Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-30 / 35. szám
XIII. évfolyam. 35. szám. Szegzárd, 1903. augusztus 30. TOLNAVARMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. , Meg-jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Előfizetési ár: | Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . 24 fillér. I Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kivül elfogad Kram mer Vil- 1 mos könyvkereskedése Szegzárdon. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FEEENÖZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. ; smhhsmhhhhhi Selyemtenyésztésünk és selyemfonóiparunk. A selyemtenyésztés — a szegényebb néposztálynak a gazdasági iparága — hazánkban 1880 óta részesül a kormány behatóbb gondozásában, a mióta tudniillik az országos selyemtenyésztési felügyelőséget szerveztük Szegzárdon s annak vezetésére Bezerédj Pált sikerült megnyerni. Az ő lelkes, czéltudatos és lankadatlan törekvésének sikerült nemcsak a selyemgubóter- melést parányi kezdetből annyira fejleszteni, hogy ez az egy tenyésztési ág ma már a családok ezrei közt oszt szét milliókra rugó keresetet, hanem a selyemfonó-ipart is rövid idő alatt oly polcéra emelte a minővel kevés iparágunk dicsekedhetik. A selyemtenyésztés közgazdasági jelentőségét az elmúlt évről szóló néhány adat és tapasztalat is megvilágitja. Pedig az 1902-ik év nem volt kedvező selyemtenyésztésünkre, mert csakis a selyemtenyésztő községek száma emelkedett. 1891- hen ugyanis 2535 községben, 1902-ben pedig 2667 községben foglalkoztak selyemtenyésztéssel. Ellenben a selyemtermelő családok száma csökkent, a mennyiben 1901. évben 95.888 család, 1902. évben pedig 94.605 család termelt selymet. Szerencsére azonban a visszaesés csak múló jelenség, mely tisztán természeti okból eredt. Ugyanis 1902. év tavaszán akkor jött a fagy, a mikór a tenyésztőknek éppen kiosztották a hernyókat. Sokan tehát attól tartva, hogy a szederfalevél lefagyott és igy nem tudják majd táplálni hernyóikat, nem is vállalkoztak a selyemtenyésztésre. Eme félelem nem volt egészen indo-' költ, a mennyiben a szederíák csakhamar ismét kihajtottak, ha bár nem oly mértékben, hogy ez a selyemtermelést szaporította volna. Ilyen esztendő különben gyakran előfordul a selyemtermelő országokban. Sőt volt idő, midőn például Olaszországban a fagy miatt még nagyobb arányokban csökkent a termelők száma. A selyemtermelők számának csökkenése .és a lombhiány következtében természetesen csökkent a gubótermelés is. Az 1901. évi 1,476.665 kilogramm terméssel szemben 1902. évben a gubómennyiség 1,342,125 kilogramm volt. A tenyésztők azonban „alisf^szenvedtek valami kárt, mert ezen általános gyengébb termés következtében a selyemárak emelkedtek a világpiaczon és a szegzárdi felügyelőség ezt a kedvező fordulatot arra használta fel, hogy a tenyésztőknek I. osztályú gubóért 10 fillérrel, II. osztályúért 20 fillérrel magasabb vételárt adott mint a mennyit előre megállapított a tenyésztési év előtt. Ennek a révén a tenyésztők 240.000 koronával töbT) keresethez jutottak. A ki figyelemmel kisérte 1902-ben az ország gazdasági életét, az tudni fogja, hogy általában milyen nagy károkat okozott a fagy. És ha meggondoljuk, hogy milyen nagy ártalmára volt a fagy a gyümölcstermelésnek, akkor lehetetlen a selyemtenyésztéstől azt az elismerést megtagadni, hogy még a legrosszabb időjárás mellett sem károsodik annyira, mint károsodnak más termelési ágazatok. Orvendetesebb jelenség azonban, hogy 1902. évben a fonodákban és a gubórak- tárakban alkalmazott munkások és munkásnők sokkal többet kerestek, mint az előző évben. Ügyanis mig 1901. évben a fonodák és a gubóraktárak 1,448.805 korona keresetet fizettek ki, addig ez a kereset 1902. * évben 1,538.283 koronára rúgott. Tehát majdnem 100.000 koronával volt több, mint az előző években. Ez biztos jele se- lyemfonó-iparunk fellendülésének. A. selyeinfonó-iparU- Magyarország jelenleg 5 fonógyárban űzi, oly-,szép er£d- ménynyel, hogy egymásután építjük immár az uj fonógyárakat; s legutóbb is két uj fonógyár építését határozta el a földmive- lésügyi miniszter. A két régibb fonó'- és az újvidékit bérlik. TÁRCA. muljuk, annak végső okaki I F-ü-
