Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-29 / 22. szám

4. 1904. május 29. iO -Liü »iULü'VjrVlS« Az alsónyéki gyilkosság. Előző számunkban már megemlékeztünk ama borzalmas gyilkosságról, melyet folyó hó 15-en a bátaszék—alsónyéki országúton követett el három ember a társaival kocsin haladó Scholl Henrik alsónyéki lakoson. v •/ A nyomozást, melynek irányítására Jeney László kir. alügyész is kiszállt a helyszinére, a csendőrség már befejezte, a tetteseket Biró István, ilj. Tóth Mihály és Asztalos János alsónyéki lako­sok személyében elfogta és a kir. ügyészségnek átadta. A tettesek közül csak Biró István van be­ismerésben, a másik kettő még tagad ugyan, de az előbbinek önmagát is terhelő vallomása és egyéb jelenségek valószinüvé teszik bűnösségüket. A gyilkosság története különben a következő: Scholl és négy társa: Porkoláb Mihály, V. Mózsi István, Ferenczi János és az egyik tettes Asztalos János a mondott napon egész délután az alsónyéki szőlőhegyen borozgattak, majd estefelé — bizonyosan már pityókás állapotban — Por­koláb kocsiján Bátaszékre mentek, ott előbb Mezö Julis, majd Gilbert György korcsmájába tértek be és tovább iddogáltak. Amig ez Bátaszéken történt, addig Alsónyéken úgy este 8 óra tájban Biró Ist­ván találkozott ifjú Tóth Mihálylyal, a kivel egy ottani korcsmába tértek, majd Tóthnak hívására átmentek Bátaszékre és bevetődtek a Gilbert-féle vendéglőbe, ahol Schollék ekkor már meglehetős derült hangulatban mulatoztak. Hj. Tóth Schollnak régi haragosa volt, éppen azért nem is mentek be az ivóba. Néhány perc múlva kijött az udvarra Schollnak egyik társa, Asztalos János, aki a vig kompániától azzal bú­csúzott, hogy otthon dolga van, hát nem várja meg őket, hanem gyalogosan hazaballag. A derék czimborát azonban jól ismerhette Tóth és Biró, meit nem nagy megerőltetésükbe került őt eredeti tervétől eltéríteni és rávenni, hogy a Tóth kezde­ményezésére Bíróval ezalatt már elhatározott gyil­kosságban részt vegyen. Megállapodtak tehát ab­ban, hogy Schollt még az éjjel agyonütik. A korcsma udvarán Tóth egy lőcsöt, Biró és Asztalos egy-egy szőlőkarót vett magához, majd hogy időt nyerjenek, Tóth a Scholléknak az udva­ron álló kocsijából az egyik lőcsöt kivette és a mikor ezek a korcsmából kijöttek, igy felfegyver­kezve elindultak Alsónyék felé. Nemsokára egy kocsi jött utánuk, ezt feltartóztatták, de mivel nem a keresett volt, tovább engedték a kocsin levő halálra rémült két alsónyéki földbérlőt hajtani. Ezalatt a korcsmaudvarban Scholl és három társa a kocsilőcsöt keresték, melyet félredobva meg is találtak, ezzel kocsijukat rendbe hozták és felülve elindultak. Azonban alig hagyták el a községen j kivül fekvő téglaégető kemenczét, kocsijukat három ember feltartóztatta, majd felismerve a kocsin bal­ról elöl ülő Schollt, azt agyba-főbe verték, miköz­ben a Schollék kocsiját hajtó Porkoláb Mihály az ostorának nyelével az egyik támadót lejbe ütötte, mire az elesett, ők pedig elhajtattak. Amikor a falu elé értek, V. Mózsi és Ferenczi a kocsiról leszáll­tak, hogy gyalog térjenek lakásaikra, Porkoláb pedig a félholt Schollt vitte kocsijával a faluba. Alig indult el Mózsi és Ferenczi, ott termett a három tettes: Biró, Tóth és Asztalos és intették őket, hogy vigyázzanak, hogy ki ne tudódjék, mert akkor nem jó lesz, úgy járnak majd, mint a német járt. Ők megijedtek, haza mentek és nem is szóltak senkinek. Tóth és Asztalos a nyéki korcs­mába tértek, hová Biró, miután otthon illegitim házastársával, Gyönki Rózával a fejsebét kimo­satta, később szintén elment. Záróra után a korcs­mából eltávoztak haza. Eddig az eset története. Másnapra Scholl meghalt, megejtették a bon- czolást, majd a nyomok után letartóztatták a tette­seket, ezeknél házkutatást tartottak és véres ruhái­kat is megtalálták. Tóth és