Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-01 / 44. szám

2.

TOLNAVÁKMEGYE.

1903. november 1.

De midőn az országgyűlés az 1867. XII. t.-cz. 11. §-ában a hadsereg vezényletét, vezérletét és belszervezetét a fejedelem alkotmányos jogkörébe utalta át, akkor ebben—bár nem expressis verbis — benne foglaltatik a vezényleti és szolgálati nyelv kérdése is, mert ezek a kérdések a vezénylet és belszervezet körébe vágnak, nemcsak a 35 év alatt meggyökeresedett jogszokás alapján, de magának a vezényletnek és belszervezetnek a fogalmában is benne van, hogy a vezényleti nyelv a vezénylet és a szolgálati nyelv a belszervezet keretébe tartozik, mert milyen az az »egységes vezénylet«, amikor mást illet a vezényleti nyelv megállapítása és mit ér a belszervezet fölött való jog, ha a szolgálati nyelvre nézve szintén más rendelkezik.

Kétségtelen hiba volt ez a jogátruházás, melyre 0 Felsége, mint legfőbb hadúr bizonyára határozott igényt tartott, de ha ez 67-ben már megtörtént, most az ország jól felfogott érdekében vissza nem vonható, ennek bolygatása és firtatása csak szükségtelen konfliktust idézne elő a nemzet és a korona között; azért megnyugtatásunkra nyomatékosan kiemeli a kilences bizottság munkálata azt, hogy a hadi fejedelmi jog nem elvont és fentartott joga a koronának, hanem e jogok a nemzettől Származnak és alkotmányunk korlátái közé illeszkednek.

Azonban akár benne van a 11. §-ban, mint Tisza módositványa mondja, akárcsak annak alapján gyakorolja a Felség ezen felségjogokat, mint azt Apponyi gróf állítja, ez lényegében nem igen változtat a jelenlegi állapoton, hanem a fődolog, mint azt Hódossy Imre, a nemzeti párt volt vezérfia és a parlament egyik legkiválóbb jogászelméje klasszikus beszédében kiemelte, hogy a programm a katonai kérdésben érintett felségjogokra is a kormány politikai felelősségét és az országgyűlés törvényes befolyását teljes mértékben megállapítja és kiterjeszti. — —

Az ellenzék annak idején föltétlenül leszerel, ha Széli visszavonja az ujonclétszám fölemelésére vonatkozó javaslatot Ez volt az obstrukció beszüntetésének egyedüli föltétele. Most tetejébe kap még az ellenzék egy nagy csomó, egyenként komoly tartalommal bíró, igen értékes katonai reformot, melyeknek mindegyike a nemzeti szellem térfoglalásának és a nemzeti jogok kiterjesztésének lesz erős biztosítéka.

Ha az ellenzék ezek után is folytatná az áldatlan obstrukciót, akkor csak azt bizonyítaná, hogy az ő kezében az obstrukció nem eszköz volt csupán nemzeti vívmányok megszerzésére, hanem hogy az obstrukció nála 'öncél, mely törvényes parlamenti fegyvereket nem ismer, hanem az ország nagy érdekeire való tekintet nélkül egyedül rombolásra törekszik és az alkotmány és annak intézményei helyébe az anarkiát akarja ültetni.

Az eddigi válság is temérdek kárára volt az országnak. Ezt a kárt továbbra még fokozni és a törvényes jogáliapot helyreáilitását megakadályozni valóban hazafiatlanság volna.

Hisz az ellenzéken éppen úgy tudják, mint mi tudjuk, hogy a magyar vezényleti és szolgálati nyelv behozatala mostanság nem remélhető — mert ez a kívánság Ő Felsége ellenállása miatt ezfdőszerint legyőzhetetlen akadályokba ütközik. A király óhajtását, melyet 35 éves gyakorlat támogat, a korona I

és nemzet között szükséges jó viszony jentartása végett respektálni tartozunk, hisz a király is saját személyes érzelmeinek és meggyőződésének alárendelésével, igen sokszor fogadta el a nemzet álláspontját.

A .bejelentett katonai reformok már igen lényeges közeledést mutatnak — a nemzeti aspirációk Összeségének egyszerre való megvalósítását az adott viszonyokra való tekintettel nem kívánhatjuk.

A törik-szakad politika, melynek elve: mindent vagy semmit, nem komoly politika és megboszulja maga-magát. Sajnos ilyen esetben az ország az áldozat és nem azok, kiknek meggondolatlansága e bajokat előidézte.

Deák Ferenc szelleme beszélt Széli Kálmán bölcs szavaiból, amidőn Apponyit a pártban való maradásra kérve azt mondta, hogy inkább lemond a nagy óbbról és jobbról, ami vágyai körébe tartozik, csakhogy biztosítsa és ne kockáztassa annak elérését, amit jónak talál. Az ellenzék lelkiismer ete és hazafi- sága szívlelje meg Széli Kálmán szavait és gondolja meg, hová vezet, ha csak azért, mert egyszerre mindent el nem érhet, folytatja az obstrukciót.

Tisza István grój intakt politikai múltja, fényes tehetsége,‘nagy tudása, kitűnő szónoki képessége, államférfim kvalitása, szilárd egyéni és politikai jelleme alapján kiváló rátermettséggel bir annak a mai viszonyok között kétszeresen nehéz és magyar embernek legnagyobb kitüntetésül szolgáló állásnak betöltésére, melyet a korona és a parlament nagy többségének bizalmából elfoglalt.

Lelkünk mélyéből kívánjuk, hogy az ország nyugalma és békés fejlődése, a magyar nemzet állami konszolidácziója, kulturális és anyagi előrehaladása érdekében kifejtendő önzetlen és hazafias munkásságát — azt a nemes missziót, melyre vállalkozott — siker koronázza.

VARMEGYE. ___

— A közigazgatási bizottság november havi ülését folyó hó 5-én, csütörtökön fogja megtartani.

— A meder és patakok jókarban tartására vonatkozó kötelezettségek közé a medernek jégtől való kitisztítása nem sorozható. (Földmivelésügyi miniszter 1903. évi 36218 sz. határozata.

— Az ital és fogyasztási adók kivetésénél

üzletvezetőül alkalmazott egyén illetménye iránti ügy elbírálása a közigazgatósági hatóság jogkörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1903. február 4-én hozott határozata.)

Kedvezmény lapunk előfizetőinek.

Tisztelettel értesítjük előfizető közönségünket, liogy a most sajtó alatt levő és e hó közepén megjelenő Garay János Nagy Képes Naptárt, mely áz idén Bezerédj István’emlékezetének van szentelve, minden egyes előfizetőinknek dijmentesen megküldjük. — A naptár a legcsinosabb kiállításban, Molnár Mór nyomdai intézetében készül és vármegyénk összes közigazgatási, törvény- széki, pénzügyi, postai, vasúti, egyházi, tanügyi stb. hatóságaira, pénzintézeteire, egyleteire, bejegyzett cégeire és községeire vonatkozó teljes címtára mellett gazdag szépirodalmi tartalommal és érdekes képes illusztrációkkal jelenik meg.

A sárköziek a XVIII. században.

Berger Dezső ur ügyvédjelölt a »Magyar nyelvőr« e havi szamaban Tolnai Vilmosnak a paprika történetéről Írott czikkében figyelmessé lett egy latin nyelvű szövegre, melyet Tolnai a paprika szó régiségének bizonyítására közölt. Berger ur rögtön észrevette, hogy ez a latin szöveg nem csupán a paprikára, hanem a mi Sárközünkre nézve is tartalmaz felette becses és igeú érdekes néprajzi adatokat s azonnal megküldötte a »Tolnavármegye« szerkesztőségének.

Capucinus pater Peregrinus Ubaldust a bata- széki plébánia kegyura, a Teresianum Becsben székelő igazgatósága, Báiaszékre praesentálta ad- ministráfornak a pécsi püspöknél. Ez a kapucinus páter az itteni viszonyokról jelentést irt a Teresia- ( num igazgatóságához.

Ebből a minket érdeklő rész Berger ur igen I sikerült magyarra fordítása és hozzáfűzött jóizü megjegyzései a következők :

»Ez a német ajkú páter a kálvinista magyar sárköziekről szólva, igy dühöng jelentésében, mely a barát latinságnak klasszikus példája;

»Sequitur locus aeque in , Saarkuz et vocant Tetsch. Incolae, hydrogloditae inquam ac homines, hunno-tataricae originis, apprime naturam hungari- cam exprimunt, — omnes enim et confessione sua, qéam dicunt Matjar hid refractarii, pestileulissi- maeque haeresi adhaerent. Mares pellibus, foeminae canabinis, diversis jabolicis coloribus inbutis ince- dunt. Aedes ignorant, séd squallent in habitaculis mafgoneluteo csricetis, vocantque ea Haus. Anima- cula habent equis simillima, séd velociter currunt, sicuti iabolus, Pantes ponuut ex virgultis et vocant Hit Vescuntur piscibus sole anides et unquento crudo. Condimentum ciborum est una rulera bestia vocant Bobriga; séd mordet sicuti iabolus. Vinum tarnen habent utcunque generosum.

Ezekből a barbár deák-szavakból a következő szörnyűség derül ki: »Következik egy helység szintén Sárközben Decs a neve. Hún-tatár eredetű lakosai, akiket vizlakóknak nevezhetnék, kiváló példái a magyar természetnek s vallásukra nézve is, melyet magyar hit-nek neveznek, valamennyien hiiehagyoitak ■ s a legkárhozatosabb eretnekség követői. Férfiai állatbőrbe, az asszonyai tarka pokoli szinü kender szövetbe öltözve járnak. Épületet nem ismernek, hanem agyagsárból és sövényből készült piszkos putrikban fetrengenek s ezt ház-nak hivják. Lóhoz igen hasonló apró állataik vannak, de olyan gyorsan futnak, mint az ördög. Rőzséből raknak átjárókat s ezt hídnak mondják. Napon szárított hal meg nyers zsir az eledelük. Az ételük fűszere valami vörös bestia, úgy hívják, hogy paprika \ harap mint az ördög. — Boruk azonban igen jő fajtájú vagyon.

Jó Pater Ubaldus ! Hol vannak az állatbőrben járó, putriban, szárított hallal, nyers zsírral élő Sárköziek ? ! Meg van még • a »pokoli szinü kenderszövet« meg «az ördöngős vörös bestie« a «bob- riga«, csak egy nagy kár; nincs meg az a jó, amire még a te kajánságod sem tudta ráfogni, hogy rossz; a decsi vinum utcunque generosum,. a mi bizony kár volt beléd«.

Elsősorban is köszönöm Berger urnák Sárközünk néprajza iránt való szives figyelmét; másodszor ne vegye rossz néven, ha megjegyzéseiméit én is hozzá fűzöm ;

Gondolom a múlt évben közöltem ezen lap tárczarovatában egy német utazónak utinapló töredékét magyarra fordítva, ki 1802-ben járt a Sárközben ; pompásan kiegészité ezt pater Ubaldus leírása ; igen fontos támadó adat Balog Pálnak legújabban államköltségen megjelent «A népfajok. Magyárországon« czimü munkájában Tolnamegye Sárközére vonatkozó rész ellen az, hogy a német utazó is éppen azt a területet nevezi Sárköznek, melyen Alsónyék és Decs foglal helyet s amelyet ősidőtől a terület természeténél fogva igy ismertek a nevezettek és ismernek a tolnamegyeiek, Balog ur pedig jónak látta egyszerűen elsikkasztani ; a a sárközi falvakat saját gusztusa és ideája szerint való beosztással ide-oda szétdobálni, a sárközi jelzőt pedig minden indokolás nélkül, érthetetlenül Tolnamegye olyan területére rákenni, amelyik soha világéletében nem volt Sárköz.