Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-24 / 21. szám
1903. május 24. TOLNAVÄBJEEGYE. 3. — Herczeg Eszterházy Miklós adományai. A dombóvári uradalmak dúsgazdag főura ottani tartózkodása alkalmából különféle jótékony célokra 1000 koronát meghaladó összeget adományozott. — Törvényszéki orvosi vizsga. Dr. Kra- taolin Gyula egyetemes orvostudor, szegzárdi gyakorló orvos a múlt héten Budapesten kitűnő sikerrel tette le a törvényszéki orvosi vizsgálatot. — A pinczehelyi választás. Annak a hatalmas arányainál, de szereplő személyeinél fogva is nevezetes bünpernek, mely a legutóbbi pinczehelyi képviselőválasztás emlékezetes véres eseményeinek megtorlásáén a szegzárdi kir. törvényszéken folyamatban van, elérkezett végre az utolsó fölvonása. A kir. törvényszék junius hó 15. és következő napjaira kitűzte a főtárgyalást, még pedig az igazságügyi miniszter engedelmével Hőgyészre, a községházához, a mi tekintve a hely középponti fekvését az óriási számú beidézettek nagy könnyebbségére s a bizonyításnak is előnyére szolgál. A napokig tartó, érdekes tárgyalásnak elnöke Ágoston István kir. Ítélő táblai biró, előadója Kóvessy Ödön kir. törvényszéki biró lesz, a vádhatóságot pedig Krcsmarik Pál kir. főügyészhelyettes képviseli majd. — A nemzeti muzeum kiküldöttei. Dr. Bátky Zsigmond, az országos néprajzi múzeum őre, a segédőr kíséretében ma Becsre rándul ki, ahol Kovách Aladár szegzárdi múzeumi titkár kalauzolása mellett több érdekes néprajzi tárgyat vásárol; köztük egy igen ritka alakú, régi üreges fióku kályhát, melyeket a budapesti néprajzi múzeumba szállítanak. — Uj aljárásbiró. Dr. Perényi Jenő czeg- lédi járásbirósági aljegyző a tamási járásbírósághoz albiróvá neveztetett ki. — LóikéSZ-VálaSZtáS. A balmazújvárosi ev. ref. német ajkú egyház (a legnagyobb német ajkú egyház) egyhangúlag és nagy lelkesedéssel ifj. Keck Endre nagy székelyt segéd lelkészt s Tolnavármegye bizottsági tagját hívta meg lelkészéül. — Adományok a szegzárdi népkonyhára. A népkonyhára adakozott Ó-Dombovár község elöljárósága 10 koronát. Ezen kegyes adományt számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szegzárd, 1903. május 18. Bezerédj Pál s. k. — ViharágyuzáS. Múlt kedden este felé vészes felhők tornyosultak nyűgöt felől Szegzárdra, mire a viharágyukkal elkezdtek durrogatni, s ez alkalommal sikerült a jégfelhőket eloszlatni és csak kevés eső áztatta meg a földet. T". Zászlószentelés. A szegzárdi rám. kath. tanulóifjúság 1903. évi junius hő 1-én, piinkösd- betfőn zászlószentelő-ünnepélyt tart. A zászlóanyai tisztet báró Schell Józsefné, gróf Sigray Klára úrnő fogja viselni. — Az ünnepély sorrendje: Junius hó 1-én reggel pont 7 órakor gyülekezés a főgimnázium tornacsarnokában. Fél 8 órakor a rom. kath. ifjúság felvonulása zászló alatt a zászlóanyához. Fél 9 órakor ünnepélyes ifjúsági szent mise, zászlószentelés és szent beszéd, tartja: Wosinsky Mór apátplébános, püspöki biztos. Szent beszéd után szeg-beverés és a zászló elhelyezése a templomban. Este fél 6 órakor ifjúsági díszelőadás a »Szegzárd Szálló« nagytermében. Színre kerül: »Szent Imre herczeg, a magyar ifjúság példaképe.« Történelmi színmű 3 felvonásban kardalokkal. Irta: Rosty K. Személyek • Szent Imre herceg, Halmay Ferencz főgymn VII. o. t. Árpádházi her- czegek: Endre, Kozáry Ferencz polg. isk. VI. o. t. Béla, Dittrich Jenő polgári isk. V. o. t. Levente, Finta János főgimn. V. o. t. Imre meghittéi: Pázmány, Lestyán Lajos főgimn. VII o. t. Esztorás, Kramolin Vilmos főgimn. V. o. t. Imre apródai: Szörény, Horváth György főgimn. IV. o. t. Elemér, Schvartz János főgymn. IV. o. t. Bódog, Bessenyő- vezér, Véber Dénes főgimn. VII. o. t. Zoárd, fia, Kopacsek Ervin főgimn VII. o. t. Bessenyő-követek : Dömötör, Stéger Kálmán főgimn. VII. o. t. Kurzan, Halmos József főgimn. VII. o. t. Böngér, Lévay Lajos főgimn. VII. o. t. Zavartag, Bessenyő-zászlós, Selcz Gyula VII. o. Hábor, erdélyi határ-őrnagy, Vendl Gyula polg. isk. VI. o. t. Fondor, pogány főtáltos, Plang Elek fő0imn. VII. o. t, Orgyas, határhadnagy, Vöröss József polg. isk. V. oszt. tan. Határőrök: Cserge, Zahratka József főgimn. VI. o. t. Csákány, Vöröss István polg. isk. V. o. t. Borzas, Pesti Károly polg. isk. V. o. t. — Hábor katonái: Silling István főgimn. VII. o. t., Simon Géza polg. isk. VI. o. t. Streit Béla főgimn. V. o. t. Stolpa József főgimn. V. o. t. Hornok Lajos polg. isk. ÍV. o. t. Bessenyő-apródok: Felber Károly polg. isk. III. o. t Körmendy József polg. isk. III. o. t. Papperth Géza főgimn. III. o. t. Vass István főgimn. III o. t., Gász Alajos polg. isk. IV. o. t. Színhely: Erdély határvidéke, időkor: 1024. — Karvezető: Nemes Győző tanitó. Súgó : Müller Péter főgimn. VII. o. t. — Helyárak : I—V. sorban 2 korona, a többi sorokban 1 korona. Jegyek előre válthatók Szabó Géza főgimn. és polgári iskolai hittanárnál. Az előadás költségeinek fedezése után fennmaradó tiszta jövedelem kath. ifjúsági czélra fog fordittatni. — A dunántúli turista egyesület alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. Ez az egyesület Sopronban székel, kiváncsiak vagyunk rá, hogy kerül-e onnan hozzánk is turista. — A fiumei m. kir. Tengerészeti Akadémiába való fölvételért a folyamodványok junius hó 10-éig nyújtandók be a fiumei m. kir. tengerészeti Akadémia igazgatóságához. Fölvesznek 14—16 éves ifjakat, kik a gimnázium, reáliskola vagy polgári iskola négy osztályát sikerrel elvégezték. — A Rákóczi-szabadságharc kétszáz éves emléke alkalmára a »Magyar Szálon« cimü szép- irodalmi folyóiratban megjelent Bodnár István »Bornemissza Jánosi cimü hosszabb, versben irt szép történeti elbeszélése, melyet Bodnár a télen olvasott fel a kaszinó egyik estélyén, ahol akkor szintén nagy tetszéssel fogadták a Rákóczi kor hőseiről, főleg vak Bottyán generális vitézi tetteiről szóló költeményt. — Esküdt-Választás. Bonyhádion Ritzl Jakab lemondása folytán esküdtté Lohn Miklós választatott meg. — Halálozás. Szegzárd egyik régi és igen kiterjedt rokonsággal biró köztiszteletben álló családját borította gyászba Ferdinand Antal elhunyta. A boldogult csak rövid ideig betegeskedett és hirtelen érte a halál. Temetésén nagy részvét nyilvánult. A család gyászjelentése ekként szól: Alulírottak máguk, úgy a rokonok nevében mélyen ^megtört szívvel jelentik szeretett férjének, édes apának, nagyapának, testvérnek, illetve sógornak Ferdinand Antalnak élete 73-ik, boldog házasságának 47-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó hó 18-án reggeli 1I25 órakor bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 19-én délután 4 órakor fognak a felsővárosi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni; — az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 19-én reggeli 8 órakor fog a Mindenhatónak be- mutattatni. Kelt Szegzárdon, 1903. évi május hó 18-án. Áldás és béke lengjen a drága halott hamvai felett ! Ferdinand Antalné szül. Steinsdörfer Teréz, mint neje. Sieinsdörfer József, mint sógora. Özv. Ferdinand Istvánné szül. Hartmann Gizella, mint menye. Pápay Istvánné szül. Ferdinand Teréz, mint leánya. Pápay István, mint veje. Ferdinand József, mint testvére. Pápay Géza, Pápay Ödön, Pápay Dezső, Pápay Károly, Pápay Tériké mint unokái. — Novotny György bonyhádi állatorvos 81 éves korában e hó 23-án elhunyt. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Özv. Novotny Gyórgyné szül. Cserny Mária saját, úgy az alulírottak nejében is, fájdalomtól megtört szivvel jelenti. forrón szeretett férje, illetve a legjobb atya, nagyatya és após, Novotny György állatorvos élete 81 ik és boldog házassága 45-ik évében, folyó év május hó 22-én hajnali 2 órakor, hosszú szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos kimultát. A .boldogult hült tetemei folyó hó 23-án d. u. 5 órakor fognak a bonyhádi róm. kath. temetőben a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szent mise áldozat pedig ugyan az nap délelőtt 10 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Bonyhádon, 1903. május 22-én. Béke és áldás lebegjen hamvai feletti Novotny Lujza, férj. Hoffer Józsefné, Novotny Ferencz, Rezső, Irma, férj. Straicher Benőné, Béla, gyermekei. Novotny Ferenczné szül. tinyei Zombory Katalin, Novotny Rezsőné szül. Marx Emma, menyei. Hoffer József, Straicher Benő, vejei. Hoffer Lajos és Rezső, Novotny Lujzika, Margitka és Lajoska, Straicher Editke, Benőke és Zoltika unokái. véve egyenes lelkű és lojális volt, mint az anyja. Az .anyjához ment. Átadta neki a levelet, melyet kapott. — És te szereted azt a fiatal embert ? — Igen. — Ostoba vagy. Miért nem beszéltél előbb? De ez a levél, igy, amint Írva van, nem lehet az első ? — Nem. íme, itt van mind. — És te is Írtál neki ? — Én is írtam. Az anya erősen a leány szemébe nézett. • — Nincs egyéb, mint a levelek ? — Esküszöm ! Sohasem beszéltünk egymással. Az anya fellélegzett. — Nem teszek neked haszontalan szemrehányásokat'; ha valaki megérdemli, az én vagyok magam. Bizd rám ezt az egész dolgot. Ha szerelmesed elfogadható ember, férjhez mégy hozzá. Nem volt elfogadható. A legrosszabb értesítéseket vették róla. Pár százezer frank örökségét elpazarolta, fülig van adóssággal s nem nagyon tisztességes ember. Azt sem lehetett határozottan megmondani, miből él. Elbeszéltek Marczellenek mindent, a mi csak elmondható ilyen egzisztencziáról egy fiatal leány előtt. Sirt-e, nem tudta senki. Annyi azonban bizonyos, hogy bátran kiszakította élete könyvéből ezt a piszkos lapot. Az ő korában vannak ilyen sebek : belehal vagy gyorsan kigyógyul belőlük az embere Zokogott talán titokban és szegény kis szive vérzett talán, de épp úgy nem lehetett hallani a zokogást, mint nem látták a vért. Az volt a fő, hogy visszavegyék a leveleket, a huszonhárom levelet. Egy férfi rokonuk vállalta magára a dolgot. A tulajdonos azonban vonakodott azokat kiadni. Felhozta, hogy azok jogosan az ő tulajdonai; hogy nem kényszeritette az illetőt azoknak megírására. Saját szabad akaratából tette; meg akarja őrizni legalább ezt az emléket. — Jól van. Mi az ára ? — kérdezte a rokon. A másik — meg kell adui neki az igazat — elsápadt az első pillanatra s boszusan elutasító mozdulatot tett. Azután — még egyszer meg kell adni neki az igazat — elkezdett nevetni : — Oh ! hát úgy érti ? Nos, a levelek s a sértés megérik az 50.000 frankot, mi ? — íme egy utalvány 50.000 frankról. Azt hiszem, beéri az aláirásommal ? — Tökéletesen. Itt vannak a levelek. Tudja a számukat ? — Huszonhárom. — Számlálja meg. A vevő — megszámlálta valóban és gondosan megvizsgálta, a borítékot és az Írást is — mindent. Azzal távozott. És félév múlva Marcelle férjhez ment M. úrhoz, egy kiváló derék fiatal emberhez, a ki imádta őt és a kit csakhamar ő is imádni kezdett. És ime, itt végződik uraim, az én első felvonásom. Lézignan egy második szivarra gyújtott és folytatta: A mint látják, eddig elég banális történetem hasonlít minden más zsarolási históriához. Egy gézengúz, a ki női leveleket ad el, mindennapi látvány. Most jönnek aztán a bonyodalmak. Jizennyolc év telik el. Marcellenek egy gyönyörű leánya van, a kivel, — meg lehetnek győződve róla — olyanforma kaland, mint a minőt hallottak, nem történhetett meg. Semmi kapzsi szobaleány és égy lelkiismeretes, végletekig figyelmes anya : kitalálhatják, hogy miért. A fiatal leányok arra valók, hogy férjhez menjenek: a Marcelle leánya egy hónap múlva az X. ur neje lesz, nevét egy olyan családéval cseréli el, mely nyolcszáz évi nemességet, hősiséget, erényt és becsületet tud felmutatni. A jegyesek végtelenül szeritik egymást, azzal a boldog vidámsággal, mely a jövő biztosítéka. Valamely komoly esemény, mely elragadta volna egyiket a másiktól, megölte volna mindkettőjüket. De semmi efélétől nem kellett tartani. Marcelle egy reggel ezt a levelet kapta. »Asszonyom ! Kegyed nem hallott felőlem tizennyolc év óta és nem kockáztatnám meg, hogy kínos emlékeket keltsek fel, ha a végső szükség nem kényszerítene rá. íme, erről van szó : El vagyok veszve, ha birtokába nem jutok egy váltónak, melyet én hoztam forgalomba s melyre a más nevét Írtam. Tízezer frankomba fog kerülni. Ez a pénz nincs meg s mindamellett okvetlenül menekülnöm kell a veszélytől; a mely fenyeget. Ezt a tízezer frankot, asszonyom, kegyed fogja nekem adni. Mikor tizennyolc évvel ezelőtt visszaadtam a kegyed leveleit a rokonának, nem figyelmeztettem őt rá, hogy három levele nyolc
