Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-04-09 / 15. szám

4 TOLI JAV AlüttEGYK Mérnökök társas-összejövetele. A bátaszék—dombóvári vasútvonal átalakítási munkálataival egy egész mérnöki kirendeltség foglalkozik, melynek tagjai a Szekszárdon mű­ködő több mérnökkel gyakori kartársi össze­jöveteleket rendeznek. Ezidőszerint több mint húsz okleveles mérnök működik Szekszárdon, az állámépitészeti hivatal élén Podhoránszky Géza műszaki tanácsos, a vasúti osztálymérnökség élén Perlaky József főmérnök, és a vasutátala- kitó-mérnöki kirendeltség élén Hatschek Ignác máv. főmérnök áll. — A bajtársi összetartás annyira megy a mérnök urak között, hogy a már több, mint 30 év óta az ügyvédi pályán működő, de mérnöki diplomával is bíró Totth Ödön várm. tiszti főügyészt is maguknak rekla­málták, ki a kaszinóban legutóbb megtartott barátságos mérnöki összejövetel alkalmával szintén résztvett az egykori kartársak között, kik a volt nagyérdemű kollegát szeretetteljesen ünnepelték a maguk körében. Megyebizottsági tagválasztások. A pincehelyi, nagyszokolyi, és paksi főválasztó kerületben üresedésben levő egy-egy bizottsági tagsági helynek betöltése céljából a választás f. hó 26-ikára tűzetett ki. — A bátaszéki második gyermekmenedék- ház. Bátaszéken már régebben szükségessé vált egy második gyermek-menedékház létetitése, amire a közoktatásügyi miniszter három évi haladékot adott. A 3 évi haladék már lejárt, de a község még mindig nem létesitette az intéze­tet, de nem is akarja, mert azt mondja, hogy nincs pénze. A község most újabb 3 évi hala­dékot kér. De mi lesz ilyen körülmények között a gondozásra szorutó kis gyermekekkel ? Mikor az első menedékházat létesítették, kellett volna nagyobbat létesíteni. Akkor sokkal kevesebb költséggel lehetett volna a dolgon segiteni. Egy olyan nagy községben, mint Bátaszék, egy uj gyermekmenedékház létesítése, vagy a megle­vőnek kibővítése semmiféle nehézséggel nem járhat. Csak akarni kell, becsületesen akarni és — meglesz. — Dalárda Szekszárdon. Jasek Sándor vármegyei aljegyzőnek dicséretreméltó kezde­ményezésére városunkban uj dalárda van ala­kulóban. A régi szekszárdi dalárda országos hirü volt, mely számos országos dalversenyen első dijat nyert. Minden esetre az uj dalárda társadalmi életünk élénkítésére fog vezetni. — Kinevezés. Döry Pál alispán, mint a szabadságon levő főispán helyettese Dorn Zsig­'mond főgimnáziumi érettségi vizsgát tett Szek­szárdi lakost a vármegyéhez dijnoknak nevezte ki. A »Kaposvizi Társulat« Dombóváron, ; Paál József alelnök elnöklete alatt tartott köz­gyűlésén az 1904. évi zárszámadások elfogad­tatván, a pénztárosnak a felmentvény megada­tott. A bevétel volt 12232 kor. 10 fill., kiadás j 3737 kor. 67 fill., fentartási költség 9547 kor. j 21 fill. A f. évre készpénz áthozatott 516 kor. j 73 fill. Takaréktári betét 3006 kor. 66 fill. A lel- ( tár értéke 1564 kor. 40 fill. A társulat pénze tovább is a dombóvári takarékpénztárban he- • lyeztetik el. A jövő évi költségvetés 12238 kor. 60 fill, kiadással megszavaztatott és igy, mint­hogy a bevételek a kiadásokat fölülmúlják, a -j jövő évre fentartási költség nem vettetik ki. A f. évi számadások megvizsgálására Heinrichfy Adám, Honig János dr., Weszeley Zsigmond, póttagul Hirsch Henrik választatott meg. — Felolvasás és társasestély. A szek­szárdi kereskedelmi kaszinóban tegnap este fel­olvasást tartottak, mely után tánc következett. Az estély igen látogatott volt. — Magyar vívó győzelme Bécsben. A Haudegen és a Wiener Athletiksport-Club által múlt hó 31-én rendezett poule-ban a kard- és vitőr poule első diját a nálunk is ismert Mé­száros Ervin hadnagy, a Magyar Athletikai- Club tagja ny&rte meg. — A Tolnán építendő uj községház f. évi március hó 15-én lejárt tervpályázatára 28 pályamű érkezett be. A bírálóbizottság e tervek közül az első 300 koronás dijat az »Alta Ripa« jeligéjű pályaműnek ítélte oda, melynek szerzője Náhm József tolnai építész. A második — 200 koronás dijat — a »Talpra magyar« jeligéjű terv nyerte, melynek tervezője Opaterni Flóris po­zsonyi építész. A harmadik pályadijat vagyis 100 koronát a bizottság az »Egy filléres bélyeg« jeligés tervnek ítélte oda. A terv szerzője Dömötör Sándor budapesti építész. A »Tolnai községház« és »G 3« jeligés terveket a bíráló bizottság dicsérettel jutalmazta. Az előbbi szer­zője Dvorácsek József és Lajos budapesti, az utóbbié Gróf Sándor aradi lakosok. A község főjegyzője felkéri a nem díjazott müvek szerzőit arra, hogy pályaterveik elküldéséről vagy elvi­teléről intézkedni szíveskedjenek. — Korpótlék. A közoktatásügyi miniszter Harsányi Szilvia, Walter Gyula és Gesztesi Péter bátaszéki tanítók részére korpótlékul 100 kor., Sintka Gyula kányái tanító fizetésének kiegészitészre pedig 175 korona évi államsegélyt engedélyezett. — Pete-kiosztás. A selyemtenyésztési felügyelőség Szekszárdon a múlt héten kezdte meg a peték kiosztását és szétküldését. — Tanító választás. Salamonné Ember Jolán dunaföldvári az aradmegyei Almás-Ka­marásra neveztetvén ki, dunaföldvári állásáról lemondott és helyébe Csernusák Teréz, eddig helyettes tanító alkalmaztatott rendes osztály- vezetői minőségben. Mucsi és a vasút. Mucsi község kép­viselőtestülete elhatározta, hogy a Szászvár— Ráczkozár—Mekényes—Mucsi—Szakályhőgyészi helyiérdekű vasútra, melynek Wéber Sándor j magyaregresi építész az engedményese 30.000 kor. törzsrészvényt jegyez. Ezt a 30.000 koronát Mucsi község kölcsönnel fogja fedezni. — Halálozások. Súlyos csapás érte Csankó Vilmos ózsáki tanítót. Folyó hó 5-én vesztette el fiatal feleségét, ki vérmérgezésben hunyt el. Bánkódó férjén kívül 4 kis árva gyászolja. — A következő gyászjelentést vettük : A bonyhádi congr. izr. hitközség mély megilletődéssel jelenti érdemekben megőszült és hivatása terén fárad­hatatlan buzgalmat kifejtett nyugdíjazott tanító­jának Breyer Rezső urnák f. é. április hó 3-án d. u. 4 órakor, életének 84-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földimaradványai április hó 5-én d. e. 10 órakor fognak a bonyhádi congr. izr. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Bonyhád, 1905. április 4-én. Legyen áldott emléke! — Rác Anna, Rác József számvizsgáló nagynénje, f. hó 6-án a szekszárdi »Ferenc« közkórházban 43 éves korában meghalt. Az Utolért gyorsvonat. Az első pilla­natra lehetetlennek látszik, azonban a motor- kerékpárok sebességét ismerve érthetővé lesz. A motorok sebességénél sokkalta fontosabb körülmény azoknak megbízhatósága, tartóssága. Hosszas tanulmányozás és kísérletezés után sikerült végre egy, a célnak minden tekintetben megfelelő motorkerékpárt konstruálni, melyhez ha egy könnyen eltávolítható mellékkocsit kap­csolunk, egy olcsó automobilhoz jutunk. Méltán mondhatjuk a motorkerékpárok terén úttörőnek Puch János gráci motorkerékpárgyárost, kinek gyártmányai kétségkívül a technika mesterművei, mert könnyen és veszélytelenül kezelhető gépe­zetük a tartósság biztosítékai. A motor szabá­lyozható sebessége 7-től 70 kilométerig. Ezen gyártmányok tolnamegyei képviseletét és kizá­rólagos raktárát Müller Testvérek mechánikusok bírják Szekszárdon. Névváltoztatás. Feldmann Salamon szen­tesi, előbb tolnai lakos a maga és Riza, Irén, Aladár, Margit, Dezső kisk. gyermekeinek nevét »Földes«-re, —Berger Gyula tolnanémedii szü­letésű bpesti lakos »Benedek«-re, — Kell Jakab (Jenő) dunaföldvári születésű, budapesti lakos pedig »Darvas«-ra magyarosította nevét. — Tűz. Múlt hó 30-án néhány decsi kis fiú gyufával játszott és az égő gyufát a ház végében összehalmozott szalmakazal közelében hajította el, miből aztán hamarosan tűz támadt. Leégett három lakóház a melléképületekkel együtt. A gyorsan megjelent tűzoltóságnak sikerült a tüzet lokalizálni. A kár több ezer korona, amely azonban részben a biztosításból megtérül. — Gépkiállítás és bemutató Dunaföld- váron. A dunaföldvári gazdasági ismétlő iskola f. hó 1-én és 2-án a kisbirtokos üzemében hasz­nálható gazdasági gépekből és eszközökből ki­állítással kapcsolatos sikerült gépbemutatót tar­tott, melyre elsőrendű gyárosok száznál több gépet küldöttek. Különösen nagy számban vol­tak képviselve a legkülönfélébb ekék, vetőgépek, rosták, szecska- és répavágók. A gazdasági iskola talaján lóerővel végzett gyakorlati be­mutatás után a bíráló bizottság, élén Jeszenszky Andor, a tolnamegyei gazdasági egyesület elnö­kével, Molnár József titkárral, Péterfy József miniszteri szakelőadóval, Hanzély János jury- elnökkel és Niertit Béla közs. iskolaszéki elnök­kel visszavonult az eredmények összegezésére. A bíráló bizottság nemcsak a vidék nagybirto­kosaiból, hanem dunaföldvári kisgazdákból |is állott, kik elég értelmiséggel és rátermettséggel bírnak ahhoz, hogy a földmivelést nemcsak modern újabb alapokra fektessék, hanem hogy egyúttal használatba is vegyék a géptechnika újabb hasznos vívmányait. A kiállítással kap­csolatos gépbemutatót, melyen a szomszédos uradalmak és birtokosok is élénk részt vettek, kedélyes lakoma zárta be. Az első felköszöntőt Nievtit Béla, a községi iskolaszék nagyérdemű agilis elnöke mondotta, üdvözölve a vendégeket, elsősorban a tolnamegyei gazdasági egyesület itt megjelent vezérférfiait, kik felvilágosították a dunaföldvári kisgazdákat a gazdasági iskola nagy horderejéről, majd a gyárosok képviselőit, kik ezen tanulságos kiállítás létrejöttét előmoz­dították. Utána dr. Braun Lajos baracsi föld- birtokos éltette Niertit Bélát, mint iskolaszéki elnököt és mint a városi közügyek önzetlen harcosát, kinél minden nemes és közérdekű ügy lelkes támogatóra talál. Majd Jeszenszky An­dor, a vármegyei gazdasági egyesület elnöke emelt poharat Dunaföldvár és vidékének gazdáira, kiknek nevében Hanzély János szentandrási földbirtokos, majd Bodor György és Németh József Kiüti dunaföldvári gazdák szólották. Ün­neplés tárgya volt még a dunaföldvári elöljáró­ság és annak vezetői, Csigi bíró s Niefergall főjegyző, továbbá Niertit iskolaszéki elnök s végül Butyka Károly gazdasági iskolai tanító, mint kik fáradozásukkal jelentékeiryen hozzá­járultak a gépbemutató és kiállítás nagy sike­réhez. — Méhészeti közgyűlés. Lapunk 13-ik számában jelzett méhészeti közgyűlés nem április 2-ik, hanem április 9-én, esetleg 16-án lesz Szekszárdon megtartva. Esküvő a kórházban A szekszárdi »Ferenc«-közkórházban nagybetegen fekszik Szecsei Borbála, ki vadházasságban élt Iíacz Sándorral Gerjenben. Gjmrmekeik is vannak s azért az asszony betegágyához hivatta Kaczot, kivel aztán elhatározták, hogy törvényesen meg­esküsznek. Elhatározásukat végre is hajtották folyó hó 4-én a kórházban. — Beszüntetett szénkéneg raktár. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a bátaszéki bizományi szénkéneg raktárt beszüntette. — Váltóhamisitók. Pakson a »Tolnavidéki Takarékpénztár« üg}mökénél Rebe István és Torizs György ozorai lakosok pár hét előtt váltóra, melyen az aláírások hamisítottak vol- jak, fölvettek 500 és 200 koronát. Majd pedig néhány nap előtt Rebe újra egy 1600 koronás váltót akart leszámitoltatni. Az ügynök előtt gyanús volt az aláírás, azért haza küldte Rebe Istvánt, hogy hozzon az aláíróktól a névalá­írást igazoló bizonyítványt. Ez el is ment azzal, hogy a hajóval haza fog utazni a bizonyítvány­ért. Az ügynök, hogy meggyőződést szerezzen elutazásáról, szintén lement az állomásra. Rebe mikor meglátta Steiner Salamon ügynököt, nem utazott el, hanem visszament Paksra. Stei­ner előtt ez szintén gyanús volt, amiért szólt a rendőrnek, aki letartóztatta Rebét s ez hosszas i ’ ! vallatás után töredelmesen bevallotta, hogy ő j és Torizs hamisította a váltót és az aláírók­nak tudomásuk sincs róla. Ennélfogva Torizst is letartóztatták és a vizsgálatot folytatják a két okmányhamisitó ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom