Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-23 / 43. szám

XIV. évfolyam. 43. szám. Szekszárd, 1904. október 23. Előfizetési ár: Egész évre . Fél évre | Negyed évre Egy szám ára korona. > 12 6 3 » 24 fillér. I Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó­hivatalon kívül elfogad MHInár Mór | könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasáriíap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Fő munkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. A házszabály revízió. —Ik. Az ugronisták és azoknak új­sütetű kebelbarátja és elvtársa a »Bukott« kisded pártja kiadták a jelszót, hogy Tisza István gróf miniszterelnök a házszabályok tervbe vett módosításával megakarja sem­misíteni a szólásszabadságot, ki akarja ir­tani az alkotmányt és elakarja tiporni a mindenkori ellenzék által képviselt nemzeti ellenállást. Teszi pedig Tisza István gróf mindezt a hazaárulást egyedül Bécs érde­kében és a császár parancsára. És a politikai praktikák minden für- fangjával alaposan kibélelt Polonyi Géza, ki mesterien érti a mesterséges .hangulat- • csinálás módját és annak a hiszékenyebb elemekre való kiterjesztését, sikeresen bele­vitte a függetlenségi és 48-as Kossuth- pártot is az Ugronék és a »Bukott« által kezdeményezett szélső álláspontnak elfoga­dásába, mert nyílt titok, hogy a Kossuth- pártnak kiválóbb és tekintélyesebb elemeit, a régi és elvhű, tehetségben és jellemben egyaránt kimagasló tagjait: Kossuth Fe­rencet, Thaly Kálmánt, Komjáthy Bélát, Justh Gyulát, T6ih Jánost, Barta Ödönt a pártban többséggel biró másik csoport, mely­nek frondőrösködő agyafúrt vezére Polonyi Géza, terrorizálja. Sajnos nálunk üres jelszavakkal, felü­letes frázisok puffogtatásával könnyen meg lehet téveszteni és be lehet csapni a jó­hiszemű p| t. publikumot, valamint a képvi­selők közül a minorum gentiumhoz tar­tozókat. A politikában a nagy szólamok és jelszavak szuggesztiv hatással bírnak és ez a magyarázata annak, hogy néha a leg­elemibb igazságok térfoglalása is nehézsé­gekbe ütközik. Hamissággal és ráfogásokkal most úgy van felállítva a kérdés, hogy aki a szólásszabadságnak, az alkotmánynak ba­rátja, az hazafias missziót teljesít, ha Tiszát, a hazaárulót, odakivánja, a hol a bors terem. Pedig Tisza István éppen az ellenke­zőt cselekszi, mikor a házszabályokat mó­dosítani kívánja, nem a szólásszabadságot akarja megsérteni, hanem azt megakarja védelmezni, nem az alkotmányt akarja meg­nyirbálni, hanem inkább annak legfőbb kin­csét: a parlanientarizmust akarja megmen­teni. A szólásszabadság elve az által nem szenved csorbát, ha megakadályozzák, hogy ezentúl a gabányiak és /ew^jWzoltánok az ország drága idejét el ne pocsékolhas­sák, mert példaképen most magát a jegyző­könyvnek hitelesítését is bolondgombás indít­ványokkal és. alaptalan kifogásokkal négy-öt órán keresztül megakadályozhatják. De nem a parlamentarizmus alapvető dogmája-e és^tagadhatja-e valaki, hacsak nem politikai analfabéta, hogy a parlamentben a többség akaraidncbk kell érvényesülnie. Azonban mit ér a többségi elv és nem-e a parlamentarizmus fogalmának paródiája, amikor 10—20 embernek módjában áll meg­akadályozni, hogy a túlnyomó többség a maga akaratát egyáltalán nyilvánithassa is, vagyis hogy leszavazzon, hisz a jelenlegi házszabályok mellett, ha egy törvényjavaslat általánosságban és részleteiben le van már tárgyalva, 10 ember, ha akarja, napirend előtti felszólalásokkal, jegyzőkönyv hitele­sítések elleni kifogásokkal és egyéb haszon­talanságokkal .meghiúsíthatja még azt js, hogy a már letárgyalt javaslat fölött a szavazás megejtessék. Hátrább tehát az agarakkal tisztelt honmentő urak — le az álarccal! Önök azok, kik a szólásszabadságot lábbal tapossák és az alkotmányt rongálják, amikor a többség alkotmányos jogaiból ko­médiát űznek és a törvényen kívüli állapot­tal komoly válságokba sodorják az országot. Most az a kifogás is elesik, amit minden kisebbség rendszerint hangoztat, hogy a többség törvénytelenül jött létre és nem képviseli a nemzet igazi akaratát. Széli Kálmán megszigorította a válasz­tási eljárást az ellenzék kívánsága szerint —amint azt a szent evangéliummá felfújt paktum diktálta — behozta a kúriai bírás­kodást, megalkotta az összeférhetlenségi tör­vényt és mindezek életbe léptetése után ugyanazt a Széli Kálmánt ugyanaz az ellen­zék obstrukcibval megbuktatta. A föltétien szólásszabadságot tiszteljük — respektáljuk. Tessék a tárgyhoz, a kérdés érdemé­hez szólni mindenkinek, ameddig csak tet­szik. De az a 10—20 ember, kinek kezéből Tisza István a technikai obstrukcib gyalá­zatos fegyverét kiragadni óhajtja, még soha együttvéve sem mondott egy tartalmas, szak­szerű beszédet. Erre ők képtelenek. De visszaélni a házszabályokkal és zárt ülések­kel, névszerinti szavazásokkal, napirend előtti léha szószátyárkodással lopni az ország ide­jét, azt igen jelesül értik. Dolgozni nem szeretnek — csak rom­bolni tudnak. A házszabályokkal való rút visszaélési, TÁRCA. A világ.* Ha ott hagy a világ magadra, De te hiszesz szent igazadba’: Ne félj, mert nem vagy egyedül. Szived lángjától tüzet fogva, Kigyul az eszmék esipkebokra, És fény vészén körüli Hanem ha tapsoló tömegben A kétség árnya kél szivedben, Hogy bűnt szolgálsz eszményedül: — Hasztalan a rivalgó lárma, Ezernyi ünneplés zajába’ Magadra vagy, siváran, egyedül II Konfesszió. .Az én hitem nincsen betűkbe zárva, Az én hitem a szeretet világa, Itt ebben él csak igazán. Nem okoskodó könyvek leveléről: Édes anyám meleg szivéből Szállt a szivembe hajdanán. Már akkor az első csodás imádság Áhitatában bontogatta szárnyát, Ott láttam Istent legelőbb. * Mutatvány Szabolcska Mihálynak legközelebb megje­lenő »Csendes dalok«, cimü uj verskötetéből. A szerk. Ottan jelent meg szinről-szinre nékem, Édes anyám meleg szemében Arasznyi nyoszolyám előtt Jártam azóta el-szét a világban, De igazabban Istent sohse láttam, Mint gyermeki szemekkel ott! Kerestem nagy, felséges templomokban, De a mi szalmás házikónkban Tudom, hogy inkább ott lakott! Az én hitem a szeretet világa ... És hirdetem azóta a világba, Hogy Isten van, hogy Isten él! De ritmusos, bősz, nagy imádságoknál S szemforgató ábrázatoknál: Neki egy kis szeretet többet ér! Rossz időben. Odakivül áll a tél javában, Itt jó most csak a meleg szobában. Mérgelődik a szélvész odaki, Mintha bizony adna rá valaki! Hejh, ilyenkor tudjuk csak, mi nekünk? A mi csendes, családi tűzhelyünk. Hejh, ilyenkor tudjuk csak, mi lehet? Úgy élni át árván az életet! — Gondviselő, jóságos Istenünk, Mostanában ne törődj mivelünk. Vedd számba a magános sziveket, S járj azokkal, óh örök Szeretet! Esztétika. Folyik a nagy vizsga javában A felsőbb leányiskolában. Egy barna kislány — szeme napsugárból — Nem tud felelni az esztétikából. Gyönyörű kis fejét butácskán, Lehajtja mondhatatlan árván. S mind hasztalan fakgatja a tanárja: Hogy mi a szépnek „meghatározása“? . . — Pirulva, hogy ott állt szegényke: Ez a világnak legszebb képe. A Szépet ennél soha senki hűbben, Nem határozta még meg gyönyörűbben ! 1 S mig a szekundáját bejegyzik: A termen át — nekem úgy tetszik, — Kaczagó, vig tündérek szálldogálnak, S a kis szamárra rózsákat dobálnak ! Öszszel születtem. w • Oszszel születtem, haljak is meg őszszel, Együtt a vadvirággal, Amely fölött ép búcsúzéra szól tán, Az utolsó madárdal. ügy gondolom, nem lesz olyan keserves Akkor az elmúlásom: Ha már tudom, hogy nincsen több madárdal, iáé virág a határon! SZABOLCSKA MIHÁLY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom