Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-12-13 / 50. szám
TOLNAVÁRMEGYE. 1903. deczember 13. 2. ________________ vényhoz ás rendes működésének és ákik sok ezer családot anyagi létföltételében támadnak meg könynyelmü és hiábavaló parlamenti harcukkal. Mert a csapás, melyet most ezek az urak karácsonyi ajándék gyanánt az országra zúdítottak, valóban nem csekélység. Igaz, hogy a Magyarországra eső 1903. évi 43,889 főnyi újoncnak mintegy ötödrésze önként bevonult, de ezek közt bizony nagyon kevés a magyar. Legalább 25,000 főnyi hiány áll be a kiszolgált legénység hazabocsájtásakor. Tehát legalább is ennyi póttartalékosnak kell január i-én bevonulni. Am akkor az 1903. évi közöshadseregbeli és honvédujoncok még mindig nem lesznek bent és még mindég hátralékban leszünk az 1903. évi sorozással. Ennyi embert kell tehát családjából, hivatalából, műhelyéből, keresetéből tél derekán kimozdítani, talán feleségétől és gyermekeitől is elvonni, hogy egy maroknyi, fanatikus képviselő csoport szenvedélye kielégítést találhasson az ország fényes házában, a hol bizonyosabban köny- iiyebb tartalmatlan beszédeket elfecsegni, mint a kaszárnya levegőjét szívni, hóban- sárban őrt állani és vergődni annak, aki erre nem lett volna kénytelen akkor, ha ez a maroknyi csoport is jókor észhez tér. Ehhez járul még az elmaradt kereset, a vesztett szolgálat s a nélkülözésnek kitett nő, gyermek vagy szülő és öregszülő. A mi liberális házszabályaink mellett mint a tények igazolják 12 képviselő, ha a lelkiismerete bev.eszi, hogy a haza sorsát feláldozza az ő stréberségének és handa- bandáinak, megakaszthatja a többi 400 képviselő akaratának érvényesülését. És ez a féktelen erőszak és bűnös visszaélés a képviselőnek jogaival mind a szólásszabadság nevében és bitorlásával történik. Most már csak minden józan ember beláthatja, hogy az országgyűlésnek a parlamentárizmus megmentése és a parlament munkásságának biztosítása érdekében nem lehet sürgősebb feladata, mint a házszabályok revíziója. VÁRMEGYE. Rendkívüli közgyűlés. A törvényhatósági bizottság deczember hó 15 én délelőtt 10 órakor a vármegyei székház gyüléstermében gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tart, az állandó választmány ülése pedig deczember hó 14-én d. e. 9 órakor a közigazgatási bizottság gyüléstermében fog megnyittatni. TÁRGY: Gróf Tisza István m. kir. miniszterelnök és az újonnan kinevezett miniszterek kinevezésöket tudató leirata. Wlas'sics Gyula és Darányi József miniszterek leirata, melyben a minisztérium veze tésétől történt felmentésüket tudatja s a törvény- hatóság támogatásáért köszönetét mondanak. Bizottsági előterjesztések: Szatmárvármegye körlevele, a közigazgatási tisztviselők fizetésének rendezése tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása tárgyában. ZóJyomvármegye körlevele, az 1886. évi XXII. t.-ez. módosítása, valamint a községi és körjegyzői illetmények felemelése tárgyában. Kolozsvár szab. kir. város körlevele, a magyar nemzeti követelményeknek megfelelő törvény alko'ása tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása iránt. Módly László volt megyei főpénztárnok nyugdíjügye. A pásztorokról szóló szabályrendelet. A vármegye területén idő közben megüresedett megyebizottsági tagsági helyek választás utján történendő betöltése iránti intézkedés. Alispáni előterjesztés a közúti alapnál eszközölt hitel átruházás tárgyában. Alispáni előterjesztés a múzeum igazgatója által a múzeum berendezésére előlegezett összegek visszatérítése iránt. Az ujdombóvári vasúti állomáshoz vezető hozzájáró ut mentén levő árok beboltozására kért segély megadása tárgyában. Tiszti ügyészi vélemények: Máza község képviselő testületének ingatlan vétel, Hőgyész község képviselő-testületének, a hitközségi ügyek rendezése, Bátaszék község képviselő-testületének, haszonbér összeg egy részének elengedése, Csibrák község képviselő-testületének a faiskolában alkalmazott munkás bérének megállapítása, Döbrököz község képviselő-testületének hasonló tárgyban hozott határozata, Kistormás község képviselő-testületének, gazdasági ismétlő iskola felállítása, Medina község képviselő testületének, ingatlan vétele, Várdomb község képviselő-testületének, regá'e kötvény beváltása, u. a. község képviselő-testületének, kölcsön felvétel tárgyában hozott határozatára vonatkozólag. Báta község képviselő-testületének, az irnoki fizetés felemelése tárgyában hozott határozata és az úgy, hogy 884-ben Pannónia nagy részének meghódításával,, mint Nagymoráviának erős fejedelme áll előt’ünk. Arnulf német császár, aki Vastag Károly le étele után 888-brn került a trónrr, nem tudta megbocsátani Szvatopluk hatalma-kodását és a magyarokkal szövetkezett hatalmának megtörésére. Őseinket ekkor, a IX. század végén már Eelközben találjuk. Lebediában a harczias besse- nyők és' kozárok szomszédságában nem volt maradásuk. E népek ugyanis folytonosan hadi lábon álltak egymással. És midőn a kozárok a besse- nyőket megverték, ezek kárpótlásul a magyarokra vetették magukat. E csapás folytán a magyarság két részre szakadt; egyik részük a Kaukázus északi részén alapított hazát, a másik pedig Etelközben telepedett le. Tulajdonképeni őseink az eíelközi magyarok, Etelközben a bolgárok szomszédságába kerültek. Ezek ekkor mar nagyon hatalmas népek voltak. Folytonos betörése kkel a görög császárok birodalmát is veszélyeztették. E harcias környezet hatása alatt arra a meggyőződésre jöttek őseink, hogy itt csak úgy tarihatják fenn magukat, ha az egyes törzsek közös fővezér alatt egyesülnek. Megkötötték tehát a hires »vérszerződést« Árpád fővezérlete alatt. Leo császár szövetséges társul fogadta az igy megerősödött magyarságot, a nyugtalankodó bolgárok ellen. Egyesült etővel le is győzték a bolgárokat. Őseink hatalma és hírneve már ismeretes volt, a midőn Arnulf 894-ben segítségül hívta őket Szvatopluk ellen. A magyarok elfogadták a meghívást, de mialatt mint Arnulf szövetségesei Szvatopluk ellen küzdöttek, azalatt a bolgárok a besenyőkkel, a magyarok régi ellenségével szövetkezve, elpusztították Etelközét. Őseink elhagyni kénytelenek feldúlt fészkűket s uj haza keresésére indulnak. Ezt a Duna és Tisza folyók síkságán találták meg. Magyarországnak lakói ekkor — mint láttuk — nagy részben szláv népek voltak, a melyek az avar uralom bukása után önálló fejedelemségekben éltek. Ilyen szláv fejedelemség volt Horvátországban, a Balaton mellékén és az észak- nyugoti Kárpátok vidékén. Erős kezekre lett volna szükség, hogy e szláv fejedelemségek egy jogar alatt egyesülve biztosítsák fennmaradásukat. De a frankok támadásai, az egyes szláv íe,edelmek vi- szálykodásx és egymás elleni áskálódása miatt nem szilárdulhattak meg, sőt düledezni kezdtek ép- j pen akkor, a mikor a honfoglaló magyarok közéjük ékelték magukat és ez által egyszer s mindenkorra megakadályozták egyesülésüket. Rövid idő alatt 906-ban már megdőlt Szvatopluk Nagy-Moráviája is. A szlávok meghódoltak a magyaroknak s idők folyamán — jó részben — beolvadtak a magyarságba. az, ellen beadott felebbezes. Dunaföldvar közsé.g 1899—1902. évi fogyasztási adó számadása és az az ellen beadott felebbezés. Koppányszántó község képviselő-testületének, községi kovács alkalmazása tárgyában hozott határozata és ellene beadott felebbezés, Gallai Ferenc és társai dunaföldvárí lakosoknak a nyomásos gazdálkodást kimondó birtokossági közgyűlési ha tározat ellen beadott feleb- bezése. Községi költségvetések és számadások. — A közigazgatási bizottság folyó hó 5-én gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete mellett tartotta meg december havi ülését. Az ülésen résztvettek: Bernrieder József, Dóry Pál, Fink Kálmán, Fördős Vilmos, dr. Hangéi Ignácz, Jeszenszky Andor, Kovách S. Endre, Kocsmánk Pál, Kurcz Vilmos, Örjfy Lajos, Bérezel József, Simon- tsits Elemér, Tihanyi Domokos, Totth Ödön, W*a- sinsky Mór. Elmaradásukat igazolták: Boda Vilmos, Perczel Dezső és Perczel Lajos. Az alispán jelentése szerint a múlt hónapban az alispáni hivatalhoz 1071 ügydarab érkezett, melyhez az előző hóról áthozott 470 darab hátralékot hozzáadva, elintézendő volt 1541 drb, ebből elintéztetett 943, közgyűlési tárgyalásra fenhagya- tott 42, elintézetlen maradt 556. A hátraléknak ily szokatlan mérvű felszökése két előadónak ezen ! időszakra esett szabadságolásában s a harmadiknak a dunaföldvárí járásba h. szolgabiróvá történt áthelyezésében leli okát. A közbiztonság zavartalan volt. Fegyelmi eljárást egy esetben kellett elrendelni, rendbirságolás azonban kisebb fokú mulasztások miatt nyolc községi közeg ellen alkalmaztatott. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a múlt hónapban 1696 ügydarab érkezett, amihez az előző havi 967 drb hátralékot hozzáadva, elintézni kellett volna 3663 drbot, ebből elintéztek 1347-et, hátralékban maradt 1316. A hátralék oka: egyik jegyzői állás üresedésben léte és egyik előadó betegsége. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a múlt: hónapban öt iskolát és egy kisdedóvodát látogatott meg 14 tanteremben, azonkívül részt vett Pakson a mecsekvidéki ág. hitv. ev. tanítóegyesület közgyűlésén. Azonkívül jelenti, hogy a paárii r. k. iskolánál a III., a mucsiinál a negyedik, a simontornyainal a IV., a hőgyészinél az V. és VI. tanítói állást szervezték és képesített tanítóval betöltötték. Csehi pusztán községi iskolát szerveztek, mely szintén megkezdte működését. Dunaföldváron két uj menedékljázvezetőnői állást szerveztek; a gazdasági ismétlő iskolák száma 34-ről 65-re emelkedett, s a dunaföldvárí r. k. iskolánál működő 10 tanító fizetésének 800 koronára való kiegészítéséül egyenkint 180, összesen 1800 kor. államsegély engedélyeztetett. A földmivelésügyi miniszter Kiss Béla őcsényi r. k. tanítónak 58 kor. 97 fill., értékű méhészeti eszközöket engedélyezett. A pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt. hónapban az aitatanos iktatóba 3511 úgydarab erkezett, amihez az előző havi 314 drb hátralékot hozzáadva, elintézendő volt 3825 drb ; ebből elin- tézteiett 3560, hátralékban maradt 265 darab.. Egyenes adókban és hadmentességi dijban befolyt 371,024 K 46 f., 127,879 K 15 fillérrel kevesebb, mint a múlt év megfelelő időszakában. A kir. Ügyész jelentése szerint a szekszárdi kir. törvényszéki fogházban 111 egyén volt letartóztatva, kik közül fegyházra csak kettő volt ítélve. A fogházi kórházban 9 beteg volt, kik közül 3 meggyógyult, hatot tovább ápolnak.. A törvényhatósági áliatorvos jelentése szerint a vái megye közegészségügye a múlt hónapban. kedvező volt. A ragadós száj- és körömfájás keves- bedett, úgy, hogy jelenleg csak 4 községben fordul elő, a többi állati betegségnél is javulás észlelhető. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot a múlt hónapban nem volt kedvelő. A tífusz-járvány Nagykónyiban és Regölyben megszűnt, de még mindig 19 községben 58 bete- gedés fordult elő, legtöbb Pakson, 11 esettel. A vörheny Dunaszentgyórgyön lépett fel járványként 24 megbe'egedéssel, főleg az iskolás gyermekek között. A kanyaró Bölcskén jelentkezett 29>
