Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-28 / 26. szám
1903. juriius 28. TOLNA VÁRMEGYE. — Tolonc-SZÖkevény. Bogyai Mari szegzárdi illetőségű cselédleányt a pécsi rendőrkapitányság még május 12-én kötött útlevéllel szeg- zárdra utasította, de ide mindezideig nem érkezett meg, azért a pécsi rendőrkapitány haza foloncol- tatását rendelte el. — Városi Istálló építés. Szegzárd város tulajdonát képező városmajorban emelendő «istálló felépítésére (előirányzat 8217 kor. 82 fill) a" községi elöljáróságnál folyó hó 4 én árlejtés vólt. Ajánlatot tettek Stann István 5.5%, Leitersdorfer Ignác 6%. Pékár János 10% és Horváth László 8% árengedéssel. Pekári János szegzárdi ácsmester nyerte el a munkát. VIDÉK. Bonyhád. A bonyhádi »Polgári Kaszinó-egylet* folyó évi július hó 4-én, a kaszinó nyári helyiségében, saját könyvtára javára, zártkörű táncestélyt rendez. Decs. A decsi önk. tűzoltó testület a »kis füzes*-ben július hó 5-én saját pénztára javára népünnepélyt rendez. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A szegzárdi polgári olvasókör ma délután 2 órakor egyleti helyiségében közgyűlést tart. T A N Ü G Y. — Tanítói közgyűlés Pakson. A szegzárd- vidéki r. k. tanitó-egylet Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános, egyházi elnök elnöklete alatt folyó hó 25-én délelőtt 10 órakor tartotta Pakson ez évi rendes közgyűlését a »Katholikus Olvasókör* nagytermében; a közgyűlést megelőzőleg a közgyűlésre megjelent csekély számú egyleti tagok a szép uj templomban kis misét hallgattak. A közgyűlésre megjelent Tihanyi Domokos megyei kir. tanfelügyelő is, továbbá Rassovszky Julián főszolgabíró, Szentpétery József kir. járásbiró, Tchida Arthur földbirtokos, Pekdnovics Dániel főmérnök, s a helybeli polg. iskola tanári kara közül többen, mint vendégek, kiknek megjelenése kellemes benyomást tett az egyleti tagokra, mert ebben a művelt közönség érdeklődését látták a tanügy iránt. — Fekete Ágoston elnök közgyűlési megnyitójában a tanterv elkészitéséről tevén említést, annak a szükségességét hangsúlyozta, hogy bármily helyes legyen is a tanító tanterve, nem elég csak a tanítás jó eredményére fektetni a fősulyt, a nevelés által is kell hatni a gyermekek szivére, a szent dolgok iránt való tiszteletre s haza iránt való szeretet felébresztésére és annak fejlesztésére. Inkább kevesebb tudomány, de jobb erkölcsök szükségesek — úgymond — a mai korban s kívánatos, hogy az iskolázás, illetve a tanitás jó eredménye a jó iskolai nevelésben is érvényesüljön, mert ez lehet egyedül alapja a haza igazi szeretetének, a hazai törvények tiszteletének is. Ezzel a közgyűlést megnyitván, üdvözli a k ir. tanfelügyelőt, az egyleti tagokat s a vendégeket. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után Streicher József paksi apát-plebá- nos tartott szabad előadást az ifjúsági egyesületek mikénti megalakításáról, előadásának bevezetésében azt a kérdést fejtegetvén: pótol-e szükséget az ifjúsági egylet? Az első ilynemű ifjúsági egyesületet ő már 10 —12 évvel ezelőtt létesítette Német- Bolyban s igy-ez volt hazánkban az első ifjúsági egyesület s hogy mily hasznos az az iskolából kikerülő 16—20 éves földmivelő legényekre, belátta azt a magas kormány is, mely legutóbb rendeletileg hívta fel a tanférfiak s különösen’ a tanítók figyelmét az ily egyesületek létesítésére és előadó, mint tapasztalati ember, igen jó gyakorlati útmutatást adott az érdekelt tanférfiaknak az ily egyesületek mikénti megalakítására vonatkozólag. Elnök köszönetét mondott előadónak érdekes és gyakorlati útmutatásaiért, amit a közgyűlés is lelkes éljenzéssel honorált. Ezután Schäffler Teréz dunaföldvári tanitpnő itt is bemutatta az olvasás tanításának legújabb módszerét, az úgynevezett hangutánzó módszert, melynek segítségével állítólag 6—8 hét alatt meg lehet a kis gyermekeket az olvasásra tanitani. Az előadó tanítónő a magával hozott 4 kis leánykát kedves, fülbemászó me- sécskék segélyével vezette rá a megismertetni szándékolt betű hangjára, s majd ügyes kézmozdulataival a hang képének alakjára. Előadó érdekes előadásával már is több hívet szerzett az uj módszernek, mely ha beválik, végképen leszorítja ^ a 40—45 éve gyakorlatban levő irvaolvasási módszert, melyet a sillabizáló módszer előzött meg. A biráló