Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-01-22 / 4. szám

190S január 22. TOLNA VÁRMEGYE. 3. Mit tett Szí uh a István 15 évi kép­viselősége alatt kerülete érdekében? Sem­mit. És mit tett ezen idő alatt az ország érdekében ? Ugyanannyit. .. . Á paksi kerület egész intelligenciája és értelmes, független polgársága Sim out­sits Elemér szabadelvüpárti jelölt zászlaja alá sorakozik, hogy azt a január 2o-diki erős küzdelemben biztos győzelemre vigye. Csütörtökön d. e. 9 órakor érkezett Simont- sits ezúttal másodízben Dunaföldvárra, a hol Pál- földi/ Lajos dr. pártelnök kíséretében látogatásokat tett. Tiszteletére délben 150 terítékű bankett volt. Élénk tetszéssel fogadták Simontsitsnak Dunaföld- vár jövőjére mondott lelkes felköszöntőjét. Utána Pálföldy Lajos dr. és Baksay László szép felkö­szöntőkben Simontsitsot, Németh József Kiüti a dunaföldvári szabadelvüpárt egyik fáradhatatlan tagját Giins Bélát, Partos dr. főrabbi és Strausz Zsigmond dr. a népszerű jelöltet, Angyal Béla dr. kir. közjegyző és Braun dr. földbirtokos az össz- kormáuyt éltették, Schober László dr. ügyvéd Tisza politikájának diadalára, Nieferqall Nándor főjegyző ugyancsak Simontsitsra, Rotter Lajos nagykeres­kedő és Nierlit Béla gyógyszerész a szabadelvü­párt győzelmére, Kuthy István ev. ref. lelkész a szabadelvű eszmék győzelmére emelte poharát. A lelkes hangulatot még emelték a lakoma alatt vá­ratlanul megjelent paksi és bölcskei küldöttek. Pén­teken Bölcskén igen lelkesen fogadták Simontsitsot és programmbeszédét zajos tetszéssel honorálták, Szombaton pedig (Jerjenben és Dunaszentgyörgyön beszélt -szintén nagy hatással. A paksi kerület, ha Simontsits Ele­mérre ruházza a mandátumot, öntudatos és tetterős képviselőt küld a parlamentbe, ki amellett erős, lelkes és bátor védője és áldozatkész szószólója lesz a kerület és pol­gársága érdekeinek. —S^iTlírcíf Állami leyi^L A szab esi kerületben. A szakcsi kerület szabadelvüpártja e hó 15-én tartotta Dombóváron jelölő értekezletét mintegy 500 választópolgár jelenlétében, de a gyűlést megelőző­leg a választók 75 kocsival zászlósán és 25 tagú bandériummal vonultak ki Uj-Dombóvár állomásra, hogy ott fogadják Haller József kir. tanácsost, her­ceg Eszterházy Miklós központi igazgatóját, a kerü­let szab adélvüp árijának jelöltjét. A fogadtatás és a bevonulás a városba gyönyörű látványosság volt, az egész város fel volt lobogózva, harsogtak az utcák az éljenzéstől. Haller Döry József pártelnök­nél szállt meg és a választók felvonultak a Korona szállodába, hol dr. Rolf Aladár alelnök nyitotta meg a gyűlést és a jegyzőkönyv vezetésére felkérte Haberfeld Béla pártjegyzőt. Ezután dr. Rolf alelnök felolvasta Döry pártelnök következő levelét: Szeretett kedves Polgártársaim ! Könnyeztem, annyira meghatott, mikor kedves jegyzőjük elmondta kívánságukat,.hogy a választás napján okvetlenül jelenjek meg Önök között. Sze- retetük ezen nyilvánulása oly jól esett szivemnek és megerősített, hogy ha rögtön kellett volna menni, bizonyára nem gondolva a következményekre, rög­tön neki indultam volna. és egy méltó utódot keresett. Tudjuk mindnyájan, hogy e kerület majd minden községének tornya, határa herceg Eszterházy Miklós főúr nevét, nagy­ságát hirdeti, tudjuk azt is nagyon jól, hogy igen sokszor fordultak egyesek, községek ezen áldozat­kész főúrhoz, de eddig nem volt meg nekünk az igazi összeköttetésünk a herceghez, ki bennünket az ő szivéhez közelebb hozott volna. Végre meg­találtuk a legméltóbb embert, ő hercegsége főigaz­gatóját, Haller József kir. tanácsos urat, ki a kerü­letet, annak községeit és választóit ő hercegségéhez közelebb hozza, azért is ajánlja, hogy Haller Józsefet jelöljék e kerület képviselőjelöltjéül. Végül Kam merer meleg szavakban még egyszer megköszönte választóinak a bizalmat. Kammerett a választók a leglelkesebben megéljenezték. Utánna dr. Rolf al­elnök föltette a kérdést, hogy kivánják-e a válasz­tók Haller jelölését, mire egyhangúlag kimondotta a gyűlés, hogy Haller jelölését óhajtja és nyomban 12 tagú küldöttséget választottak, mely Haliért felkereste lakásán és