Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-15 / 46. szám
TOLNA VABMEeYB, 1903. november 15. — Színház Szekszárdon. A múlt héten kezdte meg előadásait S/ekszárdon Szabadhegyi Aladár színigazgató társulata. Első nap dr. Szele• burái vígjátékot adták szégyenletesen csekély közönség előtt, pedig a színészek jó játéka elég élvezetet nyújtott. Másnap A régi szerető cimü népszínművet adták szintén csekély közönség előtt. Ezt a darabot kifogástalanul játszották. Pénteken Lumpácius Vagabundus került színre. A társulat összevágó, jó előadásokat mutatott be és igy megérdemli, hogy a közönség pártolja, mert néhány élvezetes esteben lehet része. A társulat jelesebb tagjai az igazgatón kívül : Vágó István, Zombory, Kovács Sándor, Pécsi László, kinek igen szép mély bariton hangja van, Pintér Dezső, Liptay Lajos. A hölgyek közül Képes Laura, Szilágyi Erzsébet, a Bokody leányok. Szekszárd közönsége nem kívánhat elsőrendű társulatot, mert azt eltartani nem képes; meg lehet tehát elégedve Szabadhegyi jóra- való társulatával, melynek tehetséges tagjai vannak és igyekeznek a jó összjátékkal kielégíteni a közönség igényéit. Ajánljuk a derék társulatot a közönség figyelmébe. — A »Nádor“ csatorna társulat e hó 28-án d. e. 11 órakor tartja meg Székesfehérvárott a vármegyeház kistermében évi rendes közgyűlését. — Jóváhagyott alapszabály. A »Tolnai Casino« alapszabályait a m. kir. belügyminiszter láitamozta. — Névmagyarosítások. Dr. Ptrnitzer Béla szekszárdi ügyvéd gyermekeinek: Oltónak, Tibornak, Mártának, Károlynak és Ervinnek vezetéknevét »Parrag«-ra, — Steiner Sándor nagydorogi illetőségű upori lakos vezetéknevét »Szepesit-re változtatta. — A Magyarországi Bortermelők és Bor- kereskedők Szövetsége felhívást tesz közzé, melyben a többek között ezeket mondja : A borforgalom élénkítésére és a borértékesítés megkönnyitésére igen célszerű eszköznek tartjuk a bortőzsde intézményét, melyet olyformán óhajtunk létesíteni és kifejleszteni, hogy eleinte minden hónapban borvásárt rendezünk, melyen szövetségünk bortermelő tagjai eladó borkészleteiknek mintáit bemutatják a vásáron megjelenő borkereskedőknek és borbizományosoknak, kik az egész országból beküldött bormiutákból egy helyen válogathatnak és igy bevásárlásaikat sokkal egyszerűbben és könnyebben végezhetik. A bortözsde megnyitásával egybekötött első borvásárt 1903. évi november hó 28-án rendezzük a Magyar Kereskedelmi Csarnok helyiségeiben Budapesten, (V., Szabadság-tér 12.) Országos szövetségünk csak a saját tagjai részére rendezi ugyan a rendes borvásárokat, de hogy intézményünk és működésűnk helyességéről személyes meggyőződést szerezhessenek, elhatároztuk, hogy az első nagy borvásáron kivételesen az ország minden termelője részt vehet. — Pénzhamisító. Dombóváron a múlt héten a hetipiacon a csendőrök letartóztatták Bebenlca János vásárosdombói lakost, ki hamis egyforintosokkal fizetett. A hamisítványok kitünően sikerültek, csak pengésük tompa — Sok a tanköteles. Tolnavármegye kir. tanfelügyelője erélyesen szorgalmazza a tankötelesek ellenőrzését s azoknak iskolába járását. Ennek folytán Szekszárdon a népiskolák már teljesen megteltek s különösen az ismétlő iskolások (12—15 éves tankötelesek) oly tömegesen jelentkeznek, hogy a tanerők szaporításáról kell az iskolaszéknek gondoskodni. — Szökevény tanoncok és segédek visszavezetése ügyében a kereskedelemügyi miniszter a tapasztalt visszaélések megszüntetése érdekében újabb körrendeletét adott ki, melyben részletesen kör- vonalozza azon eseteket, amikor a visszavezetés elrendelhető. — Az adatok hatalma. Minden állitásnál hatalmasabban bizonyítanak a tényleges adatok. Elnyomják a felkapott híreszteléseket és megerősítik azokat a meséket, melyek éppen csak azért tűntek fel olyanoknak, mert igaz voltukat adatok nem bizonyították. Mesének tartották sokan azt is, hogy az osztálysorsjáték hatszázezer koronás nagy főnyereménye a nagy közönség közzé jut. Talán már nem is voltak vérmes reménységüek, mig ellenben számosával vannak azok a pesszimisták, a kik azt szokták mondani, hogy hatszázezer korona egyáltalán nincsen is a világon. Hát ez lehet szomorú éle, hasonló ahhoz, a mely szerint egy millió legalább is tízezer korona, de bizonyos, hogy az osztálysorsjáték nagy főnyereménye körül egész legendakor képződött. Most ezekbe a legendákba belevilágít néhány érdekes adat. Érdekesek főleg azért, mert a legutóbbi nagy főnyereményt, hogy úgy mondjuk, deczentralizáltan mutatják be. Meg pedig a szélrózsa minden iranya felé. Azt hiszszük, hogy az olvasó tudja, hogy arról a hatszázezer koronáról van szó, a melyet az osztálysorsjáiék- I ban utolsó főnyereményül sorsolnak ki. Nem egy kézbe jutott ezen óriási főnyeremény, hanem több részre, nyolezad sorsjegyekre oszlott. Ezen szerencsés sorsjegynek egyes részéit innen is, onnan is, még a küllőidről is prezentálnák. Egy és ugyanannak a sorsjegynek egy-egy nyolezada Nyírbátorrá és — Delmagyarorszagtia jutott el. Vájjon nem érdeklődnek-e egymás iránt ezek a nyertesek ? Hiszen ebben az érdeklődésben valamiféle psychologiai momentum volna. Ha az egyik nyertes, egy szegény pinczer, a ki hatvanezer koronának gazdaja lett, kikutatta társait, az ő »jutalekaiyafiságai«, azt láthatta, nogy nem vaiami jómódú emoerek. Az egyik tiszántúli emDer, Endredy József nyirvasvan körjegyző, a másik a Dunán.ui hivatalnokoskodik: Ferencz András, Nemet-Ujvaron pénzügyőri lovi- gyazo. A körjegyzőnek százhúszezer korona jutott a nyereményből, a pénzügy őrnek csak hatvanezer korona. Es ugyanekkora vagyonra tett szert a maga nyoiczadsorsjegyevel bspuzer Samu raktarnok, a ki a Kőbanyai-uiou a saigo-tarjani szenraktari kezeii, s a ki ezt a dolgai ezután sem akarja abbahagyni. Kobanya lakója az ötödik nyertes is ószvacsma Antal korcsmaros, a ki a Maglódi-uton mén a jófajta bort, s a kit a hatvanezer korona meg any- nyira sem kábított el, hogy magat ezután ne korcs- márosnak, henem vendéglősnek hivassa. Megmaradt egyszerű csapJárosnak, csak taián a korcsmája cze- gérere Íratja ki, hogy bormérés a »Nyolezad sorsjegyhez*. Az öt magyarnak két külföldi társa van, egy egy nyolcad sorsjegy révén. Jól tette a szerencse, hogy öt magyar mellett csak két idegenhez köszöntött be nagy adományával. Tehat csak 120 ezer korona vándorolt külföldre, míg az óriási főnyeremény nagyobb 360 ezer koronás része itthon maradt és hazánkban emelte az amúgy is kevés jómódúak számat. — Foulard-selymet méterenkint 1 kor. 20 fillértől 7 kor. 40 hnérig blúznak és egész ruhának valót vámmentesen küld, úgyszintén gazdag minta- gyüjtemenyi a Henneberg-léle selyemgyár Zürichben. — Számtalan megbízható és hasznavehető ember van, aki vagy sorscsapások által van keresetében akadályozva, vagy más okokból nem tud elegendő jövedelemre szert tenni. Ilyeneknek, föltéve hogy ügyes elárusítók, alkalom nyílik, hogy maguknak nagyon elterjedt szükségleti czikk elárusitása áltál kedvező feltételek mellett nagy vállalatnál biztos jövőt teremtsenek. A megkivántatott nyelvismeretekkel biró ajánlkozók nyújtsák be ajánlataikat «JÖVŐ 555« jel alatt e lap kiadóhivatalához. 3—3 — Egy fiatal ügyes segéd 30—40 korona fizetés és teljes ellátással azonnali belépésre felvétetik, Schwarz Gyula rövid, szövőt, norinbergi, üveg és edény áruházában, Pakson. Ugyanott egy jó házból való 2—3 középiskolát végzett fiú tanulónak felvétetik. — Osztálysorsjegyek iránt érdeklődőket különösen figyelmeztetjük a Nemzeti Pénzváltó Részvénytársaság ezégre, hol a sorsjegyvásárló közönség a legfigyelmesebb kiszolgálásban részesülend. HALÁLOZÁSOK. Leitersdorfer József útépítési vállalkozó vármegyei biz. tag Tolnán f. hó 9-én 70 éves korában elhunyt. A megboldogult már évtizedek óta Tolna-, Baranya- és főleg Somogyvármegyék- ben állami és törvényhatósági közutaknak kiépítésével, mint vállalkozó foglalkozott és ezen minőségében kifejtett pontosságával, becsületességével és a munkálatok szolid kivitelével az illetékes körök elismerését vívta ki magának. Leitersdorfer József azelőtt Szekszárdon lakott és csak néhány év előtt neie elhunyta alkalmából költözött át Tolnára leányához, Kiss Miksa dr. ottani orvos nejehez, a hol a mindig vidám kedélyű, tréfáiról rokonszen- vesen ismert öreg urat szintén hamarosan megkedveld __ Éles elméjű kitűnő matematikus volt és mi nt ilyen kitünően érvényesült a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank felügyelő-bizottságában, mely intézetnek megalapítói közé tartozott. Halálának hírét széles körökben őszinte részvéttel fogadták. Temetése Tolnán nagy részvét mellet1 folyó hó 11 én ment végbe. Onnét Szekszardra kisérték örök pihenőre. A gyászszertartás alkalmával úgy Tolnán, mint a szekszárdi sirkertben Rubinstein Mátyás dr. szekszárdi lőrabbi megható gyászbeszédet mondott. — Eihunytáról családja a következő gyászjelentést adta ki: »Dr. Pirnitzer Bélané szül. Leitersdorfer Helén, Leitersdoifer Aurél, dr. Kiss Miksáne szül. Leiters- dorfer Jozeiin, GoidDerger Amoldué szül. Leiters- dorter Mariska es Leitersdorfer Ignatz a maguk, gyermekeik é-> a többi rokonok neveben táj dalomtól megtört szívvel tudatják, hogy szeretett jó édes atyjuk, nogyaiyjuk, ípjuk, ílteive testvér es sógor Leitersdorfer József vállalkozó, fáradhatatlan, munkás életétiek 70 eveben, rövid szenvedés után f. évi november ho 9-én delbeii elhunyt. A boldogulnak hült tetemei f. évi november ho 11-én délelőtt 9 órakor — Tolnán a halottas háznál (560 sz.) tat tandó szertartás után — Szekszardra szállíttatnak és ott az izr. sn kertben d. e. 11 orakor örök nyugalomra helyeztetnek. Tolnán, 1903. nuv. hó 9. A Tolnamegyei 1 akarók- es Hitelbank szintén adott ki gyaszjelentest, mely így hangzik: »A Tolnamegyei 'lakarék es Hitelbank r. t. igazgatósága, leiugyelőbizotisága és tisztviselői mély megilleiődessel jelentik, hogy az intézetnek egyik alapitó és fennállása óta mindenkor faradhatatian ügybuzgósággai és kiváló szakavatottsággal működő felügyelő bizottsági tagja : Leitersdorfer József ur íolyo évi november ho 9-én elhaialozoit. Emlékezetet őszinte tisztelettel es kegyelettel fogjuk megőrizni. Szekszárd, 1903. november hó 9-én*. Török Zsígmond Török Béla szekszárdi takarékpénztári ügyész tesvérbátyja, ki mint 48-as honvédfőhadnagy, Klapka György komáromi vár- parancsnok segédtisztje volt, kinek az a szomorú feladat jutott, hogy a várban fellázadt őrség 12 altisztjét agyonlövette, folyó hó 6-án Nagyatádon 74 éves korában elhunyt. Török Zsígmond a íorra- j dalom lezajlása után báró Sma Simon tolnai uradalmának egyik jeles tisztje volt, innét került herceg Ypsilanty somogymegyei uradalmához tiszttartónak. Temetése Nagyatádon ment végbe, de holttestétj Szekszárdra-j szállították, a hol a felső városi uj temetőben e hó 9-én helyezték örök nyugalomra. Haláláról a következő gyászjelentést kaptuk : «Tőrök Béla maga és az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy felejthetetlen szeretett bátyja Török Zsígmond herceg Ypsilanty örökösök nyugalmazott tiszttartója 1848/49. honvédfőhadnagy életének 74-ik évében folyó hó 6-án d. u. 3 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült tetemei Nagyatádon vasárnap f. hó 8-án d. e. 10 órakor tartandó ág. ev. gyászszertartás után í. hó 9-én d. e. 9 órakor fognám Szekszárdon a felső városi uj temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Áldás emlékezetere! Nagyatad, 1903. november 7-én. Szigethy József Dunaszentgyörgy község jegyzője és vármegyei bizottsági tag folyó hó 10én 48 éves korában elhunyt. Az elhunyt jegyző már régóta betegeskedett, tehát halála nem jött váratlanul. Munkás, készséges és szorgalmas tisztviselője volt községének, tiszta jellemével és szelid jó modorával köztiszteletet szerzett magának. Haláláról gyászbaborult családja a következő gyászjelentést adta ki: «Fájdalommal megtört szívvel tudatjuk Szigethy Józsefnek Dunaszentgyörgy község jegyzőjének, Tolnavármegye bizottsági tagjának, a szerető férj és legjobb családapának, november hó 10-én, reggel 6 órakor, hosszú és nehéz szenvedés után, életének 48-ik, boldog házasságának 20 ik évében történt gyászos elhunytál. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 11-én d. e. 10 órakor fognak az ev. refrmátus egyház szertartása mellett a helybeli temetőben örök nyugalomra tétetni. Neje özv. Szigethy Józsefné szül. Dömötör Zsófia. Leánya Szigethy Mária és az egész nagyszámú rokonság. Dunaszentgyörgy, 1903. évi november hó 10-én. Béke hamvaira !»