bizottság jelentése alapján a kitűzött pályadijakat a közgyűlés Horváth Ignácz és Tarlós János szegzárdi tanítóknak ítélte oda; majd a pénztárnok jelentése után elnök indítványára a felekezeti tanítók fizetésének felemelése iránt az országgyűléshez terjesztendő felirat szerkesztését határozta el a közgyűlés, mely után elnök azt bezárva a másik teremben tartott közebédhez ültek a közgyűlésnek összes jelenlevő tagjai. A pinczehelyi választás. A szegzárdikir. törv.szék az elmúlt héten folytatta a pinczehelyi választás ügyében a tanuhallgatásokat, melyek még mindeddig sem értek veget. Az eddig kihallgatott 216 tanú vallomása után az egyes vádlottak helyzete meglehetősen tisztázódott, mert bár még mindig igen sok az általánosságban tett, korábbi terhelő nyilatkozatot visszavonó vallomás, de már nagyszámú terhelő adat gyűlt össze különösen a vezető néppárti izgatok ellen. így az I. rendű vádlott GÖttlinger Mártonra nézve Vollomes Ferenc és neje, Niedermayer József, Hosszú Gyula, Deutsch Miksa és Szévald Mór tanuk határozottan vallják, hogy a népp3rtiak között különösen az ellenpárti László György ellen ily szavakkal izgatott: * Ez a gazember az oka a vérfürdőnek, agyon kell verni.,, A legsúlyosabb bizonyítékok gyűltek azonban össze a néppárii »rendező« PÖCZ József pincehelyi íöldmives e len, aki a legelvaglultabb volt az izgatok közt s kinek, mint kitűnt, a tömeg fanatizálásában csaknem a legnagyobb része volt. Mandl Pál tanú hallotta, mikor azt kiáltozta, hogy félre kell verni a harangot. Fischer Vilmos ott látta azok között, akik az öreg Weisz Mártont ütötték verték : Vinkler Jakab, Donner Kálmán, Vékey Oszkár kir. aljegyző szemtanúi voltak annak, amint a Rátkayra szavazó zsidó választókat a községházából kikergette, ily szavakal kiáltozva: *ki innen büdös zsidók, nem nektek építették a községházát.« Szévald Mór főszolgabíró hallotta, hogy a kődobálásra, amely miatt a csendőrök lőttek, Pöcz József adta meg a jelt egy lövéssel. Kerbolt István a szavazatszedő bizottság elnöke pedig azt tanúsítja, hogy a vádlott volt a vezetője annak a csapatnak, mely a szavazó helyiségbe s az iskolába berontott s igy kiáltott: »Függeszszék föl a szavazást, mert ma még az urak is meghalnak /« Morvát József, Barát Antal, Koptyák Elek, Bakonyi György azzal iparkodtak menteni a vádlottat, hogy a csendőrök lövései idején nem volt a hely színén. PiSZker István vádlottra nézve ugyanezen tanuk igazolják mindazt, amit Pöcz ellen. PÖCZ Vendel szüntelenül izgatott a zsidók ellen s mint Schvarcz Gábor, Grünhut Miksa, Fajnor Élek, Árpád Jánosné igazolják, agyonveréssel fenyegette őket. 0 azonban teljes részegséggel menti magát, mint Riba Antal, Kecskés Péter, de főleg Balog Dezső tanuk igazolnak is. László Györgyre mindössze az bizonyult be, hogy Gettlinger Mártont lelövéssel fenyegette. Császár József ellen Winkler Jakab, Schwarcz Jakab, Molnár István, Vékey Oszkár és még több i tanú vallja, hogy a zsidó választókat fenyegető hangon kikergette a községházából. Mentsége az, hogy azért, mert a csendőrök fiát lelőtték, nagyon föl volt izgatva. Hábriel József volt a közvetlen okozója a csendőrök végzetes lövésének a vádirat szerint, mert ő fogta meg az egyik csendőr szuronyát, mint ezt Szalui István és Nagy Ferenc vallják is. Mellette szól azonban, hogy Horváth István csendőr nem ismeri föl a vádlottat és számos tanú szerint nem is volt a csendőrök közelében. Sok a terhelő vallomás Kántor Antal, Kecskeméti Károly és Mészáros Károly vádlottak ellen, kik folyton izgatták, bujtogatták a néppártiakat. A papi vádlottak közül igen sok terhelő bizonyítók merült föl Pintér Károly ozorai és Francsics Pál regölyi plébánosok ellen. Pintér, mint Dr. Bernstein Jakab, Brucker Béla és Zsigmond Gyula tanuk vallják, a legnagyobb szenvedély ességgel izgatta híveit, azt hangoztatván, hogy agyon kell verni a zsidókat, mert miattuk folyt annyi jó keresztény vér. Francsics Pálra azt igazolják Gergely János, Kiss Róbert, Hideg Ferencz és Jajnor Elek tanuk, hogy szakadatlanul bujkált, izgatott a néppártiak közt, mit több tanú menteni igyekszik, de nagyon ingadozó, megbízhatatlan vallomással. Nagy Ferencz tanú vallja, hogy a vádlott egy Rátkay-zászlót a nép között darabokra tépett, még a fogával is szakította s igy kiáltozott: „Az ilyen zászlót ga/Aj-lébe kell mártani!% Ellenben Streicher Péter högyészi esperest a tanúvallomások tejesen tisztázzák az alól a vád alól, hogy Weisz Márton megveretésén tapsolt, s evvel a népet izgatta ,0 maga a tapsolást úgy magyarázza, hogy az ar lak az ulánus kapitánynak szólt, ki TÉez&zí-bántak, azói kezéből kiszabitotta. A többi vádlottra nézve nagyrészt lényegtelenek a vallomások. . 5. A bíróság igen terhes és fárasztó munkát : végez, nem különben a kir. főügyészhelyettes, ki ^ a közvádat képviseli. Rendkivál nagy és nehéz munkát teljesítenek továbbá: Szunyogh Zoltán és Dr. Végess Ferencz aljegyzők, kik naponként reggel 9-től d. u. 3 ig tartó főtárgyalásokon való elfoglaltságuk mellett a hatalmas, máris több száz oldalra terjedő jegyzőkönyvet szerkesztik ami bizony komoly szellemi és tartós fizikai elfoglaltságot igénylő feladat. KÖZGAZDASÁG. — Magyarország múlt évi lótenyésztése. Az állami méntelepekből kihelyezett 3100 ménnek 57,814 ivadéka lett. A köztenyésztésre jogosított mének után a szaporodás 45,800 csikó; a magán- ménesekből évente 5000 kerül eladásra, igy az ország tavalyi lószaporulata meghaladja a százezer darabot, melyből elhullást s a tenyésztési szükségletet leszámítva, 75,000 darabra tehetjük az eladásra kerülő lovak számát, mely körülmény fényesen igazolja hazánk lótenyésztésének közgazda- sági fontosságát. — A betegsegélyző pénztári járulék hátra* lékokért a házastársak nem tartoznak egyetem- legesen felelősséggel. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1903. évi 31,311. sz. határozata.) NYILTTÉR* N yilatkoz at. Tudomásunkra jutott, hogy a folyó hó 20-án tartott tolnavármegyei törvényhatósági bizottsági gyűlés alkalmával Stauber Antal dunaföldvári lakos az általa benyújtott azon indítványt, mely Niefer- gall Nándornak jegyzői s az intézetünknél elfoglalt elnök-igazgatói állásának összeférhetetlenségét tár- gyazza, azzal indokolta, hogy Niefergall Nándor ur igazgatósági állásából kifolyólag illetéktelen befolyást gyakorol a község lakosaira, sőt még szélesebb körökre is. Ez állításra, mivel az valótlan és sértő, nyilatkoznunk kell. Lelkiismeretes, komoly férfiak sohasem állítanak olyant, a melynek valóságáról előbb meg nem győződtek s a melyet bizonyítani nem képesek. A valóság pedig az, hogy intézetünknek érdemes igazgató-elnöke a bírálatokban részt nem vesz s tevékenysége csakis a közgyűlésnek s az igazgatósági üléseknek vezetésére szorítkozik. Stauber Antalnak ugylátszik nem állott érdekében a valóságot megtudni, vagy az közömbös reá nézve Ám ez eljárását egyeztesse össze saját lelkiismeretével. Megbotránkozással kell azonban visszautasítanunk azt a gyanúsítást és sértést, mely Stauber állításában velünk szemben foglaltatik. Mint kereskedő nagyon jól tudja Staubev hogy a részvény- társaság ügyeit nem az elnök-igazgató, hanem az igazgatóság vezeti. Midőn tehát azt állítja, hogy Niefergall elnök-igazgatói állásában illetéktelen befolyást gyakorol a lakosokra, ezzel bennünket a megye közönsége előtt oly színben tüntetett fel, mint a kik akaratnélküli, mindenre kész eszközök vagyunk Niefergall kezében. Megtámadott tehát erkölcsi önérzetünkben, független jellemünkben, megtagadta tőlünk a lelkiismeretességet és egyáltalán oly durván érintette becsületünket, hogy kétségbe kell vonnunk, vajjoa egész szerepléseinek, kijelentéseinek, szavai értelmének tudatával bir-e f I Ha azonban netán mindenkivel szemben'áiíHja, hogy mindaz, a mit mondott és tett, neki beszámítható, akkor arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy Stauber és érdektársai czéljaikra való törekvésben nem kényesek az eszközök megválasztásában. Kinyilatkoztatjuk továbbá, hogy Dunaföldvár község mint testületnek ez időszerint intézetünknél, egy fillér betétje sincsen. Kelt Dunaföldvár,. Í903. évi junius hó 23-án. A dunaföldvári takarékpénztár részvénytársaság igazgatósága : Kristóf László, Schmidt László, igazgatósági alelnök. vezérigazgató. Németh József Kiüti, Ganzer Ignác, Fájth János, Schmidt Ede, Steiner Fülöp, Farkas Kálmán, igazgatók. Dr. Pálföldy Lajos, intézeti ügyész. Dr. Schober László, fel. biz. elnök. Niertit Béla, f. b. tag. (398S. Borovitz Samu, fel. biz. jegyző. Pöschl Nándor, 1—1.) f. b. tag. *) Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.
