Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-27 / 48. szám

1904. november 27. — Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés tolnamegyei kerülete december 4-én délelőtt 11 órakor tartja alakuló köz­gyűlését Szekszárdon a városháza tanácster­mében. Az Omke fennállásának rövid ideje alatt, elnökének Sándor Pál országgyűlési képviselőnek céltudatos és erélyes vezetése mellett maga közé tudta csoportosítani az egész magyar kereskedő világot s a műkö­désében megnyilatkozó konciliáns szellemmel, f! melyet sohasem az egyoldalú osztályérdek, hanem a kereskedői jogos érdekeknek az K igazság és jog szellemében és a közérdek- !i kel összhangzásban való megvalósítása vezé- S relt, tagjaiban általános lelkesedést, a rajta f kívül állókban pedig őszinte és erős rokon- | szenvet tudott kelteni. Ennek látható jele az, hogy mindenütt, ahol az Omke egyes ' kerületei megalakultak, az alakuló közgyü- lég a megyei és társadalmi élet előkelősé- :j geinek élénk részvétele mellett lett meg- 1 tartva. Úgy tudjuk, hogy nálunk is igy fog | történni. A tolnamegyei kerület szekszárdi i közgyűlésére lejön Sándor Pál és kiséreté- í ben az Omke több vezérembere, tudomá- I sunk szerint részt fognak venni vármegyénk főispánja, főjegyzője, úgy a megyebeli or- ! szággyülési képviselők és községünk képvi- ; selete. A gyűlésen Sándor Pál kifogja fej­teni az Omke vezér elveit. A tolnamegyei kerület, eddig is a szervezők fárad- hatlan buzgósága folytán már körülbelül 350 tagot számlál; megyénk kereskedői­nek ezen impozáns sorakozásában meg­van minden előfeltétele egy sikeres és haté­kony működésnek. Üdvözöljük az Omke tolnamegyei kerületét és hisszük, hogy tevé­kenysége minden tekintetben méltó lesz az Omke eddigi működéséhez s azon színvonal­hoz, a melyet megyénk intelligens keres­kedő osztálya képvisel. A tolnamegyei kerü­let szervező bizottságának élén Leicht Lajos nagykereskedő, a szekszárdi takarékpénztár igazgatója áll. — Ösztöndíj közigazgatási tanfolyam' hallgatók részére. Tolnavármegye alispánja a megye által létesített 6, eg\ énként 200 koronás ösztöndíjra, közigazgatási tanfolyam hallgatók ré­szére pályázatot hirdet. A kérvények és az illetőségi és vagyoni nemkülönben a legutóbb nyert iskolai, úgy a tanfolyam hallgatását igazoló bizonyítványok ez évi december 10-ig nyújtandók be. Ez ösztön dijat a megye minden járásából csak egy pá'yázó nyerheti el. — A báró Schell-családhoz az őket kis leányuk elhunytéval ért családi gyász alkalmából egyre érkeznek a részvétnyilatkozatok. A többi között Izabella főhercegnő udvarhölgye utján szin­tén kifejezte részvétét. — Halálozások. Boross Gyula urad. intéző és megyebizottsági tag folyó hó 23 án 59 éves korában elhunyt Boross Gyula Szekszárdon született, fia volt Boross János akadémiai festőnek, kinek nénany arcképe a vármegyei székház gyüléstermé- ben van elhelyezve. Tanulmányait Bécsben végezte és azok befejezése után a gazdasági pályára lépet*. Hosszabb ideig volt Lónyay Menyhért gróf és később Windischgrätz Lajos herceg uradalmi birtokának gazdasági intézője. Ezelőtt 18 évvel jött vissza szülővárosába, Szekszárdra, hol az Augusz báró örököseinek tulajdonát képező birtokoknak és nagy kiterjedésű szőlőknek volt a gazdasági vezetője. Ezen minőségben kifejtett hűséges és szakszerű munkásságával a jelenlegi tulajdonos Schell bárónak teljes b'zalmát és elismerését vivta ki magának és társadalmi téren is rokonszenvvel találkozott. Az Augusz-féle szekszárdi hírneves szőlőknek a íillok- szeravésszel szemben kitűnő karban való fentartása szintén az ő érdeme. Hosszas betegség előzte meg halálát, melyről gyás/ba borult családja a következő jelentést adta ki: fAlulírottak a maguk, mint a kiterjedt rokon­ság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik a szeretett lérj, gondos atya, nagyatya, apős, testvér és rokonok Boross Gyula urod. tiszttartó Tolnavár megye törvényhatósága bizottsági tagjának lolyó évi november hó 23 án esti 11 órakor, életének 59 ik, boldog házasságának 32 ik évében a halotti sz ntségek ájtatos felvétele után történt gyászos TOLNA VÁRHEGYE. elhunytát. A boldogultnak hült teteme folyó hó 25;én d. u. 372 órakor fog a szekszárdi felsővárosi sirkertben levő családi sirbol ban örök nyugalomra helyeztetni s az engesztelő szent mise-áldozat e hó 26-án d. e 9 órakor leend a belvárosi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutatva. Szekszárd, 1904. november 24. Áldás és béke lengjen porai felett I Boross Gyuláné szül. jákói Szabó Mária, mint özvegye. Boross Ilona, férj. Haidekker Károlyné, Boross Zoltán, Boross Sári, férj. Barna Bartáné mint gyermekei. Boross Aurél özv. Tokai Nagy Imréné, szül. Boross Celestin, Háry Edéné, szül. Boross Anna, mint testvérei. Haidekker Károly, ifj. Barna Bertalan, mint vő. Haidekker Bélus, Haidekker Zolti, Barna Bérezi, mint unokái.» A temetés óriási részvét mellett ment végbe. — Török Hugó bonyhádi bir. végre­hajtónak neje szül. Barna Sári 26 éves korában két kis gyermek hátrahagyásával rövid betegség után f. hó 26-án Bonyhádon elhunyt. — Fülöp Károly nyugalmazott m. kir. honvédszázados egyet­len leánya Erzsiké, e hó 23-án 20 éves korában Hőgyészen elhunyt. Temetése az egész környék mély részvéte mellett f. hó 25-én ment végbe. — Lemondó megyebizottsági tag. Klein Endre nyugalmazott gyönki jegyő, választott me­gyebizottsági tag e tisztségről lemondott. — Esküdtbiróságl elnökök. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke az 1905. évre a szekszárdi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Belez József kir. törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Ágoston István kir. Ítélőtáblái bírói cimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki bírót je­lölte ki. — Névmagyarosítás. Schwarz Ignác paksi illetőségű, budapesti lakos, nevét »Szilasi*-ra magyarosította. — A nőegylet teaestélye. Az eddigi teaes­télyek közül a legjobban sikerült a múlt szombati. A főgimnázium tágas tornacsarnoka csaknem egészen megtelt közönséggel, mely lelkesen megtapsolta a műkedvelői előadásban részlvett hölgyeket és ura kát. Színre került a „Chassé Croise“ cimü 1 fel- vonásos kis vígjáték. Bájosan és sok chikkel ját­szotta az intézetből kikerült hercig kis bakfisch szerepét Döry Natál e k. a., kinek játé'-ában ked­ves temperamentum és intelligencia egyesült. Rá­szolgált a tapsokra és kihívásokra bőven. Pompá san játszottak Urbanits Sárika és László Vilma urhölgyek is, kik egész otthonhsan mozogtak a színpadon. Jasek Sándor ée Szunyoghy Zo'tán urak szintén kitettek magukért s jól megkacagtatták a pub­likumot. — Felülfizettek : Sztankovái szky Jánosné, özv. Döry Jenőné 2-2 koronát, Döry Margit, Döry Etelka, N. N. 1 — 1 koronát. Bevétel: 197 kor. 30 fillér. — Jelen voltak asszonyok: Ágoston Istvánná, dr. Beöthy Károlyné, Bodnár Istvánná, özv. Denk Ferenczné, Diczenty Laszlóné, Döry Pálné, Döry Lászlóné, Dörnyei Ferenc'üé, dr. Éri Mártonná, Fejős Károlyné, Gaál Ltvánné (Bü ü), Gerenday Lajosné, Hoffmann K^resztélyné (Pan- csova), Hoffmann Sándorné, Holub Jánosné, dr. Káldi Gyuláné, Kliéber Györgyné, Kovács Dávidné, Kövessy Ödönné, Krammer Jánosné, özv. Laskó Gyuláné, László L «josné, Mányoky Kornélné, Mathis Kálmánná, Mattioni Jánosné, Mayer Jánosné, Mol­nár Mérné, N/ts Istvánné, özv. Orosz Lajosné, Oszolyi Károlyné, őrffy Lajosné, Perlaky Józsefné, Pirnitzer Antalné, Pirnitzer Manó né, Rácz Józsefné, ÖíV. Sass I tvánné, Sass Lászlóné (Borjád), özv. Sonnewend Manor é, Szabó Ferenczné, Szeghy Sán­dorné, Szondy Istvánné, Tihanyi Domokosné, Tomcsáwyi Lajosné, Tóth Károlyné, dr. Török Ottóné, özv. Török Józsefné, Valló Albertné, Vár- konyi Sándorné, Vilczek Sándorné, Wigand Já­nosné; leányok: Angyal Irma, Dicenty Paula, Döry Etelka, Döry Margit, Döry Natália, Fejős Emma, Gerenday Margit, Hadanics Blanka, Herczeg Ma­riska, Hoffmann Etelka, Horváth Györgyike, Kliéber Gizella, Kliéber Erzsiké, Keck Lenke (Paks), Kocsis Kata (Budapest), László Vilma, Müller Julia, Mayer Gizella, Nászay