Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-25 / 43. szám

1903. október 25. TOLNAVÁRMEGYE 3 — Közhasználatú telefon Szekszár- don. A pécsi m. kir. postä es tsvirdä igaz­gatósága Szekszárdon legközelebb köz­használatú telefont fog felállítani, mely cél­ból a szükséges előmunkálatokat már meg­kezdették. A telefon használatára ez ideig körülbelül húsz előfizető jelentkezett, mely szám a telefon üzembe vétele után való­színűleg emelkedni fog. — Eljegyzés. Réti János bégaszentgyörgyi m. kir. postamester folyó hó 18-án Szekszárdon eljegyezte özv. Lukács Jánosnét szül. Zsigmond i Lenkét. — Reformáció emlékünnepe. Van szeren­csém ez utón is tudatni a prot. hivekkel, hogy a reformáció emlékünnepe az idén a kiirt naptári időben, vagyis 1903. évi október 31 én (szombat) d. e. s/4 10 órakor, alkalmi énekkel, imával és tanítással egybekötött istenitiszteleten tartatik meg. Borzsák Endre ev. ref. pap. — Törvényszéki orvosi vizsgáló bizottság tagjává az. igazságügyminiszter három év tarta­mára a szekszárdi származású dr. Iraiber Vince budapesti kir. főügyészi helyettest kinevezte. — Tea-estélyek. A szekszárdi nőegylet és a r. k. ovóda-egyesület a »Szekszárd Szálló« sarok termében ma este 8 órakor tartja meg az első tea-estélyt 1 korona belépődijjal. A legközelebbi tea-estélyt november hó 8 án d. u. tartják meg. — Vadász-zsákmány. Vármegyénk ké\ közismert kitűnő lövő;e, Döry Hugó és Döry Jenő,, akik ezen képe ségüket itthon vadviszonyainknál fogva csak az apróvaddil szemben értékesít­hetik, idegenben a nemes nagy vad vadászatából is kivették részüket, a mennyiben Döry Hugó Nasicon egy remek tizenhatos-, Döry Jenő pedig Nagyapponyban egy hatalmas Ízes szarvast ejtett el, melyeknek agancsai, mint értesülünk, az agancs- kiállitáson is láthatók lesznek. — Közlegelő a vásártéren. Az alapítványi urodalom birtokában levő szekszárdi nagy vásár­tér e hó végéig W i 1 c z e k Sándor józsefpusztai bérlő bérletében volt, november hó 1 tői kezdve Szekszárd nagyközség' bérletébe megy, át s egyeseknek bizonyos dij fejében marhák legelteté­sére adják ki. Ezen területen van a főgimnáziumi tanulóifjúság játszótere is., — Fölvétel a felsőbb tiszti tanfolyamra. Módly Zúltán a péci-i 12. honvédgyalogezred had­nagyát. Módly László vármegyei gyámpénztárnok fiát, bevezényelték a Ludovika-Akadémiába a fel­sőbb tiszti tanfolyamra, honnét a hadi iskolába helyezjk át és ennek elvégzése után a vezérkari tiszte« közé osztják be. Községi Írnok választás. Mucsi község képv. testületé október hó 12-én tartott ülésén Reich Oszkár szolgabiró elnöklete alatt az újonnan szervezett községi irnoki állásra Rittlinger János mucsii lakost választotta meg. — Dombóvári lovak dicsőságe. A Zsukon lefolyt lóversenyen az első dijat Döry József méneséből való. |Dombóvár* nevű, a második dijat pedig Dory Vilmosné tenyészetéből származó «Z>- perd* nevű ló nyeyte meg, ami a domboVár-vidéki lótenyésztésnek ujabl} dicsőséget hozott. — Önkéntes Újoncok. A dombóvári járás­beli községekből mindig többen » jeleőtkezrtek ka­tonai szolgálatra, különösen iílióta hire ment, hogy ugyanazon faluból'úgyinannyi harmadévest eresz­tenek haza. A belépők kevés kivétellel magyarok s érdekes, hogy egyeilenegy sem jelentkezik a gyalogsághoz. — Állami iskola felavatása. A dombóvári állami iskol i uj épületét október hó 27-én fogják fényes isko'ai ünnepélylyel hivatalosan felavatni. Az ünnepélyre az iskolák tanítói, a hatóságok, különféle testületek hivatalosak lesznek. — Leesett a megyeháza tetejéről. Múlt pén­tekén reggel egy Szegedi Antal nevű 21 éves kőmiveslegény a megyeházának sikos tetejéről le­esett a volt uradalmi magtár felőli részen és oly s’ulyos zuzódást szenvedett, hogy eszméletlenül szállították be a kórházba. E; a szerencséden le­gény most egy éve az Ujj János szekszárdi lakos házánál pinceásás közben történt földszakadás alkalmával úgy lett kimentve a halál torkából. — Távozó hittanár. Szabó Géza főgimná­ziumi