Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-13 / 37. szám

1903. szeptember 13.

— Pénzhamisítók Várdombon. A bátaszéki, csmdőrség egy háromtagú pénzhamisító bandát tartóztatott )e a napokban Várdombon. A pénzgyártók jól sikerült öt koronásodat, egy for ntoso- kát, tiz és huszhlléreseket g árto.tak, melyekből többet forgalomba is hoztak. Á péuzha.uisitó banda tagjai: horva.h István várdom ú kaná z, Santa István napszámos és B iiya*i jános pilisi kanász. A pénz hamisít«, kát a szekszárdi kir. ügyészséghez bekísértek.

— Elgázolta a bicikli. Múl peiueken este felé egy bicikli la ha,tutt es/iut a Garay-téren. hol éppen egy kis tiu ment kere^tU' az utón, akik a bicikli hirtelen leutou a iabá ól e^ k resztül ment rajta. A fiúnak egy. kis tiui/solasou kivui más'baja ntm leti, masnap má SKoiabd iiicticicu.

— Az nj járás-őrmesterek. A csendőrségi

intézménynél szeptember el éjétől f gva a járás- őrmesierek intézményét rendszeresítettek. Ezeknek székhelye a politikai hatóságon., vagyis főszolga- bíróságok, mi t a járá bíróságok székhelyei. Ezek a jarásurmesterek v zetik a járás területén lekvő cseudőrőrsok szolgálatát; az őrsöket rendszeresen szemlé.ik ; úgy a foszolgabiróságok, mint a járásbíróságok vezetőivel a uuuügyi nyomozásokat, illetőleg állandó ös zekottetést artan k fenn, felhívásaikat átveszik és kozvetiuk az őrsöknek. Ha pedig nagyobbszabasu bünügy fordul eio járásaikban, mint raolás, rablogyilkossag, ember olé -, pénzhamisítás, gyújtogatás, szociáiis zavarok, zendulcs avagy lázadás, akkor a nyomozást maguk vezetik. Az uj járás őrmesterek megbízása fél évig ideiglenes. A végleges kinevezést csak olyan járás-őrmesterek kapják meg, akik hivatásuknak a gyakorlatban is minden tekintetben megfelelnek. Ez állásra különben csakis a közbiztonság terén már 15—20, sőt 25 év óta kifogástalanul működő altiszteket neveznek ki.

— Névmagyarosítás 1902-ben. A belügyminisztérium által engedeiyezeti névmagyarosításokról kiadott első és második télévi kimutatás szerint Magyarországon 2597 folyamodónak engedte meg a belügyminiszter a névváltoztatást. Ez az eredmény az 1901. évvel szemben, a mikor 2375 folyamodónak engedtetett meg a névváltoztatás, 222 esettel kedvezőbb volt. A névmagyarosításnak az ország minden részében vannak ugyan hívei, legtöbb mégis a fővárosban van, noha éppen ott jár legtöbb nehézséggel a névmagyarpsitas. Az 1902. évben az összes 2597 névváltoztatás közül 830 eset, vagyis 32 százaléka, Budapesten fordult elő. Névmagyarosítás volt 1902. év második felében Pécsett 9 (1901. év második felében 12). Kaposvárott 25 (10). — Megmagyarositotta az egész országban nevét foglalkozásra nézve: pap 9 (4j, tanár 7 (6), tanító 44 (20), tanuló 40 (20), katona 13 (7), csendőr 20 (33), rendőr 16 (8), pénzügyőr 10 (8), állami hivatalnok 48 (35), vármegyei, városi és községi hivatalnok 10 (10), posta- és távíró-tiszt 16 (11), vasúti hivatalnok 56 (47), orvos 11 (19), állatorvos 4, gyógyszerész 4 (2), mérnök 8 (7), építész 3 (1), ügyvéd 7 (7), hirtapiró 6, művész 3 (1), zenész 2, színész 4, földbirtokos 6 (5), erdész 3 (1) és magánzó 3 (3), önálló iparos 52 (33), iparos-segéd 22 (23), önálló kereskedő 40 (53), kereskedő-segéd

32 (19), magánhivatalnok 49 (20), szolga és munkás

33 (22) és ismeretlen foglalkozású 248.

— Időjárás. (Hivatalos jelentés.) Hazánkban tegnap az idő hűvösre fordult és főleg az északi részeken — ahol elvétve dér is keletkezett — volt alacsony az éjjeli hőmérséklet. Az idő túlnyomóan felhős lett és Erdély, valamint a délj hat^r kivételével mindenütt esett az eső, amely csak az északi és nyugati határmegyékben volt számottevő. Számos helyről szélvihart is jelentettek, — Nyugat-Németország fölé hirtelen mély depresszió nyomult, amely a levegőnyomást Nyugat - és Közép-Európában jelentékenyen sülyesztette és a maximumot délnyugatra szorította vissza. Dél . keleten a levegőnyomás, aránylag magas. Az időjárás déli és délkeleti Európa kivételével változékony, arányig hűvös és sok helyütt esős. Francia - országban erős szelek uralkodnak. — Túlnyomóan felhős, szeles idő várható sok helyütt — főleg nyugaton és északon — esővel és lényegtelen hő. változással.

— Tanonczul felvétetik 2—3 középiskolát végzett, jól nevelt fin Molnár Mór könyvnyomdái intézetében, Szegzárdon.

I

tqlnavArmesye.

_____ VIDÉK.

Rá

kóczi ünnep Kölesden.

Igen szép Rákóczi ünnep folyt le Kölesden aug. hó 30 án, az ünnep érdekességét nagyban emelte az, hogy éppen közel azon évfordulóra e^ett a midőn í 708-ban szept. 2 án Béri Balogh Addm, akkor már brigadérosi ranggal biró ezredes szétverte Kölesduéi Pluck és Kreuz labancz vezérek rácz és nemet zsoldosait. — Az ünnepet a polgári olvasó egylet rendezte, a melvnek tagjai egyesülve a dalos egylettel délután 3 órakor zasJaik alatt megjelentek a Kossuth szobornál, a hol mar nagy számú hallgatóság várta őket. A Kossuth szobor előtt díszes állványon volt elhelyezve Rákóczi életnagyságu mellképe, — (Tantó Imre ügyes kréta rajza) — virág koszorúkkal, s Rákoc/i színeivel felékesitve. — A hymnusz elhangzása után Korusanszky Dénes hazafias, lelkes megnyitó beszedet mondott, a melynek végeztével Pálmán Dezső ief. pap szavalta el alkalmi költeményét. Majd Lágler Sándor ev. pap olvasott fel érdekes történelmi visszaemlékezést a kölesd1 hatczról. Végül Korusanszky Ottó szavalta el nagy hatást keltő lelkesedéssel Illyés Kálmán szép versét. A szózat eléneklésével véget ért az ünnepély s Rákószt arczképet a polgári olvasó egylet tagjai elhelyezték az olvasó-kör termébe, Kossuth és Petőfi arczkepei közé. A dalos egyletet Szabó Gyoigy es 7autó Imre karnagyok dirigálták, s nagy dicséretére váljék úgy a két karmesternek, mint a tagoknak, hogy a dalos-egyesület kifogástalanul adta elő darabjait.

./IWY }TV'v ' ’.

TÖRVÉNYKEZÉS.

A szegzárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1903. évi szeptember hó 15-én.

Keifer Erzse és két társa ellen, magzat el- hajtás miatt.

Gécsi Vendel ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Vizi Imre ellen', hatóság elleni erőszak miatt.

1903. évi szeptember hó 17-én.

Kovács Sándor ellen, sikkasztás miatt. Sárosdi József ellen, szemérem elleni bűntett miatt.

Bősze János ellen, súlyos testi sértés miatt.

IRODALOM, ZENE.

— Napoleon és a magyarság. Napoleon világhódító tervében egy pillanatra szemet vetett Magyarországra is. Bécs követe, Andréossi tábornok értesült a magyar viszonyokról és elhatározta, hogy ellentétet támaszt a nemzet és királya közt. Tudta, mennyire szivén fekszik a magyarnak hazája függetlensége s ha nem csatlakoznak is hozzá, gyöngítheti a császárt azzal, hogy bizalmatlanságot kelt benne a magyarok iránt. 1809. május hó 15-én Schönbrunnból proclamátiót bocsátott ki a magyarokhoz, melyben tudatja Bécs elfoglalását. »Gyülekezzetek össze Rákos tmezejére, régi Őseitek szokása szerint, tartsatok ott igaz Nemzeti gyűlést és adjátok tudtomra végzéseiteket.« De a magyar nemesség ellenségét látta a francia revo- lucióban, rettegett a jobbágy-felszabadulástól és polgári egyenlőségtől, úgy, hogy semmiféle ígéret és kecsegtetés nem tudta volna Napoleon táborába csalni.

Ennyi volt Magyarország érintkezése Napóleonnal.

Erről ir a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 193. füzete.