Asztalos a falu való­ságos rémei voltak. Tóth egy robustus ember, igazi vasgyuró, akinek letartóztatásánál a csendőrségnek fegyver- használatra volt szüksége, mert a csendőrnek tá­madt és megrázta. A másik kettő igénytelen kiné­zésű, inkákb gyenge embernek látszik lenni. — Különben a meggyilkolt Scholl sem volt valami szeplőtelen erkölcsű ember. Igen sokszor gyűlt meg már a baja a birósággal; folyton perlekedett és házsártoskodott és igy bizony kevés jó barátja volt. A vizsgálat fogja kideríteni, hogy a tettesek hir­telen határozták-e el a gyilkosságot, vagy már előző megbeszélés és terv szerint hajtották azt végre, melylyel Asztalosnak a Scholl társaságából való távozása is bizonyosan összefüggésben áll. _______________VIDÉK.________________________ Bo nyhádi A bonyhádi r. k. olvasó-kör a sz. Vincéről nevezett irgalmas nővérek vezetése alatt álló bony­hádi «szeretetház* javára 19Q4. év junius hó 5-én tánccal egybekötött zeneestélyt rendez. EGYLETEK. INTÉZETEK. A Tolnavármegyei Általános Tanító­egyesület közgyűlése. A Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület folyó évi május hó 26-án Bátaszéken tartotta évi rendes közgyűlését. A megye tanitóságának tekin- ■ télyes része jelent meg e közgyűlésen attól a tö­rekvéstől áthatva, hogy ott a nemzeti tanügy és a tanitóság érdekét előmozdító hasznos munkát vé­gezzen. A gyűlés a községi népiskolában tartatott I meg. A nagy számban megjelent vendégek sorában ott láttuk : fekete Ágoston tolnai prépostot, Holn- donner Ferenc bátaszéki prépostot, Erdős Gábor báfaszéki főjegyzőt, Bátaszék község elöljáróit stb. A himnusz eléneklése után Tihanyi Domokos elnök, kir. tanfelügyelő lendületes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. A tárgysorozat első pontjául Acs Lipót szek­szárdi főgimnáziumi tanár ismertette a rajztanitás körében fölmerült reformeszméket, igyekezve a taní­tóságot ez eszmének megnyerni. Acs tanár igen világosan fejtette ki a mostani rajztanitás ferdesé- geit, majd a reform-rajztanitás előnyeit ismertette oly meggyőzően, hogy azt minden tanító lelkese­déssel tette magáévá. A reform lényegét Acs tanár előadása szerint a lélektani alapon nyugvó játékszerü rajzolás képezi, amely a kis gyermekek firkálásaihoz kapcsolódik, épp úgy, mint az elemi iskolai helyes nyelvtanítás kezdetben nem a nyelvtan, hanem inkább a gya­korlati szoktatás segélyével történik, s álláspontjának támogatásánál népiskolai tanulóknak rajzait mutatta be, melyeket az ő felügyelete mellett a kis tanít- j ványok emlékezet és szemléltetés után készítettek. Az értekezést a közgyűlés mindvégig nagy ! figyelemmel hallgatta, mely az előadónak nagy szak- j képzettségét és szakmája iránt való lelkesedését ! bizonyitotta. A programm legfényesebb pontja Weigl Lujza j kisasszonynak, a szekszárdi izr. népiskola tanító­nőjének szabad előadása volt a hazafiságról a tör­ténelem tamtásában. — A gonddal megszerkesz­tett dolgozat nagy olvasottságot és fényes tehetsé­get árult el. A megkapó érvek, nagy költők és irók szebbnél-szebb idézetei és a talpraesett hasonlatok oly szépen váltakoztak a dolgozatban, hogy elra- | gadták >a hallgatóságot. Weigl Lujza fényesen fej­tette ki hálás thémáját és szép pathossal adta azt elő. Az éljenzésekkel többször félbeszakitott előadás befejezésekor mindenki sietett az előadót üdvözölni. Erdődi Lipót tamási tanító gyermektanul­mányokról előadott fejtegetése kiváló szakképzett­ségről, alapos készültségről és gondos megfigyelés­ről tett fényes tanúságot. Majd Gere Antal ozorai tanitó beszélt igen ügyesen a földrajztanítás alap­fogalmairól, különösen súlyt helyezve a szemléltetés két ágára: a belső és külső szemléletre. Magas nívón álló, mély értelmű psichologiai fejtegetést hallottunk Dezső László fiatal nagydorogi tanítótól, kinek kellemes orgánuma és biztos fellépése a hall­gatóságot a maga részére^ hódította. Ezt követték a pénztár, a könyvtár és az országos bizottságról szóló jelentések, a pályadijak kiosztása Nagy Béla kir. tanf. tollnok és Károlyi Károly tolnai állami tanitó között. Közben üdvözlő táviratot menesztett a közgyűlés Berzevtczy Albert vallás- és közoktat, miniszternek és Újvári Bélának, az Eötvös-alap buzgó elnökének. A sikerült közgyűlést az elnök köszönő szavai és a szózat lelkesítő hangjai zárták be. Délben a kaszinó ‘termében társas-ebéd volt, melyen körülbelül 140-en vettek részt. Az első fel­köszöntőt Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő Ber- zeviczy miniszterre mondotta. Utana Holndonner ' plébános a nyugalomba vonulo bataszeki tanítót ! köszöntötte fel. Fekete Ágoston prépost eltette a ^ közgyűlésen közreműködőket, különös elismeréssel i és elragadtatással adózván Weigl Lujza kisasszony iránt, kinek hatalmas, hazafias és formás előadása ' könyekre indította. Máté Karoly tolnai igazgató- tanító Bátaszék elöljáróságát és közönségét köszön- ( tötte fel, amire Erdős Gábor főjegyző viszont a tolnamegyei tanítóegyesület tagjait éltette. A közebéd befejezése után, mely alatt a mi­niszter válasza is megérkezett, a bataszéki újonnan épített stylszerü és gyönyörű r. kath. templomban hallgatták a közgyűlés tagjai Joó Károly kitűnő orgonajátékát és az énekkar remek kíséretével páro­sult orgonahangversenyt. A változatos műsor mély áhított keltett a hallgatókban. A jövő ülés szin- •helyéül Szekszárd határoztatott el. K. G. — A szekszárdi népbank választmánya t. hó 27-én délután 3 órakor tartott ülésén a se- gédkönyvezetői állásra 42 pályázó közül Grosch Ödön gyönki tanítót, képesített könyvvelőt válasz­tották meg. í TANÜGY. Tűzoltói szaktanfolyam tanitók részére. A vallás- és közoktatásügyi in. kir. miniszter urnák 1904. évi május hó 16-án 48,856. sz. alatt kelt leirata értelmében tudatom tankerületem tanítói­val, hogy a »Magyar Országos Tűzoltó Szövetség* által folyó évi augusztus hó 22-ikétől szeptember hó lo-ig terjedő időben Budapesten XIII. országos tüzoltótiszti-szaktanfolyam fog tartatni. A részvételben való írásbeli jelentkezés határ­ideje I904.. augusztus lo-ike. A jelentkezés a ma­gyar országos tüzoltószövetség elnökségéhez (Buda­pest, IV. Kossuth Lajos-u'cza 8.) intézendő. A jelentkező tartozik az őt kiküldő hatóság, testület, vállalat vagy magánszemélyek által kiállí­tott s kiküldését igazoló bizonyítványát bemutatni, s augusztus hó 22-én délután a budapesti központi tűzoltó-laktanyában (VIII. Kún-utcza 2. sz.) szemé­lyesen jelentkezni. Tandijat vagy beiratási dijat senki sem fizet, sőt az eszközök és szerelvények is díjtalanul áll­nak rendelkezésre. Az ingyenes elszállásolásban részesülni óhajtók ebbeli igényüket Írásbeli jelent­kezés alkalmával, augusztus 10-ig tartoznak a szö­vetség elnökénél bejelenteni. Öt 80 koronás ösztöndíj is tűzetett ki. Vasúti utazási kedvezményben is részesülnek azok, akik augusztus 10-ig jelentkeznek s tudatják, hogy mely állomásból kiindulólag, mely vasúti irányt kívánják igénybe venni. Tekintve az ügynek nemzet-gazdasági és humanitárius szempontból való egyaránt nagy hord­erejű fontosságát, felhívom tankerületem tanítóit,, hogy a tanfolyamon minél számosabban részt venni szíveskedjenek. Szekszárd, 1904, május 27. Tihanyi Domokos, kir. tanfelügyelő. TÖRVÉNYSZÉK. A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi május hó 31-én­Zlatics József ellen, súlyos testi sértés miatt. Beue Béla ellen, rágalmazás miatt. Kecske Erzse ellen, magzat elhajtás miatt. Fuksz György ellen, súlyos testi sértés miatt. 1904- évi junius hó l-én. Ferencz János és neje ellen, lopás miatt. Szűcs János ellen, halált okozott súlyost esti sértés- miatt. / Y

Next

/
Oldalképek
Tartalom