és polgári iskolai r. kath. hittanár legköze­lebb Pécsre megy karkáplánnak. — Halálozások. Dr. Fent Ferencet, a Szek- szárd-ujváros köztiszteletben álló plébánosát meg­rendítő csapás érte áldottlelkü édes anyjának elhunytával. A nemesszivü és gyermekeinek élő anya elhunyta mély fájdalmat okozott az általános rokonszenvnek és becsülésnek örvendő plébános­nak, aki legbensőbb szeretettel, gyöngédséggel övezte a legjobb anyát, kinek őszinte öröme tellett fia sikereiben. A boldogult elhunytáról a következő gyászjelentést vettük: »Dr. Fent Ferencz, Fent László és neje szül. Debovácz Mariska fájdalmas szívvel jelentik szeretett édes anyjuknak-, illetőleg anyósának, özv. Fent Nándorné szül. Fekete Pauli­nának Szekszárdon f. é. október 19-én éjjeli 12 és V* 1 közt 66 éves korában hosszas betegség és a haldoklók szentségeinek buzgó felvétele után tör­tént csendes elhunytát az Urban. A megboldogult hült tetemei folyó évi október hó 20 án d. u. 4 órakor fognak a felsővárosi temetőben örök nyu­galomra helyeztetni, az engesztelő szentmise áldo­zat pedig ugyancsak f. évi október hó 20 án d. e. 9 órakor fog az újvárosi templomban a Minden­hatónak bemutattatni. Szekszárd, 1903. október hó 10-én. Az örök világosság fényeskedjék neki !« — A következő gyászjelentést vettük; »Érmei Gyula mint férj a saját, valamint a nagyszámú rokonság hevében megtört szívvel tudatja szeretett neje, Érmei Gyuláné szül. bajsai Vojnits Erzsébetnek folyó évi október hó 17-én délután fél 4 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, élete 68-ik, boldog házasságának 23-ik évében történt gyászos kimultát. A boldogult hült tetemei folyó hó 19-én délután 3 órakor fog­nak Muzeum-körut 19. szám alatti lakásán beszen­teltetni és Bonyhádra szállíttatván, október hó 20-án délelőtt 10 órakor a kalváriahegyi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat Budapesten a belvárosi plébánia tem­plombon folyó évi október hó 20-án délelőtt fél 9 órakor, Bonybádon pedig ugyanaznap délelőtt 9 órakor fog az egek uráuak bemutattatni. Buda­pest 1903. évi október hó 17-én. Áldás és béke poraira.« — Szabó Károly pilisi ev. ref. lelkészt és vármegye biz. tagot súlyos csapás érte: 11 hónapos kis fiának, Tibornak elhunytával. A gyászba borult család a következő jelentést adta ki .: »Alól - irot ak úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében szivök igaz fájdalmával tudatják Szabó Tibornak élete 11-ik hónapjában, folyó hó 20-án d. u. lél 2 órakor rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát, könnyes szemekkel tekintve a távozó kedves után s zokogó ajakkal mondva áldást emlékére! Hült tetemei folyó hó 22-én d. u. 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a háznál mondandó ima után örök nyuga­lomra tétetni. Pakson, 1903. október 20. Szabó Károly, Búzás Jolán mint szülők. Búzás Ferenc, Varga Jolán és Szabó Dániel mint nagyszülők. Szabó Margit mint testvér. Búzás Ernő mint nagy­bátya. — Eltűnt gyermek. Molnár István gyulaji születésű, 12 éves tanuló budapesti lakásáról még múlt hó 26 án eltávozott, azóta oda vissza nem tért, s a főváros területén sehol sem találtatik, azért most hivatalosan körözik. — Névmagyarosítás. Herczog Jakab (Jenő) gyönki lakos vezetéknevét »Herczegi-xe. változtatta. — Gyilkosság Sárszentlőrincen. Folyó hó 19 én, vasárnap reggel Láng János 44 éves tégla­j vető, akit különben munkaadója előtte való nap a munkából elbocsájtott, a reggeli órában elment Sztupa János téglavető társához s ott találta Badics Jánost is, akivel együtt azután pálinkáztak. Pálin- kázás közben azt mondta Sztupa a munkából el- bocsájtott Lángnak ; «nézd ez lesz ■— Badicsra mutatva — az utódod». Ezért Láng rossz szemmel nézett ezután Badicsra s midőn ez később kiment, és a pálinkától elkábulva lefeküdt egy félreeső helyen, Láng János utána ment és botjával olya­nokat suhintott Badics fejére, hogy ez holtan ma­radt fekvő helyén. A gyilkost elfogták és e hó 22-én behozták