Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-07 / 32. szám

4. TOLNA VAR 3C? '»YÄ. 1904. augusztus 7. — A szénkéneg-hordók ügyében, amelye­ket újabb időben csak tetemes biztositték mellett kaphatnak ki a szőlőtulajdonosok, igen helyes föl- szólalást tett Boda Vilmos szekszárdi orsz. gy. képviselőnk a képviselőház múlt pénteki ülésén. Felszólalásának lényege az, hogy a község vállaljon felelősséget a szénkéneges vashordókért és ez eset­ben az állam szolgáltassa ki a feleknek biztositék nélkül az oly szükséges szénkéneget. Tallián Bála földmivelésügyi miniszter megígérte, hogy Boda Vilmos indítványát tanulmány tárgyává teszi. Mint értesülünk, a földmivelésügyi miniszter nagyon szigorúan veszi a kint levő hordók ügyét. így legújabban is elrendelte, hogy a kimutatott hátra­lékosok fölszólitandók, hogy 8 nap alatt szolgál­tassák be a hordókat; ellenkező esetben a letét­ben levő biztosítékaik adassanak be az állam pénz­tárba. Úgy bizony, első a rend. — A vármegyei muzeum tatározására vo­natkozólag arról értesülünk, hogy e munkaiatok csupán a vakolatra szorítkoznak és oly csekély méretűek, hogy a múzeumot a közönség elől be­zárni egyálta’ában nem. kell, mert a helyreállítás oly napszakokban is történhetik, amidőn közönség egyáltalaban nincs a múzeumban. — így sokkal jobb is lesz, úgy a közönségnek, mint az építési vá- lalkozónak. — A dombóvári villanyvillágitás ügyében újabb nehézség merült föl. Az iratok ugyanis föl­küldettek a minisztériumba és a miniszter úgy találta, hogy a villanyvilágitási szerződés pontosan tartalmazza ugyan a község kötelezettségeit, de egészen ellenkezően áll a vállalkozóra vonatkozó rész. Épen ezért a miniszter visszaküldte az irato­kat és azt követeli, hogy a szerződés szövege szabatosabbá, világosabbá és igy a községre nézve előnyösebbé tétessék. Nagyon helyesen ! De vajon ez által a villanyos vállalkozó nem találja-e a számítását felforgatottnak ? Mindegy! Még min­dig igaz az, hogy : dara pacta boni amici. Világos szerződés nélkül megromlik a legjobb alku is. Halálozások. Asztalos József zilahi magánzó, László Géza szekszárdi főgimnáziumi tanár apósa, 2 napi szenvedés után, életének 76-ik évében Szék szárdon meghalt. A koporsó fölött Boresák Endre ev. ref. lelkész megható beszédet mondott. — Schmidt Emilia szegedi városi tanító, néh. Schmidt Imre volt szekszárdi kir. törvényszéki biró testvére Szegeden f. hó 2-án d. u. 5 órakor, életének 55 ik évében hosszas betegség után elhunyt. — Gondnokság alá helyezés. A szekszárdi kir. törvényszék Újbányái Ferenc dunaföldvári és Mehrwerth Sándor szekszárdi lakosokat gondnok­ság alá helyezte. — A diphteria ellenes vérsavó (szérum) gyógyszertári kezelése és drágulása. A belügy miniszter elrendelte, hogy a vérsavót (szérum) az állami kezelésből bizományi kezelésbe adván, min­den gyógyszertár-tulajdonos köteles tartani. Ez i még ugyan nem volna baj, sőt a könnyebb hozzá férhetés miatt helyesebb is, mint eddig volt, mert gyógyszernek gyógyszertárban a helye; ámde az 1 már aztán éppen nem helyes, hogy a rettentően 1 veszedelmes betegség egyedüli gyógyszerének ára félszerte magasabbra szökken. Ugyanis a belügy- 1 miniszter a vérsavó árát is megszabja s megen- i gedi, hogy a gyógyszerészek a vidéken a beszer- I zési árnál legfeljebb 50%-kai drágábban árusít- 1 hatják. Már most 100 egység ára 20 fillér, 1000 egységé 2 korona. Eddig az 1000 egységet a 1 szülők gyermekük megmentésére két koronáért 1 kapták, vagyis az előállítási árért; vájjon lesz-e 1 az országban olyan lágyszívű gyógyszertáros, aki nem a legfeljebb százalékot, hanem valamely igen ^ csekély legalább százalékot fog számítani ? aligha ^ akad egy is, bár megtehetnék, mert igaz ugyan, hogy a szállítási költséget ők fizetik, meg azután ^ a kezelésért is megilleti őket bizonyos százalék : 1 de talán egy kis üvegcsére eső szállítási költség meg illendő kezelési költség még sem megy égé- ^ szén egy koronára? Igaz az is, hogy ha a leg­feljebb meg van engedve, miért ne számítanák ? í a gyógyszerre szoruló közönség utóvégre a minisz- j téri rendeletén alapuló árszámitásba kénytelen- < kelletlen belenyugszik; ámde nem köszöni meg 1 j a miniszter gondoskodását, mert a legszámosabbak azok a szülők, kik a betegség idején rendesen olyan szegények, hogy közönségesebb gyógyszert is bajjal szereznek meg, hát még ilyen drágát! és hozzá: rögtön szükségeset! bizony, bizony igen bajos különösen éjnek idején három koronát elő­teremteni oft, hol csak kettő is alig akad ; éppen nem helyes, tehát ha az állam drágítja azt a gyógyszert, mely a gyermek hilandóság csökken­tésére való ; igenis az államnak kellene olcsóbban szállítani, mert ahg hihető, hogy ne lehetne a szérumot két koronánál olcsóbban előállítani, csak ne tessék bizományba adni, hanem mint eddig is, kezelje az állam és szállítsa az állam. — Névmagyarosítás. Dombóvári illetőségű, ugyanottani lakos kiskorú Abelesz Jenő, Béla és Vilmos családi nevüket belügyminiszteri engedélylyel >Acs*-ra változtatták. — Hídépítés. A felsőireg—kányái törvény- hatósági közúton levő 3. számú hid építési mun­kálatait Fork György hőgyészi vállalkozó nyerte el 3880 K. költséggel. A hid 2 és 1/2 havi idő alatt készítendő el. Ugyané vállalkozó nyerte el a szekszárd—tamási törvényhatósági közúton felál­lítandó korlátok és kerékkötők munkálatait, melyek 9 hét alatt és a konyhád—mázai utón a 9. sz. áteresz munkálatait, amelyek 8 hét alatt készí­tendők el. — A szekszárd-igari útszakasz épitési munkálatait 24,073 kor. költséggel Bernstein és Káldor székestehérvári vállalkozó nyerte el \ a munkálat 4 hónap alatt végzendő el. s — Bombamerénylet Dombóváron. Nemcsak az oiosz kormányzók, miniszterek ellen hozzák mű­ködésbe a bombát, kijut abból a magyar uraknak is, legalább — papiroson. A szegény dombóvári fő­szolgabíró ellen intézték ezt a merényletet. A dolog úgy történt, hogy a pénzügyminisztériumba a minap névtelen levél érkezett, melyben arról panaszkodik va­laki, hogy a városházán a regalepénz körül hiba van, melyet a főbíró nem akar észrevenni. Ha már most a miniszter sem akar rendet csinálni, a sorok szerény írója kénytelen lesz más eszközökhöz folya­modni, vagyis először a főszolgabírót fogja levegőbe röpíteni, azután a községi elöljáróságot, sőt rá­adásul a boldog város egyetlen fiskálisát is! A csend­őrség megindította a nyomozást, a mely eredmény­nyel is járt. A levelet egy dombóvári kisiparos irta s elküldte az inasával Sá->dra a postára, itt azonban, mivel az ajánlott levél cime hiá­nyos volt, megkérdezték a gyereket, ki a feladó s a nevét ráírtak a borítékra. így derült ki a bom­bavető kiléte — s a dombóváriaknak van most nyári szenzációjuk ! — Kártalanítás. A földmivelési miniszter Baranyai József faddi lakos részére — fertőzés gyanúja miatt kiirtott 1 drb. lováért és megsemmi­sített tárgyaiért 74 K. 40 fillért engedélyezett. — A mértékek ellenőrzése. A belügymi­niszter erélyes hangú rendeletet intézett az összes rendőrhatócágokhoz, a melyben szemükre lobbantja, hogy a mértékek ellenőrzése még mindig nagyon lanyha, mert dacára, hogy 30 éves törvény intéz­kedik a mértékek használatáról, még igen sok he­lyütt patriarkális módon a régi mérték (itcze, rőf, véka) dívik a kereskedelmi forgalomban. A min'sz- ter elrendeli, hogy minden hibás, vagy hitelesítetlen mértéket kobozzon el a hatóság és szigorúan bün­tesse meg annak használóit. Érdekes, hogy a ren­delet szerint a fakereskedők, a kik a fát 4, 2, vagy 1 méternyi rakásokban árusítják, a rakások méte­reit egy táblázatban kötelesek összefoglalni és minden taeladási helyen büntetés terhe alatt Icifüg- geszteni. — Kéznél tartandó továbbá egy 2 mé­teres mérő rúd, hogy a vevő a méreteket megmér­hesse, ezenfelül minden rakáson fel legyen jegyezve, Iá'ható módon, a köbtartalomnak megfelelő számjegy is. — No ez ugyan ezideig sehol sem volt lát­ható ! A ki hitelesítetlen mértéket tart, hogy az é'el- micikket, fát stb. kevesebb súlyban adja el, az 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Most már csak szigorú ellenőrzésre van szükség 1 — Megőrült. Fülöp József szekszárd-újvárosi 30 éves földmivest, a km az őrülési rohamok már a lélen mutatkoztak, mint közveszélyes őrültet rend­őri fedezett mellett beszállították a «Ferenci köz­kórházba. — Gyilkosság, fiakon hétfőn reggel Pál János cipész felesége azzal a rémhírré! verte fel a falut, hogy férjét az elmúlt éjjel két fekete ember holtan hozta haza. Elmondta még, hogy iszákos ura vasárnap egész délelőtt az ottani Engel-féle korcsmában pálinkázott, majd délben holtrészegen hazajött, az ebédet elköltötte, de a retest, mert abból három darabot előzőleg a gyermekeinek adott, tépsz stől az ablakon kidobta. Erre civakodni kezdtek, mire ő a ház végén levő patak melle ment és ott húzta meg magát másnap reggelig, a mikor a lakásba menve, a konyhában holtan fekve találta az urát. A fekete emberek históriáját azután a kis gyermekeitől hallotta, a kik a lakásbau bent háltak és látták, a mint éjjel az apjukat holtan hazahozták. A szemle alkalmával tátongó sebeket, véraláfutásokat és egyéb külerőszak nyomait fe­dezték fel a hullán, mely körülményt a bíróságnak táviratilag bejelentették, mire a tamási kir. járás­bíróság kedden a helyszínre kiszállt, a hullát boncoltatta és a boncolás és vizsgálat eredményé­hez képest Pál Jánosnét súlyos gyanuokok alapján letartóztatta. Ugyanis a boncoló orvosok véleménye szerint a halált agyroncsolás következtében támadt elvérzés okozta, melyet közvetlen közelről a fejnek hátsó és jobboldali részére kemény eszköz­zel ejtett ütések idéztek elő. A bíróság pedig a földes lakószobában kivakart vérnyomokat fedezett fel. De legterhelőbbnek a gyermekek vallomását találta, a kik az anyjuk által kitanitva, a legkép­telenebb dolgokat hazudják. A fekete emberek meséje még csak hagyján, de azt is vallották, hogy az orvosok által föltétlenül h ilálosnak és más által ejtettnek talált ütéseket még vasárnap délben a civódás alkalmával az atyjuk önmaga ejtette magán, mert a fejét erőszakkal a vaskat­lanba vágta. A vizsgálat folyik. — A «Kányafok« lecsapolása. Az Alsó­nyék határában levő kányafoki belvizeknek ősidők­től fogva a Lajvér patakba volt a lefolyásuk. Mi­után azonban a szekszárd—bátai ármentesitő tár­sulat a Lajvér folyását szabályozta, töltések közé fogta, a Kányafok környéke, mintegy 50 katasztrá- lis hold, lefolyását elvesztette és igy viz alá került. Az érdekeltség elhatározta e terület lecsapolását és az erről készített tervet a földmivelésügyi mi­niszter helyesnek és kivitelre alkalmasnak találta. A kivitelhez a társulat is hozzájárult. A munká­latok házi kezelés mellett 600 és néhány koro­nából kikerülnek és 15 nap alatt elvégezhetők. — Szerencsétlenség. Tarczal András ma- docsai gépész a gőzcséplőgép tisztogatása közben belecsúszott a törekrázó nyílásba s jobb lábát súlyos roncsolás érte. — Fertőző betegségek a simontornyal járásban. A most lefolyt julius hónap 2-ik felében a simonto nyai járás területén fertőző betegségek­ben : hökhuruf, torokgyík és kanyaróban megbete­gedett 64 egyén; ezek közül meggyógyult 51, ápolás alatt maradt 6, meghalt 6 egyén és pedig mind a hat gyermek. — Lövés a vonatra. Múlt szombaton este a Hidegkút—Gyönk és Szakály—Högyész állomá­sok közt haladó 1004-es számú gyorsvonatra Szá­razd megállóhely közelében valaki rálőtt. A löveg a hálókocsi egyik ablakán hatolt be, de az utazó közönségben kárt nem tett. — TŰZ. Bölcskén szerdán éjjel Gy. Keresete? János 178 csomó búzája, 50 csomó zabja, 148 csomó rozsja és 66 csomó árpája 2400 korona értékben elégett. — Aratók verekedése. Nagy zenebona volt pénteken a gerjeni Bartalít\z korcsmában, a hová az aratómunkások egy kis italra tértek be. A mulat­ságnak szokás szerint verekedés lett a vége, melynek hevében Bitter János gerjeni lakost Besztercán Fe­renc életveszélyesen megsérti. A vizsgálat megej- tésére a paksi kir. járá>biróság azonnal kiszállt. — Meglőtt vadorzó. Berek János és Boros József, Fónagy József bogyiszlói birtokos vadőrei a múlt vasárnap hajnalban a mőzsi kukoricások között Klem Ferenc mözsi lakost orvvadászaion érték. Amint Klem az őröket észrevette, fegyverével Bereket célba vei te, mire Boros, hogy társát meg­védje, Klemet a karján meglőtte. A sebesühet a szek­szárdi »Ferenc* közkórházban ápolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom