Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-28 / 26. szám
TOLNAVÁRMEGYE. 3. — Az első érettségi. Csak aki maga is átesett rajta, ismerheti az érettségi vizsgálatoknak a tanuló ifjúság életében való nagy jelentőségét, azt a hagyomány által megszentelt komoly nimbust, mely nemze- dékről-nemzedékre szállva ezt a vizsgálatot körülövezi. És méltán. Nyolc éven át lebeg a tanuló előtt az érettséginek rémes képe. Nyolc éven át összegyüjött tudománynak és nyolc éven át összegyülemlett drukkolásnak és ambíciónak extrakturaaképen jelentkezik az érettségi, melynek, annyi reform után, most már eltörlésének gondolatával foglalkoznak az illetékes körök. És száz meg száz diáknak lelkében él az a titkos vágy, hogy még az ő idejében szüntessék meg az érettségi vizsgálatokat .... Nálunk a rendesnél is nagyobb ünnepélyességet és jelentőséget az a körülmény adott a múlt héten lefolyt érettségi vizsgálatoknak, hogy ez az érettségi volt az első a mi főgimnáziumunk kebelében. Az 1896-ban két osztály- lyal megnyitott szegzárdi főgimnáziumban az idén nyílt meg a nyolcadik osztály, melynek tanulói, szám szerint 20-an, a sikeresen kiállott osztályvizsga után az elmúlt szerdán és csütörtökön tették le a szóbeli érettségi vizsgálatot. Azonban becsületére válik az intézetnek — és ezt örömmel konstatáljuk, mert nekünk is jobban esik, ha az elismerés kifejezésére nyílik alkalmunk — hogy az érettségi semmivel sem árulta el, hogy ez az első, amely ezért elnézésre tart igényt. Ennek az érettséginek a színvonala semmiben sem maradt mögötte az ország legjelesebb és legrégibb főgimnáziumaiban alkalmazott mértéknek. A jelöltek túlnyomó részben meglepő szabatossággal, logikusan feleltek és biztos előadásuk meggyőző bizonyítéka volt annak, hogy főgimnáziumunk feladatát az általános műveltség és szakismeretek elsajátítása szempontjából modern szellemben és helyes metodikus elvek alapján teljesíti. A szóbeli érettségi vizsgálatok két napig tartottak : Spitkó Lajos kir. főigazgató vezetésével, ki a jelöltek feleletét szorgos figyelemmel kisérte és mindegyikhez számos kérdést intézett. Minden jelölt minden tárgyból három kérdést kapott, a, kérdések felölelték a nyolc éven át végzett egész tananyagot és az egyes tárgyak anyagának módszeres csoportosítása szerint igen ügyesen váltakoztak. Az eredmény, különösen, ha arra is figyelemmel vagyunk, hogy az érettségit tevők legnagyobb része az első osztályban a polgári iskolában, részben más intézetekben tanult, mi által a szükséges intenzív és egységes tanítás kárt szenvedett, igen szépnek mondható. És pedig: Jelesen érett: Holub József és Molnár Dezső. Jól érett: Csötönyi János, Dúzs Sámuel, Hajpál Vilmos, Kron Miksa és Tóth Pál. Egyszerűen érett: Eichardt István, Ginther András, Hellebrandt Béla, Hradek Ferenc, John Sándor, Lunova Jenő, Perler Ferenc, Schelesznik Károly, Steiner Kálmán, Tóth Béla, Untermüller Éerenc és Wendl István. Visszautasítottak két hónapra egy jelöltet. Az eredményt Spitkb főigazgató, az igazgató és a tanári testület jelenlétében pénteken d. e. 10 órakor hirdette ki a matu- rusok előtt és hazafias szellemtől áthatott beszédben fejtegette ama feladatokat, melyeknek teljesítése a hazával és a társadalommal szemben az életbe kilépő ifjakra vár, kiknek részéről a praematurus Holub József szép szavakban tolmácsolta kollegáinak köszönetét. A boldog ifjak holnap bucsubankettet tartanak. — Katonai orvostan-hallgatók. A közös hadügyminisztérium ösztöndíj pályázatot hirdet orvostanhallgatók részére, akik kötelezik magukat, hogy tanulmányaik elvégzése után legalább hat évig hajlandók a közös hadseregben szolgálni. Az ösztöndíj az első félévtől kezdve az első orvosszigorlatig 480 kor., az első szigorlattól a 9. félévig 720 s ettől kezdve a pályázó tanulmányai befejeztéig 1008 korona. A pályázatokat még az egyetemre való beiratkozás előtt kell a bécsi katona orvosi alkalmazó iskola igazgatóságához benyújtani. — Papszentelés. Hetyey Sámuel megyéspüspök folyó hó 21-én szentelte tel a papnevelőintézet végzett theologusait alszerpapokká (sub- diakon), névszerint Blandl György, Braun István, Czindery Endre, Cserty István, Folnegovics György, Dubniczky László, Hojfer Gergely, Hoffmann Károly, Kórmendy Izidor, Morschauser József és Stefan Arthur végzett növendékeket. A szentelés a székes- egyházban a főoltárnál történt, csendes sz. mise alatt, melyen az újonnan alszerpapokká szenteltek, megáldoztak. A szép szertartáson részt vettek a nagy assisztencián kivül a szemináriumi növendékek és többen a hivők közül. Másnap reggel 7 órákor szentelték ugyanőket szerpapokká, vasárnap délelőtt 9 órakor pedig áldozópapokká. — A pécsi ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara választmánya kózhiré teszi, hogy dr. Madarász István pécsi ügyvédet kir. közjegyzővé történt kineveztetése következtében, saját kérelmére az ügyvédek lajstromából törö'te és hogy a nevezett ügyvéd iratait dr. Radnai Emil pécsi ügyvédnek adta á', hogy továbbá dr. Baumgartner József ügyvédet, Hőgyész szákhelylyel, az ügyvédek lajstromába folytalólag felvette. — Jóváhagyott alapszabály. A belügyminiszter a felsőiregi önkéntes tüzoltó-egyesület alapszabályait jóváhagyta. Adakozások Bezerédj István szobrára. — Bezerédj István szobrára az elmúlt héten Simontsits Elemérhez, a szobor- bizottság elnökéhez következő adományok érkeztek : fáczánkertt iskolásgyermekek gyűjtése 15 K. 10 h A paksi Bezerédj-ünnep jövedelme és a tanári kar gyűjtése 361 K. 60 f. Hollós Alajos ügyvéd 5 K. — f. Hagy József Tar védgáttársulati pénztárnok ___________5 K, — f. Ed dig befolyt összesen 16760 kor. 28 f. 1903. jumus^fh________________________ HÍ REK. — Személyi hírek. Csók István kitűnő festőművészünk, kinek a sárközi népviselet még múlt évi ott időzése alatt nagyon megtetszett, hosszabb tartózkodásra ismét lejött Őcsénybe. Az őcsényi hegyen ütötte fel műtermét. — Schneider Gábor zalaegerszegi kir. ügyész rokonai látogatására a múlt héten néhány napig Szegzárdon tartózkodott. — Theologiai szigorlat. Sípos István faddi segédlelkész a dogmatikából folyó hó 19-én a negyedik szigorlatot Bécsben letette kitüntetéssel. — Hivatalvizsgálat. Gróf Széchenyi Sándor főispán e hó 24 én a paksi főszolgabírói hivatalt vizsgálta meg, hol a tapasztaltak fölött teljes megelégedését fejezte ki Rassovszky Julián járási főszolgabíró előtt. — Uj ügyvéd. Dr. Baumgarten József Hőgyész székhelylyel ügyédi irodát nyitott. — Kamarai választás. A pécsi kereskedelmi és iparkamarába a dombóvári járásból rendes tagoknak Spitzer Imre és Tóth Antal, póttagoknak Rei- niiz Gábor és Hujber Lajos választattak meg. — Vásár Szegzárdon. Holnap, Péter és Pál napján és kedden a Sarlós Boldogasszonyi vásárt tartják meg. — Eljegyzések. Dr. Csizmadia Géza, törvény- széki joggyakornok, eljegyezte Mehrwerth Irma kisasszonyt, Mehrwerth Ferenc szegzárdi kereskedő és törvényszéki kereskedelmi ülnök leányát. — Kramer Gyula Dombovárott eljegyezte Krausz Franciskát Tolnától. — Uj mérnök. Szigeth Gábor — néhai Szigeth Gábor volt hitelbanki vezér-gazgatónak fia — a múlt héten a budapesti kir. műegyetemen kitűnő sikerrel tette le az utolsó szigorlatot és mérnöki oklevelet kapott. — Családi alapítványi hely. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mmLzter. a néhai özvegy Tallián Is vánné, szül. Jeszenszky Zsófia által tett családi le nyneveié>i alapítványnál megüresedett segélydijas helyet Jeszenszky Zoltán budapesti lakos Emma nevű leányának adományozta. hogy csak a gyönge szeretőnek van rá szüksége, hogy kedvese illúzióját egy pillanatra se engedje elhomályosodni. Nem fogok hazudni : erősebb legénynek tartom magamat és mivel úgy kívánod, megmondhatom nyiltan is, hogy most is az vagyok, aki eddig voltam. Más szóval : második Énemnek, mely nemcsak a tied, hanem a világé is, nem vagyok képes megparancsolni, hogy rendelje alá magát a férjnek, ki végtelenül szereti nejét. — Első férjemre gondolsz . . . lehelte ajkait harapdálva az asszony. — Arra ! Tagadnom kellene, de nincs bennem annyi hősies gonoszság, hogy megcsaljalak. Mit fogsz gondolni rólam, ha lelkembe pillantva látni fogod, hogy szenvedek, mert nem tudom kitépni belőle a buta rémképet, mely hatalmasabb, mint én és uralkodik rajtam. Szeretlek, Klára, ebben nem szabad kételkedned ... de midőn eszembe jut első házasságod és a másik férfi, kinek joga volt hozzád, aki megérinthette hajadat és elhalmozhatott kedveskedéseivel, egyszerre oly fájdalmas diih borítja be egész agyvelőmet, hogy képes volnék a legnagyobb őrültségre! Most hallottad. Kimondtam. Itt van, ostoba'ág ? Meglehet ... Én is szeretném kicsufolni magamat, de nem bírom. S szenvedek. Klára . . . szenvedek 1 Hiába mondogatom, hogy gyerekes vagyok, nem tudom magamat legyőzni s ilyenkor lelkem mélyéig őszszerázkódva kérdezem magamtól: hogyan tűrheted, hogy annak a másiknak buja érintése beszennyezzen ...Se gyűlöletes ostobaság ellen hasztalan minden józan küzdés. Látlak annak az embernek karjai között, azt képzelem, hogy látlak . . . épp oly borzasztó biztossággal, mintha ott lettem volna . . . Hallom az ő hangját, a te válaszod . . . mindent! S képtelen vagyok rá, hogy eszelősnek nevezzem magamat, aki megérdemelné, hogy szánalommal tekintsenek rá, mert a semmi ellen hábo- rog s egy nyomorult agyrém miatt érzi a tehetetlen vergődés gyötrelmeit! Megtörténik, hogy néha . . . midőn ajkamhoz emelem kezedet, hogy megcsókoljam, elönti arcomat a vér. Azt képzelem, hogy arcul ütött a halott, aki jogait védi, hisz az övé is volt! Máskor fölriadok álmomból és nem birok többé aludni. Odalopódzom hozzád, hogy lássalak. Elnézem arcodat, lehunyt szemeidet, hallgatom egyenletes, nyugodt lélegzetedet s kétségbeesett harcot vivők ellene — a másik ellen, ki talán éppen úgy nézegetett édes alvásod közben, mint én. Féltékenységet érzek, amely nevetséges, fájdalmat, amely ostobaság, kínozom magamat ok nélkül, éber agyveíővel, ép érzékkel, gyötrődő, elszorult, lázas lélekkel! S kikacagom magam, hogy én vagyok az, kit öntudatos, tiszta kritikájáéit és tehetségéért barátságukkal ajándékoznak meg kiváló, öreg férfiak, mert határtalan lelki gyengeségemről fogalmuk sincs! Klára, szerelmem, meg fogod-e nekem bocsátani, hogy ezeket elmondottam? El fogod-e hinni, hogy szeretlek ? — És nem becsülsz — rebegte sápadtan, védekezve az asszony. — Szeretlek. — Oh ... ez a szerelem most már lealázó és szégyenletes ... — Férjed vagyok. Klárika . . . életem . . . — Ne érints ! — Hitvesem vagy. — Nem, nem! — kiáltotta siró hangon az asszony és eltaszitotta férje karját. Még mondani akart valamit, de mintha elfulladt volna remegő száján a hang. A következő pillanatban kisietett a szobából és gyors mozdulattal magára zárta az ajtót. A férj hiába kérlelte, hiába könyörgött: az ajtó zárva maradt. * Mintegy négyóra. múlva tükre elé lépett a fiatal asszony s mig finom ujjai rendezték kissé meglazult, fényes, szőke haját, ajkairól elröppent egy könnyű mosoly. — Csacsi . . . Azt hiszi, hogy kétségbe vagyok esve. Mától fogva azt tehetem vele, amit nekem tetszik.
