Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-18 / 42. szám
1903. október 18. ____________VIDÉK. Sióa gárd. Sióagárd község folyó hó 10-én tartott rendkívüli közgyűlésén ünnepelte meg Vitányi Károly sióagárdi jegyzőnek 10 éves jubileumát. Szües János községi biró a közgyűlés megnyitása után ismertette a nap jelentőségét és indítványozta, hogy a közgyűlés az elöljáróságot Csőri Ferencz községi Írnok vezetése mellett küldje ki a községi jegyzőnek a közgyűlésre való meghívására. Az elöljáróság Virányi Károly jegyző lakásán megjelenvén ott Csóry Ferencz egy beszéd kíséretében, — melyben őszinte érzelmeinek kifejezést adva, biztosította, az ünnepeltet jigaz szeretetükről és ragaszkodásukról — nyújtotta át hálás tiszteletük és megbecsülésük jeléül az ezüst emlékserleget és kérte, hogy fogadja el szeretettel,, mint a minő örömmel adják azt a község közbecsülésben álló vezatőjének. Virányi Károly községi jegyző e nem várt meleg ovácziót meghatottan köszönte meg és biztosította az elöljáróságot, hogy minden tehetségével rajta lesz, hogy bizalmukat és ragaszkodásukat méltán megérdemelje. Innét a közgyűlésbe mentek a hol is CsóriF- községi Írnok méltatta Virányi Károly: érdemeit. Következőleg fejezte be beszédét »Adózzunk jegyző urnák az elismerés nemes koszorájával, mert egy oly tisztviselő, ki minden tehetségét arra használja fel, hogy embertársait szolgálja, ki törhetetlen szorgalommal dolgozik, i hogy embertársainak jólétét biztosítsa, ilyen tisztviselő méltán megérdemli az elismerés koszuruját«. Ezek után indítványozta, hogy a közgyűlés az ünnepelt Jegyzőnek 10 éves sikeres működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazzon. Málinger János a nép nevében szólva és annak_a tiszteletnek, adott kifejezést, amellyel a nép a jegyzője iránt viseltetik. Virányi Károly hálás köszönetének elfogadását kérte és úgymond »eme nem várt megtiszteltetés nagyon meglepett, mert messze túlszárnyalja érdemeim jutalmát. Azon eredmények, a melyeket a község fölmutatni képes, nem csupán az én fáradalmaim gyümölcse, hanem mindazoké is; akik velem együtt munkálkodtak és fáradoztak. A lelkes éljenzés lecsillapulta után a közgyűlés köszönetét szavazott Virányi Károlynak. A közgyűlésről a Polgári Olvasókörbe mentek, hol 40 teritekes bankett volt. lakács Mihály egyleti pénztárnok fogadta a jubilánst. Zsigmond Elemér harczi jegyző igen szép beszédben jelezte a jegyzők nehéz helyzetét és feladatátKonkoly Gábor janyai tanító a baráti szeretőről mondott szép beszédet. Csóry Ferencz pedig a jubiláns nejére és a jelenlevő hölgyekre emelte poharát. Mély csend és általános [feszült figyelem közepette állott fel Bäcker Ilonka, Bäcker Alajos pécsi nagyiparos kedves leánya, ki érzéstelt szavakkal adott hálát a gondviselésnek, hogy teljes testi és szellemi erőbea hagyta megérni az ünnepeknek sikeres működésének 10 ik évfordulóját. Bäcker Ilonka a hölgyek nevében Csóry Ferencz- nek köszönte meg a szives megemlékezést. Virányi Károly kérte a jelenlevőket, hogy tolmácsolják a népnek hálásköszönetét, mert erős az a hue, hogy az a tisztelet, melylyel a község képviselői viseltetnek irányában, egyszersmind a nép érzésének is kifejezése. Az ünnepély pompás hangulatban reggel 4 órakor ért véget. TÖRVÉNYKEZÉS. A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1903. évi október hó 20-án. Révész Mihály ellen, halált okozott súlyos testisér- ^tés miau. Scheffer Ferencz ellen, súlyos testi sértés miatt. 1903. évi október hó 22-én. Lőwinger Gyula ellen, csalárdbukás miatt. Lebovics József ellen, becsületsértés miatt. Kis Lajosné ellen, rágalmazás miatt. Radq János és társa ellen, rágalmazás miatt. , Schaffer Mátyás ellen, könnyű testi sértés miatt. TOLNAVÁRMEGYE. Esküdtszéki tárgyalás. Folyó hó 12-én és 13-án a szekszárdi kir. törvényszék, mint esküdtbiróság előtt, két esküdtszéki tárgyalás folyt le, melynek tárgyát mindkét esetben emberölés képezte. Az első napon Becht Jánosné szül. Rumpf Anna némedii lakos bűnügyét tárgyalták, ki még leánykorában szerelmi viszonyt folytatott Wagen- bacher Ádám nevű legénnyel, aki azonban, midőn megtudta, hogy szerelmi viszonyuknak bűnös következménye lesz, faképnél hagyta kedvesét; ez azonban nemsokára férjhez. ment Becht Jánoshoz. Házasságuk után öt hónapra f. évi junius hó 10-én a menyecske többedmagával még szénát gyűjtött, este hazamentek, vacsora után lefeküdtek s azon éjjel az asszony egy kis gyermeknek adott életet s hogy férje és a világ az ő nagy szégyenét meg ne tudja, még azon éjjel kivitte az- ártatlan újszülöttet a falu mentén levő patakhoz s beledobta. Másnap, mintha mi sem történt volna, az asszony ismét elment a többiekkel szénát gyűjteni. A kis ártatlan gyermek holttestét azonban kifogták a patakból s a csendőrség kinyomozta, hogy a gyermekgyilkos nem más, mint Becht Jánosné, ki újszülöttét igy akarta eltenni láb alól. Ezen bűnügyben volt hétfőn az esküdtszéki tárgyalás, melyet dr. Belez József törvényszéki elnök vezetett. A vádhatóságot Beke Ferenc alügyész képviselte, .a vádlott védője dr. Beöthy Károly szekszárdi ügyvéd volt A tárgyalás során a bűnös asszony borzalmas tettét töredelmesen beismerte, azt azonban, amit az orvosi vizsgálat kiderített, hogy t. i. újszülöttét' a vizbedobás előtt megfojotta volna, — tagadta. A tanuk kihallgatása, a perbeszédek meghallgatása után az esküdtek tanácskozásra gyűltek s ennek eredményeképpen a vádlottat bűnösnek mondották ki, melynek alapján a kir. törvényszék Becht Jánosné szül. Rumpf Annát gyermekgyilkosságért 2 évi fegyházra. ítélte. Védő ügyvéd az ítélet ellen semmiségi panasszal élt. Második nap, e hó 13-án Budai Sándor szekszárdi hetyke legény fölött ült törvényt a szekszárdi kir. törvényszék, mint esküdtbiróság, akit a kir. ügyészség szándékos emberöléssel vádolt. Ennek bűnesete a következő : Budai Sándor j vádlott egy háztelken, de külön házban lakott Németh István szekszárdi családos napszámossal s együtt voltak dolgozni Skultéti István kádármester szőlejében, hol Budai Sándor Németh Istvánnak ráspolyát ellopta és tarisznyájába rejtette. Utóbbi ezért szemrehányást tett neki s többi közt azt is mondotta, hogy «ő is (t. i. Budai Sándor) csak olyan lesz, mint az apja, aki késlopáson kezdte s lovon végezte.» Budait ez a sértés boszura ingerelte s elhatározta, hogy egyszer majd végez vele. Nem sokáig várt boszujának kielégítésére, mert már f. év augusztus hó 6-án este, midőn Németh István egyedül haladt el a lesben álló Budai előtt, ez úgy ütötte főbe hátulról, hogy a vér rögtön elborította*s összeesett, végre nehezen feltápász- kodva, visszavánszorgott lakására. Felesége már akkor azzal fogadta : «ugy-e a Sándor ütött le.» Németh Istvánt azután bevitték a kórházba, hol az ütés következtében 7-ed napra feleségének és kis árváinak mély fájdalmára a kenyérkereső szorgalmas és munkás ember meghalt. A csendőrség rögtön elfogta a boszuálló Budai Sándort, hol ez elismerő vallomást is tett, a végtárgyalás során azonban tagadta tettét. Ezen tárgyalást is dr. Belez József királyi törvényszéki elnök vezette, vádló itt is Beke Ferenc kir. alügyész volt, mig a védelmet dr. Steiner Lajos szeszárdi ügyvéd teljesítette. A tárgyalás során 42 tanút hallgattak ki s ez oly nagy időt vett igénybe, hogy a vád- és védbeszédekre csak estefelé került a sor, mely után az esküdtszék bűnösnek mondotta ki Budai Sándort az emberölés vétségében s ennek alapján a kir. törvényszék őt 4. évi fegyházra ítélte, mely ítélet ellen úgy a vádló, mint a védő semmiségi: panaszt jelentettek be. — Perletétek a gyám vagy gondnok részéről, gyámoltja vagy gondnokoltja nevében gyám- hatósági jóváhagyás nélkül, önállóan is történhetik. (A m. kir. belügyminiszternek 90071/1903. számú határozata.) IRODALOM, ZENE. — Kirándulás Keletre, (üti jegyzetek) Irta Koritsánszky Ottó. Ily cimü, igen szép kiállítású kötet jelent meg Molnár Mór könyvnyomdájában. Koritsánszky Ottó, megyénkbeli fiatal gyógyszerész műve ez a kötet, melyben úti élményeit Írja meg igen élvezhető, szórakoztató modorban. A megyénkbeli fiatal irónemzedék egyik kiváló tehetségű tagja Koritsánszky Ottó, ki prózában, versben egyforma könnyedséggel forgatja a tollat és fiatalos lelkesedéssel, kitartó szorgalommal iparkodik számottevő működést kifejteni az irodalom mezején. Most megjelent kötete elismerést érdemel, mert dicséretre méltó megfigyelő tehetséggel, könye- dén elbeszélve és humoros hangon írja le benyomásait, melyeket utazása közben szerzett. Belgrádi és szerbiai élményeit elég érdeklődést keltve tudja elmondani és tanúságot tesz arról, hogy van érzéke ahhoz, hogy mit, miképpen és mennyit kell az útleírásokban a közönség elé tárni. A kötet meglepő csínnal és ízléssel van kiállítva s a Molnár-nyomán ismert jóhirnevét csak öregbiti. KÖZGAZDASÁG. — Iparügyi elvi határozatok. A kereskedelemügyi miniszter 1903. évi junius hó 20-án 37.705 szám alatt kelt elvi határozatával kimondotta, hogy vegyeskereskedők külön iparigazolvány nélkül képes levelezőlapok elárusiiásával nem foglalkozhatnak. — A kereskedelmi miniszternek folyó évi augusztus hó 5-én 50.896 sz. alatt hozott elvi határozata szerint ingatlanok adás-vételének, cseréjének, bérletének és elkülönítés ének közvetítésére iparigazolvány kiadható. Ugyanebben a határozatban kimondotta a miniszter azt is, hogy a kir. ügyésznek nincs felebbezési joga iparügyben hozott határozatok ellen, mert sem az ipartörvényben, sem más helyütt nincs olyan rendelkezés, mely a kir. ügyészt iparhatósági ügyekben való közreműködésre feljogosítaná. — Tanviszonyból eredő magánjogi kötelezettség elbírálása, A kereskedelemügyi miniszter folyó évi augusztus hó 27-én 51.700 szám alatt hozott elvi határozatával egy kereskedő ellen a tanoncz alkalmazását és a vele való bánásmódot szabályozó törvényes rendelkezések be nem tartása miatt indított iparkihágási ügyben hozott Ítéletet, mely vádlottat az 1884 : XVII.' törvényezikk 157. §. a) pontja alapján 60 kor. pénzbüntetéssel, illetve megfelelő elzárással bünteti, megváltoztatta s vádlottat az ellene emelt kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmentette, mert a munkaadó és tanoncz közötti tanviszony megkezdésére, folytatására és megszűnésére vonatkozó magánjogi természetű kötelezettségek megszegése csak áz ipartörvény 1I6. §-a szerint elbírálandó kártérítési kötelezettségeket vou maga után, de büntető szankció hiányában az ipartörvény alapján büntetendő kihágást nem képez. _____________________________________5^ A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Alakítsunk szőlőmivelési szövetkezetei.* Azt hiszem minden szőlőtulajdonos érzi azon nyomasztó helyzetet, azon elhagyatottságot, amelyben szekszárdi szőlőbirtokosok vagyunk. Maga a termelés is bizonytalan, határozatlan irányban halad. A nagyobb rész még ugyan kadarkát ültet, de nem azon határozott szándékkal, hogy termelje a régi hires szekszárdi vörös bort. Hanem a legtöbben ültetik azért, hogy legyen, bár akármilyen, de sok bora., A legnagyobb rész már a lapályra ültet, mert * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmentesen közlünk, a felelősség azonban a beküldb't terheli. A szerk»