felkérte a jelölés elfogadásira és programmbeszédének megtartására. Haller a jelöltséget elfogadta és megjelent a gyűlésen, itt dr. Rolf alelnök üdvözölte és utána Haller megtar­totta programmbeszédét és többek közt a követ­kezőt mondotta : Köszöni azon szép és lelkes fogad a ást, me­lyet neki megérkeztekor rendeztek és köszöni az egyhangú jelölést. A jelenlegi politikai helyzetet ismerik Önök mind — úgymond — azzal nem un­tatom Önöket, én csak azon dolgokkal akarok fog­lalkozni, melyek Önöket legközelebb érintik. Én nem vagyok hive az önálló vámterületnek, mert arra berendezkedve mi még nem vagyunk, iparunk még nem elég erős ahhoz és csak mezőgazdaságunk szenvedné meg azt, mit iparunk nyerne, én tehát bizonyos feltételek mellett, hogy szabad kezünk a jövőre megmaradna, a vámszerződést Ausztriával megkötni helyeslem. A mi népünk csak a földet szereti, azért dolgozik és a megtakarított filléreit a földbe fekteti, én tehát hive vagyok annak, hogy a kivándorlást meggátoljuk, az egyes községek terjeszkedését elősegítjük, hogy a kötött birtokok egy része, ott, a hol szükséges, úgy mint Angol­országban, örök bérletbe adassék egyeseknek és hogy ezen kérdés törvényhozásilag rendezve legyen. A földadó aránytalanul magas, ennek megfelelő leszállítását vélem helyesnek és az ebből az államra háramló hiány inkább a fogyasztásra volna kive­tendő, mert a fogyasztó nem érzi annyira ezen ter­het, mint a földművelő osztály. Úgy mint az állam­hivatalnoknak 800 frtig a fizetését lefoglalni nem lehet, úgy kívánnám én, hogy a födmivelő osztály­nál is bizonyos minimum, mondjuk 2—3 hold föld, egy bizonyos ház rész le ne legyen foglalható, mert ha szerencsétlenség folytán tönkre megy, leg­alább annyi maradjon meg neki, hogy maga, csa­ládja megélhessen, koldusbotra ne jusson. A jegy­zők, a körorvosok fizetését az állam fizesse, mert ők az állam érdekében munkálkodnak és ezzel nagy terhet vennének le a községekről és nem lenne egyes helyeken oly aránytalanul magas a pótadó. Beszélt még a katonai vívmányokról, a két éves katonai szolgálatról, az ellenzék erőszakos eljárásáról. De mivel az én életerőm csak olyan, mint a mécses lángja, hol meglobban jobban, hol majd elalszik, majd meglátom, hogy érzem ma­gam és ha lehet, megígérem, elmegyek. — Hisz szivem is oda húz maguk közé és végtelenül sze retném, ha egymásnak kölcsönösen örülhetnénk, ha együtt vinnénk biztos diadalra szeretett jelöltünk zászlaját, ugyanazt a zászlót, a mely alatt a haza és mi édes mindannyiunk javára annyiszor győztünk. A jó Isten áldja és boldogítsa Önöket! Igaz hívük Döry József. Ezután dr. Kämmerer Ernő, a kerület eddigi képviselője igen lelkes beszédben vázolta a jelen­legi politikai helyzetet, rámutatott az obstrukció veszélyére, hogy a képviselőház az eddigi viszonyok mellett dolgozni nem tudott, mert a kisebbség min­den munkát megakadályozott. Köszöni, úgymond, a választók eddigi bizalmát, de ő jelenleg mandátumot nem vállal, sőt, mint mondá, már 3 év előtt vissza­vonult volna, de akkor még nem találta meg a leg­alkalmasabb embert, kinek javára visszalépett volna, mert ő, ki e kerületnek a választója, ki ismeri a kerület minden községének ügyét-baját, csak a kerületet és a haza javát akarja szolgálni Haller programmbeszéde a legnagyobb tet­szést keltette és alig lett vége az éljenzésnek. A gyűlésen jelen volt mintegy 500 választó megeskü­dött, hogy a szabadelvű lobogót soha el nem hagyja és végül a gyűlés határozatából kifolyólag távirati­lag üdvözölték gróf Tisza miniszterelenököt, her- czeg Eszterházy Miklóst és Podmaniczky Frigyes bárót. A gyűlés után, délután 1 órakor 350 terítékű bankett volt a Korona szállodában, melyen Haller József képviselőjelölt is jelenvolt. Az első felköszön­tőt Kämmerer Ernő mondotta a királyra, utána Dr. Rolf Aladár alelnök gyönyörű szavakban éltette Haller képviselőjelöltet, mire Haller azonnal vála­szolt, éltette a kerület minden egyes választóját és annak eddigi kiváló képviselő jelöltjét, Kämme­rer Ernőt. Ez után Haberfeld Béla következő lel­kes beszédet mondotta : — Tisztelt polgártársak ! A közös