Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-20 / 47. szám
TUixá A V AAMiJÍ^r V ÉS. Több megje együttes gyűlést tart és megalakul az országgyűlés és a megye közönsége között álló önkormányzati szeiv. Ilyen partialis gyűlések már a régi időkben is tartattak, a török veszély miatt azonban most gyakoriabbakká lesznek. S fontosságuk is megnő. Közfelkelést határoznak el, hadi segítséget vetnek ki, mind a mellett, hogy ezt a Jagellók korában hozott törvény az országgyűlés monopóliumává tette. Rendesen a nádoi, a helytartó vagy a kerületi kapitányok hívták össze a kerületi gyűléseket. Néha azonban, a szükségnek engedve, minden hivatalos felszólítás nélkül egy-egy megye hívására jönnek össze a veszélyeztetett vidék rendei. A király érzi, hogy ezen cl erőrizhetetlen gyülekezetek veszélyesekké válhatnak s nem egyszer rosszalja, az 1597-diki törvény pedig megtiltja őket, de a szükség mindennél erőssebb. Az az állam, mely nem képes az országot megvédeni, nem akadályozhatja meg, hogy az egyes vidékek önmagukról gondoskodjanak. Még a királyok is örömmel fogadják a tőlük megajánlott pénzt vagy hadat. Szemet hunynak a forrás szabálytalansága előtt------------— — — — A z uj házszabályok A képviselőház többsége a péntek esti ülésen elfogadta a Dánielét javaslatban foglalt házszabálymód ositásokát. melyek egy évig maradnak hatályban, ezen idő alatt penig megalkotják majd az uj és végleges bázsz.'báyokat. íme az ellenzéket utolérte a ne- íoe/is-.r Addig űzte évek óta és rendszeresen a házszabályokkal való legdurvább visszaéléseket, annyira terrorizálta állandóan a többséget és a kormányt, nrglen a többség végre kijött a béke- tűrésből és erőszakosan keresztülvitte a házszabály- módositás^. Az ellenzék ad abszurdum vitte a házszabályok hézagainak Jurfanggal való kiaknázását és a szélsőségig elfajult technikai obsttuk- czioval buktatta meg annak idején Bánffyt, utána pedig Szélit és az ex-Iex állapotok előidézésé vei megmérhe teilen erkö'csi és anyagi ká:t okozott az országnak, egyúttal pedig a Ház tekintélyét és méltóságát alásü yesztette Ahhoz téayleg szó fér, hogy a mostani időpontban kellett-e a házszabály- . revízióval előállani, de az ellenzék magára vessen, amiért Tisza I tváu miniszterelnök javaslatába, hogy a Ház a házszabályok módosításinak kidolgozására az összes jártok tagjaiból álló 21-es bizottságot válasszon, bel; nem ment, hanem azt meg- obstruálva már az első perctől fogva megakadályozta azt, hogy az uj házszabályt az összes pártok közreműködésével alkossák meg. Hamis ráfogás, i. - • ________ . ho gy Tisza a szólásszabadságot akirja korlátolni, eltiporni. Ez nem egyéb, mint perfid es valótlan ráfogás. Nemcsak, hogy a szólászabadságot nem akarta csorbítani, hanem éppen ellenkezőleg azt akarta megvédeni. Még csak az obstrukeziót sem akarja az uj házszabályok szerint lehetetlenné tenni. Minden törvényjavaslathoz minden képviselő szabadon hozzá szólhat. Csupán a technikai obstruk- dót, a szólásszabadságnak eme fattyúhajtását akarta kiirtani, hogy a nemzet erőforrásainak léha el- feesérlése helyébe a nemzet törvényit ázásában u komoly munkásság léphessen. Ám vegyék a kormány javaslatát a legkíméletlenebb kritika és legélesebb boncoló kés alá, legyen az ellenzék bírálata, ellenőrzése szigorú, kegyetlen, szavazzák le a kormányt, helyezzék vád alá, ha arra okot ád, de azt a szé0yenteljes álla/otot, hogy lo—iö lelkiismeretlen ember bármikor megakaszthassa a parlament munkásságát és másik 400 képviselő akaratának érvényesithetését, hogy napirend előtti üres szófecsérlésekkel lopják el nap nip után az ország drága idejét és hogy a komdy alkotások útját elzárják, megszüntetni az ország nagy érdekeire való tekintetekből szükség volt. Ám beszéljenek a Hock János féle erkölcstelen erkölcsbirák akármint, a nemzet nem fogja elhinni, hogy az a Tisza István nemzetellenes politikát folytat, akinek rövid egy évi