Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-12-06 / 50. szám (49. szám)
XIII. évfolyam. Szekszárd, 1903. december 6. 50. szám. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Kram mer Vilmos könyvkereskedése Szekszárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES] TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal :,vSzékszárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD EOHNÉL. SZÉKELY FERENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Az ellenzék az obstrukcióról. A parlamentarizmus elfajulásának torzszülötte az obstrukciónak az a fajtája, mely nálunk hónapok óta folyik. Pozitív eredménye a parlamentarizmus intézményének tökéletes diszkreditálása. A nép- képviseleti rendszernek halálos ellenségei azok, kik nem törődve az országnak okozott nagy károkkal, nem törődve azzal, hogy a kitűzött cél elérése és megközelítése helyett vétkes meggondolatlanság, dac és végtelen szenvedély által vezetve, a »küzdelemnek« nevezett akciójukkal meg nem állanak a rombolás utján. Némileg megnyugtató ebben a sivár helyzetben az, hogy a szabadelvüpártot és az abból pár hét előtt kilépett Apponyistá- kat az obstrukció föltétien elitélésében nemcsak az ország túlnyomó nagy többsége, az egész ország értelmisége kivétel nélkül támogatja, hanem az ellenzéknek összes komoly ponderabilis eleme j is ugyane^eq felfogást vallják Nem lesz érdektelen, ha az ellenzék vezérféríiainak a mostani obstrukcióról elhangzott nyilatkozataiból szemelvényeket közlünk : Kossuth Ferenc pártelnök: »Az a felfogás, amelyet megemlítettem és amely csodálatos mérveket öltött, hogy t. i. a küzdelem kizárólag az obstruálásból áll, ez az alkotmányosság alapfogalmával merőben ellenkezik; és ennek következése az alkotmányosság végveszélyéhez vezet. Általános kezd már lenni az a szójárás, hogy amit helytelenítünk, azt nemcsak ellenezzük, hanem megobstruáljuk, holott az obstrukció csak mint végső eszköz, a legkivételesebben alkalmazandó és csakis a jogvédelem terén; itt is két feltételtől kell hogy függjön, az egyik az, hogy a cél tényleg elérhető legyen és ez a föltétel, mert ha nem érhető el, akkor az parlamenti forradalom, mely meghátráltatja, hogy a parlament eleget tegyen törvény- alkotó hivatásának, amely egyedüli létjoga, hasznot nem hajthat, csak kárt okozhat. A jelen ünnepélyes pillanatban elejbém idéztem azt a szellemet, amelyhez lelkemmel, szivemmel, hazafiságommal alkalmazkodoi igyekszem; e szellem int engemet arra, hogy kövessem azt a példát amelyet adott, midőn egy császár és egy király, gyekeztek Kossuth Lajost, szövetség-ígérettel, oly ténykedésre bírni, amilyen a siker kilátása nélkül nagy károkat hozhatott volna a hazára. Kossuth Lajos a szövetség ilyen feltételeit visszautasította. Az én meggyőződd ," szerint a jelen viszonyok közt a képviselőhöz többségének allas- foglalása és a király nyilatkozata után a», obstrukciónak tovább folytatása a siker kilátását nélkülözi és nagy károkat okozhat a hazának. A két helyzet hasonló lévén, én atyám és mesterem példáját követem.« Tütü János, a függetlenségi és 48-as párt alelnöke : »A parlamenti kisebbség ma célt nem érhet, a nemzetet kell megkérdezni. Ő nem volt hive az indemnitás ellen való o bstrukciónak, mert a tapasztalat az. bizonyítja, hogy az ilyennek mindigtházszabályszigoritás a vége. Hanem harcoljunk a katonai javaslatok ellen. Nemcsak az küzd kivert a- függetlenségi eszméért, aki obstruál. 0 t|z‘esztendő óta a magyar nemzeti nyelvért és a mBgyír hadseregért küzdött annyit, mint a párt tagjajnak féle része összevéve. Ne támadja hát seij^v a »okát, akik most más téren akarják a nemzetej* erősiteni. Irányi és Mo- csáry sohasem obstruáltqli.i * Polónyi Géza.: Mrjter azt-tlátja, hogy a nemzet talán nem nekünkpfog. igazat adni, akkor vissza kell riadni olyan jiuztiej£mtŐf,> mely romboló- lag hat az országra s azért a rombolásért a felelősséget nem akarja elvállcuM.i'* tó Komjáthy Béfia, a-függetlenségi pártnak egyik legrégibb^tagj#,\*es legkiválóbb elméje: »A kormány progr|Dmmjával Szemben felhozottakat mind helyesli, mi $aWal 'megelégedve nem is lehetünk. Az obstrukcíótf.rtem' helyesli. Óriási felelősséggel jár ez a küzdefm.; Meg fognak támadni még a saját választóink’\s.\ 0* .sohasem volt az obstrukció mellett. Ezt meg'is-mondta mindig. Az obstrukció óriási károkkal jár," Kijelenti, hogy ő a felelősséget ■ a maga rés.éérőtj elhárítja s azokra háritja, ITkik az obstrukciót folytatják.« Burta Ödön, a közjogi és nemzet- gazdasági kérdésekben egyik legképzettebb tagja nemcsak a függetlenségi pártnak, hanem az egész Háznak: Nem a párt kezdte a harcot, csak belesodortatott. A párt sohase követelte a 67. évi XII. t.-c. egy vagy más féle magyarázatát, de a 48-as alapon az nemzet függetlenségét. A létszám-emelésre vonatkozó törvényt már visszaverte a párt és ez nem kicsinyelhető sikere. Ezt elismerte a magyar és a külföldi közvélemény egyiránt. A véderő terén emelhető nemzeti követelésekre rátérhetünk a véd- erő-reviziója alkalmával. A honvédelmi miniszter kijelentette, hogy még az 1904-iki létszámot is csak a rendes mértékben fogja kívánni. Nemzeti jogaink követeléséről soha le nem mondunk. Nem modtunk le soha az évszázados küzdelmeink során sem, a mikor az erőhatalom előtt vissza kellett vonulnia. Kérdi, hogy a gazdasági körök közül melyik az, mely az obstrukció mellett van. Az agráriusok, kereskedelmi kamarák, iparkamarák mind az obstrukció ellen nyilatkoznak. A károk nem a szerint mérlegelendők, hogy egyénenként, vagy kerületenként, hogy mint károsodnak. De az ország károsodik. Ezért tartja szükségesnek a békés kibontakozást. Szakadásról ne beszéljünk. Azok, akik tovább akarnak obstruálni azt látják, hogy idegen pártlobogók alatt ennek a küzdelemnek sikere nem lehet. Dr. Krasznay Ferencz: Nem arról van szó, hogy a kormány programmját mentsük ki, hanem arról, hogy komoly, a nemzetre eredményes munkának útjait csináljuk meg. A rend helyreállítása után, újra felfrissült gondolattal küzdünk a kormány ellen. Nem paktálási szándék van itt, hanem eredményes munkára való törekvés. A választási jog kiterjesztésének nagy fontosságot tulajdonit. Ha lesz is most szakadás köztünk, ez nem lesz, nem lehet végleges és ne legyünk egymásnak ellenségei. Mezőssy Béla: »A mai viszonyok közt nem hiheti, hogy a nemzeti kommandó jogilag is érvényesülhessen. Ezt ő megmondta már augusztusban. A harcnak lehetnek eredményei, de egy nem lehet s ez a nemzeti kommandó. Ne áltassuk magunkat. No hitessük el a néppel, hogy ennek kieszközlése tőlünk függ. Hiszen a Habsburgok akkor sém adták meg, mikor a nemzet egésze követelte, hogyan adhatná meg most, mikor a politikai többség ellene van. Ha valaki azt mondja, hogy küzd a magyar kommandó életbeléptetéséért; én kijelentem, hogy nem fogom követni. Az ő meggyőződése pe"0 a le^+Uztáhb hazafiság forrásából fakad. Rámutat azokra a históriai tényekre; hiszen a Habsburgok inkább készek voltak esküszegésre, semhogy megadják a magyar kommandót. Hát képzelhető-e, hogy most a király, a ki mellett ott van a hármasszövetség, megadja a magyar kommandót, mikor a magyar országgyűlés többsége sem akarja. Ha valaki azt mondja, hogy gróf Tisza ellen obstruál, ezt megérti, de a másikat nem. Minthogy ö nem akarja nemzetét egy szerencsétlen helyzetbe belesodorni, ezért elitéli az obstrukciót. Kapotsffy Jenő : A további obstrukció tói tényleges eredményt nem vár, meddő küzdelmet pedig hiábavalónak tart ; sőt káros ez az országra és az alkotmányra is. Veszédelmesnék tartaná, " a''toWílrbfr~Trősmkösfe(Tdá$ök',: -ámítS*' a' tói várhatók, praecedénsék teremthetnének. Semmi jogról, semmi elvről nem mond le. harcol is ezekért, de- nem csak az obstrukció a harc. Krasznay, Mezőssy és Kapotsffy, a függetlenségi pártnak tehetségben, szónoki talentumban és »tudásában szintén kiváló, köztiszteletben álló tagjai. Föltétlenül elitélik az obstrukciót a párt egykori elnökei: a lángeszű Eötvös Károly, az elvhü és puritán jellemű Justh Gyula és a tapasztalatokban megőszült, mindig csak parlamentaris fegyverekkel küzdő előkelő politikus: Mocsáry Lajos, ki a mostani obstrukciról a többi között a következőket írja: *Le kell tenni ez ügyet. Most melegében, mielőtt elposványosodik, mielőtt az unalom öli meg. At kell ereszteni az ujonezozást, az indemnitit. Távol vagyok attól, hogy a függetlenségi párt egyszerűen térjen vissza ahhoz a taktikához, melyet a közjogi ellenzék harminc éven át folytatott. Igaza van, ha türelmét vesztette, s aktuális politikát akar folytatni. Csak egyre vigyázzon, arra tudniillik, hogy más politikai elemekkel való cim- borázás közben a függetlenségi elvi álláspontról meg ne feledkezzék; nehogy úgy járjon, mint a darázs, mely akkor legfélelmesebb, mikor fulánk- ját kiereszti, de abba belevész. Alkalmazza az obstrukciót a párt olt és akkor, midőn biztos eredmény várható, midő:i a cél nagyságánál fogva . azt mondhatja: juro quod salvaverim rempublicam. Azt mindenki tudja, hogy Kossuth Lajos soha egy szóval vagy egy sor betűírással sem foglalt állást az obstrukció mellett, ő az elveknek volt rendületlen harcosa és durván megsértené a megdicsőült emlékét az, aki az obstrukció érdekében ő rá merne hivatkozni. Hasonlóképen gondolkozott az ideális lelkű Irányi Dániel, ki a függetlenségi és 48-as pártnak sokáig volt dísze és elnöke.