czél, mely bennünket egyesitett és ide hozott, hogy meggyőződésünknek kifejezést adjunk, indított engem arra, hogy felszólaljak. E kerület szerencsésebben ne n vátaszthatta volna megjelölt­jét, mint Haller Józsefet, ki a léginél óbb a kerü­let mandátumára, kihez ragaszkodunk, mert nagyra- becsüljük érdemeit és tudjuk, hogy azokért az esz­mékért elvekért küzd és lelkesedik, melyek minket vonzanak, tehát mi csak büszkék lehe ütik arra, hogy ily kiváló férfiút nyerhettünk meg jelöltül, kinek nevével győzni remélünk, de győzni is fogunk. — Válságos időket élünk, belpolitikai életünk ege már rég nem volt annyira elborulva mint most, és ha valaha, úgy talán ma érezzük, a legnagyobb szükségét annak, hogy a kerület sza­badelvű pártjának az élén, egy oly önzetlen, igaz hazafi álljon, mint a mi ebwkiink Dóry József, ki e kerületnek bölcs és előrelátó vezére, kit követni fogunk mindig es hivek is leszünk mindenkor ah­hoz a szabadelvű lobogóhoz, melyet ő hordoz előttünk. A mi elnökünk tetteinek rugója soha nem volt más, mint a legtisztább hazafiság, tömörül­jünk tehát melléje, hogy mint számtalan alkalom­mal, úgy most is diadalra juttassuk a szabadelvű­sig zászlaját. A mi elnökünk dísze, ékessége en­nek a pártnak, ennek a kerületnek és mint önzet­len hazafi, még azt is megérdemli, hogy az ellen­fél is tisztelettel hajtsa meg előtte zászlóját, azért is azt kivánom, hogy a mi szeretve tisztelt el­nökünk Dóry József, még igen sokáig állhasson e párt élén, mert addig mig ő lesz a vezérünk, pár­tunk szilárd és megbonthatatlan lesz. Az Isten éltesse igen sokáig, Döry József elnökünket, erre ürítsék velem mindnyájan poharukat. — A bankett d. u. 4 óráig t irtott. Haller másnap a kerület községeibe indult, mindenütt igen lelkesen fogadták. Haller megválasz­tása biztosra vehető. Az ellenzék jelöltje e kerü- etben az ismeretlen Szluha János. A pincehelyi kerületben. A pincehelyi kerületben dr. KÍSS Ernőt, a szabadelvüpárt jelöltjét, ki eddig Tamásiban, Nagy- Szokolyon, Magyar-Kesziben, Felső-Nyéken, Pin- czehelyen, Némedibo, Simontornyán, Kis- és Nagy-Székelyben, Miszlán, Belecskán, Hidegkuton, Szárazdon és Regölyben mondotta el programmbe­szédét, lelkesen fogadták a választók. Egyes köz­ségekben eleinte ugyan a fölizgatott választók za­jongással és éretlen abcug-kiáltásokkal akarták be­szédét megzavarni, azonban egy pár mondat el­hangzása után halotti csönd támadt és legnagyobb figyelemmel hallgatták okos, talpraesett, higgadt és zamatos fejtegetéseit. Ellenjelöltje Rátkay László, egetverő frázisokat mon 1 és egy-egy szónoki kiro­hanásával drámai hatásra törekszik. Túloz és ferdít, de az Rátkaynak mindegy, a fődolog a honmentő póse és a rikító hatas. Programmbeszédében többek között azt mondta, hogy dec. 13 dikán csendőrök szennyezték be az ország szentélyét, kiket az egyesült ellenzék kidobált. >Büszke va­gyok rá, hogy én is ott voltam, büszke vagyok rá, hogy kidobáltuk őket. Ha Tisza vagy az elnök ott lett volna, úgy azokat is kidobáltuk volna.*. Ám legyen büszke Rátkay az ő szerepére, de higyje el nekünk, hogy kevés büszkélkedni való van ab­ban és kevéske bátorságra vall, ha valaki védtelen és fegyvertelen embereket, egyszerű szolgákat, kik­ről tudva van, hogy támadás ellenében sem szabad védekezniük, üt és ver. Némely községben a nagyobb hatás kedvéért még azt is hozzátette Rátkay, hogy a csendőrök­nél tör és revolver volt. Az ilyen beszéd a legalkalmasabb arra, hogy a népet a törvényes rend ellen lázitsa. Ha az uraknak szabad a csendőröket kido­bálni — gondolja az a szegény polgár — hát ak­kor nekünk is szabad. Evvel azonban már Rátkay uram nem törő­dik — a fődolog a mandátum. KÍSS Ernő, a teremőr kidobási históriára szel­lemesen és finoman válaszolt, többek között azt mondván, hogy azért, mivel valaki a papra harag­szik, nincs joga a templomban az oltárt vagy az Ur asztalát összetörni, az megszentségteleniti a templomot. Különösen lelkesen fogadták Kiss Ernőt a nagyszokolyiak, kik bandériummal, zenével és hosszú kocsisorral mentek eléje, a község határá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom