Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-07 / 23. szám

1903. junius 7.

TOLNAV^lRMEGYE.

_____ Bonyhád.

A bonyhádi ág. hitv. ev. algimnázium ifjúsága 1903. junius 9-én tartja meg tavaszi mulatságát. A mulatság rendje : 1. Délelőtt 9 órakor torna vizsga. 2. Délben közebéd az algimnázium kertjében. 3. Délután táncz az algimnázium kertjében és tornacsarnokában. Ételről és italról egy helybeli vendéglős gondoskodik. Tánczosok (a tanulók kivételével) 50 fillérrel válthatják meg jelvényüket.

Zomba.

A zombai önkéntes tűzoltó egyesület junius hó 28-án a gróf Pejacsevich-féle kertben saját pénztára javára zártkörű juniálist rendez. Belépti dij : személyjegy 1 korona, családjegy 3 korona, Kezdete fél 4 órakor. Fe lefizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak.

T A N Ü G Y.

5.

— A tolna-baranya-somogyi ág. hitv. ev.

Egyházmegye államilag segélyezett bonyhádi algimnáziumában az 1903. évi junius hó 9-én és a következő napokon tartatnak a vizsgálatok és az évzáró ünnepély.

— Mezőgazdasági tanfolyam néptanítók

Számára. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a gazdasági ismétlő-iskolák vezetésére hivatott néptanítók gazdasági kiképzése czéljából folyó évi julius hó 15-től augusztus hó 10-ig az 1. adai, 2. algyógyi, 3. csákvári, 4. békéscsabai, 5. hódmezővásárhelyi, 6. jászberényi, 7. karcagi, 8. kecskeméti, 8. lugosi, 10. szerbnagyszentmiklósi, 11. rima- szombati, 12. szabadkai, 13. szentimrei, 14. pápai földmives-iskolákon 20—20, összesen 280 néptanító számára négyhetes gazdasági tanfolyamokat rendez. A négyhetes tanfolyam tartamára minden felvett nóptannitó 100 (egyszáz) korona átalányban részesül, melyből útiköltség, ellátás, szóval minden költség fedezendő. Tanfolyamokra tényleg alkalmazásba oly néptanítók vétetnek fel, kik mező- gazdasági tanfolyamon még részt nem vettek. Kérvényükben megemlítendő folyamodó életkora, van-e, vagy mikor lesz azon iskolánál gazdasági ismétlő-iskola, van-e a községben ily tanfolyamot már végzett tanító és hogy hova kéri felvételét. A tanfolyamokra való felvételre a tanítók csakis az illetékes vármegyei tanfelügyelőségük utján folyó évi junins hó ló ig jelentkezhetnek. Budapest, 1903. évi május hó 20-án.

TÖRVÉNYKEZÉS.

903. évi junius hó 8-án, esküdtezéki tárgyalás :

Horvát István ellen, gyilkosság miatt.

A képviselő és a színpadi csillag.

Pikáns, de jogi szempontból is érdekes port árgyaltak a múlt héten. A szinivilág egy jól ismert :sillaga, aki nem annyira művészete, mint inkább >-avallér udvarlói révén ismeretes, volt a felperes, ellenfele egy honatya: dúsgazdag és családos em- >er. A képviselő ur családjával a vidéken lakik s izelőtt gyakran utazgatott haza a felesegehez. Most íz elmúlt télen azonban a nagyságos asszony ritkábban láthatta otthon a ferjeurat. Persze arra tem is gondolt, hogy a képviselő urat nem a haza jondjai tartóztatják Budapesten, hanem egy szerelmi liaison. A derék honatya megismerkedett a kis színésznővel s valósággal rabja lett. Őrületesen iöltekezett reá smost, az ezrekbe került gáláns ka- and után, még egy por is szakadt a nyakaba.

A szerelmesek egy estén a Váci-utcában sétáltak s nézegették az ékszerboltok kirakatait. Meglátott a színésznő egy gyönyörű gyémánt nyakéket. férnie sem kellett, a bőkezű képviselő maga mondta, tiogy azt megveszi a részére. De a csillogó ékszert kissé drágára tartották, az, aranyműűes 8000 koronát kért. Utóbb hatért is oda akarta adni.

__ Nem adok többet 4000 koronánál, —

volt a honatya utolsó szava. És mert az alku nem sikerült, anélkül, hogy a vétel megtörtént volna, eltávoztak. Legjobban sajnálta ezt természetesen a hölgyike,' akinek nagy gyöngéje az ékszer. Ravasz ötleí^ támadt hát, hogy mégis megkapja

a szép nyakeket. Beállított másnap az ékszerészhez s megkérgezte, hogy igazán nem adja-e azt 6000 koronánál olcsóbban. A tagadó válaszra rögtön kirukkolt a tervével.

— Tudja mit? A képviselő ur 4000 koronát ajánlt önnek. Itt van a hiányzó 2000 korona, ezt en adom. Most pedig menjen a gyémántokkal rögtön X. képviselő ur szállodai lakására. Ha otthon találja, mondja neki, hogy meggondolta a dolgot, ám adjon a nyakékért csupán 4000 koronát.

Amint a kis színésznő parancsolta, úgy cselekedett a boltos s a képviselő, lefizetvén négyezer koronát, gazdája lett a gyémántnak. Mikor aztán magára maradt s gyönyörködött a csinos jószágban, a lelkiismerete megmozdult. Elgondolta, hogy minő csúnyán cselekszik, amikor a drága ékszert annak a »másiknak« ajándékozza s nem a feleségét lepi meg vele, aki falusi magányában bizonyára most is reá gondol.

— Eh, nem is teszem, — szólt hirtelen elhatározással — még ma hazautazom s a gyémántokat feleségem kapja.

A képviselő csakugyan végrehajtotta ezt az elhatározását és — többé feléje se nézett a színésznőnek, aki eszerint csúfosan felsült. Nemcsak bőkezű mecénását, de azt a 2000 koronáját is elvesztette, melyet az ékszerésznek adott. Legalább a pénzét akarta az elhagyott szerető visszaszerezni s ezért indított port a kereskedő, de egyúttal a képviselő ellen is. Mind a ketten védekeztek a tárgyaláson :

— Én — mondotta az ékszerész — nem adhattam vissza ő nagyságának a pénzét, mert teljesítettem a köztünk létrejött szerződést. A gyémán- fokat ugyanis odaadtam a képviselő urnák, ahogy kívánta, 4000 koronáért.

A képviselő védekezése pedig még rövidebb

volt:

— Az ékszert 4000 koronáért vettem meg és annak adtam, akinek akartam.

E mindenkép korrekt védekezés után a bíróság egyebet nem tehetvén, a színésznőt keresetével — elutasította.

IRODALOM, ZENE.

— Nagy idők. Nagy idők történetét írja Acsády Ignácz: *A Magyar Birodalom Története« cimü művének 13. és 14-ik füzetében. Nagy Lajosnak és közvetlen elődeinek korszakát rajzolja. — Tehát azt a kort, melynek kezdete a királyi hatalom ás tekintély teljes aláhanyatlását mutatja, vége ! pedig a magyar királyság fényben és dicsőségben 1 leggazdagabb ideje. Az I. Károly uralkodását meg- ' előző 50 éyben veres belmozgalmaknak színhelye I volt Magyarország. Színeinek komorságával megdöbbent az a kép, melyet Acsády e korszakról ' elébünk tár. Az egész államgépezet megakadt, a I jogrend és belső biztonság helyére rablás és erő- j szak lépett és Venczel és Ottó uralkodásának ese- j ményei tulajdonképen az elhatalmasodott olygarchák személyei körül csoportosulnak. — Nem túlzás, ha | Acsády azt mondja, hogy Károly a királyi hatalom igazi ujjáalkotója. Bölcsességének bizonysága, hogy ehhez a munkához felhasználta a tömegek ösztönét, hogy a köznemességre és polgárságra támaszkodott. Az ő érdeme az akkori valutának rendezése, a honvédelem újjászervezése és hogy a polgári elemet és a városokat töméntelen kiváltsággal és kedvezménynyel igyekezett országa szocziálgazda- sági szervezetében megfelelő szerephez juttatni. — A munkát, melyet megkezdett, Nagy Lajos fejezte be dicsőségesen. — A magyar történetírásnak legszebb fejezetei közé tartoznak azok a lapok, melyeken Acsády Lajosnak alakját, politikai és uralkodói egyéniségét rajzolja meg. Nincs történeti, munkánk, melyben e nagy király jelentősége olyan pregnánsul kidomborodnék, mely oly tiszta képét nyújtaná Nagy Lajos munkájának, szocziálpolitikai és diplo- mácziai tevékenységének. Nem csak a csatatéren, a politikai tevékenységben egyengette Magyar- ország nagyságának útját, hanem a kereskedelem és ipar terén is. A kivitel fokozásának szempontjából megnyitotta az országot az idegen iparnak, de a hazai ipar fejlesztését is szivén viselte. Reformálta a czéhrendszert és gondoskodott nem csak az iparosok, de a fogyasztók érdekéről is. Nem

csak megsokasodott a hazai iparosok száma, hanem némelyik európai színvonalra is emelkedett.

A városi elem gazdagodását aztán az állam hatalmas gyarapítására használta fel. De nem feledkezett meg az őstermeléssel foglalkozó alsó néposztályok javáról sem. A földesúri bíráskodást egyenesen jobbágy védő célzattal terjesztette ki. Igazán nagy volt minden téren. Nagy mint király és nagy mint ember. Acsády történetírói éleslátását és írói művészetét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Lajosnak annyiszor megrajzolt nagyságát egészen uj színben tudta feltüntetni. Ezen az uj képen talán emberibb, mint más történetírók jellemző előadásában, de mélyebb is és közelebb áll hozzánk. Ezt a Nagy Lajost nem csak csodáljuk, de szeretjük is, sőt, a mi több, meg is értjük, mert belelátunk a leikébe és nyomon követjük emberi és uralkodói, fejlődését. — Acsády gyönyörűen kiállított munkája az Athenaeum kiadásában jelenik meg 40 füzetben és egy-egy füzet ára 60 fillér.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

— A Szegzárd-vidéki róm. kath. tanítótestület e hó 25-én farija évi rendes közgyűlését Pakson a kath. kör nagytermében. Az erről szóló meghívót legközelebb kibocsátják.

KÖZGAZDASÁG.

— A dunántúli mezőgazdasági szeszgyá’ rOSOk részvénytársasága által Nagy-Kanizsán létesítendő szeszfinomitó gyár előmunkálataival gyorsan haladnak előre. A gyárban szükséges gépek beszerzése iránt a tárgyalások már folyamatban vannak s mihelyt ezekre nézve végmegállapodásra jutnak, az építési munkálatokra az árlejtést kiírják.

A részvénytársaság igazgatósága a gyárnál betöltendő igazgató állásra a pályázatot már kihirdette.

— A földmivelésügyi miniszter és a sertésvész. Bámulatos az a rosszlelküség, a melylyel a sertéskereskedők és az ellenőrző közegek egyes helyeken a sertéstorgalom körül eljárnak. Folyton folyvást tartanak a visszaélések, a törvény és rendeletek kijátszásai, a minek természetes következménye, hogy a sertésvész majd itt, majd amott lép föl és soha meg nem szűnik, ami az országnak kiszámíthatatlan károkat okoz. A csalás úgy történik, hogy a zárt területről valamely szomszédos területre átcsempészett beteg sertésekre, ott uj járlatleveleket állítanak ki róluk s tovább adják. Magától értetődik, hogy ez csak az ellenőrző közegek közreműködésével történhetik meg. A földmivelésügyi miniszter legújabban erélyes ukázt bocsátott ki a törvényhatóságokhoz s a felelősséget alaposan kiterjesztette. Igazán sajnálatos, szomorú körülmény, hogy Magyarországon ennyire elfajult a becsületérzés és a lelk'ismeret ily mélyen alszik egyesekben azok közt, akik arra hivatvák, hogy az ország jól fölfogott közérdekét megoltalmazzák.

— Pakson sertésorbánc nralkodik. A hatóság a szükséges óvó-intézkedéseket megtette.

— Szénkénegbeszerzés. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter valamennyi állami és bizományi szénkénegraktárnak a következő rendeletet adta ki: »A pozsonyi Dynamit-Nobel Részvény- társaság« jelentést tett, hogy a szénkénegraktárak által visszaszállított egyes üres szénkéneghordót a visszaváltáskor szigorúan vizsgálja meg és csakis a teljesen jókarban levő szénkéneghordókért szolgáltassa vissza a letétbe helyezett hordóbizto- sitékot, mert a jövőben hasonló esetekben a szénkéneg raktárt leszek kénytelen a kárért felelőssé tenni. Ezért a szénkéneget vevő szőlőbirtokosok figyelmeztetendők, hogy a hordókkal gondosan bánjanak s azokat sértetlen állapotban szolgáltassák vissza.«

— A vetések állása külföldön. (A m. kir. földmivelésügyi miniszterhez a cs. és kir. konzuli hivataloktól beérkezett jelentések alapján.) Németország. A hamburgi, altonal, harburgi és kiéli cs. és kir. konzulok jelentései szerint a jobb talajokon levő őszi vetések utóbb némileg javultak, a gyenge

j talajokon ellenben hiányosak, sőt kiszántások is ' fordulnak elő. A kiszántott őszi búza helyére leg-