Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-27 / 39. szám

1903. szeptember 27. HÍREK. Százszor is megfontolandó, hogy a katonai kérdésben a legkedvezőbb esetben is elérhető eredmény, az óhajtott nemzeti vívmányoknak értéke — azokért bármeny­nyire lelkesüljünk is — fólér-e azzal a rom­bolással, kárral és áldozattal, melyet ez a harc már eddig is fölemésztett. Szabad-e minden más érdeket felejteni és azt egyetlen, bármennyire jogosult érdeknek feláldozni ? Szabad-e, hogy a szenvedély vezessen csak bennünket a megfontolt elhatározás helyett. Minő abszurd meggondolatlanság és elva­kult szenvedély sugalmazhatta például egyes törvényhatóságoknak és városoknak azt a határozatát, mely szerint az 'önkéntes állami adófizetést sem engedik elfogadni a város adó­hivatala és közegei által és a katonai szolgálatra önként jelentkezők besorozásához sem nyújtanak segédkezet. Kivel dacolnak ezek a törvényhatóságok, mit gondolnak? Hát mi lesz az eredmény, ha ilyen határozatok következtében egyszerre csak az állami pénztár megüresedik és nem fizetheti az ál­lam a tisztviselőit, az adósságait stb. Hát józan ésszel szabad-e az államot az adott viszonyok között és a fenforgó okokból ide juttatni és hitelét a külföld előtt ennyire diszkreditálni. Nem gondolják meg ezek a törvényhatóságok, hogy csak az országnak és senki másnak nem okoznak kárt, ha ilyen határozatokat hoznak s foganatosítanak. Minden igaz hazafi egyetértésére volna szükség ezekben a nehéz napokban. Vétek az ország legfontosabb érdekei ellen, ha a magyar országgyűlés tagjai személyes tusakodással és pártoskodással a nemzeti erőgyűjtés helyett a szétforgácsolás és rombolás erőszakos munkáját végzik. Kölcsönös megértésre és jóakaratu meggyőzésre volna szükség, hogy az or­szágot súlyos helyzetéből annak törvényes képviselete biztos kézzel és öntudatos eljá­rással kivezesse. Hisz látjuk, hogy Ausztriának ravasz kormányelnökével az élén nincs más törek­vése, minthogy sértő provokációkkal hazánk­— Hát merre volt a földje, jó ember—kér­dezte a cár, mégis csak erős lehetett, amelyik ilyen búzát termett. Micsoda kerülethez tartozott ? Mivel volt határos ? — Az én szántóföldem az Ur szántóföldje volt.. Ott volt a határ, a meddig szántottam. A föld csak azé volt, aki teremtette, két kezünk mun­kájáért, mindnyájunknak elegendőt adott, áldott legyen az ő neve! A cár keresztet vetett és megint kérdezte: Azt mond meg atyuskám, miért termett régente ez a gabona és miért nem terem már most ? És miért van az, hogy unokád két mankóval biceg, a fiad meg egy boton jár, te meg egyre sem szorulsz ? Miért látnak szemeid tisztán a jelenben és múltban? S fogaidat az idő miért nem vásta el ? Honnan van az atyuskám ? — Onnan van, hatalmas cár, mert az embe­rek már nem a maguk kezemunkájából, hanem a más dolgából akarnak élni. Zsarolják a földet s felebarátaik verejtékét. Azt kere sík, mi az enyém s mi az övé ? Nem elégszenek meg a magukéval és a másét sokalják. Egymás között perelnek azon, ami Istené. Megtörik a természet törvényeit és vét­keznek a mindenható rendeletéi ellen. Nem a mai világba való ez a gabona, atyuskám, akkor termett még ez, mikor tiszteltük az Urat, szerettük egy- má t s a föld volt édes anyánk !. ban a 'válságot tetézze. Az osztrák parla­mentben Körbef miniszterelnök Magyaror­szágot a monarkia megrontójának tüntette fel és úgy beszélt rólunk, mintha hazánk az osztrák hegemóniának alárendelt osztrák hűbéres tartomány lenne. Ezen osztrák centralisztikus törekvések ellen és vakmerő provokációval szemben imponáló összetartással kellene fellépnie a magyar parlamentnek. Amikor azonban ilyen komoly pillana­tokban a Rigó Ferencek, Barabás Bélák és Lengyel Zoltánok a legbrutálisabb maga­tartással ássák alá a magyar parlament tekintélyét a kibontakozás és az ország nagy érdekeinek komoly megvédése helyett az elzüllés és elposványosodás veszélye fenye­geti politikai életünket. VARMEGYE. — A közigazgatási bizottság szep­tember hó 3-án, jövő szombaton tartja meg rendes havi ülését. — A felekezeti lelkész a közsegélyre szo­rult szegény eltemetéséért a községtől dijat nem követelhet. (A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 63252. sz. határozata.) — A község belterületén levő utcavoual megállapítása és helyreállítása a közigazgatási hatóság teendője. A ki az utcavonal megállapításá­val magánjogait sértve találja, a kir. bíróságnál kereshet jogorvoslatot. (A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 1723. sz. határozata.) — A ki más udvarába bántalmazási cél- - bél köveket dob, nem kődobálás, hanem veszélyes fenyegetés miatt vonandó felelősségre. Elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 551. sz. határozata.) — Utrendőri kihágási ügyekben egy tanú vallomása egymagában a panaszloit marasztalására alapul nem szolgálhat. (A m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter 1903. évi 6968. sz. határozata.) — A községi közlekedési közutak költ­ségeihez való hozzájárulás kérdésében a kereske­delemügyi miniszter még a főfelügyeleti jog címén sem intézkedhetik. — A hozzájárulási arány újbóli megállapiiása, a mennyiben erre ok fenforog, az 1890. évi I. t. c. 36. §-a szerint illetékes alispántól bármikor kérhető. (A magy. kir. kereskedelemügyi miniszter 1903. évi 7170. sz. határozata.) — A község akarata ellenére nem köte­lezhető arra, hogy a községi kötelékbe való fel­vételt külföldi honosnak megadja, illetőleg kilátásba helyezze. (A belügyminiszternek 51,149/1903. sz. a. rendelete.) — Duzzasztógát gerendájának eltávolítása és bukógáton alkalmazott magassági jel lészakitása miatt folyamatba tett kihágási ügyben a közigaz­gatási hatóság jár el. (Igazságügyminiszterium 1903. évi 17,111, sz. rendelete.) Előfizetési felhívás! 1903. évi október hó 1-vel uj előfizetést nyitunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár,’ •— felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíves­kedjenek, nehogy a lap szétküldésében fenn­akadás történjék. Előfizetési feltételek: Egész évre ... 12 korona. Fél ... 6 Negyed évre . . 3 „ Hazafias tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap kiadóhivatala. — Wosinsky Mór Vácon. A közoktatásügyi minisztérium megbízásából a múlt héten megjelent Wosinsky Mór szekszárdi apátplébános, országos múzeumi felügyelő, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a Vácon építendő uj múzeumi helyiségek dolgában. A miniszteri kiküldött a Csávolszky József czimz. püspök, múzeumi elnökkel és dr. Zádor polgár- mesterrel folytatott tárgyalások után megtekintette a muzeum céljaira szolgaló s a város legszebb terén levő telket, amelyet a város ajándékozott a múzeumnak; azután megtekintette a muzeum gazdag gyűjteményeit és meggyőződött az uj múzeumi épület szükséges voltáról. Wosinsky Mór tisztele­tére Csávolszky püspök diszebedet adott. — Katholikus aut. képviselőjelölt. A kath. autonómiai kongresszusnak a szekszárdi kerületben Nagy István halálával megüresedett képviselői állá­sára a dunaföldvári alvalasztó kerületben br. Schell József földbirtokost léptették föl. — A bátaszéki templom megáldása. A bátaszéki újonnan épített csúcsíves stylü templom­nak felszentelése ez évi október hó 4 én lesz. Ekkor adják át a templomot rendeltetésének A felszentelés szertartását Troll P. Ferenc választott püspck nagyprépost fogja végezni, ugyanaz, aki mintegy másfél éve az alapkő letételének s a kereszt megáldásának szertartását végezte. Emelni fogja ezt az ünnepélyt az is, hogy Holndonner Ferencz prépost plébános ugyanakkor tartja arany miséjOt. A jubiláns prépost plébános 1830. szep­tember 17-én született, pappá szenteltetett 1853-ban, 1877-ben lett Hetvehelyen plébános, 1869-től Bátán és 1880 óta Bátaszéken plébános, 1899 óta szent­széki ülnök és 1902-ben nyerte el a sohlaugenmundi címzetes prépostságot. A jubiláns manduktora arany­miséje alkalmával Troll P. Ferenc választ, püspök nagyprépost lesz. — Előkelő németországi vendég. Úgy lát­szik, hogy a német urak figyelme mindinkább Magyarország felé irányul., Mig a szomszédos Bara­nyában Vilmos császár vadászott, Vidékünknek is meg volt a maga előkelő német vadászvendége: Arco Zinneberg Miklós gróf, bajorországi nagybir­tokos, aki mint a DóV^-család vendége több napig időzött Tüske pusztán. A gról, aki innen Dóry Hugó és Jenő társaságában gróf Pejacsevich nasici uradalmába ment szarvasvadászatra, el volt ragad­tatva Magyarországtól s maga is szeretne itt vadászterületet szerezni. — Kihirdették a szüretet. Azt tartják a szőlősgazdák, hogy a szeptember hó csinálja a bort; ha ez a hónap kedvező a szőlő érésére, úgy jó bort lehet szüretelni. A most vége felé közeledő szeptember hónap a lehető legkedvezőbb volt a szőllő érésére s ha a tavaszi fagy hegyeink nagy részén kárt nem tett volna, úgy nemcsak igen jó, hanem elég borunk is lenne. Az állandó szép szeptemberi időjárás nagy reménnyel kecseg­teti szőlősgazdáinkat s ha még egy-két hétig ily kedvező időjárás marad, kitűnő vörösbort várha­tunk. A szekszárdi bartina-baktai hegyközség az általános szüretet október hó 1-én, azaz jövő csütörtökön kezdi meg s e határozatát dobszóval adja tudtára a szőlőtulajdonosoknak. — Egyházmegyei hírek. Kain Abel báta­széki káplán Szentiványba neveztetett ki administ- ■ rátorrá, Lerck István hőgyészi káplán Lengyelbe küldetett adminisztrátornak, Auerbach József bük- kösdi káplán subsidiarius minőségben a szent- györgyi plébániára küldetett, Blandl György káplán Husszuhetényből Rácpetrére, Rudanovich Vince Bogdásáról Hosszuheténybe, Éber Géza üdülő bük- kösdre, Horváth János eddig némethii vicarius - Bogdására, Kaufmann András Aparról Bátaszékre, Riedlinger Dezső subsidiarius Szentgyörgyből hő-- gyészre helyeztettek át. — Eljegyzés. Kántor Géza. németbólyi m. kir. postamester, az országszerte ismert jeles ka- * tona, aki a kínaiak ellen viselt hadjáratban meg­sebesült, több rend- és kitüntető érdemjel tulaj­donosa eljegyezte , Hrubán Irn Hrubán N. püspöki uradalmi m bájos leányát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom