Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-18 / 42. szám
2TOLTíAVÁHMEGYE. 1903. október 18. kezébe és tegye meg a szükséges lépéseket az évről-évre terjedő baj ellen országszerte, mert kétségtelen, hogy a pero- noszpóra mind fokozottabb terjedése immár országos baj és joly veszedelmet rejt magában, mely ép úgy megérdemli és sürgeti a kormány haladéktalan közbelépését, mint annak idején a fillokszera pusztitása. Nálunk Tolnavármegyében van szabály- rendelet, mely a peronoszpóra ellen való általános védekezést kötelezöleg szabályozza; ezt kellene tehát szigorúan végrehajtani, hogy a szöllők ezen újabb veszedelmével sikeresen megküzdhessünk, mert e nélkül a legkedvezőbb időjárás és a legjobb kilátások mellett is reményeink megsemmisülnek. VARMEGYE. Őszi rendes közgyűlés. Az október hó 24-ére egybehítt őszi rendes közgyűlés tárgysorozatából közöljük a következőket: A vármegye 1904. évi költségvetése s a költségvetés rendes kiadásaira igénybe veendő 1%‘0S pótadó kivetése iránti javaslat. Az alispán időszaki jelentése. A számonkérő székről felvett jegyzőkönyv. A közigazgatási bizottság féléves jelentése. Az üresedésben levő árvaszéki ülnöki állásnak, valamint az ennek betöltésével netán megüresedő egyéb állásoknak választás utján történendő betöltése. A közigazgatási bizottságból az év végével kilépő tagok helyeinek betöltése. Az igazoló-választmány újjáalakítása. A község-jegyzői nyugdíj-választmány újjáalakítása. A tiszti ügyészt az 1904. év folyamára az 1876. évi VI. t.'ez. 55. §-a értelmében helyettesíteni hivatott ügyész ki- jelelése. Az 1903. évben kivetendő, 1904. évben esedékes katonabeszállásolási pótadó megállapítása. A gyámpénztári tartalék-alap 1904. évi költségvetése. Miniszteri rendeletek: Belügyminiszteri rendelet a Pakson felállítandó Ií-ik gyógyszertár tárgyában. Belügyministeri rendelet a bábaügy rendezése tárgyában alkotott szabályrendeletre vonatkozólag. Kereskedelemügyi miniszteri rendelet az 1903—4. évi közúti költség- vetés tárgyában. Kereskedelemügyi miniszteri rendelet, a tamásii »Koppány« csatornahíd kiszélesítése tárgyában. Bizottsági előterjesztések: A közigazgatási bizottság előterjesztése, mellyel a Szentiványi Miklós tb. főszolgabírót becsületsértés miatt marasztaló bírósági ítéletet bemutatja. A tisztviselői nyugdíj választmány javaslata Perczel Béla völgységi járási főszolgabíró nyugdíjaztatás iránt beadott kérvényére vonatkozólag. Szabályrendelet a gyámpénztári pénzkészletek gyümölcsöztetése tárgyában. Körlevelek és megkeresések: Szepes vármegye körlevele, a választási jognak a magyar értelmiségi census alapján leendő szervezése tárgyában. — Szatmárnémeti szab. kir. város körlevele, a harmadéves katonák visszatartása tárgyában. Szeged szab. kir. város körlevele, a magyar nemzeti követelmények megvalósítása tárgyában. Heves vármegye köriévé e, az alkotmány megoltalmazása tárgyában. —1 Árvavármegye körlevele, a közegészségügy államosítása tárgyában. Torontálvármegye körlevele a községi törvény módosítása tárgyában az országgyűlési képviselőházhoz intézett feliratának támogatása tárgyában. Csanádvármegye körlevele az 1890. évi I. t.-cz. V. fejezetének módosítása tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása iránt. Szatmárvár- megye közönségének a »Rákóczi« emlékleleplezési ünnepélyére szóló meghívása. Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesület kérelme, az egyesület tagjai sorába való belépés iránt. Alispáné előterjesztések: Az 1898. évi házi pénztári számadásból kifolyólag még fennálló követelések leírása tárgyában. Nun- kovits Keren ez központi járási főszolgabíró szabadságának meghosszabbítása tárgyában. A culturális és phyloxera-alapnak a katonabeszállásolási alapból adandó rövid lejáratú kölcsönre vonatkozólag. A Szekszárd község részére adott építkezési engedély tárgyában. A vármegyei Múzeumnál egy szolgai állás rendszeresítése tárgyában. Bernrieder József útfelügyelő részére póthitel engedélyezése tárgyában. A kölesdi utkaparóház eladása tárgyában kötött szerződés jóváhagyása iránt. Szász Imre törvényhatósági utmesternek az utmesteri iskola látogatása alóli felmentése iránti kérelmére vonatkozólag. Dr. Sztanko- yánszky Imre szolgabirónak a kihágási ügyekben való bíráskodásra leendő felhatalmazása / tárgyában. Arvaszéki előterjesztések Reinhardt János, Márkus Jánosné, Takler József és neje féle fedezetlen gyámpénztári tartozásnak a tartalékalapból való megtérítése tárgyában. Arvaszéki előterjesztések. hírek. — Deák Ferencz százéves szüleié- séuek a fővárosban tegnap tartott országos emlékünnepén vármegyénk küldöttsége is részt vett gróf Széchenyi Sándor főispán vezetése mellett; a küldöttség tagjai közt Volt Döry Pál alispán is. — Bírói Vizsga. Dr. Végess Ferenc szekszárdi kir. törvényszéki aljegyző, a törvényszéki jegyzői kar egyik kiváló szorgalmú tagja, igen szép sikerrel tette le Budapesten a gyakorlati bírói vizsgát. — Kinevezések. A földmivelésügyi miniszter Sterba Gyula bátaszéki községi állatorvost felső- tarqsai állatorvossá nevezte ki. Csenár Sándor vasúti tiszti tanfolyamot végzett növendéket az államvasutak igazgatója a szakályhőgyészi állomásra gyakornokul nevezte ki. _ Hymen. Krausz Miksa hőgyészi gabonake reskedő és bérlő f. hó 11-en jegyezte el Schwarcz Jakab siklósi eczetgyáros és kereskedő leányát, Arankát. — Székely József, a fiumei kereskedelmi bank üzletvezetője, földink, e hó 10-én jegyezte el Fiúméban özv. Héring Karolyné leányát Verát. Ifj. Mihályfjy József központi járási főszolgabirósági írnok e hó 14-én jegyezte el Vegh Teruska kisasszonyt, a volt szekszárdi műkedvelői társaság kedves hangú primadonnáját. — Koncz Károly szekszárdi iparos f. hó 15-én tartotta eljegyzését Mechtli Mariska kisasszonnyal. — Herceg Esterházy Miklós Tolnamegyében. Esterházy Miklós herceg birtokai megszemlélése céljából igazgatója kíséretében folyó hó 12<-én d. e. Ozorára érkezett, ahol Gyérei Richárd nagybirtokos házánál szállt meg. Simontornyáról lovas bandérium kisérte az Esterházy-család szineivel, diadalívekkel földiszitett Kula-pusztára, ahol Döry Pál alispán, a képviselőtestülét, tűzoltóság, kath iskola növendékei lelkipásztoruk és tanitóik vezetése alatt jelentek meg fogadtatására. A herczeg szerdán délelőtt utazott el. — Anyakönyvvezetők. A m. kir. belügyminiszter a tolnai anyakönyvi kerületbe Antal István tolnai lakost anyakönyvvezetővé, Kliegl Béla tolnai lakost anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki és őket a házassági anyakönyv vezetésével valamint a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. Parti József községi főjegyzőt a tolnai anyakönyvvezetői és Antal Istvánt a tolnai anyakönyv vezetőhelyettesi tisztségtől fölmentette. — Halálozások. A következő gyászjelentést vettük : Siklósi Szabó Kálmán és özv. Siklósi Szabó Kálmánná szül. Kopácsy Mária, Szokoly Endre és neje bonyhádi Perczel Erzsébet, özv. Perczel badság megdicsőiilt vértanújának és nemzeti hősünknek nemes szózata: *Pro Deo, patria et libertate*. . . . Rákóczi Ferenc lángoló hazaszeretete, hősi lelke és nemes tisztasága maradjon eszményképe pináién magyarnak . . . * Mint a hivő, amikor a szent földre lépett, mély áhítattal lelkemben léptem át ma reggel a galatai Szent-Benedek rend templomának, Rákóczi hamvai pihenő helyének küszöbét. A templom Galatábán, Konstantinápoly egyik városrészében van, mely jelenleg a ftanczia lazaris'a atyák tulajdonát képezi. A templom román stílben épült, szentélye keletnek van. A templomba kőfallal kerített tágas udvaron keresztül jutunk, a templom mellett a rend kolostora. Az első magyar fejedelmi sarj, kit ide temettek Thököly Zsuzsa hercegnő, TJiókö ’ Imrének és Zrínyi Ilonának Nikápolyban eP nykája. Utána maga Zrínyi Ilona követfölé a templom falába egyszerű fehér nt. ' illesztve. A síremléken latin felirat. A Harmadik magyar, kit ide temetett Rákóczi Ferencz vitéz és hűséges tábornokának : gr. Bercsényi Miklósnak szintén török földön bujdosott felesége: gróf Csáky Krisztina, ki 1723-ban, ugyanott,' hol Rákóczi és Mikes adták ki nemes lelkűket, Rodostóban halt meg, mig férje: Rodostóban pihen ma is, mert mikor meghalt, a pestis miatt nem engedték meg a holttest átszállítását. A negyedik magyar sir a galatai templomban-. II. Rákóczi FficpnV m^nre-zontek hamvait őrzi. Koporsója az emléktábla hosszúságában nyúlik el, fejévéi nyugat s lábaival az oltár felé fordulva. Közvetlenül mellette van édes anyjának; Zrínyi Ilonának koporsója is. Mindkettő fölé ugyancsak az emléktábla van a falba illesztve: 11. Rákóczi Ferenc sirirata igy hangzik: Hic requiescit Franciscus II. Rákóczi, Dei gratia electus Transsylvaniae Princeps, Partium equi Hungáriáé Dominus et Siculorum Comes Aetatis suae XII a matre Avultus mirae Divinae Providentiae Ordine, per carceres, per exilia, Et per varia vitae diserimina adductus Hic requiescenti Matri Per mortem redditus, quietem, Quam vivis ignoravit in Domino Reperit Anno salutis MDCCXXXV Octava Április, aetatis suae LIX. (Magyarul: Itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc, Isten kegyelméből Erdélyország választott fejedelme, valamint Magyar- ország részeinek ura és. a Székelyek grófja, tizenkét éves korában anyjától elszakítva az Isten csodálatos gondviselése folytán fogság, számkivetés és az élet külömbpző viszonta gságai után itt nyugvó anyjához a halálban* * megtérve, nyugalmát, melyet az élők közt nem ismert, az Urban megtalálta az Üdv 1735 évének április 8-ik napján, életének 59rik évében.) Mélységes kegyelettel és megindulással vettük körül e sirokaf,. mindmegannyi drága emléke a honszerelemnek és vértanuságnak Egyszerre csak minden szem a templom közepén levő szószék felé fordul, ahol megjelenik Wosinsky Mór apátplébánosunk imponáló alakja. Halk moraj után siri csend és a kis templomot szorongásig megtöltő (az itteni magyarok is eljöttek) közönség, feszült figyelemmel tekint a szónok felé. Különös büszkeséggel hallgáttam Wosinsky nagyszabású, erős nemzeti érzéstől duzzadó, nagy szónoki lendülettel előadott egyházi beszédét, e büszkeséget a helyi hazafiság okozta. A chablonos egyházi szónoklatokat messze túlhaladó ünnepi beszédet hallottunk, mely minden izében méltó volt az alkalom jelentőségéhez. Kitünően megkonstruált beszédben méltatta Rákóczi Ferencznek hazafiságát, szabadságszerete- tét, hisz mindkettő az ur szavai szerint vele születik az emberrel; vázolta a nagy fejedelemnek mély vallásosságát és emberi erényeit, hősies küzdelmének, majd pedig száműzetésének és bujdosá- nak történetét. A beszéd a szabadság és a nemzeti eszmék igazi apotheozisa volt. — A lelkes magyar pap és hazafi szólt Wosinsky-ból és beszéde nagy hatást tett az összes jelenlevőkre; utána szentmise következett, amelyen szintén Wosinsky celebrált; a Rákóczi emlékezetének szóló ünnepi gyászmisén Wosinskynak segédkeztek a magyar lazaristák, kiknek kolostorjuk távolabb esik Gaiatától és a zarándoklatban résztvevő egyházi férfiúk, név* szerint: Márton Mátyás ókanizsai prépost plébános, dr. Récsey Viktor pannonhalmi bencés, Kory Ottó rendtartományi főnök (Medgyes) és dr. Sántha Albert ákosfalvi plébános. A kóruson francia apácák énekeltek. A misén megjelentek gróf Széchenyi