Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-14 / 33. szám

VL'OLNAVAHMECxX e.

(25,737), a mezőgazdasági munkások fogyása tehát igen tetemes. Ezek közül saját lakóháza volt 5873 munkásnak.

Az iparral foglalkozók közül megyénkben 1890-ben férfi volt 13,344, nő 833, együtt 14,177; 1900-ban pedig volt férfi 11,999 (kevesebb 1343-mal), nő 1504 (több 671-el), együtt 13,503, (a fogyás 674); házi- és népiparral foglalkozott férfi 245, nő 36, összesen 281, 1900-ban pedig 294 férfi, 79 nő, összesen 373-an; vándoriparral 42, 1900-ban 121, a lassú javulás tehát e téren megvan.

Önálló iparos volt Tolnamegyében 1890 ben férfi 7509, nő 455, együtt 7964; 1900- ban pedig férfi 5336 (a fogyás 2173), nő 739, összesen 6075; segédszemély volt 1890-ben férfi 5835, nő 378, 1900-ban pedig férfi 6663, nő 765; ezek közül tisztviselő 87, segítő családtag 642, előmunkás 82, segédmunkás 4766, tanonc 1508, szolga 343; iOO önállóra esett 1890 ben 78, 1900- ban pedig 122 segédszemély, ami határozottan a munkás viszonyok javulására mutat.

Az iparvállalatok összes száma 1900-ban volt megyénkben 7481; ebből seged nélkül volt 4805 (64-2%) ami teljesen megegyezik az országos átlag-számmal. Ez iparvállalatok közül 1 segéddel dolgozott 1605 (21 5%)> kettővel 588 (7‘8%), három-öttel 394 (5-3%), hat tízzel 64 (0*8°/0), tizenegy-huszszal 19 (0'3°/0), húsznál több segéddel 6 iparvállalat.

Vas- és fémiparral foglalkozott 1890- ben 1568, 1900-ban már csak 1522; (a fogyás 2*9%); gép-és hajógyártással 453, 1900-ban már csak 444 (fogyás 2%); kő, föld, agyag- és üvegiparral 332, 1900-ban már csak 328 (a fogyás 1 *2%); fa- és csontiparral 1265, 1900-ban már csak 1005, (a fogyás 20*6%); bőr, sörte, szőr- és tolliparral 213, 1900 ban már csak 183, (a fogyás 14;!%) ; fonó- és szövőiparral —ff»rí, ■ i90ö-baü~"iüäf'tsak”B67, '(a 'fögyásr 46*2%); ruházati iparral 3767, 1900-ban már csak 3661, (a fogyás 2*8%); papirosiparral 26, 1900-ban már csak 15, (a fogyás 42*5%); élelmezési és élvezeti iparral 1652, 1900-ban már csak 1423, (a fogyás 13-9%) ; vegyészeti iparral 27, 1900- ban 41, (a szaporulat 51 -9%); épitő-iparral 2608, 1900-ban 3131, (a szaporulat 20* 1%); sokszorosító és műiparral 32, 1900-ban 40, (a szaporulat 25%); szállodás, vendéglős és kávés 623, 1900-ban 841, (a szaporulat 35%).

1890-ben 1900-ban fogyás szaporulat

kovács volt 1029, 953, 7'4% —

lakatos • 324, 251, 22 5% téglás 176, 198, — 12*5°/

fazekas 136. 98, 27 9% —

fűrészáru gyártás — 3, — —

asztalos 816, 675, 17*3% —

szabó 1149.1071, 6'8% —

cipész és csizmadia 1880, 1574, 16’3% —

malom ipar 1017, 748, 26'5% —

sütő ipar 166, 192, — 15*7°/0

hentes 342, 280, 18 1% -szeszgyártás 39, 42, — 7*7°/0

kőműves 1650, 2109, — 27,8%

ács 626, 622, 07% —

Látjuk tehát, hogy a téglagyártás, sütőipar, szeszgyártás és kőművesség.kivételével az összes iparágak igen tetemesen hanyatlottak megyénkben, ami igen szomorú jelenség.

Iparral mellékesen foglalkozott megyénkben 1900-ban férfi 2770, nő 4430, összesen 7200 ember. Bánya- és kohóvállalat van 2, ezek egyike 208, a másika 348 segéddel dolgozik. Iparvállalat van 21—50 segéddel 4, 101—200 segéddel 2; összesen 6 vállalat 394 segéddel.

