Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-24 / 21. szám

1903. május 24. TOLNA VÁRMEGYE. 5. A siker érdekében készségnél válla t továbbá szerepet megyénk érdemes főjegyzője, a szobor- bizottság elnöke, Simontsds Elemer ur és fivére Stmomsits Andor ur, budapesti bankhivata ttok, a kik két zongorán három magyar nótát lógnak előadni. Sikerült az ügynek megnyerni Fortó Gizi okleveles színésznőt, a ki a nieileit, hogy szoló I par dalt énekel, egy igen kedves monologot is l elő log adni. Jelenti továbbá, hogy Horvaih Gizella 0 i nagysága éppen a mai napon éiiesiictte, hogy budapesti ismerősei révén siket ült megnyerni ügyünk­nek tgy fiatal emberekből aho budapesti ttöke lő hivatalnoki társaságot, a kik kivaió színészek s arra vállalkoztak, hogy tárogatóval, hegedűn, gor­donkán síd. kuruc dalokat játszanak. Horváth Gizella 0 nagysaga szives volt vál­lalkozni arra, hogy néhány helybeli hölgyet betanít a magyar leventere s azt az említeti budapesti urakkal eltáncolják. Ezt követoleg pedig Fráter Pal ur (Budapest) a magyat szólót lógja bemutatni. Egy magát megnevezni nem akaró ur iBezerédj István a Menyorszagban» címmel ódát irt. Ennek elszavalásara az illető ur óhajára dr. Osváth János vállalkozón. Ezen kívül a polgári isko'a énekkara három pontot log betölteni. A hangverseny kezdeten Huber K. «Nemzeti zászló» cimü arabjai, a végén pedig népuaiokat énekel Közben Erődi Ernőnek «Tavasz» cimü gyönyóiü szerzeményei adja e.ő. Lyen változatos lesz a jutnus 6-iki hangver­seny műsora, a melyet tánc ft g követni. Nem csoda, ha Paks közönsége különös érdeklődéssel, néz a kiváló műélvezetet ígérő estély ele, melyből hisZszük, a Paks vidéki intelligencia is kiveszi a maga részét. Végül még az apróbb ügyeket intézte el a gyűlés s egy szőkébb köiü lendezőbizottsagot kül­dött ki. Élénkebb vitára a helyárak megállapítása adott okot. A gyűlés többsége az első sor ülő­helyeit személyenkint tjz koronában, a II. és III. ülőhelyeit öt koronában szabta meg. Ezután fachon- kint esik a dij s az állóhely ára 1 korona. Erre a határozatra azonban talán el lehetne mondani, hogy a gyűlés azt határozta, hogy máskor fog ha ározni, mert amint halljuk, a közönségnek nem tetszenek a magas árak s a rendezőbizottságnak végre is a publikum zsebéhez kell mérni a jegyek árát, ha nem akar túzok helyett verebet fogni. De hisz- szük, hogy ez már a legközelebbi jövőben az ál­talános óhaj szerint kedvező elintézést nyer. És igy lesz az jól, mert hiszen ez tulajdonképpen demokratikus ünnep s ezért helyén való a mérsé­keltebb árak révén alkalmat nyújtani a polgártár­saknak, hogy azon részt véve, jogai egyik legelső előharcosának emlékénél lelke felmelegedjék s szive a kiváló ősök iránt szeretetre gyűljön. És azt hi­szem, hogy ez az erkölcsi sikernek egyik legfőbb * tényezője lenne. * A paksi kereskedelmi csarnok összes helyisé­geiben f. évi május hó 30-án szombaton a »Paksi Filléregylet« javára Sió Aladár hegedűművész és Goitein Pál zongoraművész közreműködésével jóté­kony célú hangversenyt rendez. Műsor. 1. Hubay. Csárdajelenet »Helyre Kati*. 2. Wieniawski: Faust fantaisie. 3. Bob herczeg, melodráma. Szavalja: Adler Cecil. Zongorán kiséri: Schwanz Janka. 4. Sarasaié: Zigeunerwaisen. 5. Paganini: Per­petuum mobile. 6. Chován : Magyar hangulatképek. Zongora solo. 7. Goldmark: Air. 8. Stó Aladar : Magyar Ábránd. KÖZGAZDASÁG. — A borvámzaradék. Az olasz kor­mány a közvélemény nyomása alatt nagy erőfeszítéseket tesz, hogy borkivitelének biztosítása céljából a borvámzáradékot ér­vényben tartassa. E célból a közös külügy­minisztériumnak Ausztra-Magyarország ré­szére jelentékeny engedményeket ajánlott föl, a melyek most vesznek fontolóra. — Elhiszszük, hogy az osztrák iparnak tett és már többször fölajánlott nagy enged­mények hajlandóvá teszik az osztrák kor­mányt arra, hogy saját bortermelésük érde­keinek föláldozásával az olasz bornak ked­vezményes beözönlése ellen akadályokat a jövőben sem gördítsenek, de a magyar bor­termelőknek tett kormányigéretekre és ma­gának Széli Kálmán miniszterelnöknek hatá­rozott nyilatkozatára tekintettel kizártnak tartjuk, hogy a magyar kormány az olasz borvámzáradékot bármily alakban fenntartó egyezményhez hozzájárulna. Ez ■ egyenlő volna a magyar bortermelés végleges tönkre­tételével. — A magyarországi bortermelők és bor- kereskedők országos szövetségének igazgat ó- valrtsztmáuya Femet Dezső v. b. t. t. elnöklete alatt csütörtökön este tartotta, mint tudósítónk Írja, rendes havi ülését Több rendbeli belügy elintézése után Molnár Lipót ügyvezető igazgató referált a Ri mában megtartott nem/etközi gazdasági kongresz- szu^ról, melynek tárgyalásain ő a szövetségnek másik küldöttével, Wolf Lipót szak tanácsossal élénk reszt vett. Az igazgató jelentését a kereskedelmi miniszter kívánságára fel fogják terjeszteni. Zwack Ákos szaktanácsos bemutatta tervezetét a bor eladási és bevásárlási szokványokról, mely a választmány kebeléből kiküldött intéző bizottságnak adatott ki. A tárgyalás további folyamán Jálics Ferenc elnök­lete alatt az 1893. XXIII. t.-cz. módosítása tárgyá­ban a választmány elhatározta, hogy a kormányt felkéri szaktanácskozás egybehivására, egyidejűleg pedig a szövetség kérdőivet küld szét összes tag­jához, hogy beszerezze az egész országból az érde­kelteknek tiz éven át szerzett tapasztala ait. — A Szövetség elhatározta, hogy a vámtarifa tervezet­ben a boreczet gyártáshoz szolgáló töppedt apró szőlőre, megállapított vámkedvezmény eltörlése iránt kérvényt intéz a képviselőházhoz. Abeles Zsigmond társelnök indítványára elhatároztatott, hogy a bor- szállitmányok beraktározása és egynéhány díjszabási határozat módositása tárgyában feliratilag meg­kérendő a kereskedelmi miniszter. Nagy György királyi tanácsos indítványa, hogy a Szövetség gyakorlatilag is foglalkozzék a borértékesítéssel, illetve bortermelő tagjai termése elhelyezésének közvetítésével, tanulmányozás végett az intéző ki­adták. A Szövetségnek a Berlinben megtar­tandó nemzetközi vegyészeti kongresszuson való képviseletére Szilágyi Gyula dr. műegyetemi ta­nárt kérték fel. Szabó József dr. indítványára a Szövetség választmánya küldöttségileg fog tiszte­legni Láng Lajos kereskedelmi és Darányi Ignác földmivelési minisztereknél. A választmány végül ügyészszé Schreyer Jenő doktort, titkárrá pedig Gérő Gyulát nevezte ki. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. I Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik boldogult férjem elhunyta alkalmával mély bánatomat részvétükkel enyhíteni kegyesek voltak s akik végtisz- tességéu szívesek voltak megjeleni ; ez utón is őszinte hálás köszönetemet nyilvá­nítom. Szegzárd, 1903. évi május hó 22. özv. Ferdinand Antalné. A Ketskés-féle imakönyvek, II. kiadása leszállított áron, kapható OLNÁR MÓR könyvnyomdájában Szegzárd. I I I ii KEGYELET a PIRNITZER JÓZSEF és FIAI temetkezési vállalata SZEGZARDON a fővárosi „Entreprise du pompes funebres“ mintájára van felszerelve. Kiállít különböző fokozatban egyszerűbb és díszpompa temetéseket és minden ezzel összefüggő ténykedést eszközöl.----------------------- (3948. 2—3.) Le gmérsékeltebb szabott árak. $ 0 0 0 0 o 0 0 0 A H irdet m é n y. Alulírott szegzárdi elöljáróság, a képviselő-testület határozata folytán versenytárgyalást hirdet a község tulaj­donát képező, az úgynevezett város-majorban levő istálló felépítésére. Az építési költségek 8217 korona 82 fillérrel vannak előirányozva. Felkéretnek mindazon Vállalkozók, kik az építést elvállalni óhajtják, hogy Írásbeli zárt ajánlataikat, az előirányzott összeg 10%-ának megfelelő bánatpénzzel ellátva f. é. junius hó 4-ik napjának d. e. 10 órájáig az elöljáróságnál adják be. A°terv. és költségvetés, úgy a megállapított feltételek az elöljáróságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlatok elfogadása fölött a képviselő-testület határoz. A községre nézve a törvény által előirt felsőbb jóvá­hagyás előtt semmiféle kötelezettség nem hárul, ajánlattevőket azonban a tett ajánlat azonnal kötelezi. Szegzárd, 1903. évi május hó 19-én. ZElöliáLróság­(3963.1-1.) >;■

Next

/
Oldalképek
Tartalom