Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-18 / 38. szám
4. lOLIÍAV AIÜHEGY». 1904. szeptember 18. Az Ozora-felsönyéki és dunaföldvár-némeikéri útszakaszok fölvételét és kiépítését indítványozza. Slmontslts Elemér főjegyző az egész vitát átfoglaló, minden fölmerült részletre kiterjedő be szédben foglalkozott a kérdéssel. Bernrieder óhajtását, úgy mond, ő is, az egész megye is osztja, de az a baj, hogy ezt ez idő szerint egészben megvalósítani nem tudjuk. Kiss Ernő drnak azt válaszolja, hogy Siófok felé tényleg jelentékeny a lorgalom, de ez a forgalom az utóbbi időkben a vasutak miatt alábbszáll; maga a járás érdekeltsége jelentette ezt ki és ezért az általa szorgalmazott útszakasz helyett az annál hosszabb és forgalmi szempontból jelentősebb tamási—kánya—felső-mindszenti szakasz vétetett föl, amely annál jelentősebb, mert Somogy megye a jövőben a tabi utat összeköti megyénkkel. Nagyon érthető, hogy a járások mentői több utat akarnak maguknak. De ez állásponton megegyezés nem jöhet létre. Miért nem mondják meg a szónokok, hogy az általuk felveendőnek kért útszakasz helyett melyik hagyassák ki az 8 utjókból?. Biztosíthat mindenkit, hogy egy járás sem akad, amely a maga útjáról más járás javára lemondana (Elénk helyeslés.) Rátkaynak azt feleli, hogy az úti bizottság és az állandó választmány éppenséggel nem «vaktában» tette meg javaslatát Nagyon csodálja, hogy törvényhozók sem ismerik a törvényt, mert hiszen a közúti törvény sértetlenül meghagyta a megye autonom jogát a saját útjainak osztályozására. — A megyének joga van azt az utat tenni meg törvényhatósági vagy egyéb útnak, amelyet akar, amint azt forgalmi és közérdekei kívánják. Az is különös, hogy a törvényhozás tarja kér felvilágosítást a kormány intenciói felől. Rátkay vádja, hogy felületesen jártak el, mert nem szereztek maguknak előzetes információt, alap nélkül való, mert ha nem is sikerül mindenkinek bejutni a törvényhozásba (zajos derültség és élénkség) azért a kormánynak ebben a kérdésben való állás foglalását ismerik. Hisz a kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy nincs az ellen kifogása, hogy az úthálózatból régi utak kihagyassanak és ezek helyett újak vétessenek föl; — csak azt nem helyeselné, hogy megfelelő kihagyások nélkül vétessenek föl uj útszakaszok — és e körülménynyel a bizottság lelkiismeretesen számolt. Igaz, hogy a bizottság két évig nem tett ez ügyben jelentést, de ez azért volt, mert a fenforgó viszonyok között, mig a beruházási kölcsönről szóló törvényjavaslatot a képviselőház le nem tárgyalta, nem tudta, hogy mekkora lesz az állam hozzájárulása. De mihelyt, a parlament a törvényjavaslatot elfogadta, a bizottság ismét, azonnal munkához fogott és megtette jól megfontolt javaslatát. Az«a körülmény, hogy Rátkay szerint felebbezések lesznek, aggodalmat nem kelthet. Hiszen a fölebbezés oly jog, amelyet mindenkinek a törvény biztosit és az azzal való élést megakadályozni nem lehet. De egyébként is kérdi Rátkayt, vagy bárki mást: tudna-e oly minden igényt és érdeket kielégítő javallatot tenni e- kérdésben, amelyet meg nem felebbeznének? (Nagy tetszés!) Kijelenti, hogy ő is ihaza beszél«, de nem egy, vagy más járásnak, hanem az egész megyének érdekében. Nem adja támogatását csak egy vidéknek, vagy egyedül egy járásnak, hanem e kérdést az egész megye közérdekeinek, összes járásainak és összlakosságának javára tartja megoldandónak. Szűnni nem akaró éljenzés és tüntető taps kisérte a főjegyző minden részletében találó, meggyőző beszédét, amelylyel az ügy eldöntöttnek is volt tekinthető. Fölszólaltak még : Szabó Károly, ki Alsónyék községre nézve intézett az alispánhoz kérdést, Schwetz Antal dr., aki a bizottsági tagok élénk ellentmondása és tiltakozása között azt fejtegette, hogy Bonyhád és a völgységi járás mindenben mellőztetik. ő Bonyhád érdekében a megállapítottaktól eltérő útvonalakat akar és a javaslatot átdolgozás végett visszaadatni kéri. Várkonyi Imre Gyönk érdekében, Pulay István a németkéri ut ügyében szólalt föl, amely fölszólalásokra Stmon- Isits főjegyző tüzetesen felvilágosító és megnyugtató nyilatkozatokat téve, a vita befejeztetett és a névszerinti szavazás elrendeltetett, melynek eredménye, hogy a beadott 173 szavazatból 37 ellen 136 szóval, tehát 99 szótöbbséggel elfogadtatott az állandó választmány Javaslata. Ez ügygyei kapcsolatban elfogadták Bartal Béla indítványát, amely a következő: I. írjon föl Tolvavármegye a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy a megye forgalmi érdekében a) a bátaszék—dombóvári és a bátaszék— sárbogárdi szakaszok pályatestének uj rendezését mihamarább elrendelje és a megye vasútvonalain a motorkocsi közlekedést minél előbb, legalább próbaképen életbeléptesse; b) írjon fel a megye a földmivelésügyi minisztériumhoz, hogy az eddig forgalmilag és öntözésre teljesen kihasználatlan Siócsatorna hajózhatóvá tételét és öntözésre való kihasználását minél hamarább foganatosítsa. n. Intézzen Tolnavármegye a miniszterelnökhöz és a kereskedelmi miniszterhez köszönő feliratot azért, mivel az úthálózat kiépítése által mindkettő bizonyította, hogy a megyék közgazdasági érdekeit ismeri, azokat kielégíteni akarja. Kérje továbbá a kereskedelmi minisztériumot arra is, hogy a megye úthálózatának teljes kiépítését a jövőben is előmozdítsa. Grünwald Lajos indítványára az utépitő bizottságnak kifejtett fáradságos és eredményes munkásságáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Az idő előrehaladt voltára való tekintettel az elnöklő alispán a közgyűlés folytatását péntek d. e. 9 órára tűzte ki. A pénteki folytatólagos közgyűlés a bizottsági tagoknak ugyancsak megcsappant érdeklődése mellett tartatott meg. Döry Pál alispán a gyűlést megnyitván, a j tárgysorozat többi pontjai gyors egymásutánban, vita nélkül elintéztettek. A törvényhatósági körlevelek közül pártolólag i vétetett tudomásul Háromszéké az 1873. évi II. j t. ez. módosítása, Esztergomé a bortermelőkn'k a j boritaladó és fogyasztási adópótlék alóli felmentése, Marostordáé az 1898. XXIV. t. czikk módosítása, Zaláé az 1884. XVII. t.-czikk módosítása, Esztergomé a csavargásnak rendőri korlátozása, Nyitráé a magyar nemzeti szellem megvédése, Barsé a kötelező állatbiztosítás tárgyában. Az országos gazdasági egyesület megkeresésére a vármegye felír, hogy a Galicia, Románia és Oroszország felől történő bevándorlás szabályoztassék. A vakokat gyámolitó országos egyesületbe a vármegye 50 K. tagdíjjal belép. Székely János medinai lakos kérelme, hogy kiirtott állata miatt kártalanittassék, elutasittatott. Ellenben ifjú S. Takács Jánosnak hasonló címen 100 kor. kártalanítás megszavaztatott. A tárgysorozatban foglalt összes alispáni előterjesztések tudomásul vétettek; ezek közül megemlítjük, hogy a dombóvári Erzsébet-kórház segélyezésére újabb 5000 korona megyei segély szavaztatott meg. Az 1903. évi számadások a vármegyei közalapokról tudomásul vétettek, úgyszintén az árvaszéki előterjesztések is. Ugyancsak jóvá hagyattak a tárgysorozatban felvett tiszti ügyészi vélemények, kivéve Medina község községház építési, Várdomb község községi törzsvagyon átalakítási, Szakcs község pótadó leírási, Dunaföldvár gimnáziumi alap elhelyezési, Fadd községi hiteltelekkönyvek elkészítési, Gyönk község tűzrendészed szabályrendelet módosítási ügyét, amelyekre vonatkozó képviselőtestületi határozatok érvényen kívül helyeztettek. Garay Lajos kérelme a záróráról szóló szabályrendelet módosítására vonatkozólag — kiadatott a közigazgatási szakosztálynak. A községi költségvetések és számadások jóváhagyattak. széről Bernrieder József lelkes szavakban éltette a távollevő főispánt. Simontsits Elemér a tisztikar nevében Totth Ödönt, az uj tiszti ügyészt köszöntötte fel, ki viszont a vármegye közönségét és a tisztikart éltette. Volt még igen sok felköszöntő, köztük Vajay Istváné, aki főispánunk jelen levő fiát: gróf Széchenyi Domokost éltette. — Közigazgatási bizottsági ülés tartatott folyó hó 17-én, melyen jelen voltak Döry Pál alispán elnöklete alatt: Simontsits Elemér főjegyző, Totth Ödön t. ügyész, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fink Kálmán pénzügyigazgató, Hangéi Ignác dr. t. főorvos, Kovács Sebestyén Endre, Őrffy Lajos, Jeszenszky Andor, Nagy Béla tan- felügyelőségi tollnok, Podhoránszky Géza királyi, főmérnök. A hivatalfőnöki jelentések közül a tiszti főorvoséból fölemlítjük, hngy a közegészség a lefolyt augusztus hónapban kedvező volt és az előző hónaphoz mérten javulást mutat. Difteritisz volt 14, vörheny 21, kanyaró 97, hagymáz 22, hőkhurut, 7, gyermekágyi láz 2, szemcsés köthártyalob 4 esetben, ez utóbbi mind Pakson. Törvényszéki bon- czolás 6, rendőri hullavizsgálat 5 esetben volt. Élelmi és élvezeti cikkek, úgy italok 67, kerthelyi-, ségek, iskolák, óvodák 26 esetben vizsgáltattak, meg, fertőtlenítés volt 16. A lelenczek és dajka- ságba adottak száma 294. Hét éven alóli gyermek gyógykezeltetése elmulasztatott 18 esetben. — A, Ferencz-közkórházban fölvétetett 184 és ápoltatott 402 beteg, közülök meghalt 3, meggyógyult 95, elbocsáttatott javulva 39, gyógyulatlanul 20. — A pénzügyigazgatóság területén befolyt augusztusban egyenes adóban; 5160,010 K., hadmentességi díjban 3389 K., szesz fogyasztási adóban 43,704 K., bor- és husfogyasztási adóban 43,877 K., ellenőrzési illetékben 253 K., bélyegjövedékben 1376 K., dijjövedékben 854 K., bélyeg- és jogilletékben. 61,037 K., Dohányeladásból 101,612 K., összesen 819,116 K. 84 f.; a múlt évi hasonló időszaki befizetésnél kedvezőbb 215,175 K. 29 fillérrel. — Hatáskör megállapítások. A m. kir minisztérium a cséplőgép mellett gazdasági munkára alkalmazott, de gépvezetői minősítéssel és munkás- igazolványnyal nem biró egyének napidijkövetelése iránt indított ügyben az eljárást a bíróság hatás-- körébe tartozónak, mezőrendőri kihágás miatt telje-. siteni kívánt jogos zálogolás meghiúsítása miatt indított ügyben, továbbá utrendőri kihágás és en-. nek elkövetésére való biztatás miatt folyamatban tett ügyben és végül fiatal nyúlnak kézzel elfogása és kutyával elfogatása miatt indított ügyben az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mondta ki. KÖZSÉGI ÜGYEK. Az első napon a zöld asztalnál megvívott viharos közgyűlés után á bizottsági tagok a főispán fehér asztalánál gyűltek össze, ahol a — sajnos — távollevő házigazdát Döry Pál alispáu helyettesítette. A pezsgőnél Döry Pál alispán felolvasta gróf Széchenyi Sándor főispánnak Gmundenből hozzá intézett táviratát, amelyben a távolból legmelegebben üdvözli az egybegyült vendégeket, kiknek ré— Dunaföldvár nagyközség képviselőtestülete a községi I. biró fizetését 600 koronára, a II. bíróét 300 koronára, az esküdtekét 80 koronára fölemelte, úgy azonban, hogy az illetők hivatalos eljárások közben a község határán belől külön napidíjat, vagy egyéb javadalmat a jövőre nem igényelnek. Egyúttal újból megállapittattak a fuvar . és napidíj illetmények és pedig: községi jegyzőknek 4, illetve (nappal és éjjelre) 6 K., bíráknak és esküdteknek 4—6 K., kezelő és segéd- személyzetnek 3—4 K., szolgaszemélyzetnek 1—16 korona. Budapestre utazások alkalmával e díjak kétszerese számítható föl. — Szekszárd nagyközségben járványos sei tésorbánc, Kéty községben szórványos lépfene állapíttatott meg. — Bodog község 1905. évi költségvetése 6768 K. 86 fillér bevétellel és 10,950 K. 28 fillér kiadással megszavaztatott. A 4185 K. 42 fill, hiány 557a% községi pótadóval fedeztetik. — Magyarkér község jövő évi költségVetáse 3104 K. 78 f. bevétellé^ 3617 K. 92 f. kiadással és a hiány fedezésére 20% pótadóval megszavaztatott. — Görbőn a vadászati jogot haszonbérbe vette Kristyán János. — GIndlicsalád és Simonmajor községekben a szórványos jellegű, Felsőnyéken a járványos sertésvész megszűnt, DÖbrÖkÖZ k özségben pedig föllépett a szórványos sertésvész. — Szakadat község 1905. évi költségvetései 5220 K. 30 f. bevétellel, 6168.