miniszterelnöksége alatt jött létre a határozat, hogy Rákóczy és a többi j szabadsághős hamvai hazaszállútassanak, hogy a magyar honvédséget ellássák tüzérséggel, hogy ezentúl a közös katonai hatóságok is magyarul leve- | lezzenek magyar hatóságokkal, hogy a magyar \ nyelv és történelem a közös katonai intézetekben \ mint kötelező tárgy taníttassák, hogy a magyar tisztek és a magyar katonai alapítványok száma \ megsokszorosodjék, hogy a két éves katonai szolgálat lépjen életbe stb. Ennél magyarabb és nem- : zetibb politikát nem egy év alatt, hanem az évek ; hosszú sora alatt magyar miniszterelnök még nem ! csinált. Ugyancsak Tisza volt az, aki az osztrák I miniszterelnök, az \előkelő idegen*-néki beavatkozó- . sát a magyar ügyekbe a legönérzetesebben és leg- j nagyobb határozottsággal vi-szautasitotta, ki az sztrájkot megszüli ette és akinek egyéni kiválóságát, nagy államférfim kvalitásút és hatalmas szónoki művészetét még személyes ellenségei is elismerni kénytelenek. És ennek a férfiúnak és az általa követett nemze i politikának büszkén lehet a * cinkostársa* — Peresei Dezső. VÁRMEGYE. _Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi november hó 23-án tartja meg őszt rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatából közöljük a következő pontokat. A vármegye 1905. évi költségvetés kiadásainak fedezhetése czeljából l%‘os pótadó kivetése iránti javaslat. (Ezen potado 1902. év óta van igénybe véve.) Az alispán időszaki jelentese. A számonkérő székről felvett jegyzőkönyv. A gyámpénztári pénzkészletek elhelyezésére igénybe veendő pénzintézet kijelölése. A központi választmány ujja alakítása. A közigazgatási bizottságból az év végével kilépő tagok helyeinek betö.tese. Az alv landó választmány újjáalakítása. Az állandó bíráló választmány újjáalakítása. Az igazeló választmány újjáalakítása. A közegészségügyi bizottság újjáalakítása. Az adófelszólamlási bizottság újjáalakítása. Az adókivető bizottság újjáalakítása. A járási mezőgazdasági tagok kebeléből a folyó év végével kilépő tagok helyeinek betöltése. A borellenőrző bizottság újjáalakítása. A tiszti ügyészt az 1905. év lolyamán az 1876: VI. t.-cz. 55. § a értelmében helyettesíteni hivatott ügyész kijelölése. Az 1904. évben kivetendő 1905. évben esedékes katonabeszállásolási pótadó megállapítása. Az 1905/5. évi közúti köl'ségvetés. Ministeri rendeletek : Kereskedelemügyi ministen rendeletek, a közúti vashidak javítása költségei tárgyában f. évi 2455/kb. szám alatt hozott határozatra vonatkozólag. Bizottsági előterjesztések'. A tisztviselői nyugdíj választmány előterjesztése Nunkovits Ferenci főszolgabíró nyugdíjazás iránt benyújtott kérelmére vonatkozólag. U. a. választmány javaslata Cső ika Józsefné özvegyi nyugdijának folyósítása iránti kérvénye tárgyában. Körlevelek, megkeresések és kérvények; Sárosvármegye körlevele a külföldön székelő képviseleti hatóságoknak a magjar honolok ügyeben való míigy; r levelezése tárgyában. Csanád vármegye körlevele a vármegyei közkórházi alkalmazottaknak a vármegyei alkalmazó tak sorába leendő felvétele tárgyában. Győrvármegye körlevele, a íorgópisz- tolyok és ezek töltényeinek forgalomba hozatalának korlátozása tárgyában. Szeged szab. kir. város közönségének megkeresése, melyben az ottani siketnéma és vakok in'ézeténél alapítványi helyek létesítését kéri. A Migyar Bortermelők központi szövetkezetének felhívása, a szövetkezetbe való belépésre. Jász-Nagykun-Szolnők vármegye körlei9u4. november 20. TÁRCA. Tiszta az én lelkem. Senkinek sincs köze, ne is legyen hozzá, Becsületes hírnevem, hogy változott rosszá. Együgyű szitokkal akárki is bántson, Nevetek, mulatok kevélykedő gáncson, Fittyet hányok mindnek, akinek ér vádja — Tiszta az én lelkem, ar Úristen látja. Mit tehetek róla, hogy csinos a képem ? Mit tehetek róla,, hogy a sárba léptem ? Pezsegett a vérem, úgy mint. valahányé, Bankárkisasszonyé vagy báróleányé, Akit drág/igyőngyként őriz a családja — Tiszta az én lelkem, az Úristen látja. Hát engem ki óvott ? Hát engem ki védett ? A világ nevelt fel, mint hitvány cselédet; — — Apámat a gépszíj ragadta el régen, Anyám odasorvadt hosszú betegségen — Hajh, a sír az ember legjobb barátja — Tiszta az én lelkem, az Úristen látja. Egyedül maradtam . .. egy vén házmesterné Fogadott magához négy nagy lánya mellé, Nekik adtam, amit kezemmel kerestem, Mégse volt inyőkre, akármibe kezdtem, Kapunyitni küldtek rongyos rokolyába — Tiszta az én lelkem, az Úristen látja. Rongyos volt rokolyám, hideg szalmazsákom, De mindent kipótolt piros ifjúságom, Aggszűz kisasszonyim váltig pávázhattak Én tetszettem mégis az ifiuraknak. Én voltam a háznak aranyos Pannája — Tiszta az én lelkem, az Úristen látja. Egy ifiur kivált . . . fenn lakott, leghátul . , , Lángba borult arcom hízelgő szavátul, A hízelgő szótól a csókig egy arasz . . . Mit bántam, mit tudtam, hogy oly szörny baj az, Hogy keserű bánat jő a boldogságra — Tiszta az én lelkem, az Úristen látja. Azután kidobtak . . . nem a szégyen miatt, De mert irigyelték hódításaimat -. . . Akartam dolgozni, hogy mindent felejtsek, Csalfa szeretőmért, hogy könyet ne ejtsek, De szegénység s szépség a sors kettős átka — Tiszta az én lelkem, az Úristen látja. Mert a gazdagoknak be könnyű ragyogni, Fölemelt homlokkal büszkén hivalogni, Meg nem töri őket a nyomor, az ínség, Ablakba tehetik tisztességük kincsét. Ám nekünk nem telik ilyen cifraságra Tiszta az én lelkem, az Úristen látja. S mégis hányán vannak, kik selyembe járnak, Mindenbe, mi kedves, pazarul dúskálnak, S magukról levetik ártatlanság mázát, Magukat száz bűnnel piszkolják, gyalázzák: őket sújtja porba megvetéstek vádja — Az én lelkem tiszta, az Úristen látja. LENKEI HENRIK. A férjek jelleméről* Irta: Szomaházy István. A féltékenység — mpndta egy ó egyiptomi bölcs, akit a felesége minden máspdik nap összekarmolt — a legelsőbbrendü. ostobaságok egyike; mert,, vagy. van ok rá, s akkor hiábavaló minden beszéd, vagy nincs s akkot mi szükség ^.rra, hogy egymás életét megkeserj^ük^ A krónikák, tette hózzí a nagyeszű thebai, még nem emlékeztek * Mutatvány, a most megjelent «Előadások a Feleség- képző Akadémián» czimü munkából. , meg eddigelé olyan férfiúról, akit a feles :ge féltékenysége téritelt volna az istenes és jóravaló életre. Az ó-egyiptomi bölcsnek sok tekintetben igazsága van, de mivel axiómákkal még sem lehet kormányozni a világot, szerény tehetségemhez képest ki fogom fejteni. Kegyetek előtt azokat az irányelveket, a melyek egy önzetlen vén ember lelkében hoszzu évek tapasztalásai után megérlelődtek. Úri kastélyok parkettjén és egyszerű ó-német ebédlőkben — az ilyen öreg világcsavargó hol meg nem fordul ? — szomorú,’’fiatal asszonyok néha sírva öntötték ki előttem a szivüket,, mert csalhatatlan bizonyságuk volt arról, hogy férjüknek egy idegen asszony megtetszett. Viszont mások, nem kevésbbé szépek és fiatalok, szikrázószemmel fogadkoztak, hogy követni fogják a Fran- cillon példáját, aki tudvalevőleg a «fogát fogért» elvét vallotta. Akadtak, akik visszaköltözködtek az édesmamához, mert a gárderopberendezése közben, egy nyári mellény zsebében, gyűrött ezédulát találtak, ezzel a szöveggel: — «Édes mucikám, biztosan várom 9 órakor.» Egy temperamentumos asszony akképpen oldotta, meg a csomót, hogy ártatlan gyufatartókat majolikaváz kát és egyébb műtárgyakat vagdosott, alávaló hitvestársa fejéhez. Szóval a mód, amellyel az asszonyok a szomorú esetet fogadják, idegrendszerükhöz és a véralkatukhoz képest nagyon külömböző; de bízvást állíthatón , Hogy' eg^ik se célra vezető és tökéletes A túlontúl -tragikus alapjában meggyöngíti a házasélet építményét, a nagyon is enyhe viszont elbiza- kodtá és vakínerővé teszi a szörnyeteget, aki elég lelketlen ahhoz,. Jjggy.^y. teremtésről, hacsak ideig-óráig is, megfeledkezzék.