E statisztikai adatok bizonyítják, hogy mennyire hátra van vármegyénk az ipari foglalkozások terén. Minden törekvésünket arra kell irányítanunk, bogy megyénk területén a bányászat, ipar, kereskedelem, közlekedés, iparvállalatok az eddiginél nagyobb fejlődést vegyenek. Ezek a kereseti ágak

nyújtják a legbiztosabb megélhetést és épen ezért kell azokat felkarolnunk a lehető leg- i nagyobb mértékben.

Földvári Mihály.

| vármegye:

— Elhalasztott közgyűlés. Tolnavármegyé- nek lapunk múlt számában e hó 17-ikére jelzett

, rendes közgyűlése szeptember havára elhalasztatott.

Ez elhalasztás a közúti bizottság munkálatainak J váratlan fölhalmozódásával függ össze. A vármegye közigazgatási bizottsági ülése e hó 19 ikén fog megtartatni.

— A vármegyei közúti bizottság f hó

Il ike óta naponként behatóan foglalkozik Döry Pál alispán elnöklése alatt a közúti építkezések ügyével. A jövő évben mintegy 60 km. közút fog kiépíttetni. Tekinte tei a szóban forgó, a megye minden járását a legkö elebbről érintő nagy érdekekre, egy szükebbkörü bizottság alakíttatott, hogy az a folyó hó 22 ikén tartandó közúti bizo tság ’ elé kész javaslattal lépjen. Az elfogadandó javaslat- tervezet kinyomátik é%- a szeptemberi közgyűlés előtt a megyebizottsági tagoknak megküldetík.

— A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901. XX. törvénycikk 2. § ának abbeli intézkedése, mely szerint az első fokúval egybehangzó másodfokú határozat ellen felebbe- zésnek rendszerint nincs helye, nem terjed ki azokra az ügyekre, melyeknek végérvényes eldöntése a királyi közigazga’ási bíróság hatáskörébe tartozik. (A m, kir. közigazgatási bíróság 1903 évi 3003. számú határozata )

— A községi vadászterületek bérbeadása tárgyában megtartott nyilvános árverés eredményének jóváhagyására a község képviselő-testülete jogosult, mely intézkedésnek természetes folyománya az, hogy ha az árverés eredményét kielégítőnek nem találja, kellő megokolással az árverés eredményétől a jóváhagj^i^^nmg is tagadhatja s ''kedvezőbb'ered menyre való kilátás*"méffietf"újabb'

árverést rendelhet el. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1903. évi 3356. számú határozata.)

— Jogtalan legeltetés miatt a panaszlott megbüntetésének kívánása nélkül, a törvényes kárdíj megfizetése iránt inditott ügy elbírálása a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1903 évi december 13-án hozott határozata.)

— Sertésvész miatt lezárt községben fekvő vészmentes szál ásókban levő sertések forgalma a községek belterületén szabad s ily sertések helybeli adás-vétele engedélyhez kötve nincs. (A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 205. számú határozata)

KÖZSÉGI ÜGYEK.

— MajOS községben az ifi. Sádt János lemondásával megüresedett bírói állásra f. hó 10-én Pflug Jakab választatott meg. — Zomba községben sertésvész állapíttatott meg. — Izmény községben a szórványosan uralgott lépfene megszűnt. — Kisvejke, Závod, Lengyel községek 1905. évi költségvetése megszavaztatott és jóváhagyás céljából töl terjesztetett. — A földmivelésügyi miniszter megengedte, hogy a váraljai volt úrbéresek Váralja község határában fekvő erdőterülete »az állam által kezelt erdők és kopár területek nyilvántartásában« és a kivetési lajstromban .161'3 kaf. holdra helyesbittessék.

HÍREK.

— Személyi bírok. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főispán Gasteinből, hol néhány hétig időzött, hazaérkezett Nagydoroghra. — Bezerédj Pál főrendiházi tag, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott Gastein fürdőben üdül, honnan e hónap végével tér vissza. — Wossinsky Mór apátplébános hat heti utazásából tegnap este érkezett vissza Szekszárdra. — Várady János tamási kir. járásbiró szabadságáról visszatérve, hivatalát hétfőn újból elfoglalta.

— Múzeumunk beléletéböl. A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője a héten a muzeum-igazgatosagnak^ átiratot küldött, melyben elsősorban is a főfelügyelőséghez beküldött s a muzéum 1902. és 1903. évi állapotáról szóló igazgatói jelentésre hivatkozva, azt jóváhagyólag tudomásul veszi és örömet fejezi ki afféléit, hogy az igazgatóság a muzeum fejlesztése érdekében a rendelkezésére állott eszközöket teljes odaadással használta^ fel. — Ez alkalommal közli az igazgatósággal, hogy az 1904-ik évre a muzeum könyvtárának gyarapítására 500 korona, a régiségtár gyarapítására 600 korona s néprajzi tárgyak gyűjtésére 400 korona, Összesen tehát 1500 korona államsegélyt utalványozott ki, amely összegek fölhasználásával múzeumunk szertárai tetemesen gazdagodni fognak. Ami a néprajzi gyűjtést illeti, mondja Fraknót püspök főfelügyelő, »annak vezetésével a múzeumi igazgató ur felügyelete alatt Kovách Aladárt, a muzeumegyesület titkárát vélem megbizandónak, akire a Semayer Vilibáid orsz. főfelütryelőségi szakmegbizott részéről a helyszínén tett puhatolózások eredménye szerint az a feladat is vár, hogy a néprajzi gyűjteményt szintén a múzeumi igazgató ur felügyelete alatt és támogatásával szakszerűen rendezze, lajstromozza és felállítsa.« Oly szép és megtisztelő megbízás ez, amelynek a kiszemelt bizonyára a legnagyobb buzgósággal fog megfelelni, nemcsak múzeumunk, de a saját maga hírnevének érdekében is.

— Uj nemesek. Brinzey Arthur százados és Brinzey Árpád, a szabadalmazott dunagőzhajó- zási társaság pénztárnoka valamint törvényes utódaik ,magyar nemességet kaptak. — Ugyancsak magyar nemességeit kapott: Fellegi Viktor dr. közigazgatási bírósági biró ikutvölgyi» előnévvel, — Virtus Vince urodalmi kormányzó «lesence» tomaji* előnévvel,jr\Elek Lipót JcereskedeJmi tana- esős »ujnépi« előnévvel.

— Munkaszünet felfüggesztése. A kereskedelemügyi miniszter 52540/904. számú rendeletével megengedte, hogy mindazon ipari munkák, melyek Vasárnapokon a megállapított időnél hosz- szabb időn át nem végezhetők, folyó évi augusztus hó 21-én, vagyis Szent-István király napjára következő vasárnapon kivételesen reggel 6 órától déli 12 óráig és esti 6 órától kezdve akadálytalanul végezhetik.

— Jegyző helyettesítés. Szekszárd község elöljárósága a súlyosan beteg Janosils Károly jegyző helyettesítése iránt a főszolgabírónak előterjesztést tett.

— Esküdtek kisorsolása. A szekszárdi kir. törvényszék elnöke, az esküdtbiróság f. évi október hó 10. napjával kezdődő ülésszakára behívandó esküdtek és ' helyettes esküdtek szolgálati lajstromának sorshúzás utján leendő egybeállúására a jövő hó 12. napjának d. e. 9 óráját tűzte ki a kir. törvényszék büntető tanácstermébe.

— Magyar állampolgárság. Peterovicz Lipót ausztriai származású dunaföldvári szabóiparos, aki ott már 14 éve folytatja mesterségét, a magyar állampolgárságért folyamodott. Óhajtandó, hogy ezt a példát a többi, közöttünk tartózkodó kül-. földi származásúak is kövessék. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy úgy a magyar hatóságok, mint a magyar társadalom nagyon elnéző a jöveJ vények iránt. Évtizedek is elmúlhatnak, még sem kérik a magyar állam kötelékébe való fölvéte'öket; Ez pedig nagy hiba. A legkevesebb, amit az ily külf ildiektől elvárhatunk, hogy magyar állampolgárságot kérjenek. Ha nem kérnek — a magyar társadalom ne fogadja be őket magába; aki e habban letelepedik és nem akar magyar állampolgár lenni, az legyen előttünk is idegen.

— Megsemmisített határozat. A belügyminiszter azt a határozatot, hogy a Tolna község határából Mözs község határába átcsatolt terüjfet- részeken lakók fogyasztási adójukat továbbra is a tolnai fogyasztási adóbérlőnél fizessék —; megsemmisítette, mert ily kérdésben sem a képviselő testület, sem a közigazgatási bizottság nem illetékes, hanem — a kir. pénzügyigazgatóság.

1904. augusztus 14