a szekszárdi kir. ügyészséghez, hol azt beismeri, hogy haragjában néhányat ütött könnyű botjával a részegen fekvő Badicsra, de hogy agyonakarta volna ütni, azt tagadja. — Féláru vasúti jegy. A féláru vasúti jegy váltására jogosító arcképes évi igazolványok az 1904. évre az idejekorán leendő érvényesítésük végett a m. kir. államvasutak igazgatóságához (V. kér., Andrássy-ut 73—75 sz.) már folyó évi október hó 2.tói kezdődőleg beküldhetők* azok az igény- jogosultak pedig, kik a f. évben ily igazolvány birtokában nincsenek, de ilyet az 1904. évre vál­tani kívánnak, az igazolvány kiállítását ugyancsak a fenti időpontból kezdve kérelmezhetik. Nehogy tehát az igazolványok érvényesitése, illetve az újak kiállítása körül késedelem merüljön fel: figyelmez­tetjük az érdekelteket, hogy az érvényesítés kiesz­közlését, illetve az uj igazolványok kiállítását az előirt módon mielőbb kérelmezzék. A nyugdíjasok a lakhelyükre illetékes közigazgatási hatóság által nyugdijas minőségüket és azt, hogy dijazott tisztsé­get, vagy fizetéssel járó hivatalt nem viselnek, fo­lyamodványaikon igazoltatni tartoznak. — Megkerült elmebeteg. A szekszárdi Fe- renc-közkórházból megszökött Kovács János nevű, decsi illetőségű, közveszélyes elmebeteget több napi keresés után megfogták és visszaszállították a kórházba. — Okmányhamlsitó. A dunaföldvári szüle­tésű Piros Ferenc, 30 éves lakatos segédet a trencséni királyi törvényszék közokirathamisitás büntette miatt körözteti, mert ismeretlen helyre távozott. — Fogorvos. Kovács I. értesíti a n. é. közön­séget, hogy ezen a héten biztosan megérkezik Szekszárdra és működését a hét végén fogia meg­kezdeni, mig lakását rendbe fogja hozni. Lakása Vásártér-utcza 180/b sz. a. a főgymnazium melletti Nikitits féle házban az emeleten lesz. — Tegyék ki a drót alá. Piros képű, fekete szemű, gömbölyű menyecske járt az anyakönyvi hivatalban. — Mondják mán az urak no, itt van házas­sági hivatal? — Itt ám, lelkem, mi dolga vele? — Hát megkérném nagyon szépen a tekénte- tes urakat, tegyenek valamit az urammal, hogy hagyjon föl a szilajságával, mer’ de biz isten ucscse ott hagyom. — De hát mi a manót tehetünk mink azzal a garázda emberrel, galambom ? — Tögyék kianevit a drót alá, hagy szégyenközzék a czudarja . . . — Humánus rendelet. A sorozások szüne­telésének leginkább azon apák vallották kárát, a kiknek fiai már a katonaságnál szolgálnak, ők azon­ban időközben keresetképtelenekké váltak s igy fiaikra otthon nagy szükség volna. De miután a sorozóbizottságok nem működnek, az apákat nem lehetett megvizsgálni s a családfenntartásra hiva­tott katonákat nem lehetett a kért kedvezményben részesíteni. A honvédelmi miniszter most elren­delte, hogy a sorozóbizoltságok a kitűzött napokon üljeftek össze s a folyamodó apákat vizsgálják meg, más teendőt azonban ne végezzenek. — Ball Mihály barátja. A „Bajai Közlöny“ következőket irja : Goldschmidt Zsiga bajai lakos városszerte arról nevezetes, hogy szereti a tréfát. Legjobban szereti azonban ha ő űzhet, tréfát más­sal s ezt meg is cselekszi gyakran. — Ugratásai gyakran sike'riüseky legutóbbi viccével azonban alaposan megjárt. Történt ezelőtt vagy két héttel, hogy egy faddi ismerőse járt nála. Ismeri bátyám ugy-e Báli Mihályt a hóhért ? Az nekem jóbarátom; ha hazamegy, mondja meg neki, hogy tisztelem. És ezt oly komoly ábrázattal mondotta a pa­rasztnak, hogy az örökké komoly Khuen-Hédervá>y nem lehetett komolyabb akkor, amikor másodszor buktatták meg. Kovács Gergő tehát elhitte, hogy Goldschmidt csakugyan tisztel;eti Bilit s igy els5 dolga volt, amint hazaért, hogy Bili Mihályt föl­keresse s neki az üzenetet átadta. Erre eng*d kö- vetkeztetni az a tény, hagy Goldschmidt a történ­tek után három napra a következő szövegű levelet kapta : „Tisztölöm ,az urat, de nine, szöröncfém üs* merni, de ne is lágyán, mert a mik aligha örülne az ur. Sok szöroncsét kíván Báli Mihály magyar királyi Uóliéru.

Next

/
Oldalképek
Tartalom