Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-03 / 27. szám

TOLNAVARMEGYE.

1904. Julius 3.

__________VIDÉK. _______

Bá

taszék.

A bátaszéki önkéntes tűz olto-testület folyó évi julius hó 3-án a «tivoli» erdőben zászlóalapja javára zártkörű juliálist rendez. Confetti és Serpentin csata. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak.

TANÜGY.

— A szekszárdi államilag segélyezett községi polgári fiúiskola értesítője az 1903—1904. tanévről megjelent. Az igazgatói jelentésben elpanaszolja az igazgató, hogy a polgári iskolákat eddig megilletett bizonyos jogosítványok megvonása és a régen Ígért reform késleltetése folytán a szülők bizalma az intézet iránt mindinkább fogyott, úgy, hogy ma már nem igen keresik fel a polgári iskolát. Ilyen anyaggal szemben természetesen kétszeresen nehéz a tanári testületnek helyzete. Az intézetet az elmúlt rendes évben 168 rendes tanuló látogatta, magántanuló volt 15, vidéki 108, helybeli 75. Az előmenetel kielégitő volt, amennyiben javító vizsgálatot tehet 18, osztályismétlésre lett utasítva 7 tanuló, a többi átléphet a felsőbb osztályokba. Az ifjúság egészségi állapota kielégitő volt; két tanuló : Vargha János IV. oszt,és Németh László V. oszt. évközben elhunyt. — Ösztöndíjakat és jutalmakat nyertek; Schwarz Viktor V., Nemes István III., Akszt János IV. és Breszlauer Lajos Ű. osztályú tanulók. — Azonkívül többen szorgalomdijakat és jutalomkönyveket kaptak. Iskolai ünnepeket tartottak Garay János halála évfordulóján, Erzsébet királyné névünnepén, márczius 15-én, április 1 l-én és junius 8-án, a koronázási évfordulón. A Garay-önképzőkör is eredményesen működött. Az ifjúsági könyvtár 1584 munkát foglal magában. A tanári testület a régi kipróbált erőkből állott. A jövő tanévre szóló beiratásokat szeptember első napjaiban végzik, a rendes tanitás szeptember 6-án kezdődik.

— A dombóvári izr. elemi Iskola értesítőjét az 1903—904. tanévről vettük. Az igazgatói jelentés szerint az iskolának 46 fiú- és 43 leány-, összesen 89 növendéke volt; vallás szerint: 81 izr., 8 róm. kath. és 1 ev. ref.; illetőség szerint: 74 helybeli és 15 vidéki. A növendékek tanításával az igazgatón kívül 2 tanító foglalkozott. A gyermekek valláserkölcsös érzületének ápolására hetenkint ifjúsági istentisztelet, hazafias érzületük felébresztésére és fejlesztésére iskolaünnepélyek tartattak.

A jövő évi beiratások szeptember ír. és 2. napján lesznek, a rendes tanitás szeptember 4-én kezdődik.

Az iskola igazgatója: Somogyi Dávid, az iskolaszék elnöke : Dr. Kertész Lipót.

— A paksi m. kir. áll. polg. fiúiskola

tizedik értesítőjét az elmúlt tanévről vettük. Az intézetet súlyos csapás érte az elmúlt évben: elvesztette igazgatóját. Nagy Bálintot, ki 1903. évi október 26-án elhunyt, életét és működését Polgár Alajos intézeti tanár szép szavakban méltatja. Az igazgatói jelentés szerint beiratkozott az I. osztályba 43, a H. osztályba 22, a III. osztályba 29 és a IV. osztályba 13, összesen 107 rendes és 29 magántanuló. A tanitás szeptember 7-én kezdődött. Az igazgatói teendőkkel Tolnavármegye kir. tanfelügyelője dr. Osváth János intézeti tanárt bízta meg. Szabó Károly ev. ref. lelkész, hitoktató, az alsónyéki ev. ref. egyházközség lelkészévé megválasztatván, 9 évi működés után hitoktatói tisztétől megvált. Iskolai ünnepélyeket tartottak: Ő Felsége névünnepén, Deák Ferencz születésének 100-ik évfordulója alkalmából, néhai Erzsébet királyasz- szonyunk emlékezetére, márczius 15 én és április 11-én. A tanári testület 5 rendes tanárból állott.

A tanitás eredménye általában jónak mondható. A jövő évi beiratások szeptember elején eszközöltetnek. A rendes tanitás szeptember hó 6-án veszi kezdetét. Figyelmeztetnek .a vidéki tanulók szülői, hogy fiaikat az igazgató előleges beleegyezése nélkül el ne szállásolják.

TÖRVÉNYSZÉK.

A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1904. évi julius hó 5-én.

Kacz Sándor ellen, hatóság elleni erőszak miatt.

Kolompár Bogara József és társai ellen, súlyos testi sértés miatt.

1904. évi julius hó 7-én.

Hosszú János ellen, rágalmazás miatt.

Kovács György és társai ellen, súlyos testi sértés miatt.

4. - ■ , ; v .. • ■ ■ '

— Drága lócsere. Gáncs József szedresi j gazda a múlt évi szeptemberi szekszárdi vásárra 1 egy 4 éves deres és egy 4 éves pej csődör lovát I eladásra felhajtotta. — A szép pár lónak, amelyet Gáncs 450 koronára tartott, sok bámulója akadt. De leginkább Lakatos József szabadkai lókupec- nek és két ismeretlen társának tetszettek meg, j akik ki is csalták a gazdától akként, hogy a két I ismeretlen Gáncs előtt Lakatosnak egy 80 korona I' értékű lováért látszólag 600 koronát ígért, de ez nem adta, kijelentvén, hogy ő csak cserélni akar/ Ekkor a két ismeretlen Lakatossal közösen rábeszélte Gáncsot, hogy két lovát cserélje el a Lakatos vén gebéjével és azt majd a két bőkezű ismeretlen tőle 600 koronáért megveszi. Ez a fényes ajánlat az együgyü Gáncsnak eszét vette és a cserébe belement. De midőn a járlatok átírása megtörtént, Lakatos és a két cimbora a lovakat kocsijukba fogták és mint a száguldó szél vész elhajtattak, ott hagyva az ámulattól majdnem sóbálványnyá meredő Gáncsot a szabadkai kehes paripával egyetemben. A megindult nyomozás folyamán a két ravasz ismeretlen kilétét megállapítani nem lehetett és igy csak Lakatos került a vádlottak padjára, a ki a keddi törvényszéki tárgyaláson siránkozva panaszolta a sértett rút hálátlanságát, mert úgyszólván csak annak könyörgésére cserélte el a lovát, a mit később maga is megbánt, mert a komisz lovakat kénytelen volt még az utón egy ismeretlen zsidónak levágásra eladni; társait pedig sem azelőtt, sem azóta nem látta, nem is ismeri. A cserénél jelen volt tanuk azonban a furfangos lókupec meséjét alaposan megcáfolták, minélfogva a kir. törvényszék Lakatost csalás büntette miatt 1 évi börtön és 100 K. j pénzbüntetésre elitélte, a ki az Ítélet ellen feleb- ; bezést jelentett be.

— A Vitás határ. Szekeres Bálint madocsai i lakos ellen Ekecsi János és neje a köztük vitás határt végrehajtási utón határjellel jelöltették meg, azonban Szekeres a bírósági végrehajtó által e > célból elhelyezett akácfakarókat kiásta és elhaji- j tóttá. — Emiatt került határjelhamisitás vétsége ; miatt vádolva a keddi tárgyaláson a királyi törvényszék elé, amely őt 20 korona pénzbüntetésre elitélte. Az Ítélet ellen az ügyész, a vádlott és védő felebbezést jelentettek be. — Minthogy a birtokba ! helyezés esetén felállított határjelcölöpök önkényü eltávolítása miatt indított bünfenyitő ügyekben igen gyakori a védelemnek az az érvelése, hogy azok feleslegből állíttatván fél, az eltávolítás nem büntethető, — e helyen megemlítjük, hogy a m. kir. Curia 2291/1904. B. sz. a. egy analóg esetben csak nemrégen kimondotta, hogy habár a végrehajtási törvény a birtokbahelyezés foganatosítása

; szempontjából határjelek felállítását nem rendeli, j ez a körülmény a vádlottat a bírói Ítéleten alapuló végrehajtás alkalmával tényleg fölállított határjel- ! cövekeknek a büntető törvénykönyv által tiltott j önhatalmú eltávolítására fel nem jogosítja és cselekményének jogtalanságát meg nem szüntetheti.

— Az elpáholt rendőrbiztos. Pakson folyó évi március hó 2I-ének éjjelén Vörös Lajos és Róka István az egyik mulatóhely sötét udvarán ; az ott ellenőrzés céljából megjelent Schwanz András községi rendőrbiztost kapatos fővel megtámadták,

a földre teperték és bikacsékkel úgy elverték, hogy i rajta 10 nap alatt gyógyuló testi sértést ejtettek. . A kedden tartott törvényszéki tárgyaláson csak Vörös Lajosra lehetett rábizonyítani, hogy a rendőr- I biztost bántalmazta, miért is a kir. ügyész Róka i ellen a vádat elejtvén, a kir. törvényszék Vöröst ! hatóság elleni erőszak büntette és könnyű testi j sértés vétsége miatt 7 havi börtön és 20 K. pénz- j büntetésre elitélte. Az ítélet ellen a vádlott felebbe- 1 zést jelentett be.

IRODALOM ZENE.

— A Magyar Könyvtár májusi sorozata fö- löttébb alkalomszerű iüzettel nyílik meg; a Rákóci j emlékének fölujitása idejében bizonnyal mindenki j örömmel fogja olvasni a nagy fejedelem önéletírásának második részét, mely — Kajlós Imre jeles forditásábán — annak az időnek történetét mondja , el, melyet Rákóczi a párisi udvarnál töltött, azután I pedig Konstantinápolyba való utazásának szomorú j és meddő viszontagságait ecseteli. Az ekkép már teljessé lett Rákóci-mű értékes kiegészítője lesz a magyar történeti oktatásnak. Az utána következő I kettős számban a »M. K.« Shakspere-kiadása foly- j tatódik, még pedig »A velencei kalmárc uj átülte- I tésével, melyet Radó Antal végzett, a nála meg- í szokott lelkiismeretes pontossággal és verselő Virtuó* I zitással.

Végre az utolsó füzet Gerő Ödönnek (Viha- I ros) két nagyértékű novelláját kö?tli, melyek úgy ’ a lelki élet mélyen járó analizásánál, mint az elbe- | szélő hang könnyedségénél fogva egyaránt kiválók, j A «M. K.« e füzetekkel már a 384-dik számot éri el; a teljes jegyzéket bárkinek szívesen küldi meg a j kiadóhivatal (Andrási-ut 21.), valamint bármely ' hazai könyvkereskedés. Egy-egy szám ára 30 fillér.

KÖZGAZDASÁG.

Kertészeti és borászati kiállítás Péosett.

A »Pécs-Baranyai Kertészeti Egyleti folyó évi október hó 2., 3., 4. napjain Pécsett nagyobb mérvű borkóstolással kapcsolatos kertészeti és borászati kiállítást rendez, mely Pécs városára és Baranyamegyére kiterjed, más megyebeli kiállító a rendelkezésre álló helyhez képest ,— szívesen fo* gadtatik.

Kiállítható:

1. Gyümölcsök nyers és feldolgozott állapotban (párolt, aszalt gyümölcs és szörpök).

2. Szőlő, bor és pezsgő.

3. Gyümölcsfák és konyhakerti termények.

4. Kertészeti segédeszközök.

Dijtér nem számittatik.

Bejelentések a tárgyak és igényelt terület ! pontos megjelölésével legkésőbb augusztus hó 15-ig í Ziegler Tivadar egyleti jegyzőhöz Pécs, városháza I cimzendők, ki mindenben kellő felvilágosítással i szolgál. Bővebb tájékozást az idejében megjelenő : hirdetmények nyújtanak.

— A cs. kir. szab. Adria biztositó-társu- lat 1903. évi üzleti jelentése és zárszámadásai,

i melyek folyó évi április 28 án megtartott közgyülé- I sen terjesztettek elő, a következő fontosabb adatokat tartalmazzák. Az életbiztosítási osztályban 51,634.879 K. biztosított tőkéről szóló ajánlatok nyujtattak be, melyek ellenében 45,523.303 K. biztosított összegről áljittattak ki kötvények. A biztosítási átlag az év végével kerek 276 millió tőke és 719.290 K. járadék biztosításokra rúgott, minélfogva a tőkebiztositásoknál 20,958.564 kor. tiszta szaporodás mutatkoztk. Életbiztosítási díjakban 11,720.578 K. vételeztetett be, mig halálesetek, valamint a biztosítottak életében esedékes összegek s az esedés járulékok 5,210.589 K. kifizetését tették szükségessé. A kamatláb leszállítására szolgáló pótdíjtartalék az idei 200.000 koronát levő átutalás folytán 1.700,000 koronára emelkedett. Az életbiztosítási osztály díjtartalékai és díjátvitelei 1903. december 31-én 74,097.382 koronát tettek ki és a múlt évhez viszonyítva 5,958.215 korona emelkedést mutatnak. A tűzbiztosítást ágazatban a díjbevétel 20,869.390 K., az előző év 19,316.631 K. díjbevétele ellenében. A szállítmány-biztosításokért 1,507.651 K. és betöréses lopás elleni biztosisásokért 222.753 K. vételeztetett be; ez utóbbi három ágazatban visszbiztositások cimén 10,150.442 K. s károkért 15,171.325 K., a visszbiztositók részének levonása után pedig 7,958.258 K. fizettetett ki. Ezen három ágazat díjtartaléka 13,201.675! koronát s a visszbiztositók részének levonása után 7,264.776 koronát tesz ki. Az árfolyam emelkedés folytán december hó 31-én mutatkozó 549,737 korona az árfolyam ingadozási tartaléknak utaltatott át. B) mérleg rendelkezési nyeremény tartaléka

200.000 K-val 1,4.00.000 K-ra emeltetett fel. A közgyűlés jóváhagyta az igazgatóság ama javaslatát, hogy az újonnan létesített nyugdíjpénztárt

250.000 K-t tevő rendkívüli javadalmazásban részesítse. Osztalék cimén részvényenkint, úgy min? tavaly 180 K. kerül kifizetésre, A különféle tartalékok 1903. december 31-én 89 millióra emelkedtek és pedig: a díjtartalék (viszontbiztosítás levonásával) 75,689.676 K. pótdíjtartalék kamatláb leszállítására 1,700.000 K. nyereségtartalék 7,413.341 K. és árfolyamingadozási tartalék 4,250.017 K-ra

— A kŰZÖS legelők használatát szabályozó legelő-rendtartásokban bírságokat és büntetéseket megállapítani nem lehet. Oly intézkedésnek, a melylyel másutt lakó községi birtokosok, akiknek a közös legelőben részük van, a legeltetésből kizáratnak, törvényes alapja nincs. (A magy. kir. föld- miv. miniszternek 1904. évi 34,822. sz. határozata.)

— Ha a szervezett blrtokosságok megtagadják a költségvetés és számadás kellő időben való összeállítását, szervezetük felfüggesztendő s a szervezett munkálatokat a községi képviselőtestület és elöljáróság köteles összeállítani. (A magy. kir. földmivelésügyi miniszter 1903. évi 48,165. számú határozata.)

— Ha valaki sertés hallási esetet bejelenteni elmulasztott és az elhullott sertések megőrzéséről sem gondoskodott, de ezen mulasztásért kihágási pénzbüntetésben már részesült a sertések.