. a szerkesztőség.