Irma (Budapest), Orosz Flóra, Pirnitzer Irénke, Rausz Janka, Salamon Erzsi, Szabó Juliska, Szondy Margit, Triebler Ilma, Tóth Erzsiké, Urbanics Sári, Várkonyi Jolán, Wigand Hedvig. i • r erezet uezso uazeinou uuvoziesu. ad dói az alkalomból hogy Perczol Dezső’ ismeretes házelnöki működése óta annyi méltatlansággal, illetik, az ország minden részéből elhalmozzák qagánosok, hatóságok s testületek a legmelegebb üdvözletekkel; 4 mi vármegyénk közgyűlés tervében lefolyt lelkes ovációkról más helyen már megemlékeztünk. E helyütt ide iktatjuk a baranyamegyei szabadelvű- pártnak Perczelhez intézett következő üdvözlő táviratát: «A magyar képviselőház elnöke talán sohasem állott olyan nehéz föladat megoldása előtt, mint Nsgyméltóságr d, mikor választani kellett, hogy hazáját mentse-e meg a tespedéstől és züléstől, avagy ne engedjen rést ütni ama szabályok alakiságán, melyek őrizetére bízattak. Midőn Nagyméltóságod a fönnálló körülmények között a még egyedül lehetséges modot alkalmazta mindenesetre a nehezebbik utat válasz otta, mellyel hazájának szolgálhatott, bárha egyéni­ségét az eltévelyedettek részéi ől gáncsnak tette is ki. E férfias honmt-n ő cselekedete alkalmá b'ól a baranyavármegyei szabadelvüpárt elnök­sége hazafias ragaszkodá-sal üdvözli Nagyméltó Ságodat. Kipróbált hazafiságának vértjéről lepat­tan a szenny, mellyel a rosszakaratuak, elva­kultak igaztalanul illetik. A baranyavármegyei szabadelvüpárt nevében: Német Lipót elnök, Mándy Samu alelnök, Madarász István pártelnök.» Perczel Dezső a következőképen válaszolt: Fogadják bizalmuk és szives üdvözletük nyilvánítá­sáért meleg hálámat. Nyugodtan, emelt fővel állok nemzetem Ítélete elé. Perczel Dezső. — Megjelent a vármegyei Garay- naptár. Az 1905. évre szóló tóltiamegyei Garay-naptár megjelent és kapható a kiadó: Molnár Mór üzletében. A naptár nagyon gazdag tartalommal bir és felöleli terjedelmes és pontos megyei címtárával mindama hasznos tudnivalókat, a melyek a nagyközönséget érdeklik. Bizonyos, hogy az országban nincsen még egy város és vármegye, melyben ilyen szépen kiállított és gondosan összeállított bőséges címtárral biró naptárt szerkesztené­nek. Föltétien dicséret illeti ezért az áldozat­kész derék kiadót, Molnár Mór nyomda­tulajdonost. Érdekes a naptár szépirodalmi része is. — Közli továbbá: Bezeredj Pál, Simoni sits Elemér és az elhunyt Székely Ferenc jól sikerült arcképeit és nevezettek­nek ügyesen megirt élet- és jellemrajzát. — Múzeum megnyitás: A «Pécsi Városi Múzeumnakt megnyitása ma van Pecsétt. Az országos frlügyelöség részéről ott vannak. Szalay Imre min. tanác-os, Kämmerer Ernő és Wosinsky Mór. Az ünnepély tárgysorozata: 1. Dr. Báró Fá.érváry Imre, Baranyavárpjegy é< Pécs szab. kir. város főispánja üdvözli a muzeum-.k és könyv­tárak országos főfelügyelőségét. 2. S/alay Imre min. tanácsos, országos főfelügyelő helyettes meg­nyitó beszéde. 3. Marosi Arnold cisz!, rendű fő- gim áz umi tanár fölolvasása a p< esi muzeum történetéről. 4. Majorossy Imre kir. tan. polgár- mester záróbeszéde. Az ünnepély bevégződése mán az egybegyült vendégek Maro'-y Arnold főgmn. tanár kalauzolása mellett megtekintették a pécsi városi mnzeumot. — Színészeink ma játszanak ,u'oIjára ná­lunk. Innen Vácra mennek s ott hat héten keresz­tül tartanak előadásokat. A derék, jól szervezett társulat u'án a legjobb emlékek maradnak nálunk. — Felolvasás. A szekszárdi róm. kath. olvasó• kör második ádventi felolvasását jövő vasárnap, december hó 4 én tartja meg a következő műsor­ral: 1. Falusi kép. Halász D.-tői, Szavalja: Székely József. 2. Egy gondolat bánt engentet, Petőfi ől. Szavalja : Szűcs Ferenc. 3. Nyári körutam. Vetített képekkel. Fölolvassa: Sz.bó Géza, hittanár. 4. Könyörgés. Erdélyi J.-tői. Szavalja: Bijomi Ferenc. 5. Monológ. Vig magánjelenet Dr. Vrabélytől. Szavalja: Búzás Mihályné. Kezdete d. u. fél 5 óra­kor. Belépő díj nincs. A következő felolvasás de­cember hó 8 án lesz. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom