Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-05-07 / 19. szám

4. DLNA VÁRMEGYE, í s>()5. május 7. — Uj vasúti menetrend. Május elsején a m. kir. államvasutak vonalain életbelépett a nyári menetrend, mely csekély változ­tatásokat tartalmaz a mi vasutunkra nézve is. Ha azonban valaki azt hiszi, hogy ezek a menetrendbeli változások előnyö­sek a közönségre nézve és figyelemmel vannak régi jogosult panaszainkra, az na­gyon is csalódik. A menetrend rosszabb lett, mint volt húsz év előtt. Tehát az évek óta állandóan sürgetett reformok életbeléptetése helyett rák módjára visz- szafelé fejlődünk, haladás helyett hátra­felé megyünk — a magyar kir. államvasu­tak intéző köreinek bölcsessége és kegyes jóakarata folytán. A változások a követ­kezők :A délivonat ezentúl 10 perc­cel korábban indul, mint eddig, vagyis nem 11 óra 56, hanem már 11 óra 46 perckor indul, érkezünk azonban Sárbogárdi a és Budapestre továbbra is ugyanakkor, mint eddig, vagyis 3 óra 59 perckor, illetve este 7 óra 55 perckor, ez a reform tehát azt jelenti, hogy a szekszárd-$árbo­gár di 65 kilométeres utat az eddigi keser­ves 4 óra 3 perc helyett ezentúl 4 óra 13 percig tehetjük meg és Bu­dapestre való utazásunk 8 óránál tovább fog tartani. A reggeli vonat 10 perccel később vagyis 7 óra 50 perckor indul és délben 1 óra 30 perckor, mint ed­dig érkezik Budapestre. Az esti vonat 3 perccel korábban vagyis 8 óra 10 perc helyett 8 óra 7 perckor indul Szekszárdról és reggel 6 óra 15 perckor érkezik Buda­pestre. A Budapestről délután 3 órakor induló vonat ugyancsak 3 perccel későbben, vagyis este 8 óra 6 perckor érkezik Szek- szárdra. A Budapestről reggel 8 óra 15 perckor induló személyvonat az ed­digi 4 óra 7 perc helyett 10 perccel ké­sőbben vagyis 4 óra 17 perckor érkezik Szekszárdra, igy tehát a reggeli lapokat és egyéb postát még későbben kapjuk kézhez, mint idáig. Az eddigi visszás, ázsiai állapot hát nem hogy nem javul, hanem rosszabb le>z. Mig a Budapestről 247 kilométer távolságra eső Nagyváradon déli fél 1 órakor, a 211 kilométer távolságra eső Kaposváron már d. e. fél 12-kor, a 313 kilométernyire eső Ruttkán délután 2 órakor és a 387 kilo­méternyire eső Zágrábban d. u. fél 3 órakor, addig a Budapesttől csupán 155 kilo­méter távolságra eső Szekszár- don csak délután 5 óra után kap­hatók a reggeli hírlapok és a posta. Ilyen megfordított arányban részesülünk mi a vasút áldásaiban. Ha a mostani keretben legalább annyit megtennének, hogy nekünk a reggel 8 órakor Budapestről induló fiumei gyorsvonathoz adnának közvetlen csatlako­zást, akkor is elérhetnénk azt, hogy déli egy órakor kaphatnánk meg a most d u. 5 órakor kiosztott postát, és Budapest­tel, Péccsel, Fiúméval az eddigi botrá­nyos összeköttetés helyett tűrhető összeköttetésbe jutnánk. Azonban hiábavaló minden felszólalás, rekriminació, legyen az bár a legjogosultabb. A magy. kir. állam­vasutak intézősége velünk szemben állandóan tanúsított kíméletlen és mostoha bánás­módján változtatni nem hajlandó. Zsebre vágja szépen azt az óriási jövedelmet, melyet a mi vicinálisunk — mely az országban egyike a legnagyobb forgalommal bíróknak — nyújt, de a közönség kényelmi igényei­nek egyszerűen fittyet hány és minden marad a 20 év előtti ósdi és kezdetleges rendkívül primitív és sérelmes állapotban, amilyenre nincsen praecedens az egész or­szágban. Nincsen példa rá az országban, hogy a fővároshoz ilyen közel eső vidék, gazdag kultúrával és gazdasági erőforrá­sokkal, olyan hosszadalmas- és fárasztó ösz- szeköttetésben álljon a fővárossal, mint mi állunk, s hogy egy élénk, nagy forgalom­mal biró városnak, megyei székhelynek pálya­udvara és vasúti állomása olyan minden kritikán alul levő állapotban hagyassák, mint a szekszárdi vasúti állomás. Sajnos a közönség nem sztrájkolhat, hanem boszankodva és tehetetlenül tűrni kénytelen ezeket a szégyenteljes és botrányos álla­potokat. — Uj ezredparancsnok. A király alsó- mátyásfalvi Mattasovszky Mátyás, soproni 18. honvéd gyalog ezredbeli alezredest, a pécsi 19. honvéd gyalog ezred parancsnokává nevezte te és előléptette ezredessé, továbbá ezredes lett nagy és kiskálnai Kálnay Lajos a pécsi 19. h. gy. ezred alezredese; Novotny Fiilöp, a pécsi 19. h. gy. ezred őrnagya alezredes lett. — Anyakönyvvezetői kinevezés. A bel­ügyminiszter a mórágyi anyakönyvi kerületbe Horváth Zoltán helyettes jegyzőt, a kalaznóiba Purth Gyula népiskolai tanítót anyakönyvvezető helyettessé kinevezte. — Lemondás Kempfner Ernő, a simon- ■ tornyai uradalom tisztartója a járási mezőgaz - tdasági bizottsági tagságról lemondott. — Uj mesyebizottsági tag. A nagyszo- kolyi választókerületben f. évi április hó 26-án megejtett pótválasztás alkalmával ifj. Lágler Sándor, Nagyszokoly község jegyzője, 3 évi . megbízatással lett megválasztva, nagy többség­gel, megyebizottsági taggá. Évzáró vizsgák a VIII. osztályban. A szekszárdi főgimnázium VIII-ifc osztályának osztályvizsgái május hó 10. 11. 12 és 13 án lesz­nek. Az érettségi vizsgálatok írásbeli részét pe­dig f. hó 15, 16, 17, 18 és- 19-én tartják. — Esküvő Kazamér Konrád posta- és távirda s. tiszt f. hó 9-én tartja esküvőjét Auth Menyhért bérlő leányával Évike kisasszonnyal Szekszárdon. Egyházmegyei hirek. Stefán Arthur Kéméndről Pécs budai külvárosba káplánnak, Dentschbauer József Mohácsról Kéméndré, Zsifkó ^ Mihály Dolnji Miholjácról Mohácsra,’ Bristyán Vitus nagynyárádi adminiszhátoí Dolnji-Miholjácra, Reinhard György mucsii adminisztrátor pedig Baranya-Bánra helyeztetett át káplánnak. Uj nöegyleti tagok. Az »Egyesült szek- szárd-tolnamegyei nőegylet« tagjai sorába be­léptek : Dr. Albersz Rezsőné, Diczenty Lászlóné, Dömötör Miklósné, Földvári Mihály, dr. Koza- csek Józseíné, Krausz Mórné, Kovács Aladárné, Kovács Jakabné, Leitersdorfer Ignác, Leopold Lajosné, Lovich Lászlóné, Mayer Gyula, Má- nyoky Ödön, Pazár Dezső, Reisz Józsefné, Szévald Oszkárné, Serényi József, 'dr. Török Ottóné,. Simaházi Totth Mihályné,Valló Albertné, Vörösmarthy József. — Tani tóegyesületi közgyűlés. A tolna­vármegyei általános tanítóegyesület évi rendes közgyűlését folyó hó 25-én tartja meg. Tekin­tettel a tagok nagy számára, az egyesület el­nöke : Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő meg­kérte a vármegye alispánját, hogy a közgyűlés céljára a nevezett napra a megyeház nagyter­mét engedje át, amely kérelemnek bizonyára foganatja is lesz. — Névváltoztatás. JRathmann András rom. kath. segédlelkész, tolnai lakos nevét, »I<emény«-re változtatta belügyminiszteri enge­déllyel. — Uj plébánosok. Herceg Eszterházy Miklós Francsics Pál regölyi volt vikáriust az egyházmegyei hatóságnak a bedeghi plébánia javadalomra bemutatta. — Major Károly pécsi budai külvárosi káplán elnyerte a mucsii plé­bániai javadalmat. — Majális. A szekszárdi 'nőegylet e hó­ban a vasúti vendéglő kertjében majálist rendez 1 korona belépő díjjal. A döbröközi volt úrbéres erdőbir­tokosok szervezkedvén, a gazdasági ügyviteli szabályokat életbeléptették és elnökül megvá­lasztották : Vicze Jánost, erdőgazdának és pénz­tárosnak : Vincze Ferencet, jegyzőknek: Illés Gyulát és Bencze Miklóst; választmányi tagok : Katus Ferenc, Gondos Mihály, Gondos Imre, Szemes Pál, Pintér György, Vida István. A szervezkedő gyűlés kimondotta, hogy a tiszt­viselőknek tiszteletdijat nem ad, hanem az ille­tők, kiküldetés esetén 1 kor. napidijat és előfogat dijat kapnak. — Kulturünnep Pécsett. Nagy jelen­tőségű kuíturünnepet ült a múlt héten Pécs városa. Az Ingyenes. Népkönyvtár Egyesület tömegesen látogatott díszközgyűlés keretében nyitotta meg népkönyvtárát. Ezúttal történt elő­ször, hogy a polgári társadalom osztályainak képviselői együtt ünnepeltek Pécsett a szociá- listákkal, kik több százan jelentek meg a diszgyülésen, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsát György Aladár, a buda­pesti Erzsébet Népakadémiát Hegedűs István dr. egyetemi tanár, a budapesti Szabad Líceumot Pályi Sándor tanár képviselte. Zsolnay elnök megnyitóját Hegedűs István tanár egy órán át tartó szép ünnepi beszéde követte, A nép­könyvtárak fontosságát tisztára szociális szem­pontból világította meg. Az irodalom és művé­szet lesz az — úgymond — mely az osztályok között az ellentéteket ki fogja egyenlíteni és az emberiséget egy közös cél felé vezérli. Minden törekvést, minden mozgalmat azonban csak akkor kisérhet siker, ha ezt a nemzeti lélek, a közös hazaszeretet tüze hevíti. Feltűnést és kellemes meglepetést keltett azután a pécsi nemzetközi szociálisták egyik vezérének, Szabó Józsefnek felelete, mivel mindenki azt hitte, hogy Szabó polemizálni fog. a hazafiság felett, ő a helyett a következő kijelentést tette : — A magam egyéni nézetével az összes pécsi munkásszervezetek felfogását követem, a mikor azt mondom, hogy mi első sorban is; magyarok vagyunk s csak azután szociál­demokraták. A mikor mi a nemzetköziséget hirdetjük, ez nem azt jelenti, hogy a hazát semmire serp becsüljük. A nyelvi egység mellett a természeti viszonyok bélyegét is magukon hordják az egymás mellett élő emberek, kiknek történeti múltjuk közös vonásokat plántált azok szivébe, leikébe és gondolkodásába. Ez a természet hatalmának ereje. Ám mélyen érezzük a nemzetköziséget, ha a történetírók véres rémei fenyegetik a munkásosztályokat bárhol is. György Aladár, Pályi Sándor és Majorossy Imre polgármester mondottak még beszédeket. Azután bemutatták az igen szépen felszerelt ingyenes népkönyvtárt, melynek létesítése körül Rótli Miksa póstafőtisztnek, Tichy Ferenc dr. tb. városi főjegyzőnek és Makay István tb. tanácsnoknak vannak nagy érdemei. Délben a polgári kaszinóban társasebéddel végződött a szép ünnep. — Képviselőválasztók névjegyzéke. Az 1906. évre érvényes és a központi választmány által összeállított országgyűlési képviselőválasz­tók névjegyzéke május hó 5-étől 25-ig közszem­lére van kitéve. A névjegyzék délelőtt 8—12-ig betekinthető, délután 2—6-ig pedig lemásol­ható. Az első tiz nap alatt mindenki felszólalással élhet saját személyét illetőleg; 16—25-ig pedig észrevételeket is tehetnek mindazok, kik arra a törvény szerint jogosultak. — A gyulaji legeltetési szabályzatot a földmivelésügyi miniszter pótlás végett vissza­küldte azzal a rendelkezéssel, hogy a kutak, itatok, delelők és réthelyek megállapítására, valamint a legelő ápolására és jókarban tartása céljából szükséges intézkedések, minők a tavaszi fogasolás, vakondtúrások elsimítása, kutyatej, tüske és gyalogbodza megérés előtti irtása ügyében intézkedés tétessék, továbbá a közös legelők március 1-től a tavaszi kihajtásig (Szt- Gvörgy napig) semmiféle állattal ne legyenek legeleltethetők, mert a tavaszi vegetáció meg­indulásakor a gyepnövényzetnek erre a kímé­letre szüksége van és mert a hó olvadásakor fölpuhult talajban a legelő állatok, különösen az éleskörmü juhok a gyephantot nagyon meg­károsítják. — Megváltoztatott hivatalos óra A szek­szárdi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél május elsejétől, újabb rendel­kezésig, a hivatalos órák reggel 7 órakor kez­dődnek s délután 1 óráig tartanak. — Uj körorvosi állás. Dunaszentgyörgy község képviselőtestülete egyhangúlag hozott határozatával kimondotta, hogy önálló orvosi állást szervez. A község eddig a faddi köz- egészségyi körhöz tartozik, de e körnek nagy, több mint 30,000 holdnyi területe és lakosságá­nak közel 13 ezernyi száma miatt nagyon érzi egy önálló orvos hiányát, bár a faddi körorvos ügybuzgalma és odaadó emberbaráti tevékeny­sége iránt a legnagyobb elismeréssel és mél­tánylással viseltetik. A dunaszentgyörgyiek haj­landók az uj körorvosi állást 1600—2000 koro­nával javadalmazni, ami igen szép és okos áldozatkészségre mutat. Örömmel látjuk e hatá­rozatból, hogy a közegészségügyi érzék népünk­ben ébredezni kezd és kívánjuk, hogy a duna­szentgyörgyiek szándéka, a jogos érdekek meg­óvásával és kiegyenlítésével minél előbb meg­valósuljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom