Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-09 / 41. szám

4.

I* A VARMEGYE.

— Esküvők. Dr. Szilágyi Ernő szekszárdi kir. törvényszéki jegyző f. hó 4-én vezette oltárhoz menyasszonyát Komáromi Mariska kisasszonyt, dr. Komáromi Gyula szekszárdi községi orvos leányát. Az egyházi esketést Wosinszky Mór apátplébários végezte. Násznagyok voltak: Máthis Kálmán szám- tanácsos és dr. Pájer Ferenc szépligeti községi orvos. Nyoszolyóleányok : Szilágyi Rózsika, Diceniy Paula, Laky Margit, Mathis Böske. — Ivelics Pál tamásii tanító e hó 5 én vezette oltárhoz Regölyben Mutschcnbacher Mariska majsai tanítónőt.

— Batiné Stancslcs Fanni. A szekszárdi

polgári leányiskolának érdemekben gazdag tanítónője 27 évi hasznos és odaadó működés után nyugalomba vonul és városunkból elköltözik. Ebből az alkalomból múlt vasárnapon szép bucsuünnepélyt rendezett a polg. leányiskola, melynek életében maradandó emléket hagy hátra Batiné. A bucsu- ünnepélyen elsőnek Kovács Dávidné Nagy Lujza az intézet igazgatója búcsúzott el a tanítótestület és az iskola nevében Batinétól. Utána Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő a közoktátásügyi miniszter elismerését tolmácsolta, majd pedig Boda Vilmos iskolaszéki elnök az iskolaszék részéről mondott búcsúztatót. A tanítványok részéről Parrag Márta intézett búcsúbeszédet a távozó és mindenki által annyira tisztelt tanítónőhöz. Batiné Szek- szárdról Győr megyébe költözik és Nyúl községben telepedik le. A hálás tanítványok őszinte ragaszkodás a és mély tisztelete kiséri uj otthonába a hivatásától visszavonuló kiváló tanítónőt.

— Államsegély. A közoktatásügyi miniszter a ieveli r. k iskola III. tanítói fizetésének kiegészítésére 168 koronát, az ujonan szervezendő IV. tanítói állás javadalmazásának kiegészítésére pedig 400 korona államsegélyt engedélyezett.

— Pályafelvigyázók műszaki tanácsadója cim alatt egy nagyobb terjedelmű szakmunka jelent meg Molnár Mór szekszárdi könyvnyomdatulajdonos kiadásában.

A munka szerzője Blázsik Ferenc, az itteni vasúti osztálymérnökség tisztviselője. Blázsik könyve a vasúti pályafentartási személyzet számára tartalmaz igen hasznos tudnivalókat.

A munka 23 fejezetre oszlik. Tartalmazza a vasuttervezés és építés, a hidak, alagutak, felépítmények, építőanyagok szakszerű és részletes leírását, a különböző vasúti munkák és berendezések ismertetését. A munka terjedelme 308 oldal, ára 6 korona. Szép technikai kiállítása, a tiszta nyomás, csinos betűk és a pompás 305 ábra becsületére válik Molnár Mór nyomdai intézetének, mely ezzel a munkával is bebizonyította, hogy kiadványai a modern kivitel és jó Ízlés tekintetében bármelyik fővárosi nyomdával kiállja a versenyt.

— Elhunyt tanférfin. Porges Ede Pécs város egyik legjelesebb tanférfia 85 éves korában vég- elgyengülésben meghalt. Prágából származott és régebben az állami mintanépiskolának volt az igazgatója. E tanintézet feloszlatása után megalapitotta a pécsi felső kereskedelmi iskolát, melynek élén 1896-ig mint igazgató működött. Ezután nyugalomba vonult. Dr. Porges Miksa pécsi kir. törvény- széki biró édesatyját gyászolja az elhunytban.

— A gabona-árak közlése a gazdákkal.

A kereskedelemügyi miniszter már előbb elrendelte, hogy a tőzsdei gabonaárak a posta- és távirdahivataloknál egy héten háromszor (hétfőn, kedden és szombaton) a lakossággal való közlés czéljából kifüggeszteszenek. E rendelkezést a fold- mivelésügyi miniszter is magáévá tette, megtoldva azzal, hogy a tőzsdei gabonaárak necsak a posta hivatalokban, hanem a vásár- és piactereken is alkalmas helyen és módon közszemlére tétessenek ki. Nagyon helyes intézkedés ez, mert ily módon a legelhagyottabb falu lakosai is mindig tudni fogják a tőzsdeárakat és gabonájuk értékesítésénél biztos számítási alapot kapnak.

— Tüzek. Görbőn vasárnap éjjel Holcer János és Weiss Mór istálója, valamint Schwarc íg- nácné háza égett le. Gyönkön Schaffer Ádám udvarán 2 boglya szénát pusztított el a tűz. Szek- szárdon csütörtökön hajnalban a felső utcán Kovács János Ssássi présháza gyuladt ki. A nagyobb veszedelemnek a kivonult tűzoltóság csakhamar ele- I iát vette.

— Jóváhagyott alapszabályok. A kereskedelemügyi miniszter a »bonyhádi általános ipar- testület békéltető-bizottságának« alapszabályait a jóváhagyási záradékkal ellátta, azonban az alapszabályokból a 25-ik §-t törölte.

— Eljegyzés. Stetb Mihály dörypatlani községi jegyző eljegyezte Schulek Idát, néhai Schulek Ottó volt dörypatlani jegyző leányát Zombáu.

— Névváltoztatás. Kiskorú Ochs Anial bonyhádi lakos nevét »Nagy t-ra. Kaufman Móricz nagyszokolyi lakos községi jegyző nevét *Kál- mán*-ra. Felsőnánai illetőségű Pratscher Irén Etelka karánsebesi lakos atyjával: Pratscher János tanítóval es testvéreivel együtt nevét »Borosra* magyarosította.

— 48-as honvédek. Báli Mihály volt 48-as közvitéz Faddról és Baka István Madocsáról folyamodtak, hogy őjc is, mint a többi 48-asok vétessenek be a nyugdíjasok állományába. Az öreg harcosok kérelmét Tisza István miniszterelnök kedvezőig intézte el és a f. évtől kezdve 72 korona évi nyugdijat kapnak, Bese István koppányszántói lakos volt 48-as közvitéz pedig eddigi 72 K nyugdija helyett évi 108 koronát kap. Nem sok ugyan, de — megtisztelő Jelzi a haza háláját — és ez a fődolog.

— Halastó Kalaznón. Apponyi Géza gróf Kalaznó határában levő birtokán nagy arányú halastó-telepet létesű. E czélra a Donát-patak használatik föl és a létesítendő hat halastó területe mintegy 13 holdat foglal magában egy oly rétsé- gen, amely ezideig silány minőségű, úgynevezett savanyu szénát termett. A halastó-telep létesítésének költségei aránylag igen csekélyek, mert ezer koronánál alig rúgnak többre. Az engedély 50 évre szól. Óhajtandó, hogy ily mesterséges haj- tenyészetek máshol is létesüljenek megyénkben. A földmivelésügyi miniszter nagy súlyt fektet a haltenyésztés fejlesztésére, ami különben is jöve- delmes foglalkozás. Különösen célszerű volna községi halastavakat letesitenj. Megyénk területén sok az i'y halastavak létesítésére alkalmas terület és a hal, mint egészséges és kedveit élelmi czikk, mindig jó piaczra talál. A halastóba fektetett tőkle tehát biztosan meghozza a kamatait.

— A koppányszántói gazdasági Ismétlő

iskola, mmt levelezőnk írja, az elmúlt szeptember hónapban megnyílt. A tanítást Segesdi Ferencz tanító teljesiti, akinek ezért 100 korona tiszteletdij szavaztatott meg.

— AZ njbor áldozatai. Hétfőn Taksonyi Mihály szekszárdi bortermelőt halva találták a présházban. Az ujborból kiömlő_(széngiz ölte -meg. Hasonlóképen járt csütörtökön Öcsi István tengődi lakos is.

— Vámdij-szabály akntyatanyal kompon. A szekszárd-taplósi holt Dunaágon, Taplós-puszta és Bogyiszló község között közlekedő kutyatanyai- kompon a kereskedelemügyi miniszter Bogyiszló községnek ideiglenesen, 3 évre vámszedési jogot engedélyezett a következő vámdijakkal; 1. Egy személy 50 kgramm alóli teherrel 4 fill., 2., egy juh, sertés, kecske 4 fill., 3., egy ló, ökör, tehén, borjú, szamár 10 fill., 4., egy üres, vagy terhes kétkerekű talyiga 10 fill., 5 , egy üres négykerekű jármű, tekintet nélkül a rajta ülők számára 20 fill.

6., egy terhes szekér, tekintet nélkül a rajta ülők számára 30 fill., 7., egy kocsirakománynak megfelelő 10 mm. súlyú szállítmány, ha kocsi nélkül szállittatik 15 fill., 8., kisebb, de 50 kgrmon felüli súlyú tárgyak és anyagok, akár talicskán, akár anélkül vitetnek 5 fillér. A vámdij tulajdonos köteles, tekintet nélkül a szállítandó emberek, vagy jószágok számára, nyári hónapokban naponként legalább 4-szer, téli hónapokban legalább 2-szer előre meghatározott órában egyik parttól a másikig és vissza közlekedni. Vásár és búcsú alkalmával folytonosan, hivatalos utazások alkalmával pedig felszólításra azonnal köteles, kompot vagy csónakot megindítani.-- Elgázolta a vonat. Vasárnap éjjel a Pincehely és 'lolnanémedi állomások közti vasútvonalon, a kapos-csatornán átvezető vasúti hidon a Budapest felé haladó 1063-as számú tehervonat Fazekas Kovács Sándor némedi lakost elgázolta. Az öreg 75 éves Fazekas Kovács Ozoráról, hol látogatóban volt, tartott haza felé és mivel nagyot halló volt, a vonat közeledését úgy látszik nem vette észre. Vv‘4x:'v- 'C-'r '

_Exhumálás a> szekszárdi alsó* temetőben. Még ez évi junius havában történt, hogy Farkas Járros és társai ozorai lakosokat Gyérey Rikárd ozorai nagybirtokos és nagybérlő birtokán Miszlai János uradalmi csősz széna lopáson érte,, miközben a tettesek Miszlait megtámadták és erősen agyba-főbe verték. A szegény csőszön az eset után pár nappal az elmezavar tünetei mutatkoztak, miért is hozzátartozói beszállították a szekszárdi Ferenc- közkórházba, a hol Miszlai hamarosan, mégjulius hó 14-én kiszenvedett, másnap el is temették az alsóvárosi temetőben. A Farkas János és társai ellen rablás büntette miatt folyamatba tett vizsgálat során kihallgatott tanuk és községi elöljárók egybehangzóig azt igazolták, hogy Miszlai János j csősz egész életében józan életű, ep elméjű ember ! volt, minek alapján dr. Hangéi Ignácz kir. törvényszéki orvos és dr. Kramohn Gyula fogház* orvos, mint szakértők valószínűnek találták, hogy Miszlai a fején szén vedelt sérülés következtében lett elmebeteggé és halt is meg. Erre Dr. Kiss Ernő ügyvéd, az elhunyt özvegyének képviseletében kérte Miszlai holttestének exhumálását és orvosszakértői megvizsgálását. Dr. Szabó Gyula központi vizsgálóbíró. el is rendelte Miszlai János holttestének kiásatását és boncztlását. A kiásatás és bonczolás az elmúlt csütörtökön ment végbe az alsó temető halottas házában, ahol ez alkommal megjelentek: Markovich Jenő helyettes vizsgálóbíró, Beke Ferenc kir. alügyész, Dr. Hangéi Ignác és Dr. Kramolin Gyula szakértő boncoló orvosok, Dr. Dragics Imre járásorvos a közigazgatási hatóság részéről és Dr. Kiss Ernő ügyvéd, a sértett fél képviseletében. A vizsgálóbíró annak megállapitását kérte az orvos szakértőktől, hogy mi volt Miszlai János sértett halálának közvetlen oka és ezt az okot mi idézte elő. A holttest kiásatá^a és felboncolása után Hangéi és Kramolin dr. a holttest koponyájának belső lapján repedéseket találtak, amiből okszerűen azt következtetik, hogy Miszlai a koponyáján szenvedett súlyos sérülés következtében lett elmebeteggé és hogy ez okozta halálát is.

— Védekezés a Lajvér patak-ellen. A

Lajvér-patak Bátaszék és Alsónyék közocr érkezik lé a hegyek közül a sik ártérbe és pedig feltűnően kis eséssel. Ennek következtében a viz, a magával hozott sok hordalékot lerakja, medrét föltől ti, úgy, hogy a töltéssel védeit szomszédos szántóföldek a fakadó vizektől nem mivelhetők. E földek megmentése, a baja-bátaszéki vasút létesítésével a Lajvér esésének egyenletesebbé tétele végett a szekszárd-bátai ármentesitő és belvíz zaöalyozó társulat elhatározta, hogy a Lajvér iszapjával a környék földterületeit »feliszapoltatja«. Mint tudósítónk írja, a művelet költségei 3500 koronánál nem rúgnak többre, mely költséggel az úgynevezett »Malomszegi dűlőt borittatnék el, mely munkálat 6—10 év alatt véglegesen befejeztetné1*. Ez után az Alsónyék keleti oldalán elterülő lapalyok feltől - tesére kerül a sor, később meghatározandó költségelőirányzat szerint. A munkálat évi lentartasa 600 koronába kerül. Megjegyzendő, hogy a baja- bátaszéki vasút létesítésével a Lajvér folyása amúgy is megváltoztatandó lesz.

— A decslek panasza. A csendőrparancsnokságnak az az intézkedése, hogy a decsi csendőrőrsöt ezelőtt néhány héttel elhelyezte, a decsieket nagyon kellemetlenül érintette. Panaszos beadványt intéztek a vármegyéhez, amelyben igazi ékesszólással fejtették ki, hogy közbiztonsági szempontból mily nagy szükség van épen az ő községükben a csendőrőrsre és kérik annak visszahelyezését. A decsiek kérelme a legnagyobb dicsérete a csendőrségnek, amely intézményünknek lehetnek ugyan egyes kinövései, de azért elmondhatjuk, hogy ez intézményünk valóban közmegelégedésre teljesiti nehéz és terhes kötelességeit. Igaz ugyan, hogy a decsiek, bár a csendőrőrstől elestek, most sincsenek csendőrszolgálat nélkül, de azért kérelmüket mi is jogosnak és figyelembe veendőnek tartjuk. A megye intéző férfiai vegyék pártfogásukba e népes és elég sulylyal bíró község ügyét és akkor bizonyosra vehető, hogy a csendőrparancsnokság is figyelemben és méltánylásban fogja az t részesíteni.

— Tolva] inas. Ocskó László helybeli kárpitosmester inasa, Pesti János a gazdája kint levő- pénzeit minden megbízatás nélkül felszedte és elköltötte. A csendőrség a bíróságnak átadta.

— öngyilkosság. Payer Miklós pálfai asztalos mester szerdán délelőtt forgópisztolylyal fejbe lőtte magát. Payer iszákos és házsártos ember volt, a ki minden keresetét elitta és sokszor napo, kig csavargóit; most is csavargásból tért haza és tettét is valószínűleg ittas állapotban követte el,

1904. október 9.