— Napoleon császár jelleméről már sokat írtak, de a lángész titkát és az emberi elhatározások végső okát senkinek sem sikerül kifürkészni. A franczia imperátor Julius Caesar egyenrangú örökösének tartja magát. Gyermekkorában elnyomottnak érezte magát és egész hazáját; természetes, hogy ur akart lenni. Corsicában níár Newton és Rousseau hatása alatt áll és férfikorában egész 'erejét arra fordítja, hogy gyermekábrándjait megvalósítsa. A legmerészebb röptű nagyravágyás a legközvetlenebb czélszerüségtudással egyesülnek

, ...... ■ 5.

benne. Sikereinek titka abban áll, hogy mindent maga végez. Szellemi képességének kettő az iránya: roppant emlékezet, de nem az egyes adatokat, hanem az egész összefüggést magába foglaló és határtalan, ernyedetlen munkásság. Egész Európát térképnek nézi, melyen hadai az előirt utakon és előirt időközökben haladnak előre, meghatározva, hogy Marengónál, Austerlitznál várja a nagy csatát. Épen ily biztos a belső igazgatása is. Bécs- ben, Berlinben könyvtárára gondol és Moszkvából igazgatja a párisi színházat. Nemcsak a maga dip- lomátiáját igazgatja, hanem hivei és kémei által irányt ad a többi állam politikájánakfis. »A munka az én elemem, arra születtem« szokta mondani.

Az embereket szigorúan Ítélte meg ; nem hitt őszinteségben, önzetlenségben. »Higyje el — mondotta egyszer Melzi herczegnek — csak hatalomra és pénzre kell törekedni, a többi semmi.« Nem hitt a vallásban sem, nem hitt a szerelemben sem. A nőt megvetette, de félt tőle. Ő, ki mindenen uralkodni akart, félt attól a szolgaságtól, a mely nélkül a szerelem el nem képzelhető. Híján volt minden lovagiasságnak, gyakran az udvariasság- i nak is. Szerelme Josephine iránt mégis igazi ro- t mantikus szerelem. Lelkében rettenetes cynismus volt, de Metternich lényegében határozottan erkölcsösnek tartotta hatalmas ellenfelét.

Ennek a hatalmas hősnek jellemvonásait, lelki arczképét rajzolja „meg a Nagy Képes Világ- történet X. kötetének most megjelent 194 fü/ete.

A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marcali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet Írója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára díszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részletfizetésre is.

KÖZGAZDASÁG.

— LÓdijazás. A vármegyei lótenyésztési bizottság gróf Apponyi Géza elnöklete alatt múlt vasárnap tartotta meg a szokásos lódijazást igen élénk érdeklődés mellett. A lódijazás rendezését Molnár József, vármegyei mezőgazdasági előadó a gazdasági egyesület tevékeny titkára végezte Khmcs Antal hőgyészi jegyző segédkezése mellett. A díjazásra körülbelül 100 anyakanczát és 70 három éves csikót hajtottak, s általában igen szép és jó lovakban gyönyörködhetett a birálő-bizottság, melynek elnöke volt gróf Apponyi Géza, tagjai pedig; Bernrieder János, Bernn eder László Hupka János nagyatádi állatorvos, Jeszenszky Andor, Peresei József és Sztankovánszky János. A ló- dijazáson megjelentek még: Dőry Pál alispán, Simomsits Elemér főjegyző, gróf Apponyi Rezső, Döry Hugó, Dőry Jenő, báró Jeszenszky György stb. A bírálatot fél 4 órakor végezték be s azután gróf Apponyi Géza vendégül hívta meg edédre az úri társaságot; 6 óra felé eltávoztak a vendégszerető gróf kastélyából.

A lódijazás következő eredménynyel végződött ; dijat kaptak lovakért: 1. dijat Bognár György értényi, Lehócz György szobályi, Basát József ozorai, Plek János tamásii, Székely Pál tamásii, Lehning Péter kétyi, Tolnai József kónyi, Horváth József ozorai, Szabó József némedi, Riba János regölyi, Szabó György kónyi, B. Hídvégi Imre kónyi, Fazekas Pál regölyi, Hideg János szakályi, Szent-Pályi Ferencz regölyi, Porteieki József pálfai, Gyenei István tamásii, Dörner Henrik szt.-nánai, Kelemen Vendel szakályi, Kaszás József tamási, Sipos István kónyi, Gál István tengődi, Orbán Lajos tótkeszi, Szíjártó Mihály regölyi, Kovács Szabó Péter, regölyi, Molnár István kónyi, Rácz Péter regölyi, Szentgyörgyi Mihály pinczehelyi. Gergály Mihály ^ kónyi, Szabó János szakályi lakósok. j évesgcsikókért', 1. dijat Miklósi György ozorai, Túri Mihály lápaíői, Gábriel Ferencz szakályi Tóth József tamási, Kis Pál bikádi, Hajcskó János szakályi, Zsuár József tengődi, Szarvas Péter regölyi, Berta Mihály szakályi, Sulyák József bölcskei, Szentgyörgyi Mihály pinczehelyi, Lehning Péter kétyi lakosok.

39M

lit:

19