Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-17 / 3. szám
8. TULiMA VAKMEÍ-YÍS. 1904. január 17. A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi január hó 19-én. Bodó János ellen, hatóság elleni erőszak miatt Garay József ellen, lopás miatt. Oláh István és társa ellen, erőszak miatt. Prozbik István ellen, vétkes bukás miatt. Sipos Balázs és társa ellen, lopás miatt. 1904 évi január hó 20-án. Marton Lajos ellen, hatóság elleni erőszak miatt. miatt. A szekszárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1904. évi január 6-től 13-ig. j Született 11 gyermek' 5 fiú, 6 leány. Kihirdettetett: Vesztergombi Mihály — Rajter Katalinnal, Pegler István Kis-Takács Teréziával, Hirt József — Régi Eszterrel, Csuka József — Balázs Teréziával, Ranga György — özv. Lengyel I Istvánná Juhai Katalinnal, Somogyi Mihály — Dömötör Júliával, l Tiefenthaler Rezső — Székely Irmával, Pap Gyula — Szent- I kereszti Jolánnal, Tolnai Sándor — Nyiró Erzsébettel, Simon I József — Pollermann Klárával. Házasságot kötött: Nagy János — Gazsó Ágnessel, Aszalai József — Kai- ner Ágnessel, Simonsberger Péter — Bogovits Máriával. WSecghaitak: Német Imre, Inzelt Gyula, Schmidt Lőrinczné Willi Éva, özv. Székely Ferenczné Plank Rózália, Rudolf Márton, Tamás Ferencz, Thaly Endréné Szőcs Zsuzsa, Tamás György, Tót- simon Józsefné Kovács Éva, Gerőfi Lipót. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönet-nyilvánítás. Felejthetetlen jó férjem és drága atyánk elhunyta alkalmából fogadják mindazok, kik a vég tisztességén megjelentek s nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek ez utón is hálás köszöne- tünket, nem mulasztjuk el ez alkalommal különösen a Szekszárdi Áll. Ipartestületnek is őszinte hálás köszönetünket kifejezni testületileg való megjelel é- sükért. Szekszárd, 1904. január 16-án. Özv. Inselt Gyuláné és osaládja. Meghívó. Körczöl Jánosné cs társai ellen, csalás miatt. 1904. évi január hó 21-án. Borbély István és társa ellen, lopás miatt. Viszt Lizi ellen, lopás miatt. If;u Osvald István és öt társa ellen, lopás Győrök István ellen, lopás miatt. Boros Lajos ellen, lopás miatt. KÖZGAZDASÁG. — megfagyott szőlőtövek. A megfagyott szőlőtövek helyes kezelése, azok további termő- képességére döntő befolyással bir és a fagykárt is jelentékenyen csökkentheti. Gyakori eset ugyanis az, hogy a megfagyott rügyek még életképesek és azért a tavaszon a fagyott részek eltávolitásával nem szabad sietni. Ez a fagyot követő jó időjárás esetén néhány nap múlva megfigyelhető és ez eset ben nem tanácsos az ismételten kihajtó vessző részeket eltávolitani, mert azok még részben elég | jó termést is adhatnak, másrészt pedig azért, mert j különben a tőkemivelési módjának megfelelő met- j szésben nem részesíthető és ez a következő évek j termésében is érezhető csökkenő hatású lehet. Ha azonban a fagy után csak gyenge és sérült hajtások fejlődnek, akkor azok lehetőleg rövid idő alatt eltávolitandók, mert a hosszas késlekedés árt a tőke erőteljes fejlődésének. — Az őszszel kihordott és alászántott trágya hatása. A berlini gazd. kísérleti állomás 8 gazdaságban kísérletet végezett annak kid.rité- sére, hogy mi a különbség a között, hogy az őszszel kihordott és szétteregetett trágyát alászántják vagy úgy szétterítve hagyják, vagy végre ősz- fczel kazalba hordva a tábla szélére, tavaszszal hordják szét és szántják be. A trágyázott földekbe burgonyát vetettek. Az eredmény a következő volt: Trágyázatlan területen per hektár 179*0 mm., ősszel kihordott, szétterített és alászántott trágya után 225'5 mm., de csak tavaszszal alászántott trágya után 203'2 mm., őszszel kazalba kihordott s tavaszszal szétterített és alászántott trágya után 200 6 mm. termett. Az eredmény, amint látjuk, az ősszel kihordott, nyomban szétterített és alászántott trágyázás mellett szól. — A drótféreg irtása. A drótférget, ahová az befészkelte magát, onnét kiirtani majdnem lehetetlen, mert fejlődéséhez 3—4 évre van szüksége. Ajánlanak ugyan egyes irtási módokat, mint burgonya szeleteket helyezni el az ellepett táblán, amit a drótféreg előszeretettel keres fel és ezek néhány nap múlva összeszedendők és a benne evő drótférgek elpusztíthatok, de tessék azt 50 vagy száz holdon keresztülvinni! ? Bizony ez csak akadémikus védekezés, jó az ily táblákra sertéseket járatni, ezek egy részét a drótférgeknek össze fogják szedni, de kiirtani ezek sem lesznek képesek. Egyedül célra vezető eljárás, ha okozóját, az úgynevezett pattanós bogarakat összefogdossuk és ez, mivel ezek éjjeli bogarak, csak rovarfogó lámpákkal lesz lehetséges. — Ha valamely birtok önálló pusztai jellege itéletileg el nem ismertetik, de addig az illető birtok tényleg a félpótadókedvezmény birtokában volt, a községi pótadó az 5. évi elévülési határidőn belül visszamenőleg csupán a jogvita folyamatba tételének idejéig vethető ki. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1902. évi 3225. K számú határozata.) — Községi vadászterület bérbeadásánál az árverési feltételek közé olyan kikötés, hogy a község az Ígéretet tevő árverelők közt minden indokolás nélkül szabadon választhat, fel nem vehető. (A m. kir. közígaztási birpság 3657/1002. K. szám alatti határozata.) Az „Ozorai Önsegélyző és fogy asz- tási szövetkezet“ Vl-ik évi rendes közgyűlését 1904. évi február hó 4-én délelőtt 8 Órakor tartja, melyre a szövetkezeti tagok ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése, beterjesztett számadások felülvizsgálása, mérleg megállapítása és a nyeremény meghatározása. 2. Az igazgatóság határozatai ellen beadott felebbezések elintézése. 3. Indítványok a közgyűlés előtt 8 nappal az igazgatóság utján irásbelileg terjesz- tendők be. 4. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása. 5. Az alapszabály módosítása. 6. Egyéb indítványok. Kelt Ozorán, 1904. évi január hó 12-én. Gosztola Mihály, F. Kovács Ferencz, jegyző. (4180. 1—1.) elnök. Meghi vó. Dunaföldvári járási takarék- és hitelbank“ mint részvénytársaság „Osztrák Magyar Bank mellékhelye“ Dunaföldváron 1 (4178. 1—1,) XI-ik rendes évi közgyűlését 1904. évi február hó 2-án délelőtt 9 órakor tartja meg saját helyiségében, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak az alapszabályok 22. §-ára való figyelmeztetéssel. * A közgyűlés tárgysorozata: 1. Közgyűlési jegyző és 2 részvényes megválasztása a jegyzőkönyv hitelesítésére. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése ; az 1903-ik évi mérleg elő- §» terjesztése, a felmentvény megadása. 3. Indítvány és határozat a tiszta nyereség felosztása iránt. 4. Az alapszabály 29. §-a 2-ik bekezdésének módositása. 5. Igazgatósági, felügyelő-bizottsági tagok és igazgatósági tanácsosok választása. 6. Beérkezett indítványok, kérvények és folyamodványok tárgyalása. Dunaföldvár, 1904. évi január hó 14-én. Igazgató-elnök. * Az alapszabályok 22. §-a értelmében csak azon részvényesek bírnak szavazati joggal, kik részvényeiket a közgyűlést megelőzőleg az intézeti pénztárnál bemutatták. Ö PASKÜSZ EMIL Q épületfaraktáraiban A Szekszárd Tolna Fadd Y vásártér dombori-ut templom-utca Szőlőtulajdonosok — igazolvány mellett — eredeti erdei árakon V kaphatnak 0 (4174. 2—3.) 0 U. m. 5 és 6 láb hosszú gömbölyű fenyőkarót, hasított borovi- és fűrészelt fenyőt. V Továbbá ajánl díjtalanul költségvetést mindennemű építkezéshez és (szakQ képzett mesterek által) bármilyen építkezés legolcsóbb kivitelét